Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 117. szám

2 ^EPÜJSÄG 1988. május 18. Vranitzky, a munkásbankár Új elnök az osztrák Vita az atomtemetőről Az Osztrák Szocialista Párt, az SPÖ az elmúlt héten tartott rendkívüli kongresz- szusán új elnököt választott Franz Vra­nitzky kancellár személyében. A nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező, a hajdan a magyar munkásmozgalom­hoz is ezernyi szállal kapcsolódó párt százéves történetében újabtr váltást jelez a személycsere. „Baloldali néppárttá let­tünk” - fogalmazott az új pártelnök a mindössze egynapos kongresszuson. Az SPÖ 1945 óta - négyéves megsza­kítással, egyedül, vagy koalícióban - kormányon van. 1983 óta azonban sza­vazataránya csökken, s az 1986-os köz- társasági elnökválasztáson (a háború óta először) vereséget szenvedett. A még abban az évben kiírt soronkívüli parla­menti választáson az SPÖ ugyancsak visszaesett, de három mandátum több­séggel még a legerősebb párt maradt. A vereség elkerülése elsősorban Franz Videoláz söpör végig Kelet-Európá- ban. A kínálat kicsi, az elkölthetetlen pénz sok, ráadásul a videokazetták egy része olyan „kultúrát”, - pornográfiát, erőszakot, szovjetellenes érzelmeket - terjeszt, amelyet a szocialista országok hatóságai nem néznek jó szemmel - írja az AP amerikai hírügynökség tudósítója, aki több szocialista országban járva gyűjtött tapasztalatokat a videopiaci helyzetről. Lengyelországban a katolikus plébá­niák is bemutatnak vallásos, vagy kor­mányellenes tartalmú videofilmeket, így ezek szélesebb közönséghez jutnak el. Romániában magánszemélyek 16 dol­lárnak (150 lej) megfelelő összeget is el­kérnek egy-egy lakásban tartott „szeánszért” fejenként, amelyeken egy­más után vetítenek westernt és pornót. Ez 20-szor drágább, mint egy mozijegy. Kialakult a videoberendezések fekete­kereskedelme is, ezt a rendőrségek le­hetőségeik szerint üldözik, a pornográf párt élén Vranitzkynek volt köszönhető, aki az el; nökválasztási kudarc után átvette a kan­cellári posztot Fred Sinowatztól. Az akkor 49 éves pénzügyminisztert, korábban ál­lami nagybankok sikeres vezérigazgató­ját, a szakmabeli körökön kívül kevesen ismerték: még kevesebben gondolták, hogy a jól képzett, vonzó fellépésű, a tv (politikailag döntő) nyilvánossága előtt kiválóan szereplő közgazdász az SPÖ mentöangyala lehet. Vranitzky amerikai jellegű, gyors kar­riert csinált a mozgékonyságáról nem éppen híres osztrák belpolitikában. Sze­mélyes politikai népszerűsége a felméré­sek szerint messze megelőzte pártjáét, így Fred Sinowatz, aki 1986-tól még megmaradt az elnöki poszton, megbíz­ható politikai érzékével most maga java­solta: A párt érdekében vegye át ezt a funkciót is Vranitzky. Az újdonsült alkalmazotti rétegek és rendszerellenes tartalmú kazettákat pedig általában már a határon igyekez­nek elkobozni. Becslések szerint hat kelet-európai országban - az NDK-ban, Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Magyaror­szágon, Romániában és Bulgáriában - 2 millió videoberendezés, képmagnó mű­ködik. Ezekben az országokban mintegy 110 millió ember él. Az állami és kulturális szervek igyekez­nek versenyre kelni. „A video hatalmas fegyver” - írta nemrég a prágai Rudé Právo. „A videóra fel kell figyelni. Egyelő­re elkerül minden állami ellenőrzést és feltehetőleg éppen ezért virágzik” - fi­gyelmeztet a lengyel Polityka című heti­lap. Egy román lap arról számolt be, hogy valaki „Rambo” film vetítésének ürügyé­vel csalt fel egy nőt a lakására, majd megerőszakolta áldozatát. Lengyelor­szágban az utóbbi időben több mint száz „földalatti” kazettakölcsönzőt számoltak fel, a videopiac ellenőrzésére hozott ta­szocialista azonban előszeretettel szavaznak a kon­zervatívokra, a szocialisták vetélytársára, a Néppártra. Kivéve, ha az SPÖ élén is olyan ember áll, akiben érdekeik, törek­véseik megtestesítőjét látják. Ilyen embernek tűnik Franz Vranitzky, a polgári tábor által is messzemenően elfogadott, „mérsékeltnek” tekintett szo­ciáldemokrata, a sikeres közgazdász, aki a két nagy párt tartós, kompromisszu­mos együttműködésének híve. S akitől a pártját megmentett választási siker után most egyfajta gazdasági csodát várnak: azt, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül sikerül szanálnia a súlyos piaci és szerkezeti gondokkal küzdő állami ipari szektort, egyidejűleg pedig valamilyen formában bevinnie Ausztriát az Európai Közösségbe; mégpedig úgy, hogy ne szenvedjenek csorbát a fontos gazdasá­gi, sőt, politikai érdekeket jelentő kap­csolatok a keleti szomszédokhoz. valyi törvény alapján. Lódzban többen bí­róság előtt állnak illegális másolásért, va­gyis „videokalózkodásért”, amit persze a világ minden részén igyekeznek büntet­ni. Bulgáriában egy 1985-ös jogszabály értelmében minden videoberendezést be kell jelenteni és tilos olyan filmeket behozni, amelyek „ellentmondanak a szocialista társadalmi rendnek, vagy a szocialista erkölcsnek”. Persze nemcsak adminisztratív esz­közökre gondolnak az illetékesek. Kelet- Európa-szerte is egyre-másra alakulnak meg a kölcsönhálózatok, amelyekben hazai filmekhez lehet jutni olcsóbban és külföldi alkotásokhoz jóval drágábban. Ami igazán drága, az maga a videobe­rendezés. Az import csekély, a legtöbb gép magánforgalomban, turistaútról ke­rül be a szocialista országokba. Romá­niában és Bulgáriában egy egyszerű ja­pán videóért 4500 dollárnak megfelelő árat is elkérnek, a nyugati ár sokszoro­sát. (Folytatás az 1. oldalról.) tezte az Erőterv által, még a hetvenes évek derekán összeállított kutatási szempontrendszert, amely végső soron alapja volt egy legalább hatszáz évre szóló atomtemető létesítésének. Szó esett arról, hogy miért vetették el annak idején a magyaregregyi izotóptemető megvalósítását, a püspökszilágyi lerakó­hely bővítését. Dr. Juhász József, a Miskolci Nehéz­ipari Egyetem professzora előadásának bevezető részében először áttekintést adott, a feked-véméndi terület földtörté­netéről, majd részletesen beszámolt a környéken is végzett geohidrológiai ku­tatások eredményeiről. Következtetései szerint az izotóptemető tizenöt méter fal- vastagságú vasbeton edénye, amely 150x200 méter átmérőjű, a területen el­helyezhető. Végezetül hozzáfűzte, hogy a NAÜ egyik szakértőjének javaslatára - ugyan ezen a területen eddig a legna­gyobb értékű földrengés nem haladta meg a négyes fokozatot - a rendszert át­tervezték egy esetleges 8-as erősségű rengés elviselésére. A vitában hozzászólók többnyire pro- kontra mondtak véleményt. Majoros György geológus abbéli aggályát fejezte ki, hogy a tervezett atomtemető körzeté­ben fiatalnak tekinthető az üledékvas­tagság, vonalai tagoltak, ami eleve jelzi a tektonikai mozgást. Nem tudható továb­bá, hogy az évszázadok során, a lejtőle- hordások mennyire haladnak előre, te­hát a szelvényt a környezetével együtt szükséges vizsgálni. Dr. Czeglédi Béla az fránt érdeklődött, hogy mennyi idő szük­séges ahhoz, hogy a kis és közepes BUDAPEST - Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Francesco Cossigának, az Olasz Köztársaság elnökének Emilio Paolo Bassi budapesti olasz nagykövet elhunyta alkalmából. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter ugyancsak részvéttáviratot küldött olasz partnerének a haláleset miatt. Emilio Paolo Bassi nagykövet elhunyta alkalmából Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Várkonyi Péter külügymi­niszter .és Kovács László külügyminisz­ter-helyettes kedden részvétlátogatást tett a budapesti olasz nagykövetségen. BUKAREST - Domokos Géza romá­niai magyar írót, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igazgatóját, a romániai ma­gyar nemzetiség egyik kiemelkedő alak­ját kedden Bukarestben, hatvanadik szü­letésnapján köszöntötte Szüts Pál ma­gyar nagykövet. Nagykövetünk méltatta azt a tevékenységet, amelyet Domokos Géza a magyar-román kulturális kap­csolatok elmélyítése, a magyar irodalom romániai terjesztése, a magyár és román nép közeledése érdekében kifejt. WASHINTON - Az ABC amerikai te­levíziós hálózat hétfő esti jelentése sze­rint George Bush alelnök egyik legköze­lebbi munkatársának, Donald Greggnek nemcsak szerepe volt az iráni fegyver- eladások hasznából (a nicaraguai ellen- forradalmároknak törvényellenesen biz­tosított fegyverszállításokban), hanem arról is tudomása volt, hogy a fegyver- csempészek repülőgépei nem egy alka­lommal kábítószereket szállítottak visz- szaútjukon az Egyesült Államokba. A je­lentés nem állította, hogy ez utóbbi ak­cióról Bush is tudott volna, azonban ha­tározottan leszögezte, hogy a fegyver- szállításokról tudnia kellett. Az alelnök mindeddig tagadta, hogy az illegális ak­ciókról tudott volna és ezt hétfőn is meg­ismételte. A televíziós jelentés szerint a titkos fegyverüzletek egyik lebonyolítója, Richard Brenneke közölte a kábítószer­szállításokról szóló értesüléseket Donald szennyezettségű radioaktív hulladékte­metőt már nem kell felügyelni, megkér­dezte továbbá azt is, hogy a térségben van-e ígéretes szénlelőhely, illetve, ha nem Ófalu térségében valósul meg az izotóptemető, akkor hol lesz, az ugyanis nem vitatható, hogy a hulladékot el kell helyezni! Rósa Géza válasza: „A paksi radioaktív hulladék utolsó csomagja várhatóan a második évezred negyedik évtizedében hagyja el az erőművet, ezt követően még ötven éven át lesz sugárvédelmi mérés a területen. Tehát ez azt jelenti, száz évre van programunk.” Dr. Juhász József professzor szerint a tektonikai kérdések nem okozhatnak gondot, az eróziót is figyelembe véve, a terület 600 évig megőrizhető! A közelben van reménybeli szénterület, ám az csak nagyon perspektivikusan jelentkezhet a hazai bányászkodásban. Végezetül kifej­tette: egészen biztos, hogy ilyen típusú megbízható terület van az ország terüle­tén, de ennyire közel nem található az erőműhöz. A vitában többek között szót kért dr. Gánti Tibor, a MTESZ természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese, aki elma- rasztalólag szólt a korábbi tájékoztatási hiányosságokról. Érdi Krausz Gábor, a Mecseki Ércbányászati Vállalat főgeoló­gusa számos kérdést vetett föl, elsősor­ban az országos hatóságok felelősségét, amelyek mind ez ideig nem foglaltak ál­lást, nem döntöttek. Többek között ezért is az érintett négy falu népe bizonytalanságban él, s már senkinek sem hisz... Greggel, Bush nemzetbiztonsági tanács­adójával, ő azonban kijelentette: Bren- nekkenek ehhez semmi köze. A fegyver- csempész, aki személyesen nyilatkozott az adásban, bizonyíthatóan kapcsolat­ban volt Bush tanácsadójával, bár az utóbbi ezt tagadja. Az ügy veszélyezteti Bush választási hadjáratát a Fehér Ház megszerzéséért. A CBS televízió és a The New York Times egy hétfőn este közzé­tett közös felmérése szerint a választók fele nem hisz az alelnöknek és úgy véli, bizonyosan valótlant állít, amikor elhall­gatja személyes részvételét. A közvéle­ménykutatás adatai szerint egyébként ha a választást most tartanák meg, Bush 49:39 arányban alulmaradna a Demok­rata Párt valószínű elnökjelöltjével, Mi­chael Dukakis kormányzóval szemben. LUANDA - Jósé Eduardo dos Santos angolai köztársasági elnök hivatalos lá­togatásra hívta meg országába II. János Pál pápát - jelentette kedden az ANGOP hírügynökség. A meghívás az elnök és Roger Etchegary bíboros, pápai küldött hétfői találkozóján hangzott el. Angolá­ban még soha nem járt katolikus egyház­fő. II. János Pál szeptemberben tesz afri­kai körutat. ALGÍR - Marokkó és Algéria kedden közős közleményben jelentette be a dip­lomáciai viszony újrafelvételét. A két or­szág között 1976-ban azért szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, mert Al­géria elismerte a marokkói uralom alatt álló Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front által létrehozott Nyugat-Szaha'rai Demokratikus Köztár­saságot. A kapcsolatok rendezéséről szóló közlemény szerint a nyugat-szaha- rai viszályt népszavazás útján kell megol­dani. Az APS algériai hírügynökség ked­den jelentette, hogy az algéria-marokkói Bendzsedid Sadli algériai államfő tele­fonbeszélgetést folytatott II. Hasszán ma­rokkói királlyal. Ismét arról biztosította az uralkodót, hogy Algériának szilárd elha­tározása a két ország közötti kapcsola­tok erősítése. . Magyarul - Indianában Kosztolányi költészetéről beszél Tamarr. Fogalmazása sza­batos, ha magyar beszéde kicsit döcögős is, ismeretei megle­pően mélyrehatóak, még Kosztolányi és Csáth Géza rokoni kapcsolatait is megemlíti. Egyszóval a vizsga szépen halad - de ebben az a meglepő, hogy mindez az indianai Bloomingtonban történik, az állami egyetem ural-altáji intézetének magyar tan­székén és Tamarrnak tulajdonképpen semmi köze Magyaror­szághoz, felmenő rokonságában mégcsak nyoma sincs ma­gyarnak. Az amerikai kislány azért vizsgázik magyarul, a ma­gyar irodalomból, mert ezt válsztotta szakmájának, bár magyar nyelvi oktatás más amerikai egyetemeken is folyik, itt, Indianá­ban van az egyetlen átfogó kutatási központ, külön tudományos intézet, emellett egy egyetemi intézet és magyar tanszék, ahol igen mélyreható ismereteket szerezhet minderről. Hogy miért éppen ez a távoli egyetem vált az Egyesült Álla­mokban a magyar ismeretek fontos központjává, annak okai még a második világháború idejére vezethetők vissza. Annak idején az amerikai hadseregnek, a felderítésnek szüksége volt olyan szakemberekre, akik kevéssé ismert európai és ázsiai nyelveket beszéltek, ezek közé tartozott a magyar nyelv is. A Pentagon támogatásával indult meg az akkor a világtól megle­hetősen távoleső egyetemen a nyelvi oktatás, amelyet miért, miért nem, fenntartottak a háborús évek után is, bázist építve ki ezen az Egyesült Államokban meglehetősen ritka kutatási­oktatási területen. A hatvanas években került Bloomingtonba az angliai Carrf- bridge-ből az ural-altáji népek történetének, kultúrájának világ­szerte ismert kutatója, Sinor Denes professzor. Az ő irányításá­val kezdődött meg azután a nagyobb szabású fejlesztés, alakult meg az ural-altáji egyetemi intézet és vele párhuzamosan a ha­sonló célú kutatóintézet is. („Úgy gondoltam, egy olyan ország­ban, ahol lenyelik azt az ihatatlan Coca-Colát - mert én nem szeretem, - mást is le tudnak nyelni - tréfálkozik a professzor - így azután lenyelettem velük az intézet ötletét is...”) A cél kezdettől fogva az volt, hogy a hallgatóknak, akik egye­temi tanulmányaik utolsó két évében vannak, interdiszciplináris képzést adjanak: ne csupán nyelvet tanísanak nekik, hanem történelmet, kulturális és szociológiai ismereteket, átfogó képet arról a területről, amelyet meg akarnak ismerni. Ezért volt nagy jelentőségű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapítvá­nyából az egyetemi intézeten belül külön magyar tanszéket szerveztek, mégpedig azzal a határozott céllal, hogy a hallgatók magyar vendégprofesszoroktól részesüljenek megfelelő szintű oktatásban. A szervező a közelmúltban elhunyt kiváló tudós; Ránki György professzor volt, aki hatalmas munkát végzett: nemcsak oktatott az egyetemen, mégpedig egy időben több tárgyat is, hanem kidolgozta a tanszék programját, részt vett a szervezőmunkában. A megállapodás értelmében minden egye­temi félévben más-más magyar vonatkozású témából hall­gathatnak előadásokat a diákok, s ezek az előadások egyaránt adnak történelmi, társadalmi, gazdasági ismereteket, más-más - Magyarországról érkezett - vendégprofesszoroktól. Mára az intézeten belül megszervezték - ugyancsak hazai oktatók köz­reműködésével - a kezdő, a középfokú és a felsőfokú nyelvi képzést, az irodalmi, a történelmi, a kulturális, a gazdasági ismeretek oktatását. A most véget ért tanévben például a hallga­tók a magyar nyelvi képzésen felül órákat hallgathattak a ma­gyartörténelemről, a gazdaságról, általában a kelet-európai or­szágok gazdaságáról, emellett megismerkedhettek a finnugor, illetve az ural-altáji népek történetének, kultúrájának, gazdasá­gának számos elemével. (Az ural-altáji intézet természetesen más, ehhez a nyelvcsaládhoz tartozó népek nyelvét és történe­tét, irodalmát, kultúráját is oktatja, a tibetitől a mongolon át a tö­rökig, a finnig, a lappig és az észtig.) Ebben a tanévben mintegy harminc hallgató foglalkozott a magyar vonatkozású ismeretekkel - mondja Bácskai Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, aki a második félévben volt a hazánkból érkezett vendég tanszék- vezető. - Közülük azonban csak legfeljebb egyharmadnyi az, akinek „magyar kapcsolata” van, akinek családja Magyaror­szágról származott el, s közülük sem mindenki tudott magyarul. A nyelvi képzést az idén Böke Olga a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem angol szakos oktatója biztosította szá­mukra - ő ugyan „főfoglalkozásban” az angol nyelvvel és iroda­lommal foglalkozik, de a magyar nyelvi oktatás módot ad arra, hogy újabb diplomát szerezzen, ezúttal Indianában. Az intézetben több magyar származású professzor oktat: Márer Pál, aki például az egyetem közgazdasági intézetének professzo­ra, elvállalta, hogy gazdasági ismereteket tanít. Az intézetvezetője, Bayerle Gusztáv professzor, az ural-altáji népek és nyelvek isme­reteibe vezeti be a hallgatókat, Décsy Gyula elsősorban a „finnug- rászat” főbb tudnivalóit oktatja. S ha a hallgatóknak más területe­ken is szándékukban áll megismerkedni a magyar kultúrával, a ze­neművészeti tanszéken katedrája van Starker Jánosnak, a világhí­rű gordonkaművésznek és az ő meghívására részt vállalt az okta­tásból magyar vendégként Banda Ede és Onczay Csaba. A nép­rajzi tanszéken Dégh Linda készségesen segít, ha kifejezetten a magyar néprajz kérdései érdeklik a hallgatókat. Sinor Denes, aki­nek kimagasló érdemeit néhány éve magas kitüntetéssel ismerte el az Elnöki Tanács, már visszavonult ugyan a közvetlen oktató­munkától, de rendszeresen megtalálható a tanszéken. Tamarr te­hát megismerkedett Kosztolányi Dezsővel és szemmel láthatóan szereti is költészetét. Nem tudni még, hogyan hasznosítja majd ezt a tudását. De bizonyos, hogy Bloomingtonban született ismeret­ség a magyar nyelvvel és irodalommal, kultúrával, egy életen át megmarad nála és társainál. KISS CSABA (Bloomington) Vendég Vietnamból Trinh-Thuc Nghi, a vietnami Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyet­tese hétfőn kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Itttartózkodása folyamán főként megyénk mezőgazdaságával és a TIT-szervezettel ismerkedett. A főtitkárhe­lyettes tegnapelőtt a dombóvári művelődési házban a helyi szakközépiskolásokkal ta­lálkozott, s a vietnami emberekről, hétköznapjaikról tartott színes beszámolót. Kedden délelőtt tamási városnézésen vett részt, majd a gyulaji vadrezervátumot tekintette meg. Ezt követően Őcsénybe utazott, ahol a helyi téesz és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolatot tanulmányozta. Befejezésül meglátogatott egy magángazdaságot. Videoláz Kelet-Európábán SALAMON GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents