Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. április 15. TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG Lengyelországban Személyi változások Szlovákiában Személyi változásokról döntött csütörtöki ülésén Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A testület Jozef Lenárt helyére Ignác Janákot, az SZLKP KB eddig mezőgazdasági és élelmezési, illetve ifjúsági ügyekben illetékes titkárát választotta meg első titkárnak. Emlékezetes, hogy Jozef Lenártot a CSKP Központi Bizottságának múlt heti ülésén KB-titkárrá választották. Lenártot Milos Jakes helyére megválasztották a CSKP KB Népgazdasági Bizottságának élére is. Az SZLKP KB saját kérésére felmentette megbízatása alól Ludovit Pezlár ideológiai ügyekben felelős KB-titkárt és helyette megválasztotta Gejza Slapkát, a pozsonyi párt- bizottság vezető titkárát. Ugyancsak KB-titkári megbízatást kapott Ivan Knotek, a nyu­gat-szlovákiai kerületi bizottság vezető titkára, akit egyben megválasztottak a mező- gazdasági és élelmezési, valamint az ifjúsági bizottság elnökének is. 60-as évek - 80-as évek Sajtóvita Széles sajtóvita bontakozott ki Len­gyelországban az 1968-as lengyelorszá­gi események - diákzavargások, anti­szemita megnyilvánulások - 20. évfordu­lóján Wladislaw Gomulka személye és a 60-as évek politikai és gazdasági értéke­lése körül. A vita időszerűségét az adja, hogy az 1968-as, majd az azt követő 1970-es politikai válság okainak elemzé­sére vállalkozó publicisták, az akkori il­letve a mai politikai élet szereplői eltérő tanulságokat vontak le a 20 évvel ezelőtti eseményekből. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi napilapja a Tybuna Lu- du és a Polityka című hetilap - ha némi­leg eltérő hangsúlyokkal is - a 60-as évek végén kialakult válság okának a gazdasági és politikai reformok elodázá­sát, a centralisztikus, voluntarista politi­A kormány tervgazdasági bizottságá­nak legutóbbi ülésén felhatalmazták Ku­nos Pétert, a bizottság titkárát, hogy a sajtó útján ismertesse a kormányzat ál­láspontját a vállalkozások működésének szabályozásával kapcsolatban. A TGB titkára sajtónyilatkozatában elmondta: a kormány mindent megtesz a verseny­semleges szabályozás mielőbbi megva­lósítása, vagyis annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplői azonos felté­telekkel vehessenek részt a piaci ver­senyben. Az idén az Országgyűlés elé került az egységes vállalkozói adóról szóló törvénytervezet, s a kormányzat úgy számol, hogy 1989. január 1-jétől megszűnik a kisvállalkozásokat jelenleg sújtó úgynevezett különadó. A gazda­ságirányítás rendkívül fontosnak tartja a (Folytatás az 1. oldalról.) Minden javaslat, vélemény persze nem kerülhet be a pártértekezlet elé terjesz­tendő anyagba, de az igazán fontos az, hogy valamennyi értékes gondolat igenis épüljön be a pártértekezlet utáni mozgal­mi munkába. Grósz Károly kitért arra is, hogy a tár­sadalomban felfokozott várakozás érzé­kelhető a májusi országos értekezlet iránt. - Ezt a várakozást jogosnak tartom, hiszen nagyon bonyolult, ellentmondá­sos gazdasági és társadalmi viszonyokat élünk meg napjainkban, és vala­mennyien keressük a kiutat. A felvetődött kérdésekre az emberek különböző vála­szokat adnak, s ez önmagában is ger­jeszti a várakozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott várakozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntésekhez. De a vezetésnek ezzel szá­molni kell, természetes jelenségnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártértekezlet nem zár le gy időszakot, ellenkezőleg, csupán egy állomásnak tartom azon az úton, amelyen sok esz­tendőn keresztül halad majd egy aktívan politizáló párt és társadalom. A kormány elnöke kitért olyan konkrét kérdésekre is, amelyek a mostani tag­gyűlésen is szóba kerültek, s amelyek az egész ország közvéleményét foglalkoz­tatják. Rámutatott: jelenleg a munkanél­küliség veszélye országosan nem olyan nagy, mint amilyen mértékben a közvéle­ményben jelen van az aggodalom. Az or­szágos számokat tekintve változatlanul jóval több munkahelyet tudunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Igaz ugyanakkor, hogy a kínálat és kereslet között sem területileg, sem a szakmai összetételt tekintve nincs összhang. Re­gionális problémákkal tehát valóban meg kell birkózni. Hozzátette: ha igaz len­ne a hír, hogy rövidesen több tízezer munkanélküli foglalkoztatásának gond­jával állna szemben a kormány, az azt je­lentené, hogy megkezdődött a gazdaság strukturális átalakulása. De, sajnos, itt még nem tartunk. Elmondotta, hogy a kormányzat dolgo­zik a lakásgazdálkodás korszerűsítésén is. - Egyesek nagy jövedelemre tesznek szert albérleti díjakból vagy más módon, miközben sokaknak egyszerűen nincs lakásuk. A jelenlegi struktúra tehát nem jó, s a kormány most ennek megváltozta­kai irányítási forma megmerevedését tartja. A Polityka legújabb számának po­lémikus írása szerint a 60-as évek Go­mulka- és a 70-es évek Gierek-korsza- kára egyaránt az volt a jellemző, hogy az ország vezetése „a szocializmusról val­lott saját doktriner nézetéhez próbálta idomítani a társadalmat, ahelyett, hogy a hatalmat, a társadalmi rendet igazította volna az új, szocialista társadalom igé­nyeihez.” „Mind-két politika vereségének alapvetően ugyanaz volt az oka: a de­mokrácia és a társadalmi ellenőrzés hiá­nya” - állapítja meg a Polytika. A hetilap válaszol egy volt lengyel párt­vezető állásfoglalására. A Zucie Litera- ckie című krakkói hetilapban Stanislaw Kociolek, aki a 60-as években a LEMP KB PB tagja, Varsó, majd gdanski első tit­kisüzemek, -vállalkozások szerepét és azt, hogy a különböző vállalkozási for­mákban tevékenykedők megfelelő biz­tonságot érezzenek, s hosszabb távra ér­vényes szabályozás alapján, nyugodt körülmények között dolgozhassanak, tervezhessenek. Kunos Péter azt is elmondta: a kor­mány biztatónak tartja, hogy a gazdálko­dó szervezetek túlnyomó többsége az ár­bejelentési kötelezettség megszűnése óta önmérsékletet tanúsít, nem emeli az árakat. Ez egyben olyan gesztusnak is tekinthető, amely kifejezi a kormány sta­bilizációs munkaprogramja iránti bizal­mat és azt a felismerést, hogy az áremel­kedés tervezett szinten tartása valameny- nyi fogyasztónak és gazdálkodónak egyaránt érdeke. tásán dolgozik, ugyanakkor a KISZ is for­málja ilyen irányú elképzeléseit. A kormányzati munka reformjának so­ron következő lépéseiről szólva a Minisz­tertanács elnöke a tudomány irányításá­val kapcsolatos kérdéskör áttekintését emelte ki. Mint mondotta, az év második felében tervezik megvizsgálni a tudo­mánypolitikai bizottság helyét, szerepét, tevékenységének korszerűsítését, to­vábbá a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság munkáját. Egy másik nagy kér­déskör pedig a területpolitikai, település- fejlesztési munka, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ezzel kapcso­latos irányító tevékenységének áttekin­tése. Emellett a kormány szervezeti fel­építésében már eddig tett lépések ta­pasztalatait is folyamatosan figyelemmel kísérik, ügyelve arra, hogy az új, illetve módosított hatáskörű minisztériumok, irányító szervek megtalálják helyüket a kormányzati struktúrában. Grósz Károly a beszélgetés során rendkívül nagyra értékelte azt a magatar­tást, amelyet a vállalatok legtöbbje tanú­sít az áremelésekkel kapcsolatban. Em­lékeztetett rá: amikor a kormány önmér­sékletet kért a gazdálkodó szervektől, akkor egyben kötelezettséget is vállalt, hogy nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek tovább nehezítenék a vállalatok helyzetét. Nagyon sok példa tanúskodik arról, hogy a vállalatok megértették az or­szág helyzetét, segíteni akarnak, dönté­seik komoly felelősségtudatról tanús­kodnak. Ezzel összefüggésben a kormány el­nöke kitért arra is, hogy az új adórend­szernek az árakra gyakorolt hatása el­lentétben áll a kormányzat előzetes el­képzeléseivel, szándékaival. Mint mon­dotta, jobbítani szerettünk volna, de ez nem következett be. A szándék és a való­ság közötti nagy különbség megszünte­tésére munkabizottságok alakultak, s a Minisztertanács foglalkozik ezzel a kér­déssel. Jó partner ebben a Magyar Gaz­dasági Kamara, sokat segít azzal a szán­dékával, hogy a gazdálkodók és a kor­mányzat közötti érdekegyeztetés fóru­mává, ezen belül az áralkuk fórumává váljék. Ez egy korszerű megoldásnak tű­nik, és hosszú távon beépülhet az intéz­ményrendszerünkbe, erősítve egyszers­mind a vállalati önállóságot is. kár volt, írásában a 60-as évek végét eredményekben gazdag, stabil korszak­nak állítja be és előnytelen összehasonlí­tást tesz az 1980-as évekkel, amelyeket a „kapitalizmusra jellemző tulajdon- és tő­keviszonyok bevezetésére irányuló, eredménytelen reformkísérletekkel” jel­lemez. A Polityka ezt „retrográd és dog­matikus” politikai nézetnek, restaurációs kísérletnek minősíti és élesen visszauta­sítja. Hasonló hangnemben válaszol Ko- cioleknek Jan Rem írói álnéven a lengyel kormány szóvivője Jerzy Urban is, akinek írását valamennyi csütörtöki lengyel köz­ponti napilap közölte. A szóvivő Kociolek cikkét a jelenlegi lengyel reformpolitika, az ország vezetése, személy szerint Woj- ciech Jaruzelski elleni támadásnak mi­nősíti. Bundestag - vita a szerződésről A nyugatnémet Bundestagban csütörtökön megkezdődött a washingtoni csúcstalálkozón kötött RHR/HHR-szerződés megvalósításá­nak vitája. A képviselők első olvasásban a bonni kormány által a szerződés betartásának ellenőrzéséről készített megállapodásterve­zetét vitatják meg. A megállapodáshoz az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztár­saság, Nagy-Britannia, Olaszország, Belgium és Hollandia csatlakozik. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter felszólalásában kiemelte, hogy a szerződés aláírásával történelmi jelentőségű lépést sikerült tenni az igazi leszerelés felé. Slkraszállt a vegyi fegyverek általános és tel­jes betiltása és a hadászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkentése mellett. A jelenlegi helyzetben - folytatta a külügy­miniszter - az erőfeszítéseket nem arra kell összpontosítani, hogy a háborúk kevésbé borzalmasak legyenek: ma a cél a háborúk ki­törésének lehetetlenné tétele. Genscher kiemelte, hogy az okmány által előirányzott ellenőrzési műveletek a bizalom növelését segíthetik elő, s úgy vélekedett, hogy az ellenőrzési műveleteknek nyomban a szerződés ratifikálása után meg kell kezdőd­niük. PANORÁMA DEBRECEN - Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar me­gyében. Csütörtökön délután a megyei tanács Árpád-termében rendezett aktí­vaülésen Fejti György előadást tartott a politikai intézményrendszer továbbfej­lesztéséről. VARSÓ - Staniszewski külügyi szóvi­vő bejelentette, hogy elhalasztották Mar­garet Thatcher brit miniszterelnök május végére tervezett varsói látogatását, mert az ütközik a moszkvai Gorbacsov-Rea- gan csúcstalálkozó időpontjával, de re­ményét fejezte ki: a látogatásra még az idén sor kerülhet. RÓMA - Szovjet-amerikai konzultá­ciókat tartottak csütörtökön Rómában, az ottani szovjet, illetve amerikai nagykö­vetségen, a közép-amerikai és a karibi térség helyzetéről. A Szovjetuniót Jurij Pavlov, a külügyminisztérium latin-ame­rikai főosztályának vezetője, az Egyesült Államokat Elliot Abrams amerikaközi ügyekben illetékes külügyi államtitkár képviselte. TOKIÓ - Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. Gandhi ma találkozik TakesitaNoboru ja­pán kormányfővel, akivel valószínűleg át­tekintik az afganisztáni csapatkivoná­sokról született megállapodás nyomán kialakult nemzetközi helyzetet és a kétol­dalú gazdasági együttműködés lehető­ségeit. Gandhi részt vesz a fél évig tartó India-fesztivál megnyitásán is. KAIRÓ - Másfél évtizedes szünet után felújította tevékenységét az egyiptomi­magyar baráti társaság. Fő feladatunk­nak azt tekintik, hogy az eddig is élő gaz­dasági-kulturális kacsolatokat társadal­mi oldalról is elmélyítsék. BEJRÚT - Az Abu Nidal vezette pa­lesztin szervezet, az El-Fatah Forradalmi Tanács vállalta magára a felelősséget azért a szerdai kommandóakcióért, melynek során három palesztin fegyve­res megpróbált bejutni Dél-Libanonból Izrael területére. Egy izraeli járőr tagjai rövid tűzharc után mind a három fegyve­rest megölték. Közművelődési tanácskozás Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Leninváros, Oroszlány, Ózd, Paks, Tatabánya, Százhalombatta és Várpalota tanácsi és közművelődési szakembereinek részvételével csütörtö­kön megkezdődött a szocialista városok IX. művelődési tanácskozása Százha­lombattán. Szirmai Viktória, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanára tartott bevezető előadást, amelyben e városok fejlődési sajátosságaival foglalkozott. Mint elmondta, napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságpolitikai és ideoló­giai koncepciók alapján épített úgyneve­zett szocialista városok nem váltották be a tervezéskor hozzájuk fűzött várakozá­sokat. Ezeken a településeken, amelyek­nek a létrehozását elsősorban az erőlte­tett iparfejlesztés motiválta, nem alakul­tak ki a társadalmi viszonyokat gyökere­sen megújító, a szocialista életmód és közösségiség megteremtésére irányuló létformák. Ilyen városokat Magyarorszá­gon ma már nem építenek, de a kérdés vizsgálata és a tanulságok levonása mégis fontos, mert az elmaradt siker okainak ismerete segítheti a mai terve­zést. A szombatig tartó tanácskozáson be­hatóan megvitatják e városok közműve­lődési intézményeinek helyzetét és fel­adatait, valamint a közoktatás helyi prob­lémáit, az oktatási kísérletek eredmé­nyeit és tapasztalatait. Sevardnadze, Shultz Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter csütörtökön az Afganisztánnal aláírt megállapodásokat úgy értékelte, mint amelyek nemcsak az ENSZ előre­mutató jellegű közvetítésének eredmé­nyét igazolják, hanem az összes feleknek a békét és biztonságot szolgáló jó szán­dékát és kompromisszumos készségét is. A szovjet ENSZ-képviseleten tartott sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a Szovjetunió a nemzetközi konfliktusokat újszerű gondolkodásmóddal közelíti meg, azokat politikai eszközökkel igyek­szik megoldani. Nagy szerepet tulajdoní­tott egyidejűleg az afganisztáni belső mebékélés kabuli hivatalos politikájának. Sevardnadze méltányolta, hogy az Egye­sült Államok fölvállalta: a megállapodá­sok egyik szavatolója lesz. Üdvözölte azt a tényt, hogy a megállapodások véget vetnek az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozásnak. - Szeretném fel­hívni a figyelmet arra - mondotta -, hogy az afgán-pakisztáni megállapodások szövege teljes mértékben kiiktatja bármi­féle ilyen akciók lehetőségét. „A megálla­podások a jövőben az Afganisztán iránti szándékok őszinteségének fokmérői lesznek” - mutatott rá. George Shultz amerikai külügyminisz­ter a Nemzetek Palotájában tartott sajtó- konferenciáján szintén megemlítette a szovjet vezetés érdemeit a megállapodá­sok létrejöttében. A szovjet csapatkivo­nás nagy jelentőségű ténye szerinte is megnyitja az utat az önrendelkezés sza­vatolásához, a népakarat valódi kinyilvá­nításához. A hivatalban lévő afganisztáni kormányt azonban Shultz ezúttal is tör­vénytelennek tüntette fel, olyannak, ame­lyet megítélése szerint nem óhajt az or­szág lakossága. Ezért átmeneti kormány megalakítását szorgalmazta. Az amerikai miniszter hangot adott an­nak a reményének, hogy a jövőben a szovjet kormány nem szállít majd fegyve­reket a kabuli kormánynak. Azzal érvelt, hogy - mint a megállapodásokat szava­toló egyik hatalomnak - az USA-nak is Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese csütörtökön a szovjet fő­városba utazott, hogy tárgyaljon Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság szovjet társelnökével a kétoldalú együtt­működés időszerű és hosszabb távú kérdéseiről, különös tekintettel a két or­szág kormányfői közelgő találkozójának előkészítésére. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Aquino Kínában Corazon Aquino Fülöp-szigeteki elnök csütörtökön délelőtt hivatalos látogatás­ra Kínába érkezett. Ezalatt teljes készült­ségben van a Fülöp-szigeteki hadsereg, hogy megakadályozzon egy esetleges puccskísérletet. Elindulása előtt az elnök asszony jelezte, hogy kínai látogatásával a belpolitikai helyzet szilárdságát is kí­vánja demonstrálni. Aquino 1986 no­vembere óta - amikor Japánban járt - nem hagyta el az országot. Corazon Aquino személyében 1975 óta először jár Fülöp-szigeteki elnök Kí­nában. Az elnök asszony vendéglátóival elsősorban kereskedelmi, tudományos és kulturális kérdésekről tárgyal. joga a felkelők katonai segélyezése. „Önmérsékletet azonban önmérséklettel viszonzunk” - jelentette ki. Shultz nem volt hajlandó nyilatkozni,azokról a hírek­ről, amelyek szerint az Egyesült Államok, egyfajta hallgatólagos megállapodás alapján, bizonyos feltételekkel elállt a vállról indítható, Stinger típusú rakéták szállításától az afgán felkelők számára. „Semmiféle ilyen írásos megállapodá­sunk nincs a szovjetekkel” - mondotta. Shultz általában elégedetten szólt az amerikai-szovjet kapcsolatokban elért eredményekről, a gyakorlatias megköze­lítés hasznáról, az amerikai-szovjet kö­zeledés folyamatának tartós lendületé­ről. A regionális konfliktusok felszámolá­sának további esélyeivel összefüggés­ben megemlítette Kambodzsát és Afrikát, s róluk szólva újra visszatért Afganisztán gazdasági újjáépítésének problémájára. Nadzsibullah tv-beszéde A genfi megállapodások véget vetnek az Afganisztán ellen folytatott hadüzenet nélküli háborúnak, lehetőséget adnak a menekültek hazatérésére és arra, hogy kivonják Afganisztánból az ott állomáso­zó, korlátozott létszámú szovjet csapat­kontingenst - jelentette ki az aláírás al­kalmából mondott csütörtöki televíziós beszédében Nadzsibullah afgán elnök. Az Afganisztán körüli helyzet rendezé­séről kötött megállapodások új lapot nyitnak az ország történelmében. - Az április 14-e ezért a legragyogóbb és leg­örömtelibb ünnepek egyike lesz, és a nép a béke napjának fogja nevezni - mondta Nadzsibullah. Lengyelország Lengyelország üdvözli az afgán prob­léma politikai rendezésére vonatkozó megállapodások aláírását, egyben - hi­vatalos felkérés esetén - kész részt venni a megállapodások betartásának nem­zetközi ellenőrzésében - jelentette ki csütörtöki varsói nemzetközi sajtóérte­kezletén Stefan Staniszewski a lengyel külügyminisztérium szóvivője. A vállalkozások működésének szabályozása A TGB titkárának nyilatkozata Grósz Károly a Diósgyőri Gépgyárban Visszhangok a genfi megállapodásról

Next

/
Thumbnails
Contents