Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. április 26. Erősítsük a szocializmust építő népek barátságát! 55 Előre nézve 55 George Bush önarcképe A tagkönyvcsere és a pártmunka megújulása Egyre valószínűbb, hogy a republiká­nus George Bush, Reagan nyolc éven ,át volt helyettese lesz jövöre az Egyesült Ál­lamok új elnöke. A legesélyesebb jelölt most nagy példányszámban megjelen­tette önéletrajzát. „Előre nézve” - áll a csaknem háromszáz oldalas kötet cím­lapján. Alatta fotó a 64 éves, fiatalosan mosolygó politikusról, akinek elég jó re­ményei lehetnek arra, hogy ő is nyolc éven át a Fehér Ház lakója lesz. Nem azért, mintha kiemelkedő képes­ségű, képzettségű vagy vonzerejű sze­mélyiség lenne - ez világosan kitűnik a választási harcát szolgáló kötetből is, amelyet hivatásos író öntött formába. George Bushnak a választók szemében éppen az a fő előnye, hogy sok tekintet­ben átlagos amerikai polgár, elismerésre méltó, de nem rendkívüli politikai pálya végállomása előtt. És országában - amint Ronald Reagan meglepő, de lé­nyegében sikeres nyolc éve mutatta - a szolid, mérsékelten kozervatív program­mal fellépő vezetőnek nyílik manapság leginkább esélye a sikerre. George Bush egyfajta iskolapéldája ennek a típusnak. Talán még inkább, mint az alacsony sorból származó, ere­detileg demokrata párti színész, Reagan. Bushnak már apja is tekintélyes, gazdag nagypolgár, vállalkozó, utóbb szenátor volt. Fia elit iskolákba járt, a háború alatt kitüntetett hadirepülő, majd elvégezte a Yale egyetemmet (ahol jól sportolt is, ami ott ugyancsak fontos), utána önálló­sodott. Texasban beszállt az olajüzlet­be, és viszonylag rövid idő alatt meggaz­dagodott. Cége, a „Zapata-Oil” a tenger­fenék alól termelt ki olajat, és spekulált Amerika-szerte. A családnak (Bush egyébként ugyan­csak jómódú családból nősült) öt gyer­meke van. „Eleget tettem már félre az is­koláztatásukra, 40 éves koromban úgy gondoltam, mást is tehetek a jövőjükért” - írja a szerző. Először szenátori poszt meghódításával próbálkozott, a kudarc után megelégedett egy képviselői hellyel, amit 1966-ban sikerült megszereznie. A demokrata Lyndon Johnson elnöksége, Tegnap délután Szekszárdon, az SZMT épületében megalakult a vállalat- vezetők klubja. Feladatuknak elsősorban azt tekintik, hogy egymás között kölcsö­nösen megbeszéljék a megye nagyválla­latainak közös gondjait, választ kapjanak mindazokra a kérdésekre, amelyek mindannyiukat érintik. A negyedéven­A Szövetkezeti Híradó három ágazat - a Tolna megyei ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek - lapja. Fenn­állásának 25. évfordulója alkalmából tegnap szövetkezeti sajtónapot - benső­séges ünnepséget - rendezett a Mészöv székházában a Tolna Megyei Szövetke­zetek Koordinációs Bizottsága. Ezen részt vettek a szövetség vezetői, a szö­vetkezeteknek és szövetségeknek a lap­pal foglalkozó munkatársai, valamint a a vietnami beavatkozás időszaka volt ez. Bush támogatta a háborút, a nagypoliti­kába mégis csak akkor került, amikor a békét ígérő, republikánus Richard Nixon jutott be a Fehér Házba. Nixon 1970-ben ENSZ-nagykövetnek nevezi ki a szinte ismeretlen, nemzetközi tapasztalatoknak híján levő képviselőit. (Ez is jelzi, hogyan értékeli Washington a világszervezetet, mióta nincsen ott auto­matikus többsége.) Bush nem sok jót ír a New Yorkban töltött két évről. Legfeljebb Jakov Malik nagykövet, a szovjet külpoli­tika időközben letűnt, merev képviselője tett rá mély és előnytelen benyomást, erősítve eredendő szovjetellenességét. Nixon e rövid idő után azzal bízta meg hű emberét, hogy álljon a köztársasági párt élére. Mégpedig olyan időszakban, amikor a Watergate-ügy kibontakozása igen súlyos helyzetbe hozta az elnököt és pártját. Bush csak egy évig állt e posz­ton, mert pártfogója lemondásra kény­szerült. Az utód, Gerald Ford még a kép­viselőházból ismerte Busht, és ö is diplo­máciai feladattal bízta meg: a texasi olaj- vállalkozó a pekingi amerikai képviselet vezetője lett. (Akkor még nem volt teljes jogú diplomáciai kapcsolat a két állam között.) Élvezte a politikai munkát, ahol egyéb­ként feleségével az utcán kerékpározva igyekezett alkalmazkodni a helyi szoká­sokhoz, írja. Egy év után azonban innen is mennie kellett. Ford elnök a CIA élére állította. Olyan időpontban, amikor a hír­szerző ügynökség - törvénysértései miatt - kongresszusi vizsgálatok, sajtó­támadások középpontjában állt. Bush ki­nevezése, emlékszik, nem volt véletlen: ily népszerűtlen kormányhivatal vezetője nem jöhet számításba az 1976-os vá­lasztáson ... Miután e választást a demokrata párti James Carter nyerte, Bush végül is nem sokat veszített, és a kormányváltás után visszatért pénzt keresni Texasba, leg­alábbis néhány évre, mert 1980-ban im­már a republikánus elnökjelöltségért fo­lyó versenyben indult. Alulmaradt. A je­löltséget - megelepetésre - Reagan sze­ként tartott összejöveteleken olyan elő­adásokat hallgatnak meg, amelyek az aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket tárják a klubtagok elé, s ez az összejöve­tel ad otthont annak a konzultációnak is, amelyen a gazdasággal, a vállalati folya­matokkal kapcsolatos kérdéseket be­szélik meg. lap szerkesztői. Az ünnepségen megje­lent Kamarás Györgyné, a Tolna Megyei Népújság főszerkesztője. Ünnepi kö­szöntőt Fodor Tibor, a Kiszöv elnöke, a megyei koordinációs bizottság soros el­nöke mondott, majd átadta Jantner Já­nosnak, a lap felelős szerkesztőjének az Okisz által adományozott Kiváló Szö­vetkezeti Dolgozó kitüntetést. Ezt köve­tően pedig pénzjutalmakat adott át a lap több szorgalmas tudósítójának. rezte meg. Ám nem kisebb meglepetést okozott alelnökjelöltjének személye: miután Gerald Ford (háta mögött Kissin­ger volt külügyminiszterrel) túl nagy igé­nyeket támasztott, Reagan az utolsó pil­lanatban másik, mérsékeltnek számító konzervatívot választott: előző vetélytár- sát, George Busht. Az alelnök lojálisán szolgálta nyolc éven át Reagant. Ez egyébként nem is je­lentett különösebb gondokat: az alkot­mány szerint az alelnök átveszi ugyan a legfőbb végrehajtó hatalmat az elnök ha­lála vagy akadályoztatása esetén, de másban munkája túlnyomórészt aláren­delt ügyekre és reprezentációra szorít­kozik. Bushnak, mint könyvében meg­erősíti, volt mindenesetre némi szerepe a külpolitika alakításában: szorgalmazta a Kínával való viszony fejlesztését, támo­gatta a Líbia elleni légitámadást és bom­bázást, Grenada megszállását. Vezető szovjet politikusokkal Andropov, illetve Csernyenko főtitkár temetésén találko­zott, s járt több szocialista országban, köztük hazánkban is. Az elnökjelöltnek a legnagyobb gon­dot ma is a külpolitika jelenti: azzal vádol­ják, hogy nagyobb szerepe volt az iráni titkos amerikai fegyverszállításokban, mint amennyit bevall. A kérdésre, milyen embert, milyen po­litikust állít elénk a kötet, nem nehéz vála­szolni: George Bush ügyes üzletember­ből ügyes politikussá vált. Az olajiparhoz a tehetséges közgazdász nyilván értett, hiszen milliomos lett. Politikusként pozí­ciók, személyes kapcsolatok megszer­zése, megtartása mutatkozott a fő eré­nyének. Határozott, világos és egyéni koncepció könyvéből nem rajzolódik ki. Legfeljebb annyi, hogy az eddigi, a rea­gani gazdaságpolitika híve: előnyben a szabad vállalkozás, az állam szerepét csökkenteni kell. Kezet nyújt a színes bő- rűeknek - ami pártjának elemi politikai érdeke, hiszen a republikánusok hosszú távon nem nélkülözhetik a feketéket és a növekvő latin szavazóréteget, akik ha­gyományosan a demokratákat támogat­ják. HELTAI ANDRÁS BUDAPEiST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn fogadta John Mclaughlin neves amerikai televíziós személyiséget és interjút adott a részére. PEKING - Csien Csi-csen nemrég ki­nevezett kínai külügyminiszter első hiva­talos vendégeként hétfőn Pekingbe ér­kezett Budimir Loncsar jugoszláv kül­ügyminiszter. A jugoszláv diplomácia ve­zetője megbeszéléseket folytat kínai kol­légájával a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről, különös tekin­tettel az enyhülésre és a leszerelésre és találkozik Li Peng miniszterelnökkel, valamint Vu Hszüe-csien miniszterelnök­helyettessel. WASHINGTON - Magas rangú gaz­dasági személyiségek kíséretében Wa­shingtonba érkezett Andrej Lukanov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a külgazdasági kapcsolatok minisztere. Lukanov a wa­shingtoni kormányzat meghívására tesz munkalátogatást az Egyesült Államok­ban. VARSÓ - Nem álltak munkába hétfőn reggel a lengyelországi Bydgoszcz város villamos- és autóbusz-vezetői. A sztráj­koló közlekedési dolgozók többb bért és jobb munkakörülményeket követelnek - közölte a helyi rádió. A Varsótól 230 kilo­méterre északnyugatra fekvő 378 ezer lakosú Bydgoszczban 229 buszsofőr és 60 villamosvezető lépett sztrájkba hét­főn hajnalban. A rádió hivatalos szak- szervezeti forrásokra hivatkozva jelentet­te: a közlekedési dolgozók szakszerve­zetének vezetősége, a város vezetői és a LEMP képviselői tárgyalást kezdtek a sztrájkoló dolgozók küldötteivel. A mun­kabeszüntetés előzményéhez tartozik, hogy a dolgozók korábban már kezde­ményeztek megbeszéléseket arról, hogy a közlekedési dolgozók kapjanak varsói kollégáikkal azonos fizetést, az üzeme- anyag-megtakarítás után prémiumot, és biztosítsanak számukra jobb munkakö­rülményeket. A korábbi tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. A Bydgoszcz közelében lévő 65 ezer lako­sú Inowroclaw és a 30 ezres Chojnicf autóbusz-vezetői szolidaritásból szintén sztrájkba léptek hétfőn - közölte inow- roclawi városi vezetőkre hivatkozva a lengyel rádió. A párt vezető szerepéről, az ideolgóiai munkáról és az országos pártértekezlet állásfoglalásáról folytatott vitákkal egy időben megtörténtek az előkészületek a párttagsági könyvek cseréjére. A párt belső életében oly fontos feladat végre­hajtásának első szakasza, a párttagokkal folytatott beszélgetések és azok tapasz­talatainak összegzése befejeződött. Ezért érdemes visszatekinteni arra, hogy e munka mennyiben szolgálja a pártélet megújulását. A Központi Bizottság 1987. június 23-i határozatában a tagkönyvcsere felada­tait a következőkben fogalmazta meg: „Mozgósítson a soron lévő feladatoknak, a Központi Bizottság gazdasági-társa­dalmi kibontakozási programjának a végrehajtására. Járuljon hozzá az esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egység megújításához. Erősítse a pártfe­gyelmet, a pártdemokráciát, a nyílt, kö­zösségi légkört, a kritikai, önkritikái szel­lemet, a pártszervezetek önállóságát és felelősségét.” Nyílt és kritikus beszélgetések Az 1987. október és 1988. február vé­ge között tartott beszélgetések nyomán aktívabbá vált a helyi pártélet, fokozódott az érdeklődés az ország egészét érintő kérdések iránt. E beszélgetések lehető­séget és alkalmat teremtettek a párttag­sággal folytatott kétoldalú eszmecseré­re, a vélemények ütköztetésére. A be­szélgetésekre a nyílt és kritikus hangvé­tel volt a jellemző. A párt politikájáról a kommunisták átgondoltan, felelősséggel mondottak véleményt. Elsősorban az or­szág helyzetének a megítélése, a gondok okainak elemzése, a kibontakozás esé­lyei, a párt vezető szerepének érvénye­sülése, a párt iránti bizalom kérdése ke­rült a középpontba. A szocializmus építése során elért eredményeinket a tagság többsége érté­keli és félti, azonban sokan még mindig csak kételyeiket, fenntartásaikat fogal­mazzák meg. Jelentős volt a felfelé irá­nyuló kritikai észrevételek száma. Ugyanakkor az is tény, hogy a helyi párt- alapszervezetek, munkahelyek tevé­kenységét és saját munkáját a párttag­ság nem ugyanolyan kritikus mércével méri. A kommunisták túlnyomó többsége támogatja a változásokra irányuló törek­vést, és kifejezi, hogy kész részt vállalni a kibontakozásért végzendő munkából és feladatokból. Ezt azonban csak úgy vélik megvaló­síthatónak, ha a párt tevékenységében mindkét irányban szélesedik a nyílt, fo­lyamatos őszinte tájékoztatás, a vélemé­nyek figyelembevétele. Majd mindenütt szóvá tette, hogy olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a fele­lősség következetes, személyre szóló ér­vényesítését. Néhány nappal ezelőtt felbolygatta a közvélemény egy. részét az a kiszivárgott hír, miszerint a MÁV május 1 -jétől 50 szá­zalékkal felemeli a tőkés országokba és Jugoszláviába közlekedő személyvonat­járatok magyarországi szakaszára érvé­nyes viteldíjat. Az üggyel kapcsolatban sajtótájékoztatót rendeztek hétfőn a Köz­lekedési Minisztériumban. Klézl Róbert miniszterhelyettes kifej­tette, hogy helytelennek, és a jövőben el­kerülendőnek minősíti az áremelések ilyen típusú bejelentését. A vasút félretá­jékoztatta a közvéleményt azzal, hogy nem adott teljes körű információt az ár­emelés indokairól. A tarifaemelés előzményeihez tartozik, hogy a nemzetközi járatok külföldi sza­kaszain évek óta emelkednek a MÁV árai, nem utolsósorban a forint többszöri leértékelésével összefüggésben. Az utóbbi két év alatt az árfolyamváltozások miatt 45 százalékkal nőtt a nyugati vas­utakon utazó magyar utasok útiköltsége a külföldi vasútszakaszokon. Nem válto­zott ezzel párhuzamosan a magyar út­szakasz tarifája, vagyis itt nem érvénye­sültek a világpiaci árak. Mivel a nemzet­közi személyszállítás - az áruszállítástól és a belföldi személyszállítástól eltérően - nem a hatósági, hanem a szabadáras kategóriába tartozik, a MÁV-nak joga van Akik nem képesek azonosulni E röviden felsorolt gondolatok ismere­tében is elmondhatjuk, hogy e kérdések valamilyen formában megtalálhatók a párt vezető szerepéről szóló tézisekben, az országos pártértekezlet határozatter­vezetében. Ez is bizonyítja, hogy a gya­korlati munkában is jelen van a KB-nak a párt szervezeteihez, tagjaihoz írott leve­lének gondolata, hogy „különböző párt­fórumokon tudatosan fejleszteni kell az állandó vitát, biztosítsuk, hogy az észre­vételeket, javaslatokat érdemben megvi­tassák és érvényesítsék. A döntéshoza­tal előtt szélesebb körből kell véleményt kérni”. E célok megvalósítása viszont azt igényli, hogy a jelenlegi helyzetben a kommunisták az eddigieknél többször váltsanak szót, mondjanak véleményt. A beszélgetések során személyenként is értékeltük a párttagok munkáját és kezdeményeztük azok kiválását, akik nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A párttagság önként vállalt kötelezettség. Ezért mind­azok, akik nem képesek azonosulni a párt megújuló politikájának alapvető ej- veivel, minden következmény nélkül ki­léphettek a pártból. Ezt a döntést 40 796- an választották. A pártvezetőségek 1341 fő kilépését, 3845 fő törlését és 243 fő kizárását kezdeményezték. Mindez a párttagság 5,3 százalékát érintette. A kilépések okai A kilépések okai összetettek. A kiválók jelentős része betegségre vagy családi okokra hivatkozott. Figyelemre méltó számban voltak ugyanakkor a tagdíjat sokalló, a vallá­sosságra és az egyéni sérelmekre - fő­leg a nyugdíjasok körében - hivatkozó párttagok. Számosán azt jelezték indok­lásukban, hogy nem értenek egyet a párt politikájával, annak egy részével, vagy helyi megvalósításával. Voltak, akik a párt politikáját túl liberálisnak minősítet­ték, úgy vélték, hogy kiengedi kezéből az irányítást. Mások a megnövekedett gaz­dasági, megélhetési nehézségekre hi­vatkoztak. A kiválásokkal erősödtek a párt sorai, hiszen elsősorban olyanok kerültek ki, akik valójában csak „szimpatizáltak” a párttal, de amikor a nehezebbé vált hely­zet miatt fokozott terheket, vagy áldoza­tokat kell vállalni, amikor a párt politikáját élesedő vitában és határozottabban kell képviselni, erre már nem vállalkoznak. Az ország és a párt előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a kommunisták min­denütt rendezzék soraikat, hogy gondol­kodásban és cselekvésben egységesek legyenek. A kibontakozási program megvalósítása során vállalják a kezde­ményező és ösztönző szerepet, hogy minden kommunista felelősségteljesen tegyen eleget kötelességének ott, ahová az élet és a párt állította. Ma ezzel tudjuk segíteni a pártmunka megújulását. követni a világpiaci változásokat. Az 1988-as népgazdasági árterv kialakítá­sánál figyelembe vették a tervezett vasúti tarifaemelést is. A 15 százalékos áreme­lésen belül hat és fél százalék jut a sza­badáras termékekre, s ezen belül mind­össze tíz ezreléket képvisel a nemzetközi járatok viteldijának növelése. A mostani áremelés 15 millió forintos többletki­adást jelent a magyar utasoknak, ugyan­akkor 150 millió forintnak megfelelő de­viza-többletbevétel származik a külföldi utasoktól. A díjemelést követően a magyar uta­soknak a teljes útszakaszt tekintve átla­gosan körülbelül 8 százalékkal kerül töb­be a nyugatra, illetve Jugoszláviába szó­ló vasúti menetjegy. Május 1 -jétől 188 fo­rinttal lesz drágább a bécsi, a salzburgi, a müncheni, a párizsi járatok magyaror­szági szakasza, s 163 forinttal a Buda- pest-Belgrád járat magyar határig szóló része. Ennél nagyobb áremelésre kell azonban számítani, mert néhány nyugati vasút, így például az NSZK-beli, az oszt­rák és a svájci vasút bejelentette tarifa­emelési szándékát. A sajtótájékoztatón bejelentették: egyes korábbi tájékoztatásoktól eltérően május 1 -jéig az elővételben vásárolt - s két hónapig felhasználható - menetje­gyeket is a régi áron kell árusítani. Megalakult a vállalatvezetők klubja PANORÁMA Huszonöt éves a Szövetkezeti Híradó BIRO JÓZSEF az MSZMP KB alosztályvezetője Sajtótájékoztató a minisztériumban Az áremelés jogos Jantner János átveszi a kitüntetést Fodor Tibortól

Next

/
Thumbnails
Contents