Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 118. szám
1988. május 19. rtÉPÜJSÁG 3 A pártértekezlet küldöttei Bérforint, költségforint Érvek, meggyőző szó, tolerancia A holnap kezdődő országos pártértekezlet megyei küldötteit bemutató sorozatunk végére értünk. Tizenhatodikként Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, a megyei küldöttcsoport vezetőjét kellene most bemutatnunk, de ez nem is olyan könnyű. Azért sem, mert sokan ismerik mint politikai vezetőt, országgyűlési képviselőt, mint közvetlen, minden iránt érdeklődő és a gondokra különösen érzékeny embert. Sokan tudják róla, hogy nyílt, szókimondó, aki önmagától és környezetétől is sokat követel.- A 25 esztendős pártmunka sok tapasztalatot hozott...- Sokat változott ezalatt a pártmunka mondja tűnődve az első titkár. - A 25 évvel ezelőtti belpolitikai, nemzetközi helyezt mást követelt a párttól és a pártmunkástól is. Ha csak arra gondolok, hogy akkor jutottunk túl a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakításán, és ezek a szövetkezetek nagyon sok konkrét segítséget igényeltek... A politikai munkás abban az időben egyszerre volt agitátor, de ha kellett anyagbeszerző, járt vetőmag, gépek, alkatrészek után... Ma már nincs szükség ilyen operativ beavatkozásra. A pártnak elvi, politikai eszközökkel kell vezetnie, hiszen - maradjunk a mezőgazdaság példájánál - felnőtt egy olyan vezető gárda, akik felkészülten, nagy szakértelemmel tudják megoldani a termelőszövetkezetek gazdálkodással kapcsolatos feladatait. De mondhattam volna hasonló példát az ipar, vagy az intézmények területéről is. _- Az elvi, politikai irányítás más típusú pártmunkát is kíván...- Ma egy pártmunkásnak az elkötelezettségen, a felkészültségen túl a gyorsan változó környezethez rugalmasabban alkalmazkodó, a növekvő követelményeket jobban figyelembe vevő politikai munkát kell végeznie. Lényegesnek tartom, hogy ne a hatalom pozíciójából, hanem érvekkel, meggyőző szóval fogadtassa el a döntéseket, hogy toleranciát tanúsítson a vitákban, mutasson hajlandóságot az ésszerű kompromisszumokra. A meggyőzés, a nyílt polémia, a vita vállalása - ezek ma a pártmunka legfontosabb elemei. Ettől sajnos a 60-as, 70-es években a pártmunkások is elszoktak.- Az elmúlt félév párton belüli vitái ugyancsak jó lehetőséget adtak a meggyőzés, a párbeszéd gyakorlására. Sokan kérdezik, vajon érdemes volt elmondani a véleményemet?'Mi lesz a vitában elhangzottak sorsa?- Minden észrevételt hasznosítunk, minden felvetésre reagáltunk, vagy a pártértekezletet követően reagálunk. A vélemények nagy részét - és erről a párttagságot a pártbizottságokon, párttitkárokon keresztül tájékoztattuk - továbbítottuk a Központi Bizottsághoz azzal, hogy hasznosítsák a pártértekezlet dokumentumaiban, vagy a közeljövő párthatározataiban. Tekintélyes azon javaslatok száma is, amelyek nem igényelnek központi intézkedést, mert megyei, városi, községi, vagy alapszervezeti szinten már ma lehet változtatni, már holnap lehet cselekedni.- A küldöttek egyénileg, de gondolom a megyei küldöttcsoport együtt is készül a párt- értekezletre...- Valóban. A megyei küldöttek mindegyikének megtiszteltetés, hogy részt vehet a pártértekezleten, képviselheti a megye párttagságát. A megtiszteltetésen túl a felelősséget is érezzük, ezért legjobb tudásunk, felkészültségünk szerint, érdemben akarunk a pártértekezleten dolgozni. Mert hiszem, kemény munka lesz ez a várhatóan három nap. Küldöttcsoportunkkal megbeszéltük a személyre szóló feladatokat, négy társunk készül felszólalni, képviselve a megye párttagságának véleményét, bízva abban, hogy a televízió, a rádió, az írott sajtó útján is hallathatjuk szavunkat. Komolyan készülünk a központi bizottság legutóbbi ülésén született döntés alapján arra is, hogy megfelelő személyi javaslataink legyenek egy munkaképes, felelősségteljes és az egyszemélyi felelősséget is vállaló testület kialakításához. Fontos, hogy a párt országos testületéiben a mi megyénkből is megfelelő képviselet legyen és erre lesznek is javaslataink.- Magánemberként mit vár a pártértekezlettől?- Optimista vagyok és optimizmusom nem alaptalan. Ez a párt sokszor képes volt arra, hogy megújuljon. A reformfolyamatot is ez a párt kezdeményezte és a pártértekezletnek is a reformfolyamatba illeszkedő, továbbvitelét segítő állásfoglalást kell kialakítani, határozottabb, célirányosabb cselekvésre mozgósítva a párttagságot, az egész társadalmat. Bízom abban, hogy ennek minden garanciáját, köztük a személyi feltételeket is meg tudja teremteni a pártértekezlet. Mit várok még? A kibontakozás tényleges megindulását, amely biztos,'hogy nem lesz konfliktusmentes, egyes embereket, csoportokat hátrányosan is érinthet. Ez azonban nem lehet tartós, csak átmeneti, időszakos és a 90-es években valóban a fellendülési periódus veheti kezdetét. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Fotó: GOTTVALD Tamásiban ülést tartott a városi tanács vb A szakmunkásképzés helyzete Az 518. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet működéséről, a szakmunkás- képzés helyzetéről adott számot dr. Molnár Istvánné igazgató, a Tamási Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén. Az intézmény anyaiskola 13 osztállyal, melyben 28 szakmai csoport működik. A hozzájuk tartozó simontornyai kihelyezett tagozaton 5 osztályban 6 szakmai csoport van. A tanulólétszám és az oktatott szakmák növekedése miatt nagy a zsúfoltság. Tornateremmel sem az anyaiskola, sem a kihelyezett tagozat nem rendelkezik. A személyi higiénia legalapvetőbb követelményei sem adottak. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit, iskolai tanműhely hiányában, kizárólag üzemi tanműhelyek szolgálják. A személyi feltételekről szólva - az intézmény igazgatója beszámolt arról - hogy a tanórák szakos ellátottsága 100 százalékban biztosi tott. Néhány év engedmény „Hatékonyság? Persze, azt növelni kell! De semmi esetre sem úgy, hogy pont nekem mond föl a vállalat. Még akkor sem, ha nincs már rám igazán szükség, ha a szakképzettségem, az alkalmazkodóképességem nem elég az új technológia, a korszerűbb módszerek elsajátításához. Mégiscsak évtizedekig dolgoztam, ennél a vállalatnál fáradtam meg, ne tegyenek engem az utcára!” Ezt a monológot a korábbi létszámhígításra ösztönző időszak tarthatatlan voltának fölismerése óta egyre többen elmondhatják, s tegyük hozzá; sokszor hiába. A szigorodó - mindenekelőtt a bérgazdálkodást érintő - feltételek között sokan beleestek a szórásba, „létszámleépítették’’ őket. Ez év januárjától foglalkoztatáspolitikai gondjaink enyhítésére újabb eszközöket vetett be a kormányzat, ezek egyike az úgynevezett foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás - bár kétségtelenül nem ez a fő célja - a korábbiaknál humánusabbnak tűnik. * A munkáltató kedvezményezheti a kor- engedményes nyugdíjazást, amennyiben megszűnése vagy átszervezése esetén nem tudja dolgozóját megfelelően foglalkoztatni. Előfeltétel, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárnál legföljebb öt évvel legyen fiatalabb a dolgozó, ha nő, akkor legalább 25 évi, ha férfi, akkor legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább ötévi munkaviszonnyal rendelkezzék. A szolgálati időt az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv előzetesen igazolja. Jóval meghaladja a százat azon munkavállalóknak a száma, akiknek szolgálati idejéről a Tolna Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságnak kell nyilatkoznia. Néhányan vannak közülük olyanok, akiknek korengedményes nyugdíjazásához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke hozzájárult és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a megállapított nyugdíj összegét a Foglalkoztatási Alap terhére átvállalta. Döntő többségük azonban csak azért mehet nyugdíjba, mert az említett összeg befizetését évente előre a munkáltató vállalja. A közel húsz munkáltatónak, akik a létszámcsökkentésnek ezt a módját (is) választják, szinte mindegyike termelőszövetkezet. Nem véletlenül. Az egyéb gazdálkodó szervezetek, intézmények lehetősége a létszámleépítésre az utóbbi 1 -2 évben lényegesen nőtt, a szövetkezetek azonban a tagjaiktól saját kezdeményezésükre csak igen indokolt esetben - például komolyabb fegyelmi vétség miatt - válhattak meg. A másik ok bizonyára a bérnövekedés ütemének különbségében keresendő, nevezetesen a mező- gazdaság elmaradásában e téren. Az 1988-as, különösen szűkre szabott bér- fejlesztési lehetőség mellett kihasználják lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek az így adódó bérmegtakarítást, amit a bértömeg-gazdálkodás esetén - s jelenleg a gazdálkodó szervezetek döntő többsége e körbe tartozik - a „maradóknak” ki lehet fizetni. * Azt a három gazdálkodó szervezetet kerestem meg, akik megyénkben legnagyobb mértékben élnek a korkedvezményes nyugdíjazásról szóló jogszabály adta lehetőséggel. A decsi Egyetértés Tsz-ből ez év során mintegy húszán mennek az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba. A kezdeményező többnyire a szövetkezet, bár természetesen a tagok hozzájárulására is szükség van. Az elsődleges cél - tudtam meg Nagy János elnöktől - egyértelműen a bér és a társadalombiztosítási járulék megtakarítása, ami - tekintettel arra, hogy a segédmunkástól a főkönyvelő-helyettesig terjed a skála, azaz jó fizetésűek is érintettek - eléri a 2 millió forintot és mintegy 3 százalékos plusz bérfejlesztést tesz lehetővé. S amibe mindez a szövetkezetnek kerül? Milliónál valamivel több, költségoldalon. * Szűcs János, a tolnai Aranykalász Tsz termelési főmérnöke elsőként a korábbi bérszínvonal-gazdálkodás „eredményét” említi. Vannak a szövetkezetben olyan dolgozók, akiket el lehet engedni úgy nyugdíjba, hogy nem kell helyettük mást fölvenni, legföljebb belső átcsoportosításra van szükség. Néhányuknál egészségügyi problémák is vannak, mások nehezen alkalmazkodnak az újabb feltételekhez. A tsz mindenesetre igyekezett rugalmasan kezelni a kérdést; aki fáradtnak, betegnek érezte magát, fölkerülhetett a listára akkor is, ha a szövetkezet vezetői eredetileg nem számoltak az ő nyugdíjazásával. Aki úgy érezte, hogy a kevesebb nyugdíjból nem tudna megélni, vagy nem elégedhet meg kisebb háztájival, az maradhatott. Az Aranykalászban 7-800 ezer forintot tudnak az ilyen költségek fedezésére fordítani, s 1 -1,2 milliós bérmegtakarítást, azaz 5 százalékos bérfejlesztési lehetőséget remélnek az akciótól. * A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban a múlt évben a nagy fagykár miatt 130 hektár szőlőt ki kell selejtezni. Az őcsényi sertéstelep az ottani tsz-é lett, kilenc gépjárművet kivontak a forgalomból... azaz több területen fölösleges létszám mutatkozott. Május elején kilencen mentek korkedvezménnyel nyugdíjba. Több viszont azoknak a száma, akiknek a kérelme ott fekszik Esküdt Lajosné dr. személyzeti osztályvezető asztalán, de akik számára a kombinát - teherviselőképessége korlátozott lévén - ebben az évben már nem tud nyugdijat fizetni. * A foglalkoztatáspolitikai eszközök mindegyikének örülnünk kell, ha az oldja némileg a felmerülő feszültségeket, s a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége a jelek szerint ezt teszi. Rámutat ugyanakkor számos visszásságra is. Mindenekelőtt a régi nóta; 1 bérforint messze nem egyenlő 1 költségforinttal. Ha egy jól menő gazdálkodó szervezet kifizet 1 millió forintot a költségei terhére nyugdíjként, azt jóformán észre sem veszi. Ugyanez az összeg bérben nagy jelentőséggel bírhat, a munkaerő megtartásának és anyagi megbecsülésének eszköze lehet. Lehet, hogy zsákbamacskát vettünk - halláttam az egyik szövetkezetben. Nem lehet ugyanis még csak sejteni sem, hogy miként alakul a jövő évi vagy az azutáni nyereség, pedig ez a rendszer - a nyugdíjfizetés - többéves elkötelezettséget jelent. Még az idei nyereségről - így a hozzáadottérték és a bér viszonyáról - sincsenek megbízható információk. A bizonytalanság nemcsak a munkáltatókban él. A munkavállalók egy része is azért igyekszik minél előbb nyugdíjba, mert attól tart, hogy megemelkedik a nyugdíjkorhatár. Azt pedig sokan - hiszen ötvenes éveik közepére egészségük jelentősen megromlott, megfáradtak - nehezen viselnék. E gondokon pedig egy-egy új rendelet nem segíthet. ROSTÁS ILONA Drót, szeg, csavar Egy bolt, aminek nem kell reklám Sokan ugyan azt vallják, hogy a reklám a jó bornak se árt, a piac törvényei is ezt igazolják, de az is kétségtelen, hogy a budapesti központú, négy önelszámoló gyáregységből álló Csavaripari Vállalat új, az elmúlt hónap végén megnyílt dombóvári mintaboltja egyelőre ezt cáfolni látszik. A budapesti Mester utcai és a A vásárlók több ezer termék közül választhatnak szentendrei mellett a harmadik az országban - vidéken az első - amely a vállalat által készített termékek gazdag választékát a kiskereskedelmi árrés kiiktatásával kínálja. Abban pedig első, hogy amíg a két már korábban működő bolt a cég kereskedelmi igazgatóságának közvetítésével adja el a csavaripari vasárut, addig a dombóvári 4. számú gyáregység vegyes érdekeltségű a saját hálózatán belül. Az árusítás során közvetlenül is lemérheti itt gyártott cikkeinek keresettségét, amely a vas-műszaki áruk átlagárainál 6-10 százalékkal olcsóbban találhat vevőre. Az előkalkulációk szerint havi 1,8-2 milliós forgalomra számítanak. Az előjelek biztatók, az első napok egyikén 120 ezer forintos pénztári bevétel tanúskodott az érdeklődésről. Ismerve a vas-műszaki cikkek, vasboltok rapszódikus, csavarokból, drótáruból néha igencsak szegényes választékát, állíthatjuk, hogy az ilyen jellegű boltok létrehozásában nem is az olcsóság, hanem a vállalat és fogyasztók érdekeinek a találkozása a döntő. És ebben a választék meghatározó. A vállalati raktárhálózat számtalan termékcsoportot - csavarokat, szegecseket, drótárut, alátétet - tizezerféle terméket ad el.- br Fotó: DOMBAI ISTVÁN A szentendrei mellett a második vidéki mintabolt Péter Szigfrid
