Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
2 .MÉPÜJSÁG 1988. április 27. Éljen a kommunista és munkáspártok szolidaritása! Dél-Korea Voksok és tétek „Fehér ruhában küzdők pártom sikeréért” - jelentette ki néhány héttel ezelőtt Kim Jung Szám, az ismert dél-koreai ellenzéki vezető, aki tavaly sorompóba állt az elnöki tisztség elnyeréséért. A nyilatkozat nem divatszempontból érdekes. A keddi parlamenti választások kampányában hangzott el, s átvitt jelentése is van. A sajátos dél-koreai nyelvezetben ugyanis e kijelentés azt tükrözi, hogy a politikus immár „közkatonaként”, vagyis egyszerű párttagként vesz részt a politikai küzdelmekben, mert egyúttal lemondott (névleg legalábbis) pártvezetői posztjáról. A döntéssel egyidejűleg felszólította az ellenzék másik kiemelkedő személyiségét, Kim De Dzsungot, hogy kövesse példáját, s adja fel ő is pártvezéri tisztét, így téve lehetővé a két mozgalom új alapokon történő együttműködését, mi több, esetleges egyesülését. Elegendő felidézni a tavaly decemberi elnökválasztási csata tanulságát, hogy megértsük, miért oly fontos ez a kettős visszalépés, amelyre - ha többhetes bizonytalanság, egymást cáfoló nyilatkozatok kavargása után - végül mégis sor került. Akkor éppen a két legnagyobb ellenzéki erő versengése, Kim Jung Szám és Kim De Dzsung vetélkedése vezetett a kormánypárti jelölt győzelméhez. Mivel a két ellenzéki politikus képtelennek bizonyult megegyezni, a szöuli Kék Házat nevető harmadikként a Csőn Tu Hvan elnök hivatalos utódjelöltjeként induló 55 éves extábornok, Ro Te Vu foglalhatta el. Alig 37 százalékkal tarsolyában vehette át a váltóbotot, mig az ellenzék (összesítve persze) 55 százalékot mondhatott magáénak. Csakhogy ez a számtani többség a bénító megosztottság, az erők szétforgá- csoltsága és az egymás ellen irányuló, energiát rablótámadások következtében nem tudott érvényesülni. 17 esztendő után úgy kerülhetett tehát ismét szavazással, szöuli viszonylatban ritkaság- számba menő békés módon új elnök az ország élére, hogy megválasztását az állampolgárok alig több, mint harmada támogatta. Ez a szomorú előzmény és kilátás rémlett fel most mindenkiben, aki az ellenzék széthúzásának veszélyeire figyelmeztetett az elmúlt hetekben. A két Kim - ha kissé későn is - megértette az üzenetet: visszalépésüktől azt remélik, hogy a személyi torzsalkodás tehertételétől megszabadulva, pártjaik nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt a Demokratikus Igazságpárt elnevezésű kormánypárttal. Pillanatnyilag az a legnagyobb kérdés, nem történt-e már túl későn ez a váltás. Nem ábrándult-e már ki túlságosan sok szavazó az ellenzék táborán belül, s van- e még lehetőségük, hogy a tavalyi hatalmas kormányellenes tiltakozáshullám lelkesedését átmentve, jól szerepeljenek a keddi parlamenti erőpróbán? Sok megfigyelő véli úgy, hogy próbálkozásuk - ha hasznos és szükséges is - már elkésett. Kétségtelen, hogy elhúzódó versengésük még a hagyományos diktatúraellenes diák- és munkásrétegek körében is értetlenséget, csalódást keltett, átpártolásra késztetve szavazók tíz- és százezreit. Az is tény, hogy Ro Te Vu februári beiktatása óta egyelőre eredményesen működik. Beváltani igyekszik az „ellenőrzött demokratizálás” végrehajtására tett ígéreteit. (Ebbe olyan apró gesztusok is beletartoznak, mint hogy gyógyult leprásokat hívott meg látogatóba a Kék Házba, s hogy engedélyezték a közforgalmat az elnöki palota korábban oly szigorúan őrzött épülete előtt.) Az is nyilvánvaló, hogy az államfő, illetve a kormánypárt helyzetét az ilyen olcsó fogások mellett alapvetően a távol-keleti ország gazdasági sikersorozata segíti. Az a lendületes fejlődés, amelyet Dél-Ko- rea az elmúlt években felmutathat. Szöul ma már nemcsak a harmadik világban, hanem Japán vagy az Egyesült Államok piacain is komoly vetélytársnak - s így néha nem szívesen látott betolakodónak - számít. Az Egyesült Államok szempontjából persze nem ez, hanem az ország stratégiai helyzete, szilárd szövetségesi kapcsolata a leglényegesebb. Mégis szembetűnő, hogy hosszú idő után épp az elmúlt hetekben jelentek meg ismét olyan sajtóvélemények, amelyek a délkoreai amerikai katonai jelenlét csökkentését helyezték kilátásba. Szöul gazdaságilag és katonailag ma már annyira megerősödött, hogy nincs szükség a mintegy 40 ezernyi amerikai haderő ottani állomásoztatására - vetette fel nemrég több befolyásos lap is. Ez egyelőre még nem a hivatalos washingtoni vélemény, de könnyen lehet, hogy hosszabb távon abban is módosulás történik. Igen sok függ tehát attól, milyen eredményt hoz a mostani parlamenti választás - így nem csodálható a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelme. A voksolás tétje nem pusztán a szöuli parlament megújítása: a képviselőcserék révén a sokáig parancsuralmi, túlhaladott és tekintélyelvű módszerekkel irányító szöuli rendszer egésze átformálódhat. Egyértelműen demokratikus irányban, ha sikerrel jár Kimék „fehér ruhában” folytatott küzdelme. Az ellenzék kudarca esetén megmarad az „apró lépések” fokozatos, néha legfeljebb külsőségekben változtató politikája, de Dél-Korea valószínűleg akkor sem kerülheti meg, hogy politikai intézményrendszerét gazdaságának színvonalához igazítsa. SZEGŐ GÁBOR A megyei párt-vb üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) dalmi stabilizáció és kibontakozás végrehajtására készült, szintén súlyponti kérdésként szerepel a középfokú szakképzés és technikusképzés helyzete, a továbbfejlesztés szükségessége, a szakképző intézmények és a vállalatok érdekeltségének, együttműködésének javítása, és az az igény, hogy az állami szervek határozzák meg az ezzel kapcsolatos feladataikat. A tájékoztató is tartalmazta, de a testületi tagok is megállapították, hogy gyenge a szakképzésben résztvevő tanulók előképzettsége, nem megfelelő a pályára irányítás, elavultak a tankönyvek, korszerűtlenek a tanműhelyek. Fő gondként azonban a vitában résztvevők is a szakképzés jelenlegi túlspecializáltságát jelölték meg, és azt, hogy a vállalatokat a jelenlegi szabályzók nem arra ösztönzik, hogy a szakképzésben nagyobb feladatokat vállaljanak, holott ez a jövő útja. Országos feladat többek között, hogy mielőbb korszerűsítsék a szakmastruktúrát, csökkentsék a szakképzésben jelenleg közel 2200 tankönyv és tankönyvféleség számát és rokonszakmákban is használható, nem utolsósorban korszerű tankönyveket és tankönyvcsaládokat kell a tanulók rendelkezésére bocsátani. Megoldásra vár az ösztöndíj és a szociális juttatások rendszerének módosítása, ki kell alakítani valamennyi gazdasági szervezetet, vállalkozót érintő és érdekeltté tevő szakképzési alapot és az irányítás területén megszüntetni a „több gazda - sok felelős” rendszerét. Mindezt úgy, hogy a pénzügyi szabályzók szolgálják a szakképzésben a vállalati érdekeltségek növelését. A testület elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy a megyei tanács a várható állami rendelkezések, a környező megyék képzési lehetőségei, a megye gazdaságának prioritásai, a demográfiai hullám, az átképzés és továbbképzés figyelem- be-vételével dolgozza ki e területen a konkrét tennivalókat. Grósz Károly látogatása Zala megyében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden délután kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett. A megye határán Karva- lits Ferenc, a Zala megyei pártbizotság első titkára és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta. A Minisztertanács elnöke ezt követően Keszthelyre utazott. Ott - a Helikon Kastélymúzeumban - beszámolót hallgatott meg a megye idegenforgalmáról. A kormányfő keddi Zala megyei programja a megyeszékhelyen folytatódik; a megye vezetői az országrész gazdasági és politikai helyzetéről tájékoztatják. PANORÁMA BUDAPEST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, az Afganisztáni Köztársaság nemzeti ünnepe, az Áprilisi Forradalom 10. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölték Mohammed Nadzsibullahot, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárát, az Afganisztáni Köztársaság elnökét. A nemzeti ünnep alkalmából Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Szultán Ali Kistmandnak, az Afganisztáni Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. ADDISZ ABEBA - Etiópia és Szomália befejezte azt a katonai műveletet, melynek keretében csapatait 10-15 kilométerre visszavonja a közös határtól - jelentették be hétfőn az etióp külügyminisztériumban. A csapatvisszavonás az április harmadikán aláírt egyezmény értelmében történik. A határ menti demilita- rizált övezet létrehozása az első szakasz abban a megbékélési folyamatban, melyet a két ország elnöke, Mengisztu Hailé Mariam és Sziad Barré, tíz évi ellenségeskedés után határozott el. A két ország kapcsolatai az Ogaden tartomány birtokáért 1977/78-ban kirobbant háború nyomán mérgesedtek el. ISZLÁMÁBÁD - A pakisztáni fővárosba érkezett hétfőn az a Ráüli Helmi- nen finn vezérőrnagy, akit a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának megfigyelésével bízott meg az Egyesült Nemzetek Szervezete. Washington elutasította azt az afgán javaslatot, hogy - a kabuli kormánynak nyújtott szovjet támogatás beszüntetésével párhuzamosan - az Egyesült Államok is hagyjon fel Pakisztán katonai támogatásával. Az afgán kormányellenes erők azt a kabuli indítványt vetették el, hogy hozzanak létre fegyvermentes övezetet az afgán-pakisztáni határ mentén. Az afgán védelmi miniszter a szovjet hadsereg lapjának adott nyilatkozatában megköszönte az eddigi szovjet támogatást, és hangoztatta: az afgán hadsereg maga is meg tud birkózni a további problémákkal. WASHINGTON - A panamai fegyveres erők kötelékéből dezertált tisztek Washingtonban parancsnokságot hoztak létre - jelentette be hétfőn az amerikai fővárosban Juan Sósa, Panama egykori washingtoni nagykövete. A Manuel Antonio Noriega tábornok által korábban leváltott diplomata azzal fenyegetőzött, hogy a panamai ellenzék a fenti parancsnokság irányításával a jövő hét elején akciót fog kezdeményezni Panama „erős emberének” eltávolítása érdekében. Sosa, akit a Reagan-kormányzat továbbra is elismer mint nagykövetet, azt állította, hogy az akció terve panamai fogantatá- sú, s kitervelői nem kérnek segítséget az Egyesült Államoktól. Sósa hozzátette, hogy arra számít: a katonai puccskísérlet során segítséget fognak kapni a panamai fegyveres erőktől is, hiszen a Washingtonban megalakult parancsnokság tagjainak „sok barátjuk" van Panamában. BERLIN - Fasiszta jelszavakkal és jelképekkel fellépő huligánok ellen kezdődött per hétfőn az NDK-ban, az oranien- burgi járási bíróságon. Fél éven belül ez immár a harmadik per az NDK-ban fasiszta jelszavakat nyilvánosan hirdető, a közrendet súlyosan megzavaró fiatalok ellen. Az előző két, Berlinben lefolytatott perben 12 személyt súlyos büntetéssel, többéves szabadságvesztéssel sújtottak. Az oranienburgi per kilenc vádlottja - mint az ügyészi vádiratban hangsúlyozzák - a nyugati skinheadek (bőrfejűek) életfelfogását és viselkedését utánozta. A fasiszta jelvényeket viselő, náci jelszavakat kiáltozó fiatalok a nyílt utcán, éttermekben, vonaton brutálisan bántalmaztak embereket, autókat törtek fel, okiratokat hamisítottak. Rendőröket is tettleg bántalmaztak. Bolgár turisták a nagyvilágban Alapítvány a hazai német nemzetiség kulturális hagyományainak ápolására Bulgáriát már évtizedek óta jegyzik a nemzetközi idegenforgalomban. Jóllehet tavaly 7,5 millió külföldi látogatót fogadott, ami fele sincs a magyarországinak, ám ezek nagy többsége úticélnak tekintette - és nem tranzitállomásnak - az országot, amelyet vonzóvá tesznek nyár közepéig havas hegycsúcsai és meleg tengere egyaránt. Bulgária vendégeiről azonban már sokszor volt szó, a külföldön turistáskodó bolgárokról ritkábban. A nem egészen kilencmilliós országnak tavaly olyan 520-530 ezer polgára járt külföldön. Ebben ugyan benne vannak a hivatalos kiküldöttek csakúgy, mint a kamionsofőrök, a nagy-nagy többséget azonban a világjárás modern kényszere vezette. Körülbelül 400 ezren jártak a szocialista országokban, s 120 ezer fölött Nyugaton. A turisták mintegy 80 százaléka mindkét vonatkozásban szervezett volt, az egyéni világjáró - különösen Nyugatra - itt még nem igazán jellemző. Ez nyilvánvalóan abból következik, hogy a bolgár állampolgárok számára a külföldi utazás egyelőre nem jog, hanem lehetőség. Nem törvény, hanem minisztertanácsi rendelet szabályozza az útlevélhez jutás körülményeit, bár kétségtelen, hogy azt többnyire valutáris nehézségekre hivatkozva tagadják meg tőle, ha megtagadják. A meghívólevél intézménye itt is létezik, aki ilyet tud felmutatni a hatóságoknak, az biztosabban számíthat a sikerre, hisz nem kell neki valuta. Miután a valutaszámla szintén létezik, ezek tulajdonosai ugyancsak nagyobb eséllyel pályázzák a külföldet. Ilyen számlája - akárcsak Magyarországon - nemcsak azoknak lehet, akik külföldön dolgoztak, hanem azoknak is, akiknek külföldi rokonaik valutát utalnak át. Az egyéni turisták nagyobb részét ez a két kategória adja: a meghívólevelesek és a valutaszámlások. Aki mindezzel nem rendelkezik, három évenként az is kérheti az egyéni utazást, ám ilyen esetekben a bolgár turista csak 100 dollárt kap. Az utazási irodák által szervezett külföldi utakra viszont mindenki jó eséllyel pályázhat. Természetesen zsebpénzt is vásárolhat - az utóbbi időben többet, mint korábban. Sőt, ma már a szolgálati útlevél birtokosainak is lehetőségük nyílik a pótlólagos valuta vásárlására. Az útlevél szocialista országba történő utazás esetében csak egy betétlap a személyi igazolványhoz, amely mindössze 15 levába kerül. Nem tarthatja viszont magánál 50 levát érő, nyugati érvényességű útlevelét, akinek ilyen van. Egyébként tavaly a bolgárok által leglátogatottabb nyugati ország a szomszédos Görögország volt, amely olyasmi a bolgároknak, mint számunkra Ausztria - de ide is kevesebb mint 30 ezren látogattak. Jugoszláviát itt a szocialista országok közé sorolja az idegenforgalmi statisztika, s ez - dollárövezet mivolta ellenére - tulajdonképpen érthető, mert az itt megfordult 40 ezer bolgár jelentős része, ha nem a többsége, a Macedón Köztársasággal közös határ mentén rendezett „határtalálkozók” résztvevője volt. Valószínűleg ez utóbbiak adják az egyetlen lehetőséget arra a bizonyos csereberére is, amely távoli rokon a hazánkban és környékünkön dívó bevásárló turizmussal. Az a fajta „klasszikus” bevásárló turizmus, ami a magyar-osztrák és a magyar-csehszlovák határ két oldalán található, itt jószerével ismeretlen. Akinek azonban módja van Görögországba látogatni, az maximálisan kiaknázza lehetőségeit. A fent elmondottak csupán az eddigiekre érvényesek: már az év elejétől tudni lehet, hogy a külföldi - keleti és nyugati - utazások megkönnyítésére készülnek Bulgáriában. Az útlevélről törvényt fogadnak el - várhatóan már májusban -: a javaslat szerint ezt követően a bolgár állampolgárok is ötéves érvényességgel kapnak majd útlevelet, amelyet maguknál tartanak. Fontos körülmény, hogy útlevélkérelmet a hatóságok valutáris nehézségekre hivatkozva a jövőben nem utasíthatnak majd vissza, ez feltételezi a kiutazók új valutaellátási rendszerének kimunkálását is. A jövendő bolgár turista számára ez gyakorlatilag a jelenleginél több valutát jelent. Hogy ez a több mennyi lesz, azt még nem tudni, de azt mindenesetre rebesgetik, hogy az útlevél megdrágul. Ez idő szerint a potenciális bolgár turistákat az érdekli a legjobban, hogy mikor lép majd hatályba az új törvény... NAGY KÁROLY (Szófia) Hazai német nemzetiségi óvónők egy csoportjának NSZK-beli nyelvi továbbképzéséhez nyújt támogatást a Magyar- országi Németek elnevezésű alapítvány: egyebek között erről született döntés az alapítvány kuratóriumának a napokban megtartott első ülésén. Az alapítványt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Belügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium hívta életre abból a célból, hogy elősegítse a magyarországi németek által is lakott települések és az NSZK-beli községek közötti közvetlen partnerkapcsolatokat, s a hazai német nemzetiség kulturális és nyelvi hagyományainak ápolását. Miként Manherz Károly, a kuratórium elnöke elmondta: az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben jelentkezett mind az NSZK-beli települések, mind a hazai német nemzetiségiek lakta községek részéről az az igény, hogy a korábbi kulturális kapcsolatok az együttműködés egy magasabb fokára lépve, mind közvetlenebbek és hatékonyabbak legyenek. Az alapítvány, illetve a kuratórium - amelynek tagjai állami és társadalmi szervek képviselői, közéleti személyiségek - ezentúl jogi személyként segítheti, s egyszerűsítheti a kapcsolatok fel- vételét-kiterjesztését, és az évente meghirdetett pályázataival folyamatos pénzügyi hozzájárulást nyújt ehhez. Az alapítók által befizetett 320 ezer forint az elmúlt hónapokban egyébként magyar és NSZK székhelyű vegyes vállalatok és magánszemélyek hozzájárulásai nyomán már mintegy 2 millió forintra emelkedett. A Magyarországi Németek alapítvány támogatására hazai német nemzetiségi települések, csoportok, intézmények, közösségek, kulturális és művészeti együttesek, tudományos műhelyek, diákok, pedagógusok egyaránt pályázhatnak olyan témákkal, elképzelésekkel, amelyek a német nyelv és a kultúra ápolására hivatottak. Anyagi segítséget nyújt az alapítvány egyebek között NSZK-beli tanulmányutakhoz, továbbképzéshez, diák- és szakembercseréhez, kutatómunkához, kiadványok és publikációk megjelentetéséhez, s mindazokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek a távoli településeken élők személyes, nyelvi-etnikai kapcsolatainak bővítését eredményezi. A pályázat részletes feltételeiről és a tudnivalókról a közeljövőben a Tanácsok Közlönyében és a Neue Zeitung című lapban jelenik meg tájékoztatás.
