Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

1988. április 1. 2 PÜJSÄG Űrfelügyelet Szovjet javaslat Genfben Mai kommentárunk Történelmi esély Helyzetelemzés és a kivezető utak megjelölése, mélyreható értékelés a nemzet­közi problémák széles köréről és egyben a legégetőbbnek ítélt teendők, a vala­mennyi ország részéről megkívánt lépések áttekintése - így lehetne summázni a Varsói Szerződés külügyminisztereinek szófiai ülése után kiadott közleményt, illet­ve a bizottság tanácskozása után közzétett felhívást. A dokumentumok nemcsak a leginkább előtérben lévő katonai, fegyverkezési és leszerelési kérdésekben foglal­nak állást, hanem az európai enyhülési folyamattól kezdve a regionális válságok ügyéig széles ívű, mélyreható elemzést adnak a nemzetközi közvéleményt foglal­koztató témákról. Természetesen a felvázolt javaslatok, indítványok jó része nem ismeretlen. A mögöttünk álló hónapok mégis annyi, s olyan jelentős eseményt hoztak (gondol­junk csak a decemberi washingtoni csúcstalálkozóra és az ott megkötött rakéta­szerződésre), hogy indokolttá vált a korábbi kezdeményezéseknek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a külügymi­niszterek tehát a korábban már megfogalmazott javaslatokat is, például a bécsi tár­gyalások sikerre viteléről, a balkáni együttműködésről, a leszerelési szerződések ratifikálásáról, valamint új fegyverkategóriákra kiterjesztéséről. Ismét felmerült an­nak gondolata, hogy a két szembenálló katonai tömb fagyassza be néhány évre költségvetését - ez esetleg alapot adhatna a hosszabb távú csökkentéshez is. Konstruktív, körültekintő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, béké­jéért és biztonságáért viselt felelősség jellemezte a szófiai tanácskozást és a két el­fogadott dokumentumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyhatalom közti vi­szonylagos közeledés, a fegyverzetkorlátozási megbeszélések részleges sikerei alapul szolgálhatnak a korábbinál nagyobb derűlátáshoz. A VSZ tagállamai egyfajta történelmi esélyt látnak a most kialakult helyzetben, arra szólítják fel aNA- TO-tagokat - s persze valamennyi európai országot -, hogy éljenek ezzel az esély- lyel. Az eddigi szerződéseket a realitás jegyében sikerült elérni, és ez a hozzáállás tenné lehetővé a folytatást. A lényeg ugyanis - mutat rá a többi között a külügymi­niszterek ütésén elfogadott felhívás - az erőfeszítések folytatása, a leszerelési folyamatok állandóvá és visszafordíthatatlanná tétele. Ez jelenthetné igazán az előt­tünk áló történelmi esélyek kihasználását. A Szovjetunió olyan nemzetközi ellen­őrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memoran­dum, amelyet a genfi leszerelési érte­kezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adnak hangot a fegyverkezési verseny­nek a világűrre való esetleges kiterjedé­se miatt. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987-ben javasolta: tegyenek lépé­seket egy nemzetközi ellenőrzési rend­szer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye sze­rint - olvasható a memorandumban - e rendszer alapját az úgynevezett Nemzet­közi Ürfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy meg­vizsgálhasson minden világűrbe külden­dő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok ellenőrzé­sére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatéko­nyabb módszert. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minő­Az utóbbi 24 órában nem hullott szá­mottevő csapadék a Duna vízgyűjtő terü­letén, s mivel így csökkent a folyó víz- utánpótlása, folytatódott a mérsékelt apadás az osztrák szakaszon és Sziget­köz térségében. A Bécs fölötti szakaszon a múlt heti tetőzések óta csupán 0,8-1,2 méterrel, Szigetköz mentén pedig az utóbbi két és fél nap alatt alig 20 centimé­terrel apadt a víz. így Rajkától Esztergo­mig változatlanul fenntartják a másodfo­kú árvízvédelmi készültséget. A Duna árhulláma csütörtök reggel Komáromnál tetőzött. A magas víz Komá­rom megye több településének és nagyüzemének is gondokat okozott. Bu­dapestnél csütörtökön reggelre az előző napinál 16 centiméterrel magasabbra, 728 centiméterre emelkedett a víz, s nap­sülnek fegyvernek, majd részletesen ki­fejti az ellenőrzés javasolt szabályait. így például a tagállamoknak időben értesíte­niük kell az Ürfelügyeletet minden felbo­csátás pontos időpontjáról, a hordo­zóeszköz típusáról, a tervezett pálya ada­tairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megálla­podásba bevont vállalatokra, laborató­riumokra és kísérleti központokra is ki­terjedne. A tagállamok egyébként bár­mely - általuk tisztázatlannak minősített - helyzetről felvilágosítást kérhetnének az Űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítások felderítésére rendkívüli hely­színi vizsgálatot is tarthatnak. A doku­mentum leszögezi: az ellenőrzés pontos módját, az Űrfelügyelet felépítését és mű­ködési rendszerét a későbbi tárgyaláso­kon határoznák meg. A memorandum szerint a Nemzetközi Űrfelügyelet irányító szerve a tanács len­ne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A tanács minden évben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkívüli ülésekre is sor kerülhetne. A Nemzetközi Ürfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fedeznék. közben tovább áradt a folyó. Az újabb számításokkal pontosított előrejelzések alapján a budapesti folyószakasz tetőzé­sét a péntekre virradó éjszakára várják, a korábban jelzettnél valamivel magasabb, 740 centiméter körüli vizszinttel. A folyó középső szakaszán Bölcske és Paks, valamint a Sió torkolata és Báta kö­zött csütörtökön elrendelték a másodfo­kú árvízvédelmi készültséget, s a többi szakaszon a déli országhatárig változat­lanul elsőfokú erők vigyázzák a gátakat. A Tisza Vásárosnaménytől kezdve vé­gig árad, s most már az elsőfokú készült­séget kiterjesztették a Marosra és a Ma­ros torkolatától a déli országhatárig terje­dő Tisza-szakaszra is. A mellékfolyók közül a Körösökön folytatódott az apa­dás. PANORÁMA BUDAPEST - A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. MOSZKVA - A sztyepanakerti városi pártbizottság szerdai ülésén megvitatta a városban kialakult helyzetet - közölte csütörtöki számában az Izvesztyija. Min­den hozzászóló hangsúlyozta, hogy a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület problémája még megoldásra vár, és még nem vehető le a napirendről. A részvevő kommunisták többsége ugyanakkor ha­tározottan elítélte, hogy bizonyos körök erőszak szításával próbálnak nyomást gyakorolni az ország vezetésére - írta a szovjet lap. BERLIN - Jelentős területcseréről ír­tak alá csütörtökön szerződést az NDK és Nyugat-Berlin megbízottai a berlini külügyminisztériumban. A megállapodás értelmében összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború vé­gén kijelölt határ módosítására, a kiszö- gellések, területi enklávék megszünteté­sére. DUBAI - Irak csütörötkön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „városok háborújában”. Egy bag­dadi katonai szóvivő közlése szerint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni városok ellen irányuló raké­tatámadásokat. WASHINGTON - Már csütörötkön elindult újabb közel-keleti közvetítő kőr­útjára George Shultz amerikai külügy­miniszter. Római pihenő után a hét elejé­től ismét felkeresi a közel-keleti térség érintett országait, hogy újólag megkísé­relje megszerezni támogatásukat az álta­la javasolt tervezethez. PRÁGA - Nincs magyar állampolgár a csütörtöki prágai vasúti szerencsétlen­ség áldozatai között. A közép-csehor­szági Benesovból Prágába tartó sze­mélyvonat a csehszlovák főváros Vrsovi- ce kerületében összeütközött egy vesz­teglő tehervonattal. A csehszlovák állam­vasutak illetékesei szerint a balesetnek két halottja és tizenhat sebesültje van, valamennyien csehszlovák állampolgá­rok. Az anyagi kárt egymillió koronára becsülik. Személyi Dr. Szabó Endre, a Szekszárdi Városi Ügyészség vezetője 1988. március 31. napjával nyugállományba vonult. Har­minc esztendőn keresztül állt a városi ügyészség élén. 1988. április 1. napjával dr. Kardos János veszi át a vezető ügyé­Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Koszovo autonóm tartomány székvárosa) Obilics nevű peremkerüle­tének mintegy 1500 szerb és crnagorac nemzetiségű lakója. Közülük mintegy 500-an fértek be a helyi kultúrotthonba, a többség az épület körül tolongott. így párhuzamos szónok­változás szí tisztet. A megyeszékhely párt-és álla­mi vezetői képviseletében az MSZMP Vá­rosi Bizottság első titkára, Szabó Géza köszönte meg dr. Szabó Endre munkás­ságát és köszöntötte a hivatalába lépett új vezetőt. latok és követelések hangzottak el. A tö­meg időnként a „Szabadságot akarunk” jelszót harsogta. A gyűlésen részt vett Miroszlav Marko- vics, a szerb köztársasági elnökség és Remzi Koljgeci, a koszovói tartományi el­nökség tagja, s számos helyi párt- és ál­lami vezető is. Tolna megyében elrendelték a másodfokú készültséget Tiltakozó gyűlés Koszovóban Sevardn adze-interjú az afganisztáni rendezésről Feloldott árbejelentési kötelezettség Hol tartanak a genfi afgán-pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentumok”? - ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Ra- botnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik: a „genfi doku­mentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pa­kisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tár­gyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú megegye­zés az országaik közötti viszony elveiről, igy a be nem avatkozásról és az interven­cióról történő lemondásról. A második: nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetkö­zi garanciákról. A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. A „kapcsolatok dokumen­tumával” és az „értelmezésről szóló me­morandummal” (ez az ellenőrzéshez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabá­lyozza) együtt ezek képezik az úgyneve­zett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze rámutat: „Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét vi­seli, amelyekben a felek egyenjogú, szu­verén személyekként jelennek meg, és minden kötelezettség a kölcsönösségre alapozódik.” Továbbá: „Az afgán-pa­kisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződéstervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a „kapcsolatok dokumentumában, üresen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetés­re, az általános pontok egyikében említett, nemzetközileg elismert határok kérdése. A tárgyalási forduló elején magától értetődő- nektűnt - ennek megvolt a komoly alapja -, hogy ezt a formulát illetően is létrejön a kompromisszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rende­zés akadályává változtatta.” Gyakorlatilag arról van szó - válik vilá­gossá Sevardnadze interjújából -, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt szá­zad végén önkényesen meghúzott határ­vonal némely helyen tiszta afgán etniku­mú (pastu) területet szel ketté. „Iszlámá­bád azon kísérletei, hogy a számára ked­vezőnek tűnő körülményeket felhasznál­va egy hosszú idő óta megoldatlan prob­lémát most oldjon meg, csak sikertele­nek lehetnek, az afganisztáni rendezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” - hangsúlyozza a szovjet külügymi­niszter. - Jellemző, hogy a pakisztáni te­rületen működő afgán fegyveres ellen­zék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfog­lalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kér­désben is konstruktív magatartást tanú­sít: nem zárja ki külön diplomáciai tár­gyalások lebonyolítását a hatáproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bizonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán-pakisztáni meg­egyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdésé­re válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket jelentene a Szovjet­unió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között szerepelne a min­denfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelentette, hogy továbbra is segítséget nyújt az afganisz­táni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslattal kapcso­latban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió - az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő - egyezzen meg „mo­ratóriumban” az afganisztáni felek részé­re történő fegyverszállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egyebek között rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kor­mányt fosztaná meg a védelemhez szük­séges fegyverektől, mert a kormányelle­nes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik - jólleleht a legfontosabb - szál­lítója. Másrészt, a már egyeztetett doku­mentumok egyikében sem esik szó sem­miféle, az amerikaiak által most emlege­tett „moratóriumról” vagy „szimmetriá­ról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Álla­mok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természete­sen jobb szeretném ha Washington köz­reműködésével történne meg az. A szov­jet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pa­kisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok dokumentumát” pedig raj­tuk kívül a Szovjetunió is aláírná, mint­hogy abban a szovjet csapatok kivoná­sáról is szó van. De - s ez hangsúlyt kap az interjúban - a Szovjetunió akkor is ki­vonja csapatait Afganisztánból, ha a gen­fi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivo­násáról változatlanul érvényes. Csak ak­kor nem többoldalú megállapodás alap­ján ténykedünk - s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok-, hanem külön megálla­podás alapján, amelyet Afganisztánnal • dolgoznánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kormánynak és nekünk is a legal­kalmasabb lesz.” Végezetül a szovjet külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy „a pakisztáni vezetés jól végiggondolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg nemet mondana...” Április 1-jétöl, mint ismeretes, a termé­kek jelentős körére megszűnik az árbeje­lentési kötelezettség. Ennek várható ha­tásairól, valamint az év eleje óta életbe lé­pett árváltozásokról kért tájékoztatást Szikszay Béla államtitkártól, az Országos Árhivatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa.- A múlt év augusztus 15-töl mosta­náig volt érvényben az árváltozások ha­tósági teljes körű bejelentési kötelezett­sége. Ez semmiképpen nem jelentett ár­stopot - mondotta az államtitkár -, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a termelők áremelési törek­véseit. Ugyanakkor az árhatóság bizo­nyostermékeknél engedélyezett áreme­lést, így a színesfémekből készült lakás­szerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számotte­vően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más - minden valószínűség szerint egyébként indokolt - árnövekedést ké­sőbbre ütemeztek a vállalatok. így a köz­véleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1 -jei feloldás után lavinaszerű áremelke­dés kezdődik.- Április 1 -je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az ár­emelkedések szempontjából legveszé­lyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a ház­tartásvegyipari alapanyagoknál fennma­rad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlthe­tekben 50 vállalattal - zömében fogyasz­tási cikkeket termelőkkel - folytatott kon­zultációkat, s e megbeszélés-sorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vo­natkozóan. Eszerint még az indokolt ár­emelkedéseket is részletekben, lépcső­zetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áreme­lési törekvéseket, amelyek kizárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszál­lító partnereik már előre anyagáremelést helyeztek kilátásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy leg­alábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az ár­emelkedés ott, ahol eddig mestersége­sen visszatartották azt. A tapasztalatok szerint azonban nem érződik olyan túlfű­tött áremelési akarat, amely az idei terv­ben előirányzott 15 százalékos árszínvo­nal-növekedés túllépésével fenyegetne - hangsúlyozta az államtitkár. Mint isme­retes, a kormány a közelmúltban irányel­veket adott ki, önmérsékletre szólítva fel a vállalatokat az áremelések területén. Tapasztalható, hogy ezeket az intelmeket figyelembe veszik, sok helyütt visszalép­tek a tervezett áremeléstől. A legtöbben csak olyan áremeléseket hajtanak majd végre, amelyek elengedhetetlenek, hi­szen a termelés során a beszállítók mái növelték áraikat. Erősödött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők egyre inkább egyezkednek jelentősebb vevőikkel, fő­leg azokkal, akik nagy tömegben, üteme­zetten vásárolnak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mértéke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat. A mostani árindexbe már beletartoznak a múlt év áprilisában és júniusában végrehajtott tetemes eme­lések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon immár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés ta­pasztalható, nőtt a gyapjú, a bőr, a szí­nesfém, a feketefém-kohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyképessé­gének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figyelembe kell venni. Még akkor is, ha az áremelést nem is alkal­mazzuk azonos mértékben, illetve ütem­ben. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a világpia­con, az itthon is éreztesse hatását. Pél­dául tavaly a réz ára nőtt, ez rövidesen tükröződött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát né­hány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát. így valósulhat meg a kétirányú árpolitika - fejezte be nyilatko­zatát az Országos Árhivatal elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents