Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 115. szám
2 Képújság 1988. május 16. Dizdarevics a jugoszláv államfő Szovjet-afgán közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió mindig feltétel nélkül tiszteletben tartotta és jelenleg is tiszteletben tartja déli szomszédja szuverenitását, s ez a tisztelet az alapja a két ország közötti több évtizedes jószomszédi és együttműködési kapcsolatoknak is. Afganisztán a maga részéről mindig olyan országnak ismerte a Szovjetuniót, amely a jószomszédság elveitől vezéreltetve nemegyszer segítségére sietett a nehéz időkben. Most, amikor a szovjet csapatok hazatérnek, ismét látható, mennyire képtelenek azok az állítások, amelyek Moszkva „expanzionista céljairól" szólnak, s arról, hogy Afganisztánt a „meleg tengerekre” való kijutásra akarja felhasználni. Ha a genfi megállapodások korábban megszülettek volna - s a Szovjetunió és Afganisztán éppen erre törekedett -, akkor korábban kezdődött volna el a szovjet csapatok kivonása is. Ma, azon a napon, amikor a szovjet csapatok kivonása megkezdődik, a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság szükségesnek látja hangsúlyozni a két ország közötti hagyományos, történelmi barátság fontosságát és jelentőségét. Ez a barátság jelentősen megszilárdult és megedződött az Afganisztán számára nehéz években - megerősítette az afgán hazafiaknak és a szovjet internacionalista harcosoknak az ország boldogabb jövőjéért közösen kiontott vére. A Szovjetunió és Afganisztán szilárd meggyőződése, hogy a genfi megállapodások aláírása és hatályba lépése megkönnyítheti és meg is kell, hogy könnyítse az afgán probléma belső tényezőinek rendezését is. Az afganisztáni nemzeti megbékélési politika már megteremtette az események ilyen alakulásához szükséges feltételeket. A mai Afganisztánban a társadalom valamennyi rétege, minden nemzetiség egyenlő politikai, gazdasági és társadalmi jogokkal bír, minden afgán előtt azonos lehetőségek állnak, hogy hazája javára dolgozzon, részt vegyen a többpártrendszeren alapuló politikai életében. Az állam tiszteletben tartja és elismeri az iszlám vallást, annak hagyományait és szokásait. Az egész országban koalíciós hatalmi szervek alakulnak. Az afgán vezetés kijelenti, hogy továbbra is készen áll e folyamat minden oldalú támogatására, a legszélesebb alapokon álló koalíciós kormány létrehozására. A genfi megállapodások hatályba lépése napján az Afganisztáni Köztársaság megismétli az ellenzéki erőkhöz intézett felhívását, hogy szüntessék be a harcot, a testvérgyilkos háborút, a vérontást, üljenek tárgyalóasztalhoz, közösen építsenek békés és virágzó államot. Kifejezi meggyőződését, hogy ebbe az építési folyamatba aktívan bekapcsolódnak az afgán menekültek is, akiknek teljes jogú állampolgárként történő visszatéréséhez minden feltételt megteremtenek. A szovjet fél úgy véli: ez a politika lehetővé teszi, hogy az afgánok önmaguk megoldják az afgán kérdést. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság, annak a szovjet-afgán közös nyilatkozatnak a tételeiből kiindulva, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsibullah afganisztáni köztársasági elnök 1988. április 7-i tas- kenti találkozója eredményeként fogadtak el, ismételten megerősíti, hogy kész minden területen tovább erősíteni és fejleszteni a nagyarányú szovjet-afgán együttműködést. A szovjet fél tovább fejleszti gazdasági együttműködését Afganisztánnal, bővíti a kereskedelmet, elősegíti a szovjet köztársaságok, területek és városok, valamint az afganisztáni tartományok és városok között a közvetlen kapcsolatok fejlődését. A szovjet fél megerősíti szándékát, hogy továbbra is segítséget nyújt Afganisztánnak a Pakisztánból és Iránból hazatérő afgán menekültek életének rendezéséhez. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság felszólít minden államot, hogy kétoldalú alapokon és sokoldalú segélyprogramok keretében, ezen belül az ENSZ szervezetei útján is járuljanak hozzá a háborúban szétzúzott afgán gazdaság helyreállításához, az Afganisztáni Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztéséhez. A Szovjetunió kész megfelelő módon részt venni ilyen jellegű nemzetközi programokban. A szovjet és az afgán fél nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a genfi megállapodások végrehajtásának megfigyeléséhez szükséges ENSZ ellenőrző mechanizmus létrehozása érdekében végeztek. Kifejezik reményüket, hogy az ENSZ- megfigyelők tevékenysége hatékonyan elősegíti majd a genfi folyamat megvalósulását. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság meggyőződése, hogyha valamennyi fél teljes mértékben és lelkiismeretesen végrehajtja a genfi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, az lehetővé teszi az afgán probléma külső tényezőinek mielőbbi megoldását, ez pedig fontos ösztönzést ad a teljes és átfogó afgán rendezésnek. Ugyancsak meggyőződésük, hogy a genfi tapasztalatok ösztönözni fogják más regionális konfliktusok megoldásának kutatását is, azok minden sajátságos nehézségének és sajátosságának figyelem- bevételével. * A dzsalálábádi szovjet helyőrség gépesített lövészezredének katonái vasárnap reggel hat órakor elindultak hazafelé. A nemzetközi sajtó csaknem kétszáz képviselője tagadhatatlanul világpolitikai súlyú eseménynek volt szemtanúja, amikor a szovjet konvoj első zászlóalja vasárnap késő délután elérte az afgán főváros szélét. Az oszlop ma indul tovább, hogy Mazari-Sarif érintésével néhány nap múlva átlépje a szovjet határt. Az MTI tudósítójának értesülése szerint az első zászlóalj békés körülmények között tette meg a Dzsalálábád és a Kabul közötti százegynéhány kilométeres utat. A fogadás emelkedett hangulatát sem zavarták meg incidensek, bár a megelőző napokban kormányellenes erők, rakétatámadásai és pokolgépes robbantásai megzavarták Kabul életét. Szombaton is tizennégy rakéta csapódott be a főváros területére, két helyen pedig pokolgépes merénylet történt. A jugoszláv parlament szombat esti ülésén elfogadta a közeli napokban bevezetendő új gazdasági reformintézkedéseket, majd pedig ezekhez igazítva módosította az ország idei népgazdasági tervét. Az új reformintézkedések életbe léptetésével hatályon kívül helyezik majd a tavaly november óta érvényes árbefagyasztást és részleges bérstopot. Egyidejűleg szabadárassá teszik a termékek 68 százalékát, liberalizálják a külkereskedelmi import felét, a keményvaluták dinár árfolyamát pedig a kereslet-kínálat törvényei szerint alakítják. A csomagterv fenntartja az eddigi restrikciós pénz- és hitelpolitikát. A forgalomba kerülő pénzmennyiség legfeljebb 69 százalékkal növekedhet. Az idei infláció nem haladhatja meg a 90-95 százalékost, ami 70-80 százalékkal alacsonyabb lenne a múlt évinél. A hitelkamatokat az inflációhoz igazítják. A fogyasztást korlátozzák. Az általános és közös fogyasztás 10 százalékkal lassabban emelkedhet, mint a gazdaság jövedelme. A brutto személyi jövedelem 139 százalékkal lehet magasabb az időarányos tavalyi keresetnél. A szövetségi költségvetés kiadási tételei 90-95 százalékkal lehetnek magasabbak az 1987. évinél. Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke expozéjában hangoztatta, hogy az új gazdaságpolitika sok szempontból szigorú és terheket ró a társadalomra, de nincs alternatívája. Minden más még rosszabb és nehezebb helyzetet teremtene. Ezeket az új intézkedéseket csak a Nemzetközi Valutaalappal és a nyugati hitelezőkkel már egyeztetett és aláírára váró megállapodásra támaszkodva tudják bevezetni és végrehajtani. A reform abból indul ki, hogy az ország legalább 1,5 milliárd dollár új hitelt kap, s mintegy 20 milliárd dolláros külföldi adósságállományából az 1987-1995 között esedékes 6 milliárdnyi tartozás visszafizetését 4 évi türelmi idővel elhalasztják 16 évre. A fenti liberalizáló lépésekhez a jugoszláv devizatartalékokat a jelenlegi 1,2 milliárdról feltétlenül 2 milliárd dollárra kell növelni. ^ Az új gazdasági program elfogadását megelőzően a parlament két háza, a szövetségi tanács, valamint a köztársaságok és tartományok tanácsa külön-külön megvitatta a Branko Mikulics vezette szövetségi kormány eddigi kétéves tevékenységéről előterjesztett beszámolót, azt többségi szavazatokkal elfogadta és a kormányt további két évre megerősítette tisztségében. A vitában a szlovéniai és horvátországi képviselőcsoport negatívan értékelte a kormány munkáját és felvetette a bizalmi kérdést. A 220 tagú szövetségi tanács 189 képviselője vett részt a szavazásban, közülük 125 voksolt a kormány mellett és 64 ellene. A köztársaságok és tartományok 88 tagú tanácsban 87 képviselő adta le szavazatát, közülük 64 a kormány mellett, 23 pedig ellene. így Branko Mikulics kabinetje jelentős szótöbbséggel újabb két évre bizalmat kapott. A parlament ülése vasárnap délelőtt folytatódott, ahol Dizdarevicset, a bosz- nia-hercegovinai tagköztársaság képviselőjét választották meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökévé a következő egyéves megbízási időre. Elődje, Mojszov mandátuma lejárt. Az alelnök Dolanc (Szlovénia) lett. A jugoszláv parlament ülésén a következő egy évre Popovszki makedóniai képviselőt választotta meg elnökévé. A két ház együttes tanácskozásán Mikulics - a kormány átszervezésére és személycserékre vonatkozó - javaslatát a testület elfogadta. Megszüntetnek, illetve összevonnak több minisztériumot és szövetségi bizottságot. Az új külgazdasági minisztérium élére Krekics eddigi külkereskedelmi miniszter került. Nyugdíjba vonulása miatt felmentették Mamula nemzetvédelmi minisztert, helyét Kadijevics vezérezredes, eddigi miniszterhelyettes foglalta el. Mikulics bejelentette: kormányában még további személyi változásokra terjeszt elő javaslatot. Az iraki vadászrepülők a hét végén sem pihentek Az iraki légierő a hétvégén súlyos csapást mért irán olajkereskedelmére. A több hullámban támadó iraki gépek a Perzsa-öböl déli részén, Irán Larak-szi- geti olajkikötöjénél legkevesebb öt, különböző országokban bejegyzett olaj- szállítót borítottak lángba, köztük a világ legnagyobb tankhajóját, a libériái „Seawise Giant”-ot. A szombati támadások után vasárnap hajnalban újból lecsaptak az iraki vadászrepülők - Bagdad megszokott szó- használatával élve - „egy igen fontos tengeri célpontra”. A halálos áldozatok számáról egyelőre nincs pontos adat. Egyes jelentések négy vagy öt személyről tudnak, más hírek szerint viszont még több tucat tengerész szerepel az „eltűntek" listáján. Irán azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az Öbölben lévő amerikai flotta az iraki légitámadások alatt zavarta az iráni radarokat. A Perzsa-öbölben megtalálták annak az amerikai katonai helikopternek a roncsait, amely egy hónappal ezelőtt tűnt el - akkor, amikor az amerikaiak megtámadtak két iráni olajszigetet. Az iráni légierő vasárnap iraki szárazföldi csapatösszevonásokat támadott. Szaddam Husszein iraki elnök szombaton villámlátogatást tett Jordániában és késő este hazaérkezett Bagdadba. Az iraki hírügynökség szerint minden megvitatott kérdésben nézetazonosságra jutott Husszein királlyal. PANORÁMA BUDAPEST - Emilio Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, életének 63. évében, május 13-án, súlyos betegség következtében Budapesten elhunyt - tudatja az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetsége. SIÓFOK - Fitt ’88 néven háromnapos egészségmegőrzési konferencia kezdődött vasárnap Siófokon. A Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala által kezdeményezett országos tudományos tanácskozás mintegy másfél száz résztvevője három szakterület - az egészségügy, áz idegenforgalom és a sport - közös feladatait, együttműködési lehetőségeit vitatja meg az egészségmegőrzés nemzeti programjában. KAIRÓ - Egyiptom kormánya vasárnapra virradóan jelentős benzin-, valamint cigarettaáremeléseket jelentett be. Eszerint az üzemanyagok 33-40 százalékkal, a helyi gyártmányú dohányféleségek pedig 18-23 százalékkal emelkedtek. A drágulás közvetlenül kihat a közlekedés költségeire, valamint az áruszállításra s így a fogyasztási cikkek.árára is. MOSZKVA - A szovjet kormány vendégeként vasárnap Moszkvába érkezett Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter. Nurani volt az a politikus, aki az afganisztán körüli válság politikai rendezését elősegítő és a szovjet csapatok kivonását lehetővé tevő genfi megállapodásokról folytatott közvetett afgán-pakisztáni tárgyalásokon a pakisztáni küldöttséget vezette. Moszkvai megfigyelők ezért tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy Nurani éppen azon a napon érkezett a szovjet fővárosba, amelyen megkezdődött a szovjet katonák és fegyverek kivonása Afganisztánból. ÚJ-DELHI - Vasárnap reggelre az indiai biztonsági erők nagyobbrészt már fölszámolták azoknak a szikh fegyvereseknek az ellenállását, akik az amritszári Aranytemplomban sáncolták el magukat - közölte Pandzsáb szövetségi állam rendőrfőnöke. Eszerint a hatalmas épületegyüttesben - a szikh felekezet legfőbb szentélyében - lévő jelentősebb ellenállási gócokat felszámolták, a fontosabb megerősített pontokat elfoglalták. Mintegy 130, eddig a szentélyben tartózkodó ember vasárnap megadta magát a hatóságoknak, és feltartott kézzel elhagyta rejtekhelyét. A jelentésekből mindazonáltal úgy tetszik, hogy nem minden fegyveres adta meg magát. Áremelések Pekingben A pekingi városi tanács vasárnap jelentős áremeléseket léptetett életbe. Átlag 30- 60 százalékkal emelték a húsfélék, a tojás, a zöldségfélék és a cukor kiskereskedelmi árát. A hivatalos indoklás szerint az áremelések célja a piaci árak stabilizálása és a további árreformok megalapozása. A vasárnapi áremelések bejelentése előtt a városi tanács közölte, hogy havi tíz jüanos árkiegészítést folyósít a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok részére. A tanács egyidejűleg szigorú rendelkezésben tiltott meg minden egyéb áremelést és elrendelte az üzletek és a piacok folyamatos ellenőrzését. Hivatalos adatok szerint ez év első negyedében a kínai fővárosban átlag 10,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, s ezen belül a zöldségfélék ára 27,9 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezer fővárosi család körében végzett felmérés azt tanúsítja, hogy a családok 44 százaléka szerint a keresetek növekedése nem tart lépést az áremelkedésekkel. Ez a vélemény uralkodik mindenekelőtt a pedagógusok, az orvosok, az állami hivatalnokok és a nyugdíjasok körében. Ezek a rétegek ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy munkahelyi keresetüket másodállásból szerzett jövedelemmel egészítsék ki. Mubarak Hoszni Mubarak egyiptomi elnökegy kuvaiti lapnak adott nyilatkozatában a Közel- Kelettel kapcsolatos amerikai rendezési terv legalább részleges elfogadására buzdította a többi arab államot. Ugyanott figyelmeztette Teheránt: az arab országok nem néznék tétlenül, ha Irán megtámadná valamelyik testvérországukat az Öböl fnentén. Mubarak - az egész arab világnak címezve szavait - így fogai mázott az Asz-Szl- jasza című lapnak adott interjúban George Shultz amerikai külügyminiszter rendezési javaslatáról: „Nem ésszerű egészében visz- szautasitani. Fogadjuk el belőle azt, ami méltányos, és szálljunk vitába azzal, ami nem felel meg nekünk.” Az arab országok Alakuló ülést tartottak szombaton azok a tudományos kutató intézeti dolgozók, akik a történészek kezdeményezésére önálló szakszervezeti érdekképviseletet kívánnak teremteni. A budapesti Metro klubban megtartott ülésen mintegy 340-en vettek részt és elfogadták a Tudományos Dolgozók interjúja zöme elutasítja a Schultz-tervet, mert az figyelmen kívül hagyja a palesztin nép jogait Az egyiptomi államfő kijelentette a vasárnap megjelent interjúban: „Az arab államok fel fognak ajánlani minden szükséges segítséget az öböl partján élő testvéreiknek, ha azok veszélybe kerülnek. Iránnak tudnia keH, hogy ha csapást mér Szaúd-Arábiára vagy Kuvaitra, a válaszcsapás nem marad el.” Az Öböl menti arab országok nyolc évi szünet után tavaly novemberben állították helyre Egyiptommal diplomáciai kapcsolataikat Ezek megszakításának oka az volt annakidején, hogy Egyiptom 1979-ben különbékét kötött Izraellel. Demokratikus Szakszervezetének alapító levelét és alapszabályzatát, valamint határoztak egy később összehívandó közgyűlésről. Az alapszabályzatban kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy kapcsolatot kívánnak kiépíteni a SZOT-tál és az ágazati szakszervezetekkel. Alakuló ülést tartott a TDOSZ Hogyan halt meg Sztálin fia? Jakov Dzsugasvili, Sztálin fia sorsának szentelt terjedelmes cikket szombati számában a Krasznaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapja emlékeztet arra, hogy a német hadifogságba esett főhadnagy életének felelevenítése nem jelenti Sztálin védelmezését, hiszen Jakov Dzsugasvili becsületes szovjet emberként élt, haláláig teljesítette kötelességét, s ezért személye méltó a megemlékezésre. Jakov a háború első napjaitól a fronton harcolt, majd fogságba esett. Amikor a fasiszták felajánlották Sztálinnak, hogy a Sztálingrádnál fogságba esett Paulusra kicserélik, a szovjet főparancsnok a következőket válaszolta: „katonát nem cserélek marsallra”. Jakov így német hadifogságban halt meg, de a körülményekről számos változat létezik. Jakov Sztálin első feleségétől született, s anyja halála után annak rokonainál nevelkedett. Csak 14 éves korában került Moszkvába, apja új családjába, ahol a feleség, Nagyezsda Al- lilujeva szeretettel fogadta, de Sztálin elég hűvös volt független és mindenfajta gyámkodástól ódzkodó fiától. Jakov házassága csak fokozta a feszültséget apa és fia között, így a fiatalok Leningrádba költöztek. 1937-ben a repressziók áldozatává váltak Jakov édesanyjának rokonai is, akiknél nevelkedett. A szovjet lap különböző dokumentumok alapján arról számolt be, hogy a háború első napjaitól a fronton harcoló Jakov 1941. július 16-án esett német fogságba. A fasiszták megpróbálták kihasználni ezt a tényt, már augusztusban röplapokat szórtak, amelyek szerint Sztálin fia a németek oldalára állt. Hogy mit érezhetett Sztálin, azt csak találgatni lehet, de Jakov második feleségét 1941 őszén bebörtönözték, s 1943-ig magáncellában tartották, miközben lányuk, Galina Sztálin családjában nevelkedett. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján Jakov a fogságban nem mutatott hajlandóságot a fasisztákkal való együttműködésre, habár tudták róla, s megpróbálták kihasználni, hogy nem osztja apja politikai nézeteit, viszonyuk nem a legjobb. 1942-től kezdve már koncentrációs táborban tartották a fontos foglyot, s egy sikertelen szökési kísérlet után rendkívüli őrizetben, különleges barakkban tartották Sachsenhausenben. A zsákmányolt dokumentumok szerint halála 1943 áprilisára tehető. A szovjet lap több változatot is ismertet a főhadnagy halálának körülményeiről, s leginkább azt tartja valószínűnek, hogy amikor a meghiúsult csere után a németek kínzásokkal akarták kivégezni - hogy az erről készült filmet eljuttassák Sztálinhoz - Jakov Dzsugasvili a feszültség alatt tartott szögesdrót-keritésnek rohant.
