Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
■ Világ proletárjai, egyesüljetek! V AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MMÜM Ml MA: Kamionnal 1988. április 26. KEDD Svédországba XXXVIII. évfolyam, (3. oldal) 98. szám ÁRA: 1,80 Ft Jó ütemben haladtak a tavaszi munkák Megyeszerte vetik a kukoricát A határt járó nagy sürgés-forgást láthat a földeken. Sok más munka közepette most vetik a kukoricát. Megyénkben a nagyüzemi gazdaságok 72 300 hektár kukoricát vetnek az idén. Ebből 7483 hektárnyi lesz a hibrid, 12229 hektáron pedig silónak valót termesztenek. A magán- gazdálkodók ez évi kukoricavetése 9300 hektárt tesz ki. Mostanáig a tervezett terület 28 százalékán került a földbe a mag. A szakemberek megállapítása szerint az eddigi időjárás kedvezett a tavaszi munkák végzésének, az elmúlt hét végén jött bolondos április keltett kisebb zavart. —czs— Józsa János feltölti a vetőgépet A Völgység Népe Termelőszövetkezet mocsárréti területén silókukoricának való kerül a földbe Az ipar kiváló vállalatai Az Ipari Minisztérium az ágazati szak- szervezetek egyetértésével, a legutóbbi három év gazdálkodásának eredményességét elismerve pályázat alapján odaítélte a Kiváló Vállalat címet. Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címben részesült: az Autóvillamossági Felszerelések Gyára, a Csepel Művek Szerszám- gépgyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, az UNICON Ruházati Vállalat és a VIDEOTON Elektronikai Vállalat. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet megkapta a Paksi Atomerőmű Vállalat is. Kiváló Vállalatok: Balaton Bútorgyár, Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Gardénia Csipkefüggönygyár, Glovi- ta Győri Kötöttkesztyűgyár, Hajdú-Bihar Megyei Textilfeldolgozó Vállalat, Hunor Pécsi Kesztyű és Börruházati Vállalat, Hűtőgépgyár, Pátria Nyomda, Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat, valamint a Veszprémi Szénbányák. A francia elnökválasztás első fordulója László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: A francia elnökválasztás második fordulójában, május 8-án Francois Mitterrand elnök és Jacques Chirac miniszterelnök küzdhet meg a köztársaségi elnöki tisztségért. A Belügyminisztérium reggel 6 órakor a kővetkező - már kevés híján a végeredményt tartalmazó - táblázatot közölte az elnökválasztás első fordulójáról: Mitterrand 34,04 százalék Chirac 19,89 Barre 16,56 Le Pen 14,44 Lajoinie 6,79 Waechter 3,79 Juquin 2,11 Laquiller 2,00 Boussel 0,39 A közvéleménykutató intézetek szerint Mitterrand növelte győzelmi esélyeit és általában 52,5-55 százalékos eredményre számíthat május 8-án. A választásra jogosultak 15 százaléka még határozatlannak vallotta magát. Mitterrand éjfélkor érkezett párizsi választási főhadiszállására, ahol hívei „nyerni fogunk” kiáltásokkal fogadták. Az elnök még korábban rövid nyilatkozatott tett és elkötelezte magát „a haladás, a társadalmi igazságosság, az esélyek egyenlősége” mellett és kijelentette, hogy ennek alapján „a választás immár egyszerű”. Jóval előbb Chirac és Barre arcukra fagyott mosollyal jelentették be erőik egyesítését a győzelem érdekében. Le Pen szerint saját eredménye „politikai földrendgés” és többé „semmi sem történhet Franciaországban a Nemzeti Front szavazóinak akarata nélkül vagy pláne ellenére... Lajoinie kijelentette, hogy „az FKP valódi befolyása jóval nagyobb, mint mai eredménye”. A választási részvétel országosan 81-82 százalék körül mozgott, mint 1981-ben. Nemzetiségi tanácskozás Pekingben Pekingben hétfőn megnyílt a Kínában élő 56 nemzetiség 4000 képviselőjének országos tanácskozása, amely a maga nemében az első a Kínai Népköztársa-'' ság kikiáltása óta. Az összejövetelnek kettős célja van: egyrészt erősíteni a 85 milliós nemzetiségi lakosság egységét és összeforrottságát a kínai lakossággal, másrészt új lendületet adni a nemzetiségek lakta hatalmas területek gazdasági és kulturális fejlődésének, illetve a nemzetiségi autonómia következetesebb valóraváltá- sának. A megnyitó ülésen Csao Ce-jang pártfőtitkár mondott beszédet. Bécsi konzultációk Hétfőn Bécsben újabb konzultációt tartottak a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumáról. A hétfői soros konzultáción a mandátum arra vonatkozó elemeit egyeztették, hogy a tárgyalásokat az összeurópai folyamatok kereteiben tartják, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában részt vevő 23 ország képviselői között. A 23 résztvevőt a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői alkotják. Miként a TASZSZ hírügynökség megállapította, a mandátum szóban forgó elemeinek egyeztetésével sikerült újabb lépést tenni a mandátum kidolgozása felé. Korábban már megállapodás jött létre a tárgyalások céljairól, a mandátum bevezető szakaszáról, az ellenőrzésről, a tájékoztatás cseréjéről és a tárgyalásoknak 1988-ban való megkezdéséről. Nem egyesek és nem mások Érdemes mostanában elgondolkodni: melyek azok a korábban gyakorta használatos kifejezéseink, amelyek kikoptak az értekezletek, megbeszélések, gyűlések gyakorlatából, amelyeket mondtunk és leírtunk anélkül, hogy pontosan tudtuk volna, mi a tartalma és a mögöttes szándéka. Egyik ilyen igen kedvelt és elterjedt szófordulat, amit számtalanszor hallottam: ki kell küszöbölni a hiányosságokat és a szűk keresztmetszetet. Gyakran tettük föl a kérdést önmagunknak: Mit kell kiküszöbölni? Egyáltalán mit jelent az pontosan, hogy kiküszöbölünk valamit? Melyek a hiányosságok, ki és miért követte el azokat? Nem tudtuk meg, hisz az ilyen homályos célzások mögött mindig elveszett a dolgozó, az alkotó ember. A gyűléseken, értekezleteken, amikor „egyesekre” és „másokra” hivatkoztak, többnyire mindenki csak feszengett, hisz nem tudta, hogy ő most tulajdonképpen jól dolgozott-e vagy sem, rá céloztak-e avagy nem. Most az országos pártértekezlet előtti széles körű viták során a pártalapszerve- zetekben, s a szombaton megtartott kibővített megyei pártbizottsági ülésen a nyíltság és az őszinteség volt a jellemző. Igen határozottan hangot kapott, hogy minden egyes kérdésre világos és egyértelmű választ vár ma minden párttag, s pártonki- vüli, mindenki, aki felelősen gondolkodik az ország, a megye, a munkahelye, s önmaga dolgaiban. Világos és egyértelmű, hogy a mai helyzethez vezető okok mélyebb feltárására van szükség, s ahogy a megyei pártbizottság ülésén elhangzott, jelezni kell a rossz döntések korrekciójának a hiányát, a következetes ellenőrzés, számonkérés elhanyagolását, valamint azt, hogy a hiányosságok, a megkésett döntések többször elodázták a cselekvést. Nem egyeseknek, és nem másoknak kell ezt tenniük, hanem nekünk, külön-külön és együtt, mert a javító szándék önmagában kevés, konkrétan és őszintén el kell mondanunk, hogy mi az, amit jónak tartunk, s mi az, amiben szerintünk változtatásra van szükség. Van módja, s lesz a jövőben is mindenkinek arra, hogy okos, ésszerű és megvalósítható elgondolásait bárhol, bármikor, bármilyen fórumon elmondja. Ezt ma már senki sem tartja akadéskoskodásnak, hisz a jó döntések meghozatalához több információra, gyakoribb véleménycserére van szükség. És persze toleranciára. Gyakorta hallani mostanában arról is, hogy nem tudunk kulturáltan vitatkozni, képtelenek vagyunk rendszerezetten, okosan felsorolni-érveinket valami mellett vagy valami ellen. Igen, a vitakultúránkkal bizony baj van, - példa erre az a tanácskozás, amelyen magam is tapasztaltam: a vitatkozók egyike pontosan tizenegyszer szakította félbe a hozzászólókat. Nem mindig, pontosabban nem mindenki képes arra, hogy figyelmesen és fegyelmezetten végighallgassa elvtársát, munkatársát. Vitatkozni, megszokni a nyílt és őszinte vita sajátos játékszabályait - ezt bizony tanulnunk kell még. Csak így lehetséges megvalósítani a döntések előkészítésének régóta, és nagyon óhajtott demokratizmusát. így várható el, hogy „valósághűbb helyzetfeltárás szülessen, hogy a megoldási módok sokfélesége közül a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani, és a társadalomban meglévő érdekeket a legteljesebben fel tudjuk tárni és egyeztetni, vagyis objektív, a főbb társadalmi célkitűzéseknek, az össztársadalmi érdekeknek megfelelő döntéseket hozzunk”. Demokratizmus, vitakultúra, helyzetfeltárás, döntés, garancia. Ezek azok a kifejezések, amelyeket manapság leggyakrabban használunk, mondunk és olvasunk. A megyei pártbizottság ülésén az első titkár többek között a következőket mondotta: „A garanciákat nem várhatjuk csak felülről, mert azok önmagunkban, a párt- szervezetünkben, a munkahelyi, lakóhelyi közösségünkben, sőt a családunkban is jelen vannak. Mert mit ér a garancia - akár elvi, akár intézményes -, ha saját gyakorlatunk egyoldalú és régi”. Igen, mindenért, ami ma körülöttünk zajlik, mi magunk, s nem egyesek és nem mások a felelősek. D. VARGA MÁRTA
