Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
IvrÉPÜJSÁG 3 1988. április 30. Áldott, más, terhes Nagyanyám áldott állapotban volt, mikor anyámat méhében hordta. Anyám másállapotba került gyermekei születésére készülve. Feleségem terhes lett szerelmünk beteljesülése nyomán. Három mondat. Három nemzedék asszonyait, anyáit érinti, három szóval jelezve állapotukat. Változtak az idők és velük a fogalmak, de állandó maradt az ember és fogantatásának körülményével az örök érzés, a szeretettel teljes szerelem. Mi történt mind a három esetben? Találkozott egy fiú és egy lány. Eljött a pillanat is, amikor átfonták egymást karjaikkal. A természet rendje szerint ivarsejtjeik ugyancsak ölelkeztek, egyesültekés osztódni vágytak. Ettől a perctől a folyamat törvényei új fogalmat formáltak: magzat. Ezer apró jel tudatta csakhamar a világgal az új élet létezését. Nagyszüleim úgy gondolták, ez a tény olyan valami, amiből öröm származik. Úgy érezték, gazdagon részeltettek az Istentől eredeztetett kegyelemből, tehát minden bizonnyal áldottak. Anyám helyzete megváltozott asszonnyá válásakor. A testében végbemenő módosulások nem voltak azonosak a leánykoréval. Állapota más lett. Másállapotosként emlegették. Ezek után következzék a napjainkban használatos fogalom értelmezése. Ezt a szót hallva: terhes, gondolhatunk arra is, hogy valami teherrel megrakott, telített. Akkor is használjuk, ha olyan tennivalóval, kötelezettséggel akad dolgunk, ami gondot okoz, nehezen elviselhető. Felvetődik a kérdés: ami XX. század elején egy asszony szemében még áldott vplt, miként vált a század végére terhessé? A magzat kialakulása ősidők óta ugyanúgy történik és bár vannak már lombikba zárt kísérletek, de elképzelni nehéz, hogy milyen a „szótlan gondolat/, a szerelmi érzés, melynek tárgya nincs / Lény, melyet a természet eltagad /Melyhez nincs ellentét, nincsen rokon./ Ha nem korlátozandja az egyén./S honnan veendi ennek jellegét / Elzárva külhatástól, szenvedéstől,/ Egy szűk üvegben kelve öntudatra? (Madách) Nem misztikusan szemlélve a méhen belüli 280 napot, a 9 naptári hónapot, de amikor az anya, az apa kezével együtt tapintja gömbölyű pocakjában a mozgó magzatot, kettejük testet öltött hitét, azt az érzékenyebbek könnyen nevezhetik csodának. Addig az is marad, míg nem néznek körül és nem kezdi őket foglalkoztatni a gyermekruhák, gyermekbútorok, az iskolai tanszerek és könyvek megvásárlási ára. Ekkor kezd az áldott más állapot kellemetlenné, terhessé válni. Olyan súlyt jelentenek ezek, hogy a tudatos családtervezéskor, az tűnik legegyszerűbbnek, ha lemondanak ez állapot vállalásáról, netán megszakítják, abortálják azt, művi úton. Nem számolva a következményekkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás-tervezetében olvasható: „a szociálpolitikai eszközökkel mindinkább a családokat támogassuk... Egyéni és társadalmi érdek, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon; erre irányul az egészségmegőrzés társadalmi-nemzeti programja. Népesedéspolitikai céljainknak megfelelően fokozatosan lépéseket szükséges tenni a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésére.,, A cél tehát adott. Ezen a mai napon minden asszonynak kívánom: élje meg a percet, mikor mosolyt várva, Éva szavaival fordul társához: „Anyának érzem, oh Ádám magam- DECSI KISS JÁNOS Csak az biztos: Magyarországon izotóptemető kell! Közeledtek egymáshoz a szakmai álláspontok A vitát vita előzte meg arról, hogy hol is vitatkozzanak. Az atomerőmű szakemberei ragaszkodtak az előző állásponthoz, hogy a PAV-nál vitatják meg az úgynevezett független szakértői csoporttal az ófalui izotóptemető ügyét. A független szakértői csoport azonban nem volt hajlandó a Paksi Atomerőmű Vállalat területére lépni, ők a városi tanácson foglaltak helyet. Reggel kilenctől negyed tizenkettőig -tartott a kötélhúzás. Előbb telefonüzenetek röpködtek, majd küldöttségek alakultak. Végül a két szakértői csoport a városi tanács nagytermében ült össze. Mint már lapunkban is beszámoltunk a helyi lakosok és a Baranya Megyei Tanács megbízásából alakult független szakértői bizottság április 20-án úgy nyilatkozott, hogy a földtani viszonyok miatt alkalmatlannak tartja Ófalu térségét az izotóptemető megépítésére. Ekkor jelezték, hogy készek a vitára, ami alapján került sor a tegnapi paksi tanácskozásra. Ez a bizottság szakvéleményében leszögezte, hogy az Ófalu határában magasodó dombháttól alig egy kilométerre húzódik a Mecsekalja vonal tektonikus öve s azt délről kisérő repedezett zóna a hulladéktemető alá is benyúlik. A hely 30 kilométeres körzetében az elmúlt száz év alatt több közepes, a Richter skála szerinti 6-os erejű földrengés volt, ezért a tervezett építmény körüli térség rézsűinek állékonysága kiemelkedő fontosságú. A földtani és hidrogeológiai adottságok alkalmassága tekintetében a két szakértői csoport tagjainak nézetei alig közeledtek egymáshoz, ami természetesen nem könnyíti a Baranya Megyei Tanács építési osztályának dolgát szakhatósági állásfoglalásának kialakításában. A szakmai vita lapzártakor még zárt ajtók mögött tart. A kiszivárgott hírek szerint az előzmények ellenére higgadt légkörben tart a vita és valamelyest közeledtek egymáshoz az álláspontok. (A vita eredményéről a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.) H. J. Jogtalan csomagolási díj A vásárlók az utóbbi időben gyakran tapasztalták, hogy a boltokban a kimért élelmiszereket, húsféléket, felvágottakat nem a szokásos zsírpapírba csomagolják, hanem egyéb csomagolóanyagokba. Például polietilén tasakba vagy celofánba, s ez utóbbiakért külön árat számítanak fel - jogtalanul. Egy immár 20 éves minisztériumi rendelet ugyanis előírja, hogy a vevőhek az élelmiszereket - a zöldségféléket kivéve - elvitelre alkalmas csomagolásban kell kiszolgálni, s ezért külön díjat felszámítani nem szabad. Ez alól csak az önkiszolgáló üzletek 'előrecsomagolt termékeinél lehet kivételt tenni, amikor a tálcát és a fóliát meghatározott áron kifizeti a vevő. Felszámítható külön csomagolási díj akkor is, ha a vásárló díszcsomagolást kér, vagy kifejezett kívánsága, hogy például ne papírba, hanem fóliába, folpackba csomagolják a húst, a felvágottat. A mostanában tapasztalt gyakorlatot - hogy a drágább csomagolóanyagokat használják a vevők megkérdezése nélkül, és külön meg is fizettetik - zsirpapir- hiánnyal indokolja a kereskedelem. Még ha ez így is van, hasznos tudnivaló a vásárlóknak, hogy ilyenkor nem jogos a kü- lön ár felszámítása. Érré az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség körlevélben fel is hívta a közelmúltban a fővárosi és vidéki felügyelőségek figyelmét, amelyeknek munkatársai a jövőben fokozottan ellenőrzik az előírások betartását. HÉTRŐL HÍRRŐL HÍRRE Az ősi angol társalgási szokások szerint, akkor is lehet beszélgetni, ha az embernek éppen nincs mondanivalója. A két ajánlott téma: az időjárás és a sajt. Időjárás ugyan mindig van: hol kellemes, hol kellemetlen. A héten például esett a hó, - megült a virágok szirmain, s a kalászoló árpában. A sajtról is lehetne csevegni, - kedden tudósítottunk sajtbírálatról, arról, hogy kókusz-, meg repceolajjal koleszterinszegény sajtot állítanak elő Tamásiban. A társalgás angol szokás szerint kezdődhetne tehát így: szereti ön a repcés sajtot? Hó és fagykár „Megáll a tudomány” - mondták sokan az április végi havazáskor, - ki látott már ilyet. Pedig nem gyakran ugyan, de előfordul ilyen természeti jelenség: az idősebb gazdászok emlékezete szerint 1952. május 11-én esett nagy hó, s elfagyott szinte minden. Most a szántóföldi kalászos kultúrában néhol a 10 centiméter vastagságot is elérte a hótakaró, a fejlettebb állomány megdőlt, a földre nyomódott. Bajban vannak azok az üzemek és kistermelők is, akiknek fagyzugos területen van bármilyen kultúrájuk, legfőképp szőlőjük és gyümölcsösük. Az éjszakai fagyok miatt sok helyütt elfogyott a szőlő, s nem csupán a rügyek, de a már megmetszett vesszők is megfeketedtek. Az eddigi felmérések szerint az alacsony tengerszint feletti szőlőültetvényekben, és azok mélyebb vonulataiban okozott a fagy károkat. Kisebb nagyobb mértékű károsodást szenvedtek Zomba, Báta, Szekszárd, Pincehely, Nagymányok és Paks térségében a szőlők. Bátán, Pincehelyen és Madocsán a kajszit, az őszibarackot és a meggyet éppen csak megérintette a fagy. A szántóföldön a munkák szépen haladnak, az üzemekben elvetették a tavaszi árpát, és a cukorrépát, a hírek szerint eddig Pusztahencsén vetették el a kukoricát. Ha jó lesz az idő, hamarosan véget ér a mezőgazdasági üzemekben a tavaszi csúcsidőszak, befejezik a jó termést megalapozó legfontosabb munkát, a vetést. Szellemi erőforrásaink Április 20-tól május 20-ig tartanak a Tolna megyei Tudományos Hetek. „Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra” - ez az arisztotelészi idézet olvasható a tudományos hetek programfüzetében. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Tolna Megyei Szervezetének 19 tagegyesülete szervezett előadásokat szűkebb és bővebb szakmai közönségnek. Idén abban a szellemben történik mindez, hogy a társadalmi-gazdasági életünk megújító és megújuló folyamatában kiemelt fontosságot kell kapnia a tudományoknak, a műszaki haladásnak, a tudásnak. Azok a követelmények, amelyeket társadalmunk jelene és fejlődése számunkra megszab, azt kívánják, hogy szellemi erőforrásainkra építve gondolkodásunkat és munkánkat a magasabb követelményekhez igazítsuk. Olyan előadások hangzanak el a megye szinte minden településén, amelyek formálják a tudományos gondolkodást, kiegészítik az általános műveltségünket, s bővítik az ismereteinket. Szerdán Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tartott előadást. Rengetegen voltunk, még ülőhely sem jutott Sajtbírálat - minden kedden Erre ébredtünk egy hete mindenkinek. Főként termelőüzemek vezetői, főkönyvelői jöttek ide, de akadtak szép számmal tanácsnál és adóhivatalnál dolgozók is. Igen sok, fontos dolgot tudtak meg az érdeklődők az állami támogatás mértékéről, és módszeréről, a költségelemzés fontosságáról, arról, hogy a bérek nem tükrözik a valódi teljesítményt, mert bőven akadnak ma is olyan gazdálkodó egységek, ahol a teljesítményhez képest magas a dolgozók fizetése. A differenciálás sem fejezi ki pontosan a munkateljesítményeket, s többnyire azok nem értenek egyet a differenciálással, akik keveset dolgoznak. A gazdálkodási tisztesség és morál körül is van még tennivaló, hisz a mai magyar gazdaságban a papíron lefektetett szerződést sem mindig tartják be, ennek nincs értéke, holott a szóban vagy telefonon kötött megállapodás is érvényes, és kötelező erejű kellene, hogy legyen. Ami az adóreform működését illeti az eddig eltelt négy hónap még csak kevés tapasztalatot hozott, csak látleletet lehet felvenni, de diagnózist még nem lehet megállapítani. Azt mindenesetre leszögezte az APEH elnöke: az adózás nem csodaszer, a jövedelmet a gazdálkodó szervezetek termelik meg, s a társadalmi, gazdasági célok megvalósításának ez az alapja. Mozgalmas napok A héten nemcsak a tudományos hetek kínáltak programot - emellett számtalan érdekes esemény is zajlott. Megalakult például a vállalatvezetők klubja a szakszervezetek gesztorsága alatt. Ez az a fórum, ahol - hasonlóan a Gazdasági Kamarán belül működő főmérnökök tanácsához - a vállalatvezetőket leginkább foglalkoztató kérdésekről beszélgethetnek, esetenként olyan előadásokat hallgathatnak meg, amelyek a gazdálkodás későbbi útjait, tendenciáit jelölik meg. Az ünnep előtt a szokásoknak megfelelően a termelésben élenjáró kollektívák átvették a munkájukat elismerő okleveleket, kitüntetéseket. A bonyhádi takarékszövetkezet, a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet, a Bonyhádi Piramis Építőipari Kisszövetkezet, a SIMOVILL Ipari Kisszövetkezet, a Tolnai GÉM, a Renova Kisszövetkezet, a Bátafém, és a Bony Kisszövetkezet tartott ünnepi munkásgyűlést és közgyűlést. A hét kitüntetett ipari szövetkezet közül négy kisszövetkezeti formában működik. Ez is bizonyítka: életképes ez az új vállalkozási forma - például az építőipari kisszövetkezetek száma a kedvezőbb gazdálkodási feltételek miatt öt év alatt megnyolcszorozódott hazánkban. Az elmúlt héten két országos jelentőségű rendezvénynek adott otthont Tolna megye: itt tartották éves tanácskozásukat az állami sütőipari vállalatok vezetői, s a KSZE-nél tanácskozott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Mindkét tanácskozás résztvevői megismerkedhettek az itt folyó munkával, a megyeszékhely, a város nevezetességeivel. „Hangulatos, csendes, emberléptékű kisváros” - mondták többen is, akik először jártak a mi kis városunkban. Rémélhetőleg holnap, amikor rengetek érdekes május elsejei program várja az érdeklődőket, megélénkülnek a parkok, a terek, a sportpályák - a megye minden településén. D. VARGA MÁRTA Mérsékelték a dél-baranyai szőlősgazdák adóját . Az elmúlt évi katasztrofális jégverésre való tekintettel a hatóságok mérsékelték a villány-siklósi történelmi borvidék szőlősgazdáinak adóját. A példa nélkül álló elemi csapás következtében a borvidék tíz településén szenvedtek kárt a szőlőültetvények, az 1987. évi termés fele elveszett, sok ültetvényen totális volt a kár. A pusztulás egzisztenciális gondokat okozott azoknak a családoknak, akikdöntően a szőlőművelésből élnek. A jogszabály ilyen esetekben módot nyújt az adó csökkentésére, és a dél-baranyai tanácsok éltek is ezzel a lehetőséggel. / A nagy kiterjedésű és nagy intenzitású jégverés Siklós városát sújtotta leginkább: a szőlősgazdák kilencven százaléka károsodott különböző mértékben. A veszteségek felmérésére a tanács bizottságot hozott létre, amely minden bejelentést körültekintően megvizsgált, és méltányos javaslatot tett az adóterhek mérséklésére. Az adóhatóság 970 kistermelőn segített azáltal, hogy csökkentette a háztáji és kisegítő gadzaságok jövedelemadóját, együttvéve csaknem 600 ezer forint összegben. Most vált esedékessé a borforgalmi adó befizetése. A siklósi polgárok ez esetben is számíthatnak az adóhatóság méltányosságára: előreláthatóan további 500-600 ezer forint adótól mentesülnek. Az elemi csapás azonban még az idei szüretkor is éreztetni fogja kedvezőtlen hatását, a jégdaraboKugyanis - köztük a legnagyobbak tojásméretűek voltak - nemcsak a fürtöket zúzták szét, hanem megsebezték a vesszőket, tőkéket, s emiatt kisebb termésre kell számítani 1988-ban. Az adóhatóság megítélése szerint a vidék kárvallott szőlősgazdái az idén is adómérséklésre szorulnak. Számukra fontos hatósági gesztus ez, hiszen egyrészt a fizetési terhek könnyítését jelenti, másrészt lehetőséget nyújt szőlőskertjeik felújítására. A helyi tanácsoknak viszont hiányozni fognak a leírt adóösszegek, kevesebbet tudnak a települések fejlesztésére fordítani.