Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

("'rajjjTV 4 NÉPÚJSÁG 1988. április 22. Hol a boldogság mostanában? ♦ CSALÁD ♦ OTT» De tényleg hol van ? Barátságos meleg szobában ? Már azt sem hiszem, amilyen drá­ga a tüzelő. Mindenki panaszkodik, sopánkodik. A szomszéd karácsonyra színestévét vett. - „Hát ez is 42 ezer volt, a fene enné meg, de köll a gyereknek, dolgoztam érte öle- get.” - De ezt nem örömmel, hanem bosszankodva mondja. Ángyikám is duzzog, bú­tort vett ismét, isten tudja hányadik, meg minek?- Borzasztó - sopánkodik -, a kanapé egy árnyalattal sötétebb, mint ahogy a lányom szerette volna. Na és milyen drága volt, csak egy ülőgarnitúra 50 ezer. Szörnyűség! Együttérzek vele és tovább megyek, mielőtt még folytatná a panaszkodást. Barátnőm a hétvégi menüt sorolja: Gombás csirke, franciasaláta, sült tarja és kétféle sütemény. De borzasztó sokba került - teszi hozzá boldogtalanul. - Hova jutunk így? - teszi fel a prózai kérdést. Gondolom magamban, jókora súlyfelesleghez. Gubera ismerősöm házat épít, egyet már épített magának, ez most a fiáé lesz. - Me­gint nem kaptam hupilila carrarai márványt - panaszolja savanyú arccal. Lajos, a maszek fuvaros azért gürizik éjjel-nappal, mert a Jóska gyereknek HiFi meg video kell. Szánom szegény embereket, agyukat elborította a súlyos videofel- hő, HiFi kór, s ezen nem segít még a Komondor sem. Bár lehet, az ő szemükben én vagyok szánalmas alak, ugyanis nem „hajtok", se színes tévém, se HiFim, se márvány micsodám, de az egész nem is érdekel. Lehet, hogy nekem van valami bajom, még nem tudom, nem nézettem meg magam a körzetivel. De a múltkor Bözsi néni, aki napközi otthonos, ilyen nyugdíjasklubban, mert már réges-rég elhalt mellőle min­den rokon, ismerős - derűsen mosolygott, s azt mondta: Ma olyan jó, olyan boldog va­gyok, nem hasogat a lábam, a hátam sem fáj és még a nap is kisütött. Lehet, hogy a Bözsi néninek is olyasféle nyavalyája van, mint nekem, pláne, hogy még az ég is kék. BARANYAI IS7VÁNNÉ Uj módi: a Mozart-nadrág A sokféle fazonú nadrágújdonságok sorában megjelent a Mozart-stílusú is: elöl a rüszt fölött és hátul a saroknál fél­kör alakban felszabva, a talp alatt pánttal zárt „talpalló”, melynek szabásmintáját (70-es derék- és 94-es csipőbőségre) máris közreadjuk. Anyaga lehet szatén, taft, vászon, bár­sony, dzsörzé, stb., amiből 1,45 m x 1,50 m, vagy 2,90 m x 90 cm szükséges, to­vábbá 1 m hosszú, 3 cm széles gumi­pánt. A szabásminta jelzése: 1 nadrág eleje kétszer, 2 nadrág háta kétszer, 2 zseb­alátét kétszer, 4 eleje oldalrész kétszer szabva. A szabásmintát 10x10 centis kockahálózatra rajzoljuk fel, majd ki­szabjuk a részeket. Beállítjuk a zsebet, majd az eleje oldalrészt. Ezután össze­varrjuk a nadrág külső és belső oldal­varrásait, majd a háta és eleje közepét. A nadrág alsó felkerekített szárát is le­tűzzük, illetve eldolgozzuk. A derékrészt 4 cm-re visszhajtjuk, legépeljük, majd befűzzük a gumit. A derékrész úgy is megoldható, hogy egymás alatt 4 x 4 cm széles gumiházat készítünk, és ezekbe fűzzük bele a 6-7 mm széles gumipán­tot. Ha a szabásmintára 1 cm varrásrá­hagyás helyett 2 cm-t számítunk, s eb­ből 1 cm-t hagyunk csak a varrásra, ak­kor a szabásminta 75-ös derék- és 100- as csípőbőségre is alkalmas lesz. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN Tavaszi fáradtság Általános tapasztalat, hogy az emberek többsége a tél végén, tavasz kezdetén fáradtabbnak érzi magát. Mindez elsősorban az amúgy is gyengébb fizikai állapotban levők, az idősebbek, a be­tegek panasza, akik kedélyhullámzásaikat, ideges panaszaikat, fáradékonyságukat a szokottnál is erőteljesebben érzik. Ez a szellemi és fizikai fáradtság néhány hétig tart. Régebben ezt a jelenséget azzal magyarázták, hogy a téli ét­rend vitaminokban, főleg az A- és még inkább a C-vitaminban viszonylag sokkal szegényebb, és ez a helyzet kora tavasszal sem változik meg, hiszen az üvegházi friss primőrök ára az át­lagember számára megfizethetetlen, de nincs is belőle annyi, hogy mindenkinek bőven jusson. Az újabb kutatások azonban bebizonyították; hogy nem (vagy legalábbis nem csak) a vita­minhiányra vezethető vissza a jelenség. Egyébként ezt az úgynevezett tavaszi fáradtságot az emberek egy része meg sem érzi. így a fiatalok többségénél, az egészsé­ges felnőttek jó részénél nem is szokott jelentkezni. Az ő szerve­zetük ugyanis megfelelően képes alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. Mindez joggal utal arra, hogy azt az általános fáradtságérze­tet, más indító okokra is vissza lehet vezetni. Az állatvilágból vett példák alapján gondoltak arra, hogy a napfény évszakonkénti je­lentékeny változása, a sugárzás mennyiségének erős csökke­nése is szerepet játszik ebben. Tudjuk, hogy például a baromfiak szaporodási tevékenysége nagy pontossággal követi az évsza­kok változását: a tavaszi napfény hatására indul meg a tojások lerakása, majd azok kiköltése. Az is tudott, hogy a mesterséges fényen tartott baromfiaknál ez a periódus - többé-kevésbé - meg is változtatható. Bár az emberről nem mondható el, hogy fajfenntartó tevé­kenysége egyenes arányos függőségben lenne a napfényes órák tartamával, de az azért kétségtelen, hogy a napfénynek van hatása az úgynevezett bioritmusra. Amikor reggel sötétben éb­redünk, és felkeléskor villanyt kell gyújtani, amikor este már sö­tétben érünk haza a munkahelyünkről, akkor óhatatlanul is fá­radtabbnak, rosszabb kedvűnek érezzük magunkat. Ilyenkor több is az alvásigényünk, mint nyáron, amikor korán kel és későn nyugszik a nap. Ennek az a tudományos magyarázata, hogy a napfény ingerlőén hat az agy mélyebb rétegére, s az éb­renlétet fokozza. Valóban: sokan vannak, akik nem is tudnak megfelelően aludni akkor, ha a helyiség nincs kellően elsötétít­ve. A jól megvilágított munkahely vagy tanterem fokozza a mun­ka- vagy tanulási kedvet, képességet. Hazánkban éppen emiatt az utóbbi időkben nagy gondot fordítottak az iskolák, a taninté­zetek tantermeinek megfelelő megvilágítására. Mindebből levonható az a következtetés, hogy akinek valóban nehézséget okoz a tavaszi fáradtság, megkísérelheti a napfényt pótló kezelést: a kvarcolást, de még inkább a szoláriumot. Per­sze sokat segít az is, ha az ilyenkor ugyan ritkább, de azért elő­forduló napfényes napokat jól kihasználjuk, a szabadban, a nap­fényen, a jó levegőn töltünk néhány órát. Mindez azonban korántsem zárja ki, hogy az élelmezésnek, a tápanyagok összetételének is lehet szerepe mindebben. Közis­mert például, hogy a magyar étkezési szokásokban kitünteti szerepe van a burgonyának. Ez nem is baj, mert tápláló, és fe­hérjetartalma viszonylag kedvező. C-vitamintartalma a tárolás folyamán jelentős mértékben csökken: amíg ősszel, a betakarí­tás után a kg-onkénti 100-120 mg-ot is elérheti, addig tavaszra - még a legkedvezőbb tárolási körülmények mellett is - mintegy felére csökken ez az arány. Valamennyi C-vitamint az alma is veszít a raktározás folyamán. Tél vége felé tehát sokkal több friss zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk azonos vita­mintartalom bevitele céljából, mint nyáron és ősszel, - ezzel szemben a kínálat kisebb, az árak pedig magasabbak. AzA-vita- min legkézenfekvőbb forrása ilyenkor a sárgarépa. Ha a zöldség, a gyümölcs (akár mélyhűtve is) kevés mennyi­ségben érhető el pénztárcánk számára, legalább a korszerű és a helyes konyhatechnikával óvjuk a nyersanyagokban levő vita­mint. A burgonyát héjastól főzzük, utána hámozzuk le. A zöldsé­gek főzővizének elöntése, valamint a többszöri felmelegítés nem használ. Érdemes (annak, aki nem érzékeny rá) sok tejet fo­gyasztani - még, ha drágult is az ára -, mert abban minden szük­séges vitamin rendelkezésünkre áll. DR. KEPMLER KURT Az alma- és a körtefák védelmében igen fontos és kritikus időszak a zöld- bimbós és a pirosbimbós (körtefáknál fehérbimbós) növényfenológia. A so- ronkövetkező kezelések éppen ezért alapvetően meghatározzák az egész évi kémiai védekezések hatékonyságát. Zöldbimbós állapotban kezdődik el az alma- és körtevarasodást okozó gomba első fertőzést elindító spóráinak kiszó­ródása. Megindul az almafalisztharmat fejlődése is, és a primér fertőzés az idő­járástól függően gyorsan bekövetkez­het. Pirosbimbós fenológiában az almafa­lisztharmat kórokozójánál megindul a konidiumok képzése, és ettől fogva fennáll az átfertőzés veszélye is. Erősö­dik a varasodást okozó gomba spórái­nak kiszóródása, és ezzel fokozódik a fertőzésveszély. A pirosbimbós fenoló­giában válik általánossá a takácsatkák lárváinak kelése, amely a kártevő elleni védekezés megkezdésének optimális időpontja. A virágzási időszakban számolni lehet az ismételten felszaporodásnak indult lombosfa-fehérmoly nagyobb létszámú népességének megjelenésével is. A 6-7 mm nagyságú ezüstös-fehér színű lep­kék a napsütéses órákban repkednek intezívebben az almafák koronájában. A kártevő ellen alkalmazott rovarölő sze­res kezelés ilyenkor a leghatékonyabb. A permetezést azonban csak méhkímé­lő technológiával lehet végrehajtani. Megelőző védekezésre ezekben a kri­tikus időszakokban több szempont mér­legelése alapján (pl. rézérzékenység, felszívódást biztosító lombfelület hiánya, rezisztencia kérdése, stb.) a szerves ha­tóanyagú és kontakt hatású készítmé­nyeket javasoljuk. Álma- és körtevara- sodás ellen, így elsősorban a Dithane M-45, Orthocid 50 WP, Ortho-Phaltan, Buvicid K és a Polyram Combi jöhet szá­mításba. Almafalisztharmat ellen az alacso­nyabb hőmérsékleten is jó hatékonysá­got biztosító Karathane készítményeket javasoljuk, de ajánlottak a kéntartalmú szerek is, így a Szulfur 900 FW, Kén 800 FW stb. A kéntartalmú szereknél tapa­dást fokozó készítmény (Nonit) is szük­séges a permetléhez. Pirosbimbós fenológiában atkaölő szert is kombináljunk a permetlébe (Neoron vagy Mitac). A lombosfa-fehérmoly lepkéi ellen a virágzási időszakban a Decis 2,5 EC használható fel, méhkímélő technoló­giával. A körte-levélbolha tojásrakása folya­matos, és helyenként megindult a lárvák kelése is. A tömeges lárvakelés a körte­fák fehérbimbós állapotának idejére várható. A védekezést ekkor, ugyancsak a Decis 2,5 EC rovarölő szer felhaszná­lásával haladéktalanul el kell végezni. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Bélyeggyűjtőknek 1987 és 1989 A múlt év legszebb bélyegét Finnországban már megválasztották. Több mint 80 ezer fi latel ista nyil­vánított véleményt, közülük 12 ezren a finn anyák és gyermekek megmentőjének nevezett Arvo Ylp- po professzor születésének centenáriumára ki­adott bélyegre voksoltak. A magyar bélyegeket nyáron teszik mérlegre, amikor a posta a múlt év bélyegeit eredeti szépsé­gükben plakáton bocsátja közre és megkérdezi a gyűjtők véleményét. Az angolok már a jövőről adnak tájékozta­tást. Tervük szerint az évet a madárvédő egyesület jubileumi sorozatával kezdik. A következő téma a mezőgazdaság és az élelmezés lesz. A sorozattal a paraszti és a minisztériumi munkát egyaránt kö­szöntik. A közoktatásról szóló bélyeget a legilleté­kesebbek tervezik, az ábrát gyermekek részére kiírt pályázaton választják ki. Megemlékeznek az egyik legrégebbi nemzetközi szervezetről, az Inter­parlamentáris Unióról. Sorozatot kap a posta dol­gozóinak világszövetsége, amely Angliában tartja konferenciáját. Ritka esemény a filatélia történetében, amikor az angol posta blokkot ad ki, most gyermekjátéko­kat mutatnak be ilyen formában. Ezt követően kirá­lyi jelvényekben gyönyörködhetnek a filatelisták. A mikroszkóp felhasználói a szigetországban már 150 éve egyesületbe tömörültek. A jubileumot sorozat ünnepli, amely kutatói, orvosi és ipari al­kalmazásról szól. Beszámolnak régészeti kutatá­sokról és végül - szokás szerint - karácsonyi bé­lyeg zárja az évet. Ügyesség vagy csak szerencse? STOP Baleseti jegyzőkönyvekben gyakran olvasható az a bejegyzés, hogy „Egy gyermek vigyázatlanul futott át az úton és a kerekek alá került.” A gázoló autó vezetője esetleg azt is hozzáteszi: „Az utolsó pillanatban ugrott elém”, vagy: „Már későn vettem észre”. Az ilyen védekezéshez néha látszó­lag nem is férhet kétség, ám a körülmé­nyek mélyrehatóbb vizsgálata során nyilvánvalóvá lesz, hogy a gépjárműve­zető legalább annyira hibás a baleset bekövetkezésében, mint a gyermek. Sok gépjárművezető ugyanis nincsen tisztában a maga pszichológiai lehető­ségeivel, képtelen felfogni, hogy az éj­szakák és a korlátozott látási viszonyok fokozott veszélyt jelentenek. Többen megfeledkeznek arról, hogy a kocsi se­bességét összhangba kell hozni a látási viszonyokkal, illetve szemükkel, látá­sukkal. Sokszor nem gondolnak arra, hogy amit normális látású vezető kedvező látási viszonyoknál 150 méterről vesz észre, arról egy gyengébb szemű ember jóval később szerez tudomást és talán már 50 km/óra sebességgel haladva sem tud idejekorán fékezni a felbukkanó veszély előtt. Szakemberek kísérletei bi­zonyítják, hogy egy jó látású embertájé- kozódási képessége alkonyatkor a nor­mális teljesítmény egytizedére csökken­het. Például az a vezető, aki nappali vilá­gításnál minden további nélkül észreve­szi a 200 méteres távolságban előtte át­futó erdei vadat, ugyanerre éjszaka, tompított fényszórónál legfeljebb 20 mé­ter távolságból képes. Ha ilyenkor - fe­lelőtlenül -100 km/óra sebességgel ha­lad (sokan vannak ilyenek) az összeüt­közés elkerülhetetlen, mert a jármű a 20 métert a másodperc háromnegyed ré­sze alatt teszi meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gépjár­művezetők jelentős hányada nem azért kerüli el az összeütközést, és nem azért nem gázol, mert ügyesen, előrelátóan vezet, hanem azért, mert nagy szeren­cséje van, ami ha csak egyszer is el­hagyja, végzetes következményekkel járhat. PIÁCSEK GYÖRGY Mi is elkészíthetjük Falikép virágból Akár egy múlt századi festmény: így lehetne jellemezni Várkonyi Henrik, a szekszárdi Arany János utcai virágüzlet vezetőjének leg­újabb munkáját. A falon függő óarany képkeret vásznát azonban ez alkalommal nem ecsetvonások teszik színessé, hanem a rajta talál­ható szárított virágok.- Tetszés szerint sokféle kompo­zíciót ki lehet alakítani a virágok tűzésével vagy barna lepényfatermés közül. Fent a sarokban a fű virágzatából és szár­darabokból készült nap stilizált áb­rája látható. A virág faliképet első­sorban a szobák központi részében érdemes elhelyezni, ahol remekül kitöltik a teret. Az élő növényekkel ellentétben a szárított virágok nem igényelnek különösebb gondozást, így eredeti szépségüket hosszú ideig megőrzik. ragasztásával. Ezen a képen - mint alap - fő­ként a kékre fes­tett strelicia, azaz a papagáj­virág emelkedik ki a fekete bú­za, a fehér calla, a piros, sárga és rózsaszínben pompázó szal­mavirág, a lilás sóvirág, a ho­mokszínű má- csonya és sötét­c CSALÁD ❖ OTT n y Hangulatos kompozíció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents