Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. április 15. /tolnaN ‘NÉPÚJSÁG 3 Viták a pártértekezlet előtt A közügyet szolgáló véleménycserék nem lehetnek tabuk! A vártnál is nagyobb élénkség jellemezte az MSZMP Tolna Nagy­községi Bizottságának tegnap délutáni ülését. A fórumon a pártér­tekezlet állásfoglalás-tervezete szerepelt, a dokumentum nem­egyszer kritikus, szenvedélyes, de felelősségteljes vitákat váltott ki a résztvevőkből.- El kell fogadnunk ezt a szenvedélyességet-vélekedett Pintér Já­nos nagyközségi párttitkár. - Érthetővé teszik ezt az elkövetett hibák. Ugyanakkor bizonyos fokú lelkesedés is mutatkozik - a gyors válto­zás reményében. És ami szerintem rendkívül fontos, érzékelhető az önvizsgálatra való készség is. Az irányításunk alá tartozó pártalapszervezetek, pártcsoportok üléseken, kiscsoportos beszélgetéseken véleményezték a terveze­tet. Az összegzéssel alapvetően egyetértettek a pártbizottság tagjai.- Ez alkalommal mely kérdések szerepeltek hangsúlyozottan?- Elsősorban a gazdasági problémák. Sokan vetették fel a bérre­form szükségességét. Ennek az intézkedésnek mindenképpen kö­vetnie kell a társadalmi változásokat. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a bérreform megfelelő gazdasági alapot feltételez. Többen megjegyezték, hogy az érdekeltség alapján azoknak az embereknek a munkáját ismerjük el, akik többet tesznek le a társadalom asztalára. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni az értelmiség szerepének a fontosságát is.- Új elem a tervezetben a vezetők bizonyos időre történő megvá­lasztásának javaslata. Ezt hogyan fogadták a résztvevők?- Számos hozzászólás vonatkozott erre a demokrácia kiteljesedé­sével összefüggő kérdésre. A többes jelölés és a ciklusosság ellen nyilvánvalóan nincs kifogás, ugyanakkor nem biztos, hogy ezt „felül­ről” kell irányítani. Az állampolgár - belső igényként - saját maga döntse el, számára melyik a legmegfelelőbb választási lehetőség. Ne csak a pártban, hanem az élet minden területén az alkalmasság határozza meg azt, hogy valakit hány ciklusra választanak meg. S ha az a bizonyos vezető nem felel meg az elvárásoknak, legyen lehető­ség a menetközbeni visszahívására. Ez a demokrácia természetes velejárója.- Milyen álláspont alakult ki a nyíltság, a tájékoztatás vonatkozásá­ban?- A nyíltság, nyilvánosság főként a párt egysége és cselekvőké­pessége szempontjából elengedhetetlen. A cselekvőképesség egyik alapfeltétele a gyors, világos, közérthető, hiteles és - aláhúznám - konkrét tájékoztatás. Miként lehet aktivizálni a párttagságot, ha nincs birtokában a szükséges ismereteknek? Miért olvasható még mindig túl sok anyagon a szigorúan bizalmas kitétel? A közügyet szolgáló viták nem lehetnek tabuk! Vibráló aktivitás a villamos alapszervezetnél Az állásfoglalás-tervezet hetedik oldalán olvasható, hogy „a párt­tagság vegyen részt a politikai döntések előkészítésében...” E szem­léletben rendezték meg tegnap délután a paksi atomerőműben a vil­lamos alapszervezet taggyűlését, ahol a résztvevők három és fél órás vita során mondtak véleményt az állásfoglalás-tervezetről, tették meg észrevételeiket, szövegmódositó, -pontosító javaslataikat. Az is ter­mészetes - vállalat jellegéből adódóan -, hogy a műszaki értelmisé­giek társadalmi helye, szerepe és megbecsülése fokozottan hang­súlyt kapott a taggyűlésen. „Ha egyszer a vállalat üzemeltetéséhez, termeléséhez szükség van több mint hatszáz mérnök munkájára, akkor a pártépítés során elfogadhatatlan az a szemlélet, amely bizonyos statisztikai mutatók­hoz igazítaná a műszaki értelmiségiek számát a párttagok sorában” - fogalmazta meg Mach János párttitkár és mások is az állásfoglalás­tervezet azon pontjával kapcsolatban, ami a statisztikai szempon­tok mechanikus alkalmazása ellen szól. Az is természetes, hogy a tudomány szerepe, mint termelési ténye­ző fokozott hangsúlyt kapott a hozzászólásokban. Többek közt Med- veczky Gábor művezető is arról szólt, hogy nagyon régóta beszélünk a tudomány termelőerővé válásáról, de az ebből következő speciális csoport- vagy osztályérdekek, megnyilvánulások kérdései még min­dig nincsenek tisztázva. Ugyanakkor arról is szólt, hogy az állásfogla­lás bizonyos többesszám első személyű megfogalmazásai zavaróak, mert olyan kérdések kapcsán is használja a dokumentum, amelyek­ben személy szerint az átlagos párttag minimálisát, vagy semmit se tehet. Hevesi Antal, a vállalat KISZ-bizottságának szervező titkára az ok­tatás fejlesztésének kérdéseiről beszélt, megemlítve, hogy az állás­foglalás-tervezet befejező részében ez nem kap elég hangsúlyt. He­gedűs Lajos műszerész a napjainkban felmerülő társadalmi, politikai kérdések gyors megvalósítását sürgette, mert véleménye szerint ezek nem különíthetők el a gazdaságban jelentkező gondoktól. A gazdasági és a hozzá kapcsolódó társadalmi, politikai kérdések csak együtt tárgyalhatók, oldhatók meg hosszú távon. A pályakezdés gondjairól szólt Zentai Tibor üzemmérnök, nem hallgatva el azt a véleményét sem, hogy a tervezet egyes megfogal­mazásai visszatérőek, néhol korszerűtlenek és az általánosító fogal­mazások következtében nem tartalmaznak kellő információt ahhoz, hogy a felvetett kérdésekre érdemben válaszoljanak. A hatvanas évek reformelképzelései nagyrészt helyesek voltak - mondta Riczkó József osztályvezető -, mégis egy részük máig sem valósult meg. Ennek okait többek közt abban is látja, hogy a politika fejlődése bizonyos kérdésekben elmaradt a gazdaságtól és a párton belüli további nyitottságra biztatott. A vezetői munka tisztaságáról szólt Kovács András villamos főosz­tályvezető, megemlítve, hogy sürgető feladat napjaink néhány diva­tos fogalmát, annak ismérveit minél előbb differenciálni. Fontos a ve­zetők rendszeres és nem formális ellenőrzése, beszámoltatása és a vezetői munkában felfedett hiányosságok elemzése. A választási rendszer korszerűsítését többen felvetették, Kovács Sándor önálló mérnök, az alapszervezet ágit. prop. titkára is, aki a többes jelölés általánossá tételét javasolta, nyomatékositva a tervezet azon részét, ami kimondja, hogy a felsőbb pártszervek ne befolyásolják az alsóbb szintű választásokat. A kérdésekre, a felmerült javaslatokra a taggyűlés második részé­ben Molnár Sándor, az MSZMP KB munkatársa válaszolt. Oda-vissza hasznos véleménycsere Súlyos gondokról, kemény felvetéseket hallhattunk az el­múlt órákban - mondta Molnár Sándor, az MSZMP KB munka­társa, amikor a paksi atomerő­mű villamos pártszervezetének taggyűlése után leültünk beszél­getni.- Önnek személy szerint mit adott ez a taggyűlés?- Egy nagyon szókimondó, szimpatikus közösséggel talál­koztam és ha új dolgokat nem is hallottam, hisz a felvetésekkel már az előkészítés során is, és más taggyűléseken is találkoz­tam, öröm volt számomra ez a közvetlen, de tetterőt, tenniaka- rást érzékeltető gyűlés. Ahogy mindenki a tervezettel a kezé­ben, azt aláhúzogatva, széljegy­zetekkel ellátva jött, mutatta hogy a párttagságot érdekli ez. Fontosnak tartja a felvetett kér­déseket, később a gyűlés pedig olyan eszmecserévé fajult, amin érdemes volt részt vennem.- Fordítsunk a kérdésen! Ön mit adott, mit adhatott ennek az alapszervezetnek?- Elsősorban válaszokat. Olyan kérdésekre, amiket itt közvetlen meg lehetett válaszol­ni, információkat a szélesebb ki­tekintéshez és azt, hogy felveté­seiket, észrevételeiket továbbí­tom, a Központi Bizottságnak. Gondosan jegyzeteltem, a felve­téseket továbbadom, és egész párttagságot érintő kérdések, így a paksi műszakiak módosí­tó, az pontosító javaslatai is bi­zakodom, hogy benne lesznek az állásfoglalás végleges meg­fogalmazásában. Hiszem, hogy hasznos volt ez a találkozás, le­hetőséget adott a mindkét irá­nyú véleménycserére a Közpon­ti Bizottság és egy hetventagú alapszervezet között. -Tj.­Pincehelyi pedagógusok között Aktivitás, szenvedélyes hangulat jellemezte a pincehelyi pedagó­gusok pártalapszervezetének rendkívüli taggyűlését. Az állásfoglalás-tervezetről kialakult vélemények többsége úgy ítélte meg, hogy nem sok új tényezőt tartalmazott. Ezekkel a gondola­tokkal már találkoztak. Negatív előjellel láttákéi, hogy sok az általáno­sítás, kevés a konkrétan megfogalmazott cél. Például: korszerűsíteni, gazdagítani szükséges az állami élet pártirányításának elveit, eszkö­zeit, módszereit. Ezzel mindenki egyet'értett, de pontosabb, egysze­rűbb megfogalmazásban jelölt konkrét feladatokat képzeltek. Azért is tartották ezt fontosnak mert könnyítené az ellenőrzést és a fe­lelősségre vonást. Tisztelettel tudomásul vették, hogy a Központi Bi­zottság kollektív felelősséget vállal a legutóbbi évtizedek tévedé­seiért, ám tetten érhetőbb a folyamatos ellenőrzés. Javaslatként hangzott el, hogy idejében figyelmeztessék hibáira a vétkezőt és ne hagyják elhatalmasodni a gondokat. Miért nem veszik figyelem­be a közgazdászok szakvéleményét, akik rádióban, televízióban nyi­latkoznak és pontos megoldást javasolnak, kérdezték csak úgy ön- maguktól a pincehelyi pedagógusok. Nem értenek egyet olyan megfogalmazással, ami úgy hangzik, hogy: a kapitalista világ differenciálódik, a szembe ötlő ellentmondá­sok jellemzik. Példával illusztrálták, hogy a szocialista táboron belül is akad ilyen és hasonlítsuk össze Magyarország és Románia helyzetét. A demokráciának mind szélesebb körben kell fórumokat biztosíta­ni. Ezzel egyétértenek ugyan, de úgy vélekednek, hogy a meglevő le­hetőségekkel sem élnek az emberek. Nincs igényük a közéleti sze­replésre. A szakszervezet felelősségének növeléséről szólva megkérdője­lezték a pedagógusok szakszervezetében történő változások szük­ségességét. A szellemi értékekkel jobban kellene gazdálkodni, előtérbe helyez­ve az alkotó tevékenységet. Itt tértek ki az oktatás szerepére, hangsú­lyozva a fiatalok felelősségét is. Összegezve az állásfoglalásról kialakult véleményeket - elmond­hatjuk - az állásfoglalástól határozott feladatokat, konkrét, számon- kérhető felelősök megjelölését is várják. A parkerdő megmentette a falut <0- O Váralját ma már szinte mindenki csodálatos természeti környezetéről, szépséges parkerdejéről ismeri. A nyári hétvégeken 300-500 kiránduló is felkeresi, s az ország minden tájáról táboroznak itt gyerekek, fiatalok. Létrehozása annak idején megállította a település lélekszámának csök­kenését.- A hetvenes évek közepén egy végrehajtó bizottsági határozat arról rendelkezett, hogy a falu úgynevezett „akadályi” részét vissza kell fej­leszteni. Szinte még egy tyúkólat sem építhetett, aki ott lakott, vagy húsz család el is költözött emiatt - mondja Amrein István, a helyi népfrontbi­zottság elnöke. Aztán egy év múlva egy újabb vb-határozat - szerencsére - feloldotta a tilalmat. Azóta felépült az úttörő- és ifjúsági tábor, elkészült a négy tó, s a turistaforgalomra való tekintettel javult a község alapellátása is. Hor­gászegyesületünk a megye legjobbjai közé tartozik, még svájci vendég­horgászunk is van. S tavaly Horváth Sándor, az egyesület titkára itt fogta ki a 17 kiló 80 dekás pontyot. Az első tónál egy hatalmas fa is fogadja a természetkedvelőket o ^ ❖ A horgászegyesületnek 80 felnőtt és 25 ifjúsági tagja van Oláh István, nyugdíjas bányász a patak­ból viszi állatainak az ivóvizet Kiránduló pécsi középiskolások útban az úttörőtáborhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents