Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

1988. április 29. 2 NÉPÚJSÁG Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! NATO: a nukleáris tervező csoport ülése A NATO üdvözölte ugyan a középható­távolságú és hadműveleti-harcászati ra­kéták felszámolását, de a rakétaegyez­mény után is hadrendben naradó nuk­leáris fegyverek korszerű szinten tartása és fejlesztése mellett száll síkra - ezt hangsúlyozta a NATO 16 tagállama közül 13 ország hadügyminisztere csütörtö­kön Brüsszelben befejeződött, a nukleá­ris tervező csoport keretében tartott ta­nácskozásán. A megbeszélésen Izland, amelynek nincs hadserege, csak megfigyelővel vett részt, Franciaország, amelynek had­serege nem tagja a NATO integrált had­erejének, nem volt jelen, Görögország pedig a NATO-központba akkreditált nagykövetével képviseltette magát. A közlemény állást foglal a kelet-nyu­gati tárgyalások folytatása mellett, támo­gatja a stratégiai fegyverek korlátozásá­ról folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon elfoglalt amerikai álláspontot, és üdvöz­lendőnek mond minden haladást. A Szakszervezetek Tolna Megyei Ta­nácsa székházában tegnap délelőtt ad­ták át a szakszervezeti területen kiemel­kedő munkát végző aktivistáknak a ki­tüntetéseket. A SZOT titkársága és az SZMT elnöksége nevében Horváth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, s röviden méltatta azt az odaadó, lelkes tevékenységet, ami éve­ken át jellemezte a meghívott vendége­ket. Ezt követően Deli Sándor SZMT-tit- kárnak, Stiener Lajos SZMT politikai fő­munkatársnak és Halász Józsefné SZMT-tagnak átadta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés aranyfokozatát. Két-’ A közlemény utal rá: Görögország bi­zonyos fenntartásokat hangoztatott, eze­ket - anélkül, hogy a közlemény rész­letekbe bocsájtkoznék - külön jegyző­könyvbe foglalták. A tanácskozást követő sajtóértekezle­ten a legtöbb kérdés a NATO és Dánia között támadt feszültségre vonatkozott. Ezt a dán parlament ama döntése okoz­za, amellyel megtiltotta nukleáris fegyve­rekkel felszerelt hajók befutását Dánia vizeire. Lord Carrington NATO-fötitkár és Frank Carlucci amerikai hadügyminisz­ter egybehangzóan azt mondta: a dán parlament döntése Dánia belügye, azon­ban az súlyosan sérti a NATO-szövetség és a NATO-stratégia egészét. George Younger brit hadügyminiszter magyarázólag hozzáfűzte: „Hogyan kép­zelhető el a brit csapatok átszállítása az európai kontinensre, ha azok felszerelé­sük miatt nem vonulhatnak át Dánián?”. ten ugyanennek a kitüntetésnek az ezüst-, négyen a bronzfokozatát vehették át. Dr. Sólyom Bódog megyei főügyész­helyettes Békemunkáért emléklapot ka­pott. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezetének Tolna Megyei Bizottságán a május elsejére tör­ténő megemlékezést követően adták át a kitüntetéseket. A Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés ezüstfokozatában né­gyen részesültek, ezenkívül tizenöt tár­sadalmi tisztségviselő kapta meg a Szak- szervezeti Munkáért bronzfokozatát, ti­zenhatan pedig pénzjutalmat vehettek át. Román-csehszlovák tárgyalások Románia és Csehszlovákia továbbra is fejleszti kapcsolatait. Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára, az RSZK államfője és Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára bu­karesti megbeszélésén úgy értékelte, hogy a két ország gazdasági együttmű­ködésének fokozása a hosszú távú prog­ramok alapján széles távlatokat nyit az együttműködés és a szakosodás bővíté­séhez. A két ország elsősorban a gép­gyártóipar, az elektrotechnika, az elekt­ronika, és a vegyipar területén kívánja bővíteni együttműködését. Ezt emeli ki az a közös közlemény, amelyet Milos Jakes szerdai baráti munkalátogatásáról csü­törtökön hoztak nyilvánosságra Buka­restben. A közös közleményben helyet kapott az a megállapítás, miszerint a népek kö­zötti bizalom és barátság légköre megte­remtésének érdekei megkövetelik, hogy vessenek véget a kommunistaellenes- séget, a sovinizmust, a nacionalizmust és a rasszizmust bátorító próbálkozá­soknak. Milos Jakes csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg Nicolae Ceausescut. PANORÁMA BUDAPEST - Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából csü­törtökön fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Madarasi Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár, Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes, Zsuffa Ervin környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter- helyettes, valamint társadalmi, gazdasá­gi, kulturális életünk számos más képvi­selője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. MOSZKVA - Egy hónap maradt a kö­vetkező szovjet-amerikai csúcstalálko­zóig. Szovjet álláspont szerint a hátralévő időt maximális hatékonysággal kell ki­használni a még megoldatlan kérdések megválaszolására jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev. Szakszervezeti kitüntetések Mai kommentárunk Egy helyszínváltás háttere A dániai Kőid ing szállodásai és vendéglősei hoppon maradtak. Néhány hete még abban bíztak, hogy az atlanti szövetség tanácskozásán részt vevő küldöttségek, il­letve a velük érkező kíséretek, újságírók, szakértők hada fogja fellendíteni üzletüket. Az úgynevezett atomtervező csoport készült szokásos tavaszi ülését itt megtartani. Erre azonban nem került sor; a miniszterek a NATO székhelyén, Brüsszelben ültek végül össze. A helyszínváltás persze nem a szállodásokon múlott. A hirtelen dön­tés oka a koppenhágai parlament, amely a minap egy határozattal felszólította a jobbközép irányzatú Schlüter-kormányt: szerezzen érvényt Dánia atomfegyver­mentességének, s érje el, hogy a nyugati katonai tömb atomfegyverekkel felszerelt hadihajói ne használják Dánia felségvizeit és kikötőit. Ehhez előbb nyilván tudni kell, szállítanak-e egyáltalán fedélzetükön atomfegyvert a dán vizekre érkező amerikai (vagy brit) hadihajók. Csakhogy ez katonai titoknak számit, és Washington illetéke­sei nem hajlandók felfedni. „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtjuk a hadihajók fegyverzetével kap­csolatos találgatásokat, s nem adhatunk választ a szövetséges kormányzatok ez i- rányú kérdéseire” - jelentették ki nem egyszer a Pentagon illetékesei két éve is, amikor Új-Zéland esetében hasonló ellentét alakult ki. A koppenhágai parlament határozata nem nemzeti ügy; a NATO katonapolitkáját érinti, sa brüsszeliNATO-ve- zetés éppúgy igen zokon vette, mint a washingtoni vagy londoni katonai körök. „Messzemenő következményekre", „súlyos veszélyekre” figyelmeztettek, hangsú­lyozva, hogy a Folketing döntése érzékenyen érinti a NATO egységét. Ez volt az oka az atomtervező csoport ülése átköltöztetésének. S a keletkezett vi­ta rányomta bélyegét magára a tanácskozásra is. „A NA TO-országok nem válogat­hatnak, mint az étlapról, mely jogokat és kötelezettségeket vállalnak, s melyeket nem a közös haderő és parancsnokságok keretében ” - foglalhatnánk össze sarkít­va az elhangzott véleményeket. Az első pillanatra meglehet, túlzottnak tűnik a dániai fejlemények miatt érzett NA- TO-aggodalom. Ám aligha lehet szem elől téveszteni, hogy ez a parlamenti kötél­húzás, s a Schlüter-kormány ennek nyomán bekövetkezett lemondása rendkívüli törvényhozási választásokhoz vezetett a kis észak-európai országban, ahol így a szavazópolgárok közvetve magáról a NATO-tagságról, illetve annak feltételeiről is véleményt formálhatnak majd május 10-én, A csütörtökön véget ért brüsszeli tanácskozás napirendjén azért a leszerelés és fegyverkezés témakörét érintő fajsúlyosabb kérdések is szerepeltek. Az atomterve­ző csoport az atlanti szövetség egyik igen fontos testületé. Évente kétszer tart ülést, s a tagállamok nemzetvédelmi miniszterei vesznek részt benne a vezérkari főnökök társaságában. Nem minden tagországból azonban, csak az egyesített katonai szer­vezethez tartozó 13-ból. (Izlandhak nincs hadserege, Franciaország nem vesz részt a NATO-haderők parancsnokságaiban, Görögország pedig sokszor különvéle­ményt képvisel a NATO katonai ügyeiben.) Az ülés napirendjén szerepelt a szovjet-amerikai tárgyalások állása, és - ezzel szoros kapcsolatban - a NATO modernizálási terve: hogyan csoportosítsák át és korszerűsítsék a középtávú atomrakéták leszerelése után Európában megmaradó mintegy 4000 atomeszközt? A vita, amely erről a kényes kérdésről a márciusi NA- TO-csúcs előtt kibontakozott, nem egyértelmű kompromisszummal zárult le akkor, s ez most is kitűnt: egyelőre „nem napi feladat" a rövid távú rakéták korszerűsítése és a tüzérség újabb atomlövedékekkel való felszerelése - mondták az illetékesek. Annál kevésbé, mert egyelőre még várat magára a decemberi washingtoni szov­jet-amerikai szerződés parlamenti jóváhagyása is. Ami pedig Dániát illeti, egyelőre elhalasztotta búcsúlátogatását oda Lord Car­rington, a NATO júniusban leköszönő főtitkára. Valószínűleg a május 10-i választás­tól függ, mikorra teszi át a vizitet. S hasonlóképp kérdéses marad addig a hadihajók ügye is. SZEGŐ GÁBOR KISZ MB-ülés A jugoszláv kormány kétéves tevékenysége Történelmi ünnepek, emlékhelyek A jugoszláv kormány a kétéves tevé­kenységéről jelentést terjesztett a szö­vetségi parlament elé, amely a május 14- én kezdődő ülésszakon mond majd véle­ményt az előterjesztésről, s foglal állást a kabinet jövőjéről. Ez újabb két évre a bi­zalom megerősítését, vagy esetleg meg­vonását is jelentheti. A kormány a jelentés bevezetőjében megállapítja, hogy bár az ország hosszú távú gazdasági stabilizációs programjá­nak elfogadása óta öt év telt el, a társa­dalmi-gazdasági válság mégsem eny­hült, sőt tovább mélyült. Az utóbbi két esztendőben nem sikerült megvalósítani a legfontosabb célkitűzést, az infláció le­törését. 1987-ben már 167 százalékos volt az infláció. A gazdasági fejlődés évek óta érezhető problémáinak megoldását rendkívül megnehezíti az a tény, hogy nem alakult ki egységes álláspont a vál­ság leküzdésének útjait-módjait, vala­mint a reform mechanizmusát és eszkö­zeit illetően. Az alkotmány módosítása nélkül a gazdasági rendszerben nem le­het mélyebb változtatásokat végrehajtani - mutatnak rá a dokumentumban. A gazdaság gyorsabb megszilárdítá­sát akadályoztá az is, hogy igen nagyok az ország külföldi adósságterhei. A kül­földi kötelezettségek teljesítése 1986- ban a devizabevétel 47 és a társadalmi termék 11 százalékát, 1987-ben pedig a devizabevétel 42 és a társadalmi termék 9 százalékát emésztette fel. A külső adósság mellett a fejlődést korlátozta a belső adósságok megnövekedése, a vál­lalatok veszteségei, a társadalmi és poli­tikai közösségek költségvetési hiányai. A szövetségi kormány tevékenysége arra irányult, hogy biztosítsa az ipari ter­melés, a felhalmozóképesség, az export emelkedését, a szerkezeti átalakítást. Az ipari termelés 1986-ban 3,9, 1987-ben pedig 0,7 százalékkal nőtt. A növekedési ütem a múlt évben a nyers-és alap­anyagimport csökkenése következtében esett vissza. A vállalati gazdálkodás nem volt elég hatékony. A mezőgazdaság fejlődését egész sor tényező korlátozta. Ezek közül különö­sen fontos szerepet játszott a beruházá­sok visszafogása, az egységes jugoszláv piac működési hiánya, a fogyasztói vá­sárlóerő csökkenése. Az 1981-1985-ös terv a mezőgazdasági termelés évi átlag 4.5 százalékos növekedését irányozta elő, de csak 0,3 százalékos emelkedést sikerült elérni. Az 1986-1990-es terv a termelés évi 5 százalékos fokozását rög­zítette, s 1986-ban a termelés 11,5 szá­zalékkal növekedett, 1987-ben viszont 7.5 százalékkal visszaesett. Az általános gazdasági válság és a nagyarányú inflá­ció körülményei között a mezőgazdaság mégis viszonylag jó élelmiszer-ellátást biztosított. A kormány értékelése szerint gazda­ságfejlesztési szempontból rendkívül sú­lyos következményekkel járt a beruházá­sok mérséklése. A beruházások aránya a társadalmi termékben 35 százalékról 20 százalék alá esett vissza. Ez messzeme­nő kihatással járt az építőiparra, amely­nek részesedése a társadalmi termék­ben 11 százalékról 7 százalékra csök­kent, s az építőmunkások keresete 1980 óta szakadatlanul rosszabbodott. Az idegenforgalom terén foganatosí­tott intézkedések számottevő eredmé­nyeket hoztak. A külföldi turisták 1986- ban 51,4 millió, 1987-ben pedig 52,3 mil­lió vendégéjszakát töltöttek Jugoszláviá­ban. Ez 1986-ban 1 milliárd 337 millió dollár (1985-höz viszonyítva 26 százalé­kos emelkedés), 1987-ben pedig 1 mil­liárd 668 millió dollár (1986-hoz képest 25 százalékos növekedés) bevételt biz­tosított a népgazdaságnak. A külkereskedelmi forgalom kedve­zően alakult. Az export 1986-ban 11,6, 1987-ben pedig 17,6 százalékkal emel­kedett, az import valamivel csökkent. A külkereskedelmi mérleghiány 1986-ban (az előző évihez képest) 90,3 1987-ben pedig 885 millió dollárral mérséklődött. Az elmúlt három hónapban ez a pozitív irányzat folytatódott. Az utóbbi 3 év gyakorlata nem igazolta azt a régebbi értékelést, amely szerint a külföldi adósságállomány abszolút csökkentésével egyidejűleg biztosítani lehet a fejlődés szükséges ütemét, meg lehet védeni a lakosság életszínvonalát és meg lehet fékezni az inflációt. Az or­szág külföldi adósságának dollárban ki­fejezett szintje alig változott (jelenleg 19,2 milliárd dollár), jóllehet évi átlagban 2,5 milliárd dollár nettó tőke áramlott külföld­re. E tények ismeretében a kormány hite­lezőitől 6,5 milliárd dollár törlesztésének átütemezését kérte. A jugoszláv piac áruellátása 1986- 1987-ben valamivel jobb volt, mint az előző években - húzza alá a jelentés - időnként azonban előfordultak zavarok, így többi között a gyógyszer-, a tej-, vaj- és kávéellátásban. A szövetségi kormány nagy erőfeszíté­seket tett a munkát keresők számának mérséklésére. Bár a munkanélküliek száma tavaly valamivel kevesebb lett, még mindig több mint egymillióan várnak elhelyezkedésre. A jugoszláv lakosság jövedelmének értéke 1981-1985 között reálisan 28,4 százalékkal kisebb lett. 1986-ban a reá­lis személyi jövedelem 10,1 százalékkal nőtt, jóllehet a munka termelékenysége csak 0,7 százalékkal javult. így a kor­mány kénytelen volt korlátozni a szemé­lyi jövedelmek emelését. Tiltó rendelke­zései nyomán a személyi jövedelem ta­valy reálisan 7 százalékkal csökkent. Egyes rétegek súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Jelenleg mintegy 150 ezer ember számára folyósítanak rendszeres szociális segélyt. A kormány beszámolója végül a sztráj­kokkal foglalkozott. Utalt arra, hogy 1986-ban 927, tavaly pedig 1623 sztrájk­ra került sor az országban, s a sztrájkolók száma 93 ezerről 273 ezerre gyarapo­dott. A sztrájkok okaiként a nehéz megélhe­tést, a társadalmi különbségek fokozó: dását, a gyenge vállalati gazdálkodást (tavaly 3648 vállalat működött vesztesé­gesen) és az önigazgatás leszűkülését jelölte meg. A KISZ Tolna Megyei Bizottsága tegna­pi ülésén elsőként Rácz László és Schattmann Csaba, a KISZ MB titkárai tartottak tájékoztatót a nagyközségek­ben működő KISZ-szervek pártszervek­kel meglévő kapcsolatainak tapasztala­tairól. A KISZ MB egyetértett azzal, hogy a létező hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében a jövőben mind a KISZ, mind a párt fordítson nagyobb figyelmet az egymással való együttműködésre és egymás feladatainak megismerésére. A januári felmérés szerint 25 utca és 4 kisebb lakóövezet 639 lakosa igényelte a földgázellátást a területre előírt 85 száza­lékos vagy annál magasabb arányban - tájékoztatta a Szekszárdi Városi Tanács végrehajtó bizottságát a testület ülésén Füredi Ferenc tanácselnök-helyettes. A befizetési határidő március 30. volt, de a csekkek bemutatására április 8-ig lehe­tőséget adtak. Azonban a pontos és részletes tájékoztatás ellenére is igen so­kan a postán fizették be a pénzt az OTP helyett, s ezek az összegek csak igen hosszú átfutási idővel, nagyrészt a határ­idő után érkeztek be. Jelentős a száma azoknak is, akiknek nem azonos a lakó­helyük a földgázigénylés helyével, de a csekken nem jelölték meg, hogy melyik ingatlanra fizettek. A program lezárása megtörtént. A megfelelő arányú befizetés végül 24 ut­cából, illetve övezetből, 553 ingatlant érintően érkezett meg. Ezek részére a ve­zetéket megépítik és még 1988-ban üzembe helyezik. A program további növelése csak ta­nácsi költségvetési hiány előidézésével lenne lehetséges, és a pénzügyi feltéte­leken kívül az újabb vállalások esetében meg kell vizsgálni a műszaki feltételek megteremtésének és teljesítésének le­hetőségét is. Az ez évi teljes lakossági földgázháló­A tavaszi történelmi évfordulók megyei tapasztalatairól Schattmann Csaba szá­molt be. A résztvevők fontos feladatnak ítélték az elhanyagolt történelmi emlék­helyek mielőbbi rendbetételét, továbbá új, bensőségesebb ünneplési formák bevezetését. A KISZ MB ezt követően - Farkas Beá­ta KISZ MB iskolafelelős előterjesztésé­ben - tájékoztatót hallgatott meg az idei építőtáborozás előkészítettségének helyzetéről. zatot a DDGÁZ Tolna Megyei Üzemigaz­gatósága építi. A szerződés aláírása a napokban megtörténik. A földgázprogram a vártnál lényege­sen gyorsabb felfutása következtében a város földgázhálózata és fogyasztása 1987-ben elérte az 1991. év végére ter­vezett méreteket és mennyiséget. Ez év első negyedévében 406 újabb fogyasz­tót kötött be a gázszolgáltató vállalat, mely azt mutatja, hogy a földgázzal szembeni korábbi elutasító magatartás egyre inkább csökken, a lakosság mind nagyobb része igénylővé válik. Ennek teljesítése érdekében vitatha­tatlan kényszer a II. számú földgázfogadó és az újabb földgázátadó idei megépíté­se. Ehhez a műszaki feltételek adottak, s nem halasztható tovább a pénzügyi fede­zet megteremtése sem. Az 505. Számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet tevékenységéről szóló beszá­moló megvitatása után a vb határozatot hozott, melyben elismerését fejezi ki az intézmény vezetőjének és a nevelőtestü­letének az ifjúság körében végzett ered­ményes oktató-nevelő munkájukért, újí­tó, vállalkozó szellemű törekvéseikért. A határozat szerint meg kell a vb-nek vizs­gálnia az iskola udvarának bővítési lehe­tőségét, s koordinálnia kell a demográfiai hullám miatt megnövekedett számú to­vábbtanulni kívánó elhelyezését. Földgázprogram, szakm u n kásképzés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents