Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 115. szám

2 Képújság 1988. május 16. Dizdarevics a jugoszláv államfő Szovjet-afgán közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió mindig feltétel nélkül tisz­teletben tartotta és jelenleg is tiszteletben tartja déli szomszédja szuverenitását, s ez a tisztelet az alapja a két ország közötti több évtizedes jószomszédi és együttműködési kapcsolatoknak is. Af­ganisztán a maga részéről mindig olyan országnak ismerte a Szovjetuniót, amely a jószomszédság elveitől vezéreltetve nemegyszer segítségére sietett a nehéz időkben. Most, amikor a szovjet csapatok haza­térnek, ismét látható, mennyire képtele­nek azok az állítások, amelyek Moszkva „expanzionista céljairól" szólnak, s arról, hogy Afganisztánt a „meleg tengerekre” való kijutásra akarja felhasználni. Ha a genfi megállapodások korábban meg­születtek volna - s a Szovjetunió és Afga­nisztán éppen erre törekedett -, akkor korábban kezdődött volna el a szovjet csapatok kivonása is. Ma, azon a napon, amikor a szovjet csapatok kivonása megkezdődik, a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársa­ság szükségesnek látja hangsúlyozni a két ország közötti hagyományos, törté­nelmi barátság fontosságát és jelentősé­gét. Ez a barátság jelentősen megszilár­dult és megedződött az Afganisztán szá­mára nehéz években - megerősítette az afgán hazafiaknak és a szovjet inter­nacionalista harcosoknak az ország bol­dogabb jövőjéért közösen kiontott vére. A Szovjetunió és Afganisztán szilárd meggyőződése, hogy a genfi megállapo­dások aláírása és hatályba lépése meg­könnyítheti és meg is kell, hogy könnyít­se az afgán probléma belső tényezőinek rendezését is. Az afganisztáni nemzeti megbékélési politika már megteremtette az események ilyen alakulásához szük­séges feltételeket. A mai Afganisztánban a társadalom valamennyi rétege, minden nemzetiség egyenlő politikai, gazdasági és társadalmi jogokkal bír, minden afgán előtt azonos lehetőségek állnak, hogy hazája javára dolgozzon, részt vegyen a többpártrendszeren alapuló politikai éle­tében. Az állam tiszteletben tartja és elis­meri az iszlám vallást, annak hagyomá­nyait és szokásait. Az egész országban koalíciós hatalmi szervek alakulnak. Az afgán vezetés kijelenti, hogy továbbra is készen áll e folyamat minden oldalú tá­mogatására, a legszélesebb alapokon álló koalíciós kormány létrehozására. A genfi megállapodások hatályba lé­pése napján az Afganisztáni Köztársa­ság megismétli az ellenzéki erőkhöz inté­zett felhívását, hogy szüntessék be a har­cot, a testvérgyilkos háborút, a vérontást, üljenek tárgyalóasztalhoz, közösen épít­senek békés és virágzó államot. Kifejezi meggyőződését, hogy ebbe az építési fo­lyamatba aktívan bekapcsolódnak az af­gán menekültek is, akiknek teljes jogú ál­lampolgárként történő visszatéréséhez minden feltételt megteremtenek. A szovjet fél úgy véli: ez a politika lehe­tővé teszi, hogy az afgánok önmaguk megoldják az afgán kérdést. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köz­társaság, annak a szovjet-afgán közös nyilatkozatnak a tételeiből kiindulva, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsibullah afganisztáni köztársasági elnök 1988. április 7-i tas- kenti találkozója eredményeként fogad­tak el, ismételten megerősíti, hogy kész minden területen tovább erősíteni és fej­leszteni a nagyarányú szovjet-afgán együttműködést. A szovjet fél tovább fejleszti gazdasági együttműködését Afganisztánnal, bővíti a kereskedelmet, elősegíti a szovjet köz­társaságok, területek és városok, vala­mint az afganisztáni tartományok és vá­rosok között a közvetlen kapcsolatok fej­lődését. A szovjet fél megerősíti szándé­kát, hogy továbbra is segítséget nyújt Af­ganisztánnak a Pakisztánból és Iránból hazatérő afgán menekültek életének rendezéséhez. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köz­társaság felszólít minden államot, hogy kétoldalú alapokon és sokoldalú se­gélyprogramok keretében, ezen belül az ENSZ szervezetei útján is járuljanak hoz­zá a háborúban szétzúzott afgán gazda­ság helyreállításához, az Afganisztáni Köztársaság gazdasági és szociális fej­lesztéséhez. A Szovjetunió kész megfe­lelő módon részt venni ilyen jellegű nem­zetközi programokban. A szovjet és az afgán fél nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a genfi megállapo­dások végrehajtásának megfigyelésé­hez szükséges ENSZ ellenőrző mecha­nizmus létrehozása érdekében végeztek. Kifejezik reményüket, hogy az ENSZ- megfigyelők tevékenysége hatékonyan elősegíti majd a genfi folyamat megvaló­sulását. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság meggyőződése, hogyha va­lamennyi fél teljes mértékben és lelkiis­meretesen végrehajtja a genfi megál­lapodásokban vállalt kötelezettségeit, az lehetővé teszi az afgán probléma külső tényezőinek mielőbbi megoldását, ez pedig fontos ösztönzést ad a teljes és átfogó afgán rendezésnek. Ugyancsak meggyőződésük, hogy a genfi ta­pasztalatok ösztönözni fogják más re­gionális konfliktusok megoldásának ku­tatását is, azok minden sajátságos nehé­zségének és sajátosságának figyelem- bevételével. * A dzsalálábádi szovjet helyőrség gé­pesített lövészezredének katonái vasár­nap reggel hat órakor elindultak hazafe­lé. A nemzetközi sajtó csaknem kétszáz képviselője tagadhatatlanul világpolitikai súlyú eseménynek volt szemtanúja, ami­kor a szovjet konvoj első zászlóalja va­sárnap késő délután elérte az afgán fő­város szélét. Az oszlop ma indul tovább, hogy Mazari-Sarif érintésével néhány nap múlva átlépje a szovjet határt. Az MTI tudósítójának értesülése sze­rint az első zászlóalj békés körülmények között tette meg a Dzsalálábád és a Ka­bul közötti százegynéhány kilométeres utat. A fogadás emelkedett hangulatát sem zavarták meg incidensek, bár a megelőző napokban kormányellenes erők, rakétatámadásai és pokolgépes robbantásai megzavarták Kabul életét. Szombaton is tizennégy rakéta csapó­dott be a főváros területére, két helyen pedig pokolgépes merénylet történt. A jugoszláv parlament szombat esti ülésén elfogadta a közeli napokban be­vezetendő új gazdasági reformintézke­déseket, majd pedig ezekhez igazítva módosította az ország idei népgazdasági tervét. Az új reformintézkedések életbe lépte­tésével hatályon kívül helyezik majd a ta­valy november óta érvényes árbefa­gyasztást és részleges bérstopot. Egy­idejűleg szabadárassá teszik a termékek 68 százalékát, liberalizálják a külkeres­kedelmi import felét, a keményvaluták di­nár árfolyamát pedig a kereslet-kínálat törvényei szerint alakítják. A csomagterv fenntartja az eddigi restrikciós pénz- és hitelpolitikát. A for­galomba kerülő pénzmennyiség legfel­jebb 69 százalékkal növekedhet. Az idei infláció nem haladhatja meg a 90-95 százalékost, ami 70-80 százalékkal ala­csonyabb lenne a múlt évinél. A hitelkamatokat az inflációhoz igazít­ják. A fogyasztást korlátozzák. Az általá­nos és közös fogyasztás 10 százalékkal lassabban emelkedhet, mint a gazdaság jövedelme. A brutto személyi jövedelem 139 százalékkal lehet magasabb az időarányos tavalyi keresetnél. A szövet­ségi költségvetés kiadási tételei 90-95 százalékkal lehetnek magasabbak az 1987. évinél. Branko Mikulics, a szövetségi kor­mány elnöke expozéjában hangoztatta, hogy az új gazdaságpolitika sok szem­pontból szigorú és terheket ró a társada­lomra, de nincs alternatívája. Minden más még rosszabb és nehezebb helyze­tet teremtene. Ezeket az új intézkedéseket csak a Nemzetközi Valutaalappal és a nyugati hitelezőkkel már egyeztetett és aláírára váró megállapodásra támaszkodva tud­ják bevezetni és végrehajtani. A reform abból indul ki, hogy az ország legalább 1,5 milliárd dollár új hitelt kap, s mintegy 20 milliárd dolláros külföldi adósságállo­mányából az 1987-1995 között esedé­kes 6 milliárdnyi tartozás visszafizetését 4 évi türelmi idővel elhalasztják 16 évre. A fenti liberalizáló lépésekhez a jugoszláv devizatartalékokat a jelenlegi 1,2 mil­liárdról feltétlenül 2 milliárd dollárra kell növelni. ^ Az új gazdasági program elfogadását megelőzően a parlament két háza, a szö­vetségi tanács, valamint a köztársaságok és tartományok tanácsa külön-külön megvitatta a Branko Mikulics vezette szövetségi kormány eddigi kétéves tevé­kenységéről előterjesztett beszámolót, azt többségi szavazatokkal elfogadta és a kormányt további két évre megerősítet­te tisztségében. A vitában a szlovéniai és horvátországi képviselőcsoport negatívan értékelte a kormány munkáját és felvetette a bizalmi kérdést. A 220 tagú szövetségi tanács 189 képviselője vett részt a szavazásban, közülük 125 voksolt a kormány mellett és 64 ellene. A köztársaságok és tartomá­nyok 88 tagú tanácsban 87 képviselő adta le szavazatát, közülük 64 a kormány mellett, 23 pedig ellene. így Branko Miku­lics kabinetje jelentős szótöbbséggel újabb két évre bizalmat kapott. A parlament ülése vasárnap délelőtt folytatódott, ahol Dizdarevicset, a bosz- nia-hercegovinai tagköztársaság képvi­selőjét választották meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nökségének elnökévé a következő egy­éves megbízási időre. Elődje, Mojszov mandátuma lejárt. Az alelnök Dolanc (Szlovénia) lett. A jugoszláv parlament ülésén a követ­kező egy évre Popovszki makedóniai képviselőt választotta meg elnökévé. A két ház együttes tanácskozásán Mi­kulics - a kormány átszervezésére és személycserékre vonatkozó - javaslatát a testület elfogadta. Megszüntetnek, illetve összevonnak több minisztériumot és szövetségi bizott­ságot. Az új külgazdasági minisztérium élére Krekics eddigi külkereskedelmi minisz­ter került. Nyugdíjba vonulása miatt fel­mentették Mamula nemzetvédelmi mi­nisztert, helyét Kadijevics vezérezredes, eddigi miniszterhelyettes foglalta el. Mikulics bejelentette: kormányában még további személyi változásokra ter­jeszt elő javaslatot. Az iraki vadászrepülők a hét végén sem pihentek Az iraki légierő a hétvégén súlyos csa­pást mért irán olajkereskedelmére. A több hullámban támadó iraki gépek a Perzsa-öböl déli részén, Irán Larak-szi- geti olajkikötöjénél legkevesebb öt, kü­lönböző országokban bejegyzett olaj- szállítót borítottak lángba, köztük a világ legnagyobb tankhajóját, a libériái „Seawise Giant”-ot. A szombati támadások után vasárnap hajnalban újból lecsaptak az iraki va­dászrepülők - Bagdad megszokott szó- használatával élve - „egy igen fontos tengeri célpontra”. A halálos áldozatok számáról egyelőre nincs pontos adat. Egyes jelentések négy vagy öt személy­ről tudnak, más hírek szerint viszont még több tucat tengerész szerepel az „eltűn­tek" listáján. Irán azzal vádolja az Egye­sült Államokat, hogy az Öbölben lévő amerikai flotta az iraki légitámadások alatt zavarta az iráni radarokat. A Perzsa-öbölben megtalálták annak az amerikai katonai helikopternek a ron­csait, amely egy hónappal ezelőtt tűnt el - akkor, amikor az amerikaiak megtá­madtak két iráni olajszigetet. Az iráni légierő vasárnap iraki szárazföldi csapatösszevonásokat tá­madott. Szaddam Husszein iraki elnök szom­baton villámlátogatást tett Jordániában és késő este hazaérkezett Bagdadba. Az iraki hírügynökség szerint minden meg­vitatott kérdésben nézetazonosságra ju­tott Husszein királlyal. PANORÁMA BUDAPEST - Emilio Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság budapesti nagyköve­te, életének 63. évében, május 13-án, sú­lyos betegség következtében Budapes­ten elhunyt - tudatja az Olasz Köztársa­ság budapesti nagykövetsége. SIÓFOK - Fitt ’88 néven háromnapos egészségmegőrzési konferencia kezdő­dött vasárnap Siófokon. A Somogy Me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala által kezdeményezett országos tudományos tanácskozás mintegy másfél száz részt­vevője három szakterület - az egészség­ügy, áz idegenforgalom és a sport - kö­zös feladatait, együttműködési lehetősé­geit vitatja meg az egészségmegőrzés nemzeti programjában. KAIRÓ - Egyiptom kormánya vasár­napra virradóan jelentős benzin-, vala­mint cigarettaáremeléseket jelentett be. Eszerint az üzemanyagok 33-40 száza­lékkal, a helyi gyártmányú dohányfélesé­gek pedig 18-23 százalékkal emelked­tek. A drágulás közvetlenül kihat a közle­kedés költségeire, valamint az áruszállí­tásra s így a fogyasztási cikkek.árára is. MOSZKVA - A szovjet kormány ven­dégeként vasárnap Moszkvába érkezett Zain Nurani pakisztáni külügyi állammi­niszter. Nurani volt az a politikus, aki az afganisztán körüli válság politikai rende­zését elősegítő és a szovjet csapatok kivonását lehetővé tevő genfi megállapo­dásokról folytatott közvetett afgán-pa­kisztáni tárgyalásokon a pakisztáni kül­döttséget vezette. Moszkvai megfigyelők ezért tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy Nurani éppen azon a napon érke­zett a szovjet fővárosba, amelyen meg­kezdődött a szovjet katonák és fegyverek kivonása Afganisztánból. ÚJ-DELHI - Vasárnap reggelre az in­diai biztonsági erők nagyobbrészt már fölszámolták azoknak a szikh fegyvere­seknek az ellenállását, akik az amritszári Aranytemplomban sáncolták el magukat - közölte Pandzsáb szövetségi állam rendőrfőnöke. Eszerint a hatalmas épü­letegyüttesben - a szikh felekezet leg­főbb szentélyében - lévő jelentősebb ellenállási gócokat felszámolták, a fonto­sabb megerősített pontokat elfoglalták. Mintegy 130, eddig a szentélyben tartóz­kodó ember vasárnap megadta magát a hatóságoknak, és feltartott kézzel el­hagyta rejtekhelyét. A jelentésekből mindazonáltal úgy tetszik, hogy nem minden fegyveres adta meg magát. Áremelések Pekingben A pekingi városi tanács vasárnap jelen­tős áremeléseket léptetett életbe. Átlag 30- 60 százalékkal emelték a húsfélék, a tojás, a zöldségfélék és a cukor kiskereskedelmi árát. A hivatalos indoklás szerint az áreme­lések célja a piaci árak stabilizálása és a to­vábbi árreformok megalapozása. A vasárnapi áremelések bejelentése előtt a városi tanács közölte, hogy havi tíz jüanos árkiegészítést folyósít a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok részére. A tanács egyidejűleg szigorú rendelkezés­ben tiltott meg minden egyéb áremelést és elrendelte az üzletek és a piacok folyama­tos ellenőrzését. Hivatalos adatok szerint ez év első ne­gyedében a kínai fővárosban átlag 10,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, s ezen belül a zöldségfélék ára 27,9 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezer fővárosi család körében végzett felmérés azt tanúsítja, hogy a családok 44 százaléka szerint a ke­resetek növekedése nem tart lépést az ár­emelkedésekkel. Ez a vélemény uralkodik mindenekelőtt a pedagógusok, az orvosok, az állami hivatalnokok és a nyugdíjasok kö­rében. Ezek a rétegek ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy munkahelyi ke­resetüket másodállásból szerzett jövede­lemmel egészítsék ki. Mubarak Hoszni Mubarak egyiptomi elnökegy ku­vaiti lapnak adott nyilatkozatában a Közel- Kelettel kapcsolatos amerikai rendezési terv legalább részleges elfogadására buz­dította a többi arab államot. Ugyanott figyel­meztette Teheránt: az arab országok nem néznék tétlenül, ha Irán megtámadná vala­melyik testvérországukat az Öböl fnentén. Mubarak - az egész arab világnak cí­mezve szavait - így fogai mázott az Asz-Szl- jasza című lapnak adott interjúban George Shultz amerikai külügyminiszter rendezési javaslatáról: „Nem ésszerű egészében visz- szautasitani. Fogadjuk el belőle azt, ami méltányos, és szálljunk vitába azzal, ami nem felel meg nekünk.” Az arab országok Alakuló ülést tartottak szombaton azok a tudományos kutató intézeti dolgozók, akik a történészek kezdeményezésére önálló szakszervezeti érdekképviseletet kívánnak teremteni. A budapesti Metro klubban megtartott ülésen mintegy 340-en vettek részt és elfogadták a Tudományos Dolgozók interjúja zöme elutasítja a Schultz-tervet, mert az fi­gyelmen kívül hagyja a palesztin nép jogait Az egyiptomi államfő kijelentette a vasár­nap megjelent interjúban: „Az arab államok fel fognak ajánlani minden szükséges se­gítséget az öböl partján élő testvéreiknek, ha azok veszélybe kerülnek. Iránnak tudnia keH, hogy ha csapást mér Szaúd-Arábiára vagy Kuvaitra, a válaszcsapás nem marad el.” Az Öböl menti arab országok nyolc évi szünet után tavaly novemberben állították helyre Egyiptommal diplomáciai kapcsola­taikat Ezek megszakításának oka az volt annakidején, hogy Egyiptom 1979-ben kü­lönbékét kötött Izraellel. Demokratikus Szakszervezetének ala­pító levelét és alapszabályzatát, valamint határoztak egy később összehívandó közgyűlésről. Az alapszabályzatban ki­fejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy kapcsolatot kívánnak kiépíteni a SZOT-tál és az ágazati szakszervezetek­kel. Alakuló ülést tartott a TDOSZ Hogyan halt meg Sztálin fia? Jakov Dzsugasvili, Sztálin fia sorsának szentelt terjedelmes cikket szombati számában a Krasznaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapja emlékeztet arra, hogy a német hadifogságba esett főhadnagy életének felelevenítése nem jelenti Sztálin védelmezését, hiszen Jakov Dzsugasvili becsületes szovjet emberként élt, haláláig teljesítette kötelességét, s ezért sze­mélye méltó a megemlékezésre. Jakov a háború első napjaitól a fronton harcolt, majd fog­ságba esett. Amikor a fasiszták felajánlották Sztálinnak, hogy a Sztálingrádnál fogságba esett Paulusra kicserélik, a szovjet főparancsnok a következőket válaszolta: „katonát nem cserélek marsallra”. Jakov így német hadifogságban halt meg, de a körülményekről számos változat létezik. Jakov Sztálin első feleségétől született, s anyja halála után annak rokonainál nevelkedett. Csak 14 éves korában került Moszkvába, apja új családjába, ahol a feleség, Nagyezsda Al- lilujeva szeretettel fogadta, de Sztálin elég hűvös volt függet­len és mindenfajta gyámkodástól ódzkodó fiától. Jakov há­zassága csak fokozta a feszültséget apa és fia között, így a fiatalok Leningrádba költöztek. 1937-ben a repressziók áldo­zatává váltak Jakov édesanyjának rokonai is, akiknél nevel­kedett. A szovjet lap különböző dokumentumok alapján arról szá­molt be, hogy a háború első napjaitól a fronton harcoló Jakov 1941. július 16-án esett német fogságba. A fasiszták megpróbálták kihasználni ezt a tényt, már augusztusban röplapokat szórtak, amelyek szerint Sztálin fia a németek ol­dalára állt. Hogy mit érezhetett Sztálin, azt csak találgatni lehet, de Ja­kov második feleségét 1941 őszén bebörtönözték, s 1943-ig magáncellában tartották, miközben lányuk, Galina Sztálin családjában nevelkedett. A kihallgatási jegyzőkönyvek alap­ján Jakov a fogságban nem mutatott hajlandóságot a fasisz­tákkal való együttműködésre, habár tudták róla, s megpró­bálták kihasználni, hogy nem osztja apja politikai nézeteit, vi­szonyuk nem a legjobb. 1942-től kezdve már koncentrációs táborban tartották a fontos foglyot, s egy sikertelen szökési kísérlet után rendkívüli őrizetben, különleges barakkban tar­tották Sachsenhausenben. A zsákmányolt dokumentumok szerint halála 1943 áprilisára tehető. A szovjet lap több válto­zatot is ismertet a főhadnagy halálának körülményeiről, s leg­inkább azt tartja valószínűnek, hogy amikor a meghiúsult csere után a németek kínzásokkal akarták kivégezni - hogy az erről készült filmet eljuttassák Sztálinhoz - Jakov Dzsugasvili a feszültség alatt tartott szögesdrót-keritésnek rohant.

Next

/
Thumbnails
Contents