Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

1988. április 12. Képújság 3 Tövisborona Vetés után nyomban következik a mag betakarása, a boronálás. Tudja ezt minden parasztember, vagy fogal­mazzunk inkább úgy: földművelő. Bo- ronálásra régen csak tövisboronát használtak, ami általában kökény-, vagy galagonyaágakból készült. Vol­tak hazánkban olyan vidékek, ahol ősi szokás szerint a szántóföld mezsgyé­jén termelték a boronának való kö­kényt. Pethe Ferenc azt írta egyik ta­nulmányában (Vizsgálódó magyar gazda. Béts. 1797-1807)” A tövisét két szánkatalpforma, vagyis görbe sarog- lyaforma eszközre fűzni jobb, mintsem azt alsómagyarároszági módra két ha­sáb dorong közé szorítani. A tövisbo­ronát rögökkel, kövekkel súlyozták. Nem véletlenül jutott eszembe a tö­visborona, hanem a napokban Sár­közben láttam. Modern traktor húzta maga mögött a vetögépet és az ahhoz erősített tövisboronát. Megragadott a látvány és hosszan elkísért utamon. Mi történt? Hogyan került elő ismét a tövisborona? Régi nem lehet, hiszen egykor mindent elvetettünk, kidob­tunk, tagadtunk, ami a múltra emlékez­tetett! E tájakon hagyományőrzésnek van­nak szép emlékei, de azok a nép mű­vészetét éltetik. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése egy korszerűbb - vagy annak vélt - gondolkodást hozott magával itt is. Megváltozott ennek nyo­mán a táj és a benne élő ember, szoká­saival együtt. A termésátlagok meghá­romszorozódtak, amikor az egykori parasztgazdák agráregyetemet vég­zett fiai kerültek a felelősséggel dönté­seket hozók székébe. Köztük alig akadt egy-egy, aki valamit is vállalt vol­na apja gondolkodásából. Mit jelent akkor a tövisborona meg­jelenése éppen most? Ne tulajdonítsunk fontos szerepet ennek, de hiszem, hogy nem véletlen műve, és ha tetszik, tekintsük példá­nak. Nagy várakozás, felkészülés előzi meg a párt országos értekezletét. A fel­adatok végrehajtásához az állásfogla­lást támogató javaslatokra van szük­ség. Valamennyiünk érdeke, hogy a ki­tűzött célok mindenben megalapozot­tak legyenek. Egészséges, nyílt, őszin­te vitákkal talán enyhíteni lehet a társa­dalomban felhalmozódott feszültsége­ket, a közhangulat további romlását. Erről esik szó sajtóban, rádióban, tele­vízióban, úton-útfélen. A nyíltság je­gyében sorra kerülnek felszínre a hi­bák, vétkek. Már-már úgy tűnik, hogy minden rossz, ami tegnapi. ...és most jön a tövisborona! Ez egy eszköz, ami a múltban - szin­te - nélkülözhetetlen volt, a mezőgaz­daságban munkát vállalók részére. Ám ez ma is változatlanul jól funkcionál itt Sárközben. Nem ütemesen bólogató meg-megálló lovak húzzák, hanem fo­lyamatosan haladó, több-tízszeres lóerővel húzó gépet fogtak elé, amit ma korszerűnek nevezhetünk. Elöl tehát az új kormányzott gépezet, ami elvetet­te a magot, de mögötte, vele együtt mozdulva, elválaszthatatlanul együtt feszül a magot betakaró tövisborona. DECSI KISS JÁNOS Cégérek húsz-húsz percben Nem érdemes vitatkoz­ni: kell-e cégér a jó bor­nak, mert napjainkban egyre fontosabb szere­pet kap mindenfajta rek­lám, hírverés. ATolna Me­gyei Tanács is hasonló szándékkal bízhatta meg a Magyar Mozi-és Video­filmgyárat, amikor há­romszor húsz perces be­mutatást kért megyénk tájairól, gazdaságáról, kultúrájáról. Kettő elké­szült és azokat a szek­szárdi Panoráma Film­színházban be is mutat­ták: „Bejártam Tolnát Ba- ranyi" és „Tolna gazdag­sága” címmel. A vetítés után beszélgettünk a film alkotóival:- Az én személyem fő­leg azért kellett - szólal meg Baranyi Ferenc költő hogy a rendező megvalósíthassa, amit címnek kitalált szellemesen: Bejártam Tolnát Baranyi. Ezt a feladatot, hogy barango­lásaim során meséljek is a nézőknek aTolná- ban látottakról, örömmel tettem, hiszen szí­vemnek kedves országrész ez. Fiatal korom­tól jártam ide író-olvasó találkozókra. Barát­ságok is kötnek, azt hiszem, elég ha Ordas Iván, Pacsai László, Tamás Menyhért nevét említem közülük. Napjainkban is élvezem Tolna vendégszeretetét Mostanában Kassai Franciska előadóművésszel járom e vidéket hirdetem az Igét ó gitárral, dalokkal van jelen ezeken az esteken. Nem idegenként kószál­tam tehát a filmforgatás ideje alatt Igaz ugyan, hogy a sióagárdi Leányvárban még nem jár­tam korábban, csak a felvételkor. Azt tisztáz- tukazelején:csakolyan emberszólalhat meg a filmben - akár útikalauzként - akinek érzel­mi kötődése van a megyéhez. Személy sze­rint én tisztelem ugyan Békés megyét de ott nincs belső rezonanciám, nem pendülnek bennem húrok. A költőnél az ihlető pillanatot nehéz tetten érni. Hiszem, ezek a Tolnában szerzett élmények akkumulálódnak és vers­írás közben megjelennek majd...- Ilyen filmek készítéséhez az anyagi fede­zet mellett segítőkész emberek is kellenek - mondja Thuránszky Miklós gyártásvezető. Tolnában azt tapasztaltuk, hogy amit a meg­bízóink megígértek, azt meg is adták. Van ösz- szehasonlitási alapom, hiszen éppen 25 éve dolgozom a filmes szakmában. A filmgyártás szempontjából ezazemberi tényező nem ha­nyagolható el. A tervszerű munkához szüksé­ges az ilyen garancia. Hárommillió forint állt rendelkezésünkre, három rövidfilm elkészíté­sére. Ez költségvetésben nem sok, de nem is kevés. Ehhez kellett igazítani a gyártási terve­ket Kettőt ebből most mutattunk be. Első lé­pésünk az apparátus nélküli terepszemle volt Akkor dőlt el, hogy mit csinálunk. Merre kell menni, milyen gépállások lesznek és a többi és a többi. Ahhoz, hogy gazdaságosan tudjunk dolgozni, pontosan kidolgozott ter­vekre van szükség és nem improvizálhatunk kedvünk szerint Lépésről lépésre a forgató- könyv szerint leírtakat követtük, ami igazodott az adott forintokhoz.- Ettől függ például a zenei szerkesztés is - kapcsolódik a beszélgetéshez Szigeti Ágnes, aki a filmek hangulatát meghatározó zene fe­lelőse. Még vágás előtti állapotban végignéz­zük a filmet ami többórás. A képek ritmusá­hoz válogatjuk a megfelelő zenét ami a mon­dandóhoz is kapcsolódik. Úgy kell aztán cso­portosítani, hogy bizonyoszenei stílusokba is beférjen. Úgy gondolom, hogy a zene a „Be­jártam Tolnát Baranyi” című filmben nem olyan feltűnő, minta „Tolna gazdagságában”. Itt nincs szöveg a filmen. Olyan zene kellettte- hát ami nem unalmas, illeszkedik a témához. Egy klasszikusra gondoltunk. Tőle indulni és hozzá visszatérni. Liszt Ferenc több műve megszólal. A zeneszerző Tolna megyei kap­csolata is jogosított muzsikája felhasználásá­ra...- Tudom, hogy ez a megoldás, miszerint nem hangzik el a filmben, hogy a látott képet melyik téeszben, gazdaságban, gyárban vet­tük fel, sok nézőt ingerel majd - magyarázza Moóri Sándor, a filmek rendezője -, de nem szokványosat akarunk. Úgy gondoltuk, hogy ez ne leltárlilm legyen. Igaz, az idegenforgalmi indíttatásánál is arra törekedtünk, hogy mást adjunk, mint a korábbi filmjeinkben tettük. Ezért választottuk, hogy a tolnai tájak bemuta­tása Simontomyától Decsig, Dunaföldvártól Tamásiig lírai hangulatú legyen. Célunk az volt hogy a néző is kapjon olyan érzelmi töltő- dést, ami arra készteti, hogy fölkerekedjék és elmenjen a dombori kempingbe, vagy mond­juk a Leányvárba, ahol Baranyi is most járt először. Megkeresse a népművészet meste­rét akivel a filmen találkozott Az itt élő nemze­ti ségekéletét isfelvillantjuk. VisszatérveaTol- na gazdagságához. Egymástól független a két film. Lehet hogy a kettőt csak most vetítet­ték itt így közvetlen egymás után. Szóval úgy éreztük minden egyéb beszéd, számok, sta­tisztikai adatok sorolása helyett többet mon­dunk Illyés Gyula szavaival, hogy minden ami jó van a földön, aza legmélyebbről jön. Ehhez az üzenethez képeket és zenét kell csak kom­ponálni. Ennek a filmnek a címe se „gazda­ság”, hanem „gazdagság”. Olyan, amit a bib­liai két kosár hal és öt kenyér példázata is jól il­lusztrál, amivel csupán annyit szerettem vol­na elmondani, ilyen gazdag Tolna, hogy jut az ennivalóból mindannyiunknakés még marad is. A film végén, amint a zene is visszatér Liszt Ferenchez, ugyancsak Illyés Gyula gondola­ta kap hangot hogy ma így van, holnap is így lesz. Mindennap újra születünk és ha újra születünk akkor újra előttünk állnak a felada­tok... DECSI KISS JÁNOS Ki lehet tanácselnök? A választási törvény ellentmondásai Beszélgetés úr. Hegedűs Jánossal, a megyei tanács vb-titkárával „S láttam, a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol." (József Attila) A törvények ugyan hosszú távra szól­nak, mégsem lehetnek örök érvényűek, már csak azért sem, mert a valóság is vál­tozik, amelyre alkalmazzák őket. Gyak­ran az derül ki, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Egy-egy jogszabály - törvény - alkalmazása során kiderülhet, hogy mekkorák is azok a fölfeslések a szövetén. József Attila más korban, más okból, és más törvényekről szólván írta meg a versét, de ma is előfordul ugyanaz a jelenség. Vagy azért, mert a törvény szövege nem bizonyult elég pontosnak, elég jónak, vagy azért, mert a végrehajtás során keletkeznek az ellentmondások. Mindkét esetben - sőt a többi fel nem so­roltban is - az a megoldás, hogy módosí­tani kell. Az új választási törvényről már az első alkalmazása során kiderült, hogy vannak rajta „lyukak”, vagy hogy egy más megoldás jobban szolgálná a tör­vény célját és szellemét, mint a jelenlegi betűje. *- Beszéljünk először a legutóbbi vá­lasztások tapasztalatairól!- A pártkongresszusra való felkészü­lés miatt kevés idő maradt az előkészí­tésre. Ezért történt meg, hogy az nem bi­zonyult elég alaposnak. Éppen ezért cél­szerű lenne a következő választás idő­pontját a korábbinál szerencsésebben meghatározni. Ettől függetlenül mi már most, hogy elérkeztünk a ciklus félidejé­hez, elkezdjük a választási munkát. A he­lyi tanácsok vezetői a népfronttal és a párttal karöltve áttekintik a jelenlegi hely­zetet. Elbeszélgetnek a tanácstaggal, megpróbálják felmérni, és a lakossággal is megbeszélni, hogy a jelenlegi tanács­tagság miként tölti be funkcióját, hogyan képviseli az a lakosságot a tanácsban, mennyire tudja betölteni információs szerepét a lakosság és a tanács között. Erre a munkára már vannak kedvező tapasztalataink, hiszen a falugyűlések megyénkben nagyon jól beváltak és jól szolgálják a tanácsok és a lakosság kap­csolatainak elmélyítését, a helyi felada­tok legésszerűbb rangsorolását. Abból a szempontból is aktuális a té­máról beszélnünk, hogy május 7-re kiír­tuk az időszaki választásokat. Ami pedig a törvényt illeti, módosításá­nak előkészítése már szinte a választás másnapján - első tapasztalatok birtoká­ban - megkezdődött. Már decemberben megkapták a megyei vb-titkárok a tör­vénytervezet módosításainak a javaslatát véleményezés céljából. A tervezet a vita­tott pontokon többalternatívás javaslato­kat tartalmaz.- Felmerült, hogy éppen a választások jobb előkészítése érdekében nincs-e szükség előkészítő bizottságra.- Szerintem sincs. Ennek a feladatnak a Hazafias Népfront nem tud megfelelni, megyénkben meg különösen így van. Ebben a kérdéskörben az a lényeg, hogy a párt, a társadalmi és tömegszerveze­tek, az üzemek, időben tegyék meg ja­vaslataikat a népfrontnak, hogy a szük­séges egyeztetést, a vitákat le lehessen bonyolítani a jelölőgyűléseket megelő­zően.- Külön témakör lehetne, hogy kik is ve­hetnek részt ezen a bizonyos jelölőgyűlé­sen.- Ezt a törvény világosan előírja. A kör­zet lakói és az üzemek, intézmények, te­hát a munkahelyek képviseJői. Szerintem a jelölőgyűlésen már csak az ott lakók te­gyenek javaslatot, az üzemek ezt tegyék meg a népfrontnál már az előkészítés időszakában. Képviselőválasztás esetén az a kérdés gyakorlatilag nem merül fel, hogy a munkahely dolgozója nem vá­lasztópolgár az adott körzetben. Nem ha­tározza meg a törvény azt sem, hogy hány embernek kell jelen lenni a jelölő­gyűlésen. A jelenlévők megszámolására pedig jobban fel kell készülnünk, hogy ne merülhessenek fel utólag kétségek, há­nyán is szavaztak akkor, amikor egy-egy jelölt a listára került.- Utána következnek a választási gyűlé­sek.- Itt is az előkészítést hangsúlyoznám, hiszen ha a két kötelező jelölt van, akkor el kell dönteni, kire szavazzanak. Éppen ezért nagy jelentősége van a jelöltek megismertetésének, és annak, hogy mi­lyen programmal állnak a választók elé. Ezért is fontos, hogy időben a rendelke­zésükre tudja bocsátani a tanács, vagy a népfront mindazokat az információkat, amelyek alapján a jelölt el tudja dönteni, hogy a Hazafias Népfront programját el­fogadva milyen helyi és saját program­mal próbálja megismertetni és elfogad­tatni önmagát. Tulajdonképpen azt kelle­ne elérni, hogy a választási időszak ne kampány legyen, amin néhány hónap alatt jól-rosszul túljutunk, hanem egy fo­lyamatos munka, és kapcsolat a társa­dalmi és tömegszervezetek, a párt, a népfront és a lakosság között. Csak így képzelhető el, hogy a tanácstagságra al­kalmas emberek időben kitűnhessenek, kiemelkedhessenek a közösségből, és akkor lehet arról szó, hogy a lakosság valóban a két vagy több alkalmas jelölt közül választhat.- A legnagyobb vitát a tanácselnökök választása váltotta ki már akkor is, függet­lenül attól, hogy Tolna megyében ezen a területen sem voltak nagy problémák. Másutt annál inkább, éppúgy, mint a kép­viselők jelölése során.- Valóban meggondolandó a dolog, már csak azért is, mert rendkívül nagy a szóródás a tekintetben, hogy hány sza­vazásra jogosult van egy körzetben. Egy kis településen 30-40, vagy még ennél is kevesebb választó dönthet, egy város­ban ennek a tízszerese, más megyében, ahol nagyobb városok vannak, még sok­kal több a szavazó. Nálunk is előfordult, hogy a megye egyik legjobb tanácselnö­kének sorsa egyetlen szavazaton múlott. Kis községekben igen szorosak a baráti, rokoni kapcsolatok, erre is figyelemmel kell lennünk. Egy új lakótelepen pedig sok ember élhet, akik a funkcióban lévő vezetőt nem ismervén sokkal szíveseb­ben választanak meg valakit maguk kö­zül tanácstagnak. E bizonytalansági té­nyezők miatt a törvény módosításának tervezete három alternatívát jelöl meg. Az egyik szerint válasszon a település köz­vetlenül tanácselnököt.- A törvény szelleme szerint legalább kettős jelölésből.- így van. A második esetben maradna a jelenlegi helyzet, hogy a tanács a saját tagjai sorából választja meg elnökét, ilyen esetben körzetben is tanácstag az elnök, ami szerintem magában konfliktu­sokat teremthet, hiszen mint a körzet ta­nácstagjának az ott élők érdekeit kell képviselnie, de mint elnökének pedig az egész település fejlődését kell szem előtt tartani. A harmadik variáció szerint a megalakuló új tanács választ elnököt, de nem a tanácstagok sorából.- Ezt nem egészen értem.- Pedig van rá most is példa, a vb-titká­rok sem tanácstagok, de hivatalból tagjai a tanács által választott vb-nek. Az ilyen módon megválasztott elnök körzet nél­küli tanácstag lenne. Már az eddig el­mondottakból is látszik, hogy nekem ez a harmadik megoldás tetszik a legjobban. Ez az időközben megüresedett elnöki posztok betöltését is megkönnyítené, mert jelenleg, ha az elnök lemond, elköl­tözik vagy más megbízatást vállal el, ak­kor a település hátrányos helyzetbe ke­rül, hiszen a pótlását alig lehet megolda­ni. Ha van póttanácstagja, nincs hol indí­tani az új jelöltet még akkor sem, ha ép­pen közel van az időszaki választás mint most.- Visszavan még az országos lista, az úgynevezett lajstromos választások kér­dése, ezt sokan nem tartják demokrati­kusnak.- Véleményem szerint szükséges a párt-, társadalmi és tömegszervezetek, az egyházak és a szövetségek képvisele­te, ilyen módon is. A lista létszámát nem is kellene bővíteni, inkább a képviselet­hez jutók körét újragondolni. Mindezek­nek a kérdéseknek az eldöntése az or­szággyűlés feladata lesz, én csak a gya­korlatban jelentkező konfliktusokról fejt­hettem ki véleményemet.- Köszönjük, hogy megtette. IHÁROSI IBOLYA IX. ajkai Nagy László-szavalóverseny Immár IX. alkalommal hívta szavalóver­senyre a versmondókat az ajkai Nagy László Városi Művelődési Központ A se­lejtezőkön 107-en vettek részt. Az I. kor­csoportban az általános iskolai tanulók, a ll-ban a 14 éven felüliek, utóbbiak idén először az egész Dunántúl területéről. A döntőbe 28 versenyző jutott, amely a ha­gyományoknak megfelelően Iszkázon, a szülői háznál rövid megemlékezéssel kezdődött, majd a művelődési házban a neves zsűri előtt elhangzottak a versek. A zsűri elnökei Zöld Ferenc, a Könyvkiadók és Terjesztők Országos Egyesülése igazgatója és Nino Nikolov költő, műfor­dító, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója. Tagjai: Maya Vapt- sarova költő, filmrendező, É. Szabó Már­ta az MTV szerkesztője, Széki Patka László költő, Balogh Ödön újságíró, a Napló rovatvezetője, Gáspár János, Ajka város népművelési felügyelője, a Fekete István Irodalmi Társaság titkára. Elsőként e 14 éven aluliak léptek színpadra. Náluk csak az összevetésben sikerült eldönteni a végső sorrendet. A másik korcsoport­ban nem volt ennyire szoros a mezőny, 1. Máté Krisztina, Siófok, 2. Báli Judit, Nagykanizsa, 3. Far- kasné Dőry Magdol­na, Székesfehérwár és Tóth Erzsébet, Ta­tabánya. A résztvevők megkoszorúzták a költő domborművét A végeredmény: I. korcsoport: 1. Juhász Annamá­ria, Zirc, 2. Belány Vik­tória, Ajka, 3. Visy Ber­nadett, Ajka. II. korcsoport: de itt is sok szép előadás hangzott el. A verseny eredményhirdetésére Ajkán ke­rült sor. Zöld Ferenc röviden megemlé­kezett a Költészet Napjáról, a zsűri érté­kelt, majd átadták a díjakat. Sikeresen szerepelt Vágnerné Pál Ágnes, Bony- hádról és Fenyvesi Ágnes szekszárdi versmondó, aki a Bol­gár Kulturális és Tájé­koztató Központ egyik külön díját kapta. Különdíjat kapott: Fenyvesi Ágnes, Szekszárd, Dombai Zoltán, Csopak, özv. Molnár Ferencné, Marcaltő. A jövő évi X. jubileumi szavalóverseny­re az egész országból várják a jelentke­zőket. M. J. Amerre a filmek is elvezetnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents