Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

1988. április 30.

imEPÜJSÄG 5

A szociálpolitika nem csupán az elosztáspolitika eszközrendszere

A változtatásokhoz a közvélemény beleegyezését kérik

Interjú dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszterrel- Mit jelent napjainkban szociális és egészségügyi miniszternek lenni? E beosztás milyen terheket, milyen felelősséget jelent, s ugyanakkor egy-egy intézkedés bevezettetése mennyire jár kemény munkával, „harccal”?- A jelenlegi beosztásomat, feladatomat annak a tudatában. Ismeretében vállaltam el, hogy nagyon sok emberi problémával fogok találkozni, hiszen a Szociális és Egészségügyi Minisztérium felelősségi körébe a szociálpolitika, a társadalombiztosítás, az egészségügy, a munkavédelem feladatai tartoznak. Ez nem azt jelenti, hogy mi csak a szociálisan elesettekért, a már bajba jutottakért, a már betegekért tartozunk felelősséggel. Éppen az jelenti a számomra a vállalhatóságát ennek a funkciónak, hogy nemcsak a bajjal, annak korrigálási lehetőségével és az erre rendelkezésre álló pénzzel foglalkozunk, hanem azt is tekintetbe vesszük, hogyha nagyon erősek vagyunk és eredményesek, akkor van esély csökkenteni a keletkező baj meny- nyiségét és a segítségre szorulók számát. Ezt a munkát elvégezhetőnek tartom, mert már nemcsak az állam, nemcsak egy minisztérium akarja ezeket a kérdéseket megoldani. Az állampolgárok is egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy ehhez mindenkinek segítséget kell nyújtania. Amikor az ember a feladatok sokaságát látja, akkor persze könnyen ragadtatja magát panaszkodásra... és könnyen érezhetném magamat hátrányos helyzetűnek. De akkor, amikor a segítséget nyújtók táborát látom, akkor elgondolkodom, hogy van-e ennyi szövetségese egy pénzügyminiszternek, vagy a tervhivatal elnökének.- Tehát ezért is hisz az egészségmegőrzési programban.- Igen, igen. Abban is, de hiszek a személyre szóló szociális támogatás bővítési lehetőségeiben, hiszek abban, hogy a családok érdekét könnyítő intézkedéseinkhez társadalmi támogatást kapunk... A napokban alakult meg egy környezetvédő egyesület... Megalakult a Józan élet egyesület. Hol volt ennyi szövetségese egy minisztériumnak két évvel, akár néhány nappal ezelőtt? Persze azzal tisztában vagyok, hogy ezek az egyesületek nemcsak segítenek, hanem igényeket is támasztanak. És ez így van jól.- Nem véletlen a minisztérium nevének megváltozása. Mi a jelentősége, hogy a névben a szociális került az első helyre?- A névváltoztatás valóban nem véletlen. A társadalompolitika egészének egy nagyon jelentős szelete és egy nagyon komoly kérdésköre a szociálpolitika maga - az egészségpolitika ennek részeleme. Könnyen belátható, hogy számos egészségügyi kérdést a lakosság élet- színvonalával, a fizetések javulásával, az életkörülmények, az infrastruktúra javításával is meg lehet oldani. Tehát a szociális ügyek nemcsak azért kerültek előrébb, mert ezeknek a feladatoknak a megoldására érthetően jóval nagyobb összeget fordítunk ma - a nyugdíjakra kétszer annyit, mint az egészségügyre. De nem az anyagi túlsúly határozta meg, hogy a „szociális" kerüljön előre, hanem tartalmi kérdésnek tekinthetjük, hogy a szociális feladatok integráns részeként foglalkozunk az egészségpolitikával.-Hogy van ez a világ más országaiban ?- Hagyományosan két olyan szervezet létezik az országok többségében, ahova a szociálpolitika tartozik: a munkaügyi hivatalok, a munkaügyi minisztériumok, a foglalkoztatáspolitikáért felelős szervezetek, amelyek szociális kérdésekkel foglalkoznak; és a másik hagyományos megoldás az, hogy az egészségügyi tárcához. Magyarországon az idősek gondozása jelentkezett első szociális felA megyei pártbizottsági ülésen

adatként, valamint a családgondozás, a család- és csecsemővédelem. Az egészségügy tevékenysége elsősorban egészségügyi típusú szociális gondok megoldására korlátozódott korábban, de az eddigi minisztériumban is volt szociálpolitikai főosztály, tehát gyakorlatilag megvolt már a mag, a korábbi Egészség- ügyi Minisztérium struktúrájában is. Ott voltak azok az emberek, akik az időseket gondozó szociális otthonokkal, idős kori otthoni gondozással, gyerek-egészségügyi otthonokkal, családi ellátásokkal - gyessel, gyeddel - foglalkoztak. Ezért talán érthető, hogy ezt az összekapcsolást vettük a mi esetünkben a kézenfekvőbb megoldásnak. Sok kollégám joggal tart attól, hogy az egészségügy szűkös pénzeszközeit most szociális feladatok megoldására csoportosítjuk át. Én azt mondom - némi önteltséggel -, hogy korábbi munkakörömből adódóan jól ismerem a társadalombiztosítás lehetőségeit, de jól ismerem azokat a szociális feladatokat, amelyeket eddig is az egészségügynek kellett ellátnia. És ha mi meg tudjuk oldani az idősek otthoni szociális ellátását, és ez nem terheli a kórházi ágyakat, akkor milyen hatalmas erők szabadulhatnak ott fel, vagy ha meg tudjuk oldani a foglalkozási rehabilitációt, akkor mennyi maradhat meg a nyugdíjból, vagy ha tisztességes üzemi egészségvédelmet szervezünk, avagy megfelelő közúti biztonságot, balesetvédelmet, akkor ezek az intézkedések komolyan tehermentesíthetik az egészségügyet, vagy éppen a szociálpolitika kiadásait. Arról már nem is beszélve, hogy a 200 milliárddal gazdálkodó társadalombiztosításnak - amelyik a jövő évtől önálló lesz - jelentős pénzeszközei állhatnak rendelkezésre ahhoz, hogy bizonyos egészségügyi beruházásokat és technikákat finanszírozzon. Például egy korszerű műszer nemcsak a betegnek kellemesebb, nemcsak az orvostudomány fejlődését szolgálja, hanem a társadalombiztosítási költségek csökkentését is.- A szociálpolitika nem csupán az elosztáspolitika eszközrendszere, hanem a gazdasági struktúraváltás, a gazdasági, termelési kockázatok elhárítására szolgáló biztonsági háló. Kérdés, hogy a biztonsági hálót hogyan, milyen mértékben lehet és kell kialakítani?- Nagyon határozottan az a véleményem, hogy a szociálpolitikai stratégia kialakítása, nem szociális gondoskodási, hanem priméren politikai és gazdaság- politikai kérdés. Tehát a gazdaságpolitikusoknak maguknak kellene követelniük ezeknek az ügyeknek az egyenrangú beépülését, integrálódását a gazdasági, társadalompolitikai döntéshozatalban és intézményrendszerben. Meg is történik ez minden bizonnyal. Néha ennek biztató- néha nem annyira biztató - jeleit látom. Itt arról van szó, hogy ameddig nem tudjuk megmondani, hogy egy elhelyezkedési támogatásra kerülő munkásnak jár- e a gyerekápolási táppénz, családi pótlék... addig bizony nehezen látunk hozzá a létszámcsökkentéshez. Ha megszüntetünk üzemet, ha az embereknek máshova kell menniük dolgozni, ha a foglalkoztatás biztonsága meggyengül, sok új intézkedésre van szükség, hogy a megélhetés szociális biztonsága ezzel egyidejűleg megmaradjon. Hiszen nem az a géplakatos, vagy az a cigány segédmunkás tehet arról, hogy nincs szükség arra a munkára, amit ő nyújtani tud. Például lehetővé tettük azt, hogy aki közel van a nyugdíjhoz és a vállalata létszámot akar csökkenteni - ha a vállalat fizeti az illető nyugdíját a korhatárig -, akkor a nyugdíjkorhatár előtt pár évvel elmehet. A szociálpolitika felajánlott ebben az esetben egy eszközt a létszámcsökkentésre, a méltóságteljes, szociálisan biztonságos struktúraváltásra, tetejében olyan emberek esetében, akik meg is érdemlik a hosszú munkaviszonyuk után e kedvezményt. Ebben az esetben a vállalat tudja csökkenteni a létszámát, bérköltségét, hiszen nem fizet társadalom- biztosítási járulékot és nem a teljes fizetést fizeti nyugdíjként. A társadalombiztosítás ugyan elesik az illető nyugdíjjáradékától és bérjárulékától egy-két évig, amíg az nyugdíjazás idő előttinek számít, ugyanakkor ezeket a többleteket az állami költségvetés pótolja a társadalombiztosításnak. így lehetett - nem feszültségek nélkül ugyan - de végül is tisztességesen megoldani az ózdi kérdést.- Melyek azok a további szociálpolitikai intézkedések, amelyek bevezetésére a közeljövőben számíthatunk?- Legerőteljesebben most a társadalombiztosítás intézményrendszerének a reformjával foglalkozunk. Ez a kérdéskör a nyugdíjrendszer módosításának elveivel együtt kikerül majd egy szélesebb körű társadalmi vitára. Úgy szeptemberig- lehet majd ezt lefolytatnunk. Nem kell tőle megijedni, mert ebben a vitában mi úgy indulunk, hogy egy javaslatot teszünk a változtatásra. De el tudjuk fogadni azt, hogyha az emberek alapvetően mást akarnak, és elfogadjuk azt is, ha a régi rendszer megmaradására voksolnak. Miért kell akkor mégis beszélni róla, ha egy lehetséges alternatívának tartjuk azt is, hogy így maradjon? Azért, mert nekünk az a határozott szakmai véleményünk, tapasztalatunk, és számításaink is azt igazolják, ha így marad, akkor nem tudunk a rendszer belső gondjain segíteni. Akkor viszont ezt kell megmondani az embereknek. Tehát előnyével, hátrányával együtt fogjuk leírni a társadalombiztosítási, a nyugdíj-, az egészségpolitikai változtatásokra vonatkozó javaslatokat. A politikai közélet ma annyi kérdéstől terLátogatóban Pakson

A Parlamentben

hes, hogy a pártértekezlet előtt nem tudunk ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, de én azt gondolom, hogy a pártérte kézi e- ten ennek ellenére megfogalmazódhat annak az igénye, hogy álljunk ki a nyilvánosság elé, határozzuk el,magunkat, fogalmazzuk meg a változtatások irányát. Ha ezeket megbeszéljük, akkor végeredményben olyan döntések születhetnek, hogy a jövő évben a társadalombiztosítás nagyobb önállósággal, az állami költségvetéstől függetlenül működik, megbeszéljük azt, hogy így maradjon-e a nyugdíjrendszer, vagy sem, milyen típusú változtatásokat csináljunk és kiket érintsen. Nemcsak az elvekről fogunk vitatkozni, hanem az első két kérdéstől függetlenül azon kell törni a fejünket, hogy a legidősebbek nyugdíjával és a legalacsonyabb nyugdíjakkal mit tudunk csinálni. Rendszerbeli módosítások nélkül is szükségés ezen a területen a segítség. Ehhez természetesen pénz kell.- Mikorra lesz pénz?- Az éves terv lezárása előtt mindenképpen tisztázni kell a rendelkezésre álló forrásokat. De nemcsak az idősekre kell figyelnünk. Ugyanebben a szellemben foglalkozunk a családi pótlék kérdésével, a gyerekintézményi árakkal. Előfeltétele bármilyen módosításnak, hogy a családi pótlék reálérték megőrzésére egy automatizmust is elfogadjunk. Feltehetőleg arra nem lesz lehetőségünk, hogy csak kedvező intézkedéseken törjük a fejünket. Ez eléggé jól látható. A társadalombiztosítás önállósításának keretében gondolkodunk újra a gyógyszerártámogatásról. Nem a térítési díj emeléséről önmagában, hanem arról, hogy miként lehet egy más típusú támogatási, vagy térítési díjrendszert bevezetni.

» - Mi a véleménye a szociális segélyezésünkről?- Volt egy átfogó pénzügyminisztériumi vizsgálat a szociális segélyek felhasználásától - nem nagyon kedvező tapasztalatokkal, mert nagyon sokféleképp döntöttek a tanácsok. Szeretnénk ezt a munkát megerősíteni: úgymond laikus testületek, tanácsi bizottságok létrehozásával akarjuk ellenőriztetni ezt a szférát. Talán nem tévedek - hiszen mostanában gyakran beszélgettem öregek klubjába járó emberekkel -, amikor úgy vélekedem, hogy a klubokat kell tovább szerveznünk. Mert megkérdeztem tőlük, hogy ötszáz forintos nyugdíjemelésre becserélnék-e azt, hogy itt tagok? A legtöbben bizony úgy válaszoltak, hogy nem. Tehát nem szabad mindig pénzben gondolkodnunk, mert egy bizonyos koron felül nem elsősorban a pénzre, hanem ezekre a fontos szolgáltatásokra van szükség.- Beszéljünk a pályakezdők és a családalapítók problémáiról. Szívesen hallanánk véleményt, hogy megvalósíthatónak, kivitelezhetőnek tartja-e a KISZ által ' kidolgozott lakástámogatási rendszert?- Erről csak annyit, hogy a napokban tárgyalta a kormány az előzetes anyagot. Az alapelvekben és a módosítás indokoltságában, szükségszerűségében egyetértünk. Fontosnak tartom, hogy egy új, hosszabb távú stratégia kialakuljon,

hogy ne a jelenlegi költségvetési keretekbe próbáljuk meg a lakásstratégiát belegyömöszölni, hanem fordítva legyen. Biztos, hogy kell lépni már a jövő esztendőben, de mindenképp a távlatosabb intézkedéseket kell először megkeresnünk. Teljesen érthető, hogy a KISZ sürget bennünket és gyorsabb intézkedés- sorozatot követel, de azért azt is mérlegelnünk kell, hogy a fővárosban, a tanácsi bérlakásoknak majdnem az ötven százalékában olyan nyugdíjasok laknak, akik minimum alatti nyugdíjból élnek, akik számára a KISZ által követelt bérlakás lakbéremelése csak azonnali szociális támogatással és nyugdíjemeléssel lenne megoldható. És az fogalmazódott meg a testületi vitában is, hogy egy erőteljesebb átalakítás tulajdonképpen egy erősebb szociális védelemmel együtt gondolható csak el.- Gyakran vetődik fel, hogy bizonyos szociálpolitikai támogatások - családi pótlék, gyes, gyed - miért nem járnak állampolgári jogon?- Gondolom, ön is gyakran találkozik azzal a dilemmával, hogy ha kevés a pénzünk, akkor a szociálpolitikai megítélés, a támogatás alapja az állampolgári jog legyen-e, vagy a rászorultság, illetve az érdem.- Egy alkalommal ön mondta, hogy a fiatal nők negyven százaléka terhesen megy férjhez, s előtte még nem volt munkaviszonyuk. Tehát meg kell szerezniük a 180 napnyi munkaviszonyt...- Tény, hogy állampolgári jogon e támogatások nem járnak, de méltányos- ságból(!) igen. Tehát tudni kell, ha valakinek ezek a szituációk így jönnek össze, akkor a helyi társadalombiztosítási igazgatósághoz kell kérelemmel fordulnia és akkor ezeket a szociálpolitikai juttatásokat megkapja.- Végezetül: dr. Csehák Judit az országos pártértekezleten Tolna megye küldöttcsoportjának lesz a tagja másik három KB- és két KEB-taggal együtt. Mi ennek a jelentősége? Itt kérdezem azt is, hogy a műit szombati megyei pártbizottsági ülés mit adott a megyénkből elszármazott miniszternek.- Tulajdonképpen ez .számomra is meglepő szervezési intézkedés, mert valójában én nem küldöttként veszek részt a pártértekezleten, hanem a Központi Bizottság tagjaként. Tehát nem választottak engem itt meg Tolna megyében, azaz a megye küldötteinek számát nem csökkentem. Ez számunkra megtiszteltetés, hogy szükebb hazánk küldötteivel együtt dolgozhatunk, tanácskozhatunk... A pártbizottsági ülés? Nagyon tanulságos volt, nagy felelősséggel fogalmazták meg a hozzászólók a véleményüket és azt a várakozást is, ami a pártkonferenciával, magával á pártmozgalommal függ össze. Nagyon fontos javaslatokat, kiegészítő megjegyzéseket, kritikus észrevételeket tettek a vitaanyaghoz. A hallottakat természetesen magam is önkritikusan és felelősséggel mérlegelem.- Köszönjük az interjút.

V. HORVÁTH MÁRIA