Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

1988. április 26. 'Képújság 3 Megújuló nemzeti egységgel a haladásért! Sokrétű rétegpolitikai munka Kamionnal Svédországba I. Türelem és tolerancia A népfrontmozgalom szerepe, jelentősége egyre nő, annál is inkább mivel keretén belül működnek, és méginkább működni fognak a jövőben a lakosság különféle helyi és országos felépítésű szerveződései. Megyénkben már korábban is megnőtt a mozgalom jelentősége, hiszen az apró fal­vakban kizárólag a népfront nyújt lehetőséget a közéleti aktivitásra, lehet partnere az államigazgatásnak, aktivistáiból kerültek ki az elöljárók, egyáltalán a népfrontbizottság volt kénytelen elvállalni és megvalósítani az ott élők kisebb ügyeinek intézését és a települések egészének érdekképviseletét. A HNF megyei bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a Vili. kongresz­szus óta végzett munkát. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban a társadalom, a gazdaság és a politika országos és helyi alakulásával kapcsolatban számos korábban nem tapasztalt vélemény került felszínre. E vélemények, észrevételek és javaslatok egyeztetése nagyobb higgadtságot, megértést, ugyanakkor következetességet igé­nyel a népfrontmozgalom és azok aktivistái részéről. A falugyűléseken éppúgy, minta fogyasztók tanácsaiban a korábbinál nagyobb türelmetlenséggel, de a jobbítás igé­nyével emelték fel szavukat az állampolgárok a hibákkal, bürokráciával, az igazságta­lanságokkal szemben. A megye lakosságának a többsége támogatja az új törekvése­ket - és ezzel együtt a párt kibontakozási és a kormány stabilizációs programját. A szi­gorító intézkedéseket tudomásul veszik, de egyre erőteljesebbé vált a felelősség meg­állapításának igénye. A közbizalom és a közmegegyezés egy sor kérdésben romlott, az egyes rétegek - pályakezdők, és alacsony nyugdíjasok, nagycsaládosok - életfeltéte­lei számottevően rosszabbak lettek. Mindez az állampolgári fegyelem, és a közerköl­csök romlásával járt. A megélhetési gondok, illetve az életkilátások negatív változásai is hozzájárultak a közbizalom gyöngüléséhez, a közhangulat romlásához. Az egység megteremtésén feltételei egyre nehezebbé váltak, a népfrontmozgalom tevékenységi feltételei is nehezebbé váltak, már csak azért is, mert kevesebb idő jut a közéleti tevé­kenységre. A népfrontkongresszust kővetően létrehozták a társadalompolitikai és a nemzetisé­gi munkabizottságot, megalakult a családvédelmi és a cigánytanács. A rétegpolitikai munkabizottság sok figyelmet fordít a fiatalok helyzetének elemzé­sére. A fenti okokból elsősorban nekik van kevés idejük a közéletre, de az igény és lel­kesedés is gyakran hiányzik, állapította meg a HNF megyei bizottsága. A közmegegyezés megújítása érdekében eredményesen működik együtt a népfront az egyházakkal és a vallásos lakossággal. A nemzetiségek körében eredményes koordinációs munkát folytat a bizottság. Az útóbbi időben nőtt az érdeklődés az iskolai nyelvoktatás iránt. Vala­mennyi nemzetiségi településünkön van német nyelvoktatás, Medinán szakkörben foglalkoznak anyanyelvűkkel a tanulók. Létrejött a nemzetiségi óvónőképzés a szek­szárdi főiskolán. Fokozatosan megteremtették a kétnyelvű oktatás feltételeit Bonyhá- don és Gyönkön a gimnáziumban. A cigányság felzárkóztatása és társadalmi integrációja olyan nemzeti érdek, amely­nek érvényesítésében a cigány és nem cigány lakosság egyaránt érdekelt. A folyamat ma kétségkívül lassú. A társadalmi, gazdasági, politikai életben erősödtek a demokratikus vonások, en­nek az igénye is nőtt, amit főként a falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon lehet le­mérni. A demokrácia egyik feltétele, hogy az állampolgár ismerje kötelességeit és jo­gait. Ehhez a tájékoztató munkához is hozzájárult a közjogi munkabizottság. Más ol­dalról pedig szervezte a népfront a készülő rendeleteket, törvényeket előkészítő társadalmi vitáit. A tanáccsal közösen tekintették át az elöjáróságok tevékenységét. Többségük megtalálta helyét, szerepét, feladatkörét, a kis települések életében. Né­hány helyen még megoldásra vár a tanács és az elöljáróságok kapcsolatának fejlesz­tése, az együttműködés gyümölcsöző formáinak kialakítása. Rendszeres és folyamatos a kapcsolat az országgyűlési képviselőkkel, illetve nekik a lakossággal. Az országgyűlés ülésszakai előtt rendszeresen véleményt gyűjtenek döntéseik megfogalmazásához, majd tájékoztatják választóikat a végzett munkáról. Tolnán és Pakson eredményesen működik a közéleti klub, szorgalmazzák létreho­zásukat a többi városban és nagyközségben is. A gazdaságpolitikai célokhoz több munkabizottság is kapcsolódik, így például a gazdaság- és településfejlesztési, a környezetvédelmi bizottság, a kertbarátok körei, illetve szövetsége, a fogyasztók tanácsai. Ezek hagyományos és népszerű tevékenysége mellett 1983-ban akciót indított a népfront a hasznos anyagok gyűjtésére, eredménye több, mint hárommillió forint. A településfejlesztéshez és környezetvédelemhez is kap­csolódik a város, községszépítö egyesületek munkája. Az elmúlt két évben a városok­ban megalakultak a városvédő és városszépítő egyesületek, Tamásiban urbanisztikai bizottság, Dunaföldváron pedig városszépítő egylet működik. A népfront Vili. kongresszusa a művelődési feladatokat a szocialista életmód fej­lesztésében, a művelődés, a kultúra egységesebb értelmezésének elősegítésében, a közösségi és állampolgári kezdeményezés szerepének a növelésében, a nemzeti ér­tékeink és anyanyelvűnk ápolásában jelölte meg. Különösen fontos, hogy minden tár­sadalmi réteg és csoport igényei tükröződjenek a művelődési lehetőségekben és feltételekben. A megyében fontos feladat, hogy a kis települések és az új lakótele­pek hátrányos művelődési helyzetét csökkentse az állami támogatás és a társadalmi összefogás. A szülői munkaközösségek hagyományos tevékenységében a család szerepének megértetése, a családi életre nevelés kapott mind nagyobb szerepet. Az Olvasó népért mozgalom munkáját irányító megyei munkacsoport széles körű kapcsolatrendszert épített ki, ők foglalkoznak a hagyományos események szervezésével, ezek közé tartozik a mezőgazdasági könyvhónap, a könyvhét, az őszi szövetkezeti könyvnapok, az Illyés Gyula évfordulói és a továbbképzések szervezése. A honismereti munkában a hagyományosnak számító néprajz és helytörténeti kutatás mellé fölzárkózott a munkás- és ellenállási mozgalom emlékeinek gyűjtése, a krónikaírás- az üzem- és tsz-történet, a műemlékvédelem, a nemzetiségi honismereti szakköri munka. Az egész megyére kiterjedt gyűjtőmunka eredménye helytörténeti gyűjtemény, Lengyelen és Bonyhádon. Értékekkel gyarapították a levéltár állományát is. A helytörténeti, a honismereti és az olvasótáborok mellett önálló művelődési táborok rendszere is kialakult, például a szín­játszóké, a természetvédőké, a néptánc. A képzőművészeti és zenei táborok is igen népszerűek, amelyeket a társszervekkel közösen szervez és rendez a népfrontmozga­lom. A helyi társadalmi összefogás eredményeként jöttek létre lakóterületi klubok Szek- szárdon és Bonyhádon. Szabadidős tábor is alakult Medinán, Alsónyéken, Harcon. A béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottság rendezvényeiről lapunkban is részletesen beszámolunk. V IHÁROSI IBOLYA Vártam az igazi telet, de hiába. Másod­szor volt szerencsém a Tolna megyei Ge­menc Volán jóvoltából, hogy a külföldre fuvarozó sofőrök mindennapi életébe igaz, hogy rövid időre, de bepillanatást nyerjek, előző alkalommal jó öt éve már szeptember táján ideális körülmények között jártam Ausztriában és Olaszor­szágban, most arra voltam kíváncsi, té­len, nehéz körülmények között hogy bírja ember és gép ezt a változatos, de néha idegőrlő munkát, nekem legalábbis mo­notonnak tűnő feladatot. A vállalat tíz kamionja rendszeresen járja Európa útjait, ennek ellenére a fuva­rozás ráfizetéses, mondják a vállalat ve­zetői. A sofőrök más megyebéli kollé­gáikkal együtt nem ezt vallják, szerintük a belföldi fuvarban üzemelő gépkocsik nem kellő kihasználtsága viszi el a „hasz­not”. A múlt évben a nemzetközi fuvarbe­vétel 20 millió 102 ezer forint volt, ebből 19 millió 25 ezer forint a tőkés utakból származott. Még 1986-ban ugyanezzel az állománnyal 16 milliót tudtak teljesíte­ni, 1987-ben a futáskihasználtság már 72 százalékos, amit jobb szervezéssel tudtak elérni, és ez már a vállalat részéről is optimálisnak tekinthető. Igaz, ehhez hozzájárult, hogy megbízható osztrák és nyugatnémet kereskedőkkel, speditő­rökkel vették fel a kapcsolatot, akik jó­részt gondoskodnak az oda- és visszafu- varoztatásról. A járműparkból három ka­mion állandó charterjáratban van az osztrák Bicotrans speditőrcégnek. Azon­ban előfordul, hogy nem tudják pontos határidőre teljesíteni a szerződéseket, többek közt vámkezelési problémák miatt. Egyik oka, hogy a TIR charterjára­toknál nem előírás a rakományjegyzék kiállítása, de ennek ellenére a vámható­ság kéri. De nem illő dolog „csak" másra háríta­ni a problémákat, a kocsik műszaki álla­pota ugyan katasztrofálisnak nem mond­ható, de közel áll a fentebb említett jelző­höz, összehasonlítva az Európában köz­lekedő kamionokkal. Kökény Balázs fuvarszerzővel és -szervezővel előzetesen megbeszéltük; ha nehéz körülményekre vagyok kíván­csi, menjek Svédországba, ott mindig „igazi” tél van, habár az előzetes meteo­rológiai jelentés február második felére nem ígért különösebb hideget. A címben szereplő névre, hogy vissza­térjek, talán köztudomású, hogy a győri Rába Vagon- és Gépgyár igazgatóját Horváth Edének hívják, hát innét a jó öreg kamion Ede elnevezése. Végül is eljött indulásunk napja, feb­ruár 19-e, reggel 6 óra, és akire rábízhat­tam magam, Amberger Antal - a későb­biekben „csak” Anti -, aki már öreg róka ebben a szakmában és évek óta ke- resztül-kasul barangol Európa országút­jain. És szép csöndesen elkezdődött a ka- mionoséletbe való beavatásom.- Irány Fehérvár, a Köfém, reggel 8-ra ott szeretnék lenni, hogy elsők legyünk a rakodásnál. És hogy Antinak mennyire igaza van, morfondíroztam magamban, hiszen az idő pénz. Amennyire tőlem telik, megfo­gadtam magamban, hogy megpróbálom jegyezni a rakodással és a vámon eltöl­tött órákat. Pontban 8 órakor ott állunk a gyár kapujánál, pillanatokon belül kide­rül, hogy nem oda szállítunk, ahova az „előzetesen" megkérték a fuvart, hanem Stockholm fölé, Vásterasba. A 18 tonná­nyi alumíniumprofil fölrakása másfél órát vett igénybe, várakozás a vámosra, 14.30-kor kigördülhettünk az üzem ka­puján. Útitársunk is akadt, a pécsi Volán egyik kamionosa, Stribli Gábor, aki „Nor­végba” megy, tehát a szakzsargon sze­rint „átalakultunk" egy kisebbfajta kon­vojjá.- Tudod, hogy miből lett a svéd? A ré­szeg német matróz, és a részeg angol le­dér hölgy viszonyából. Megkezdődött az ugratások ideje.- Egy hungarocamionos srác mesélte, ő csak két dologtól kaphat infarktust, a nőktől, meg a vámon eltöltött időtől. Az utóbbi nemsokára igazolódott is, Vámosszabadinál háromórai várakozás után indulhattunk tovább. Még ledaráltunk egy izmos százast, aztán nyugodalmas éjszaka a Nagy­szombat (Trnava) melletti autópálya par­kolójában. KAPFINGER ANDRÁS (folytatjuk) Rögtönzött zuhany A várakozás óráiban A „volánosok” összetartanak A „defektekről” Ede sem tehet

Next

/
Thumbnails
Contents