Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

1988. március 4. 2 ÜÉPÜJSAG Magyar—afgán megbeszélések Folytatja hivatalos programját hazánk­ban Szaid Amanuddin Amin, az Afganisz­táni Köztársaság első miniszterelnök­helyettese és a kíséretében lévő delegá­ció. A Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, illetve Szaid Amin vezette tárgyaló küldöttségek kedden a Parla­mentben plenáris ülésen kölcsönösen tájékoztatást adtak országaik helyzeté­ről, kormányaik politikájáról. Eszmecse­rét folytattak a két országot érintő nem­zetközi kérdésekről. Áttekintették a két­oldalú kapcsolatok aktuális témáit. Ezt követően megkezdődtek a szakértői tár­gyalások. A vendégek ismerkedtek a magyar-af­ganisztáni gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatokban részt vállaló Öt órára lezárták a heiligenkreuz-rá- bafüzesi határátkelőhelyhez vezető utat csütörtökön délelőtt a gazdasági helyze­tük romlása ellen tüntető dél-burgenlan­di parasztok. Egy harminc földművesből álló csoport tizenkilenc traktorával reg­gel nem sokkal hét óra után útzárat ho­zott létre a heiligenkreuzi határállomás közelében, majd a blokádot délre meg­szüntette. Mint a tüntetők közölték, akciójukkal ki akarták fejezni elégedetlenségüket a hi­vatalos agrárpolitika, a külföldi mezőgaz­dasági termékek behozatala, a számukra kedvezőtlen árak és a nagy adóterhek miatt. Csütörtökön sem szünetelt az iraki és iráni „városok háborúja”: a reggeli órák­ban Bagdadban egy, Teheránban kettő és Kumban, Irán vallási központjában ugyancsak egy ellenséges rakéta csa­pódott be. . Az iraki hírügynökség egy katonai szó­vivőre hivatkozva azt jelentette, hogy az iráni rakéta - hétfő óta a nyolcadik - egy lakónegyedet talált el, és a támadás több halálos, illetve sebesült áldozatot követelt. Az INA hírügynökség szerint az magyar vállalatokkal, kerekasztal-meg- beszélésen találkoztak vezetőkkel. Meg­látogatták a Komplex Külkereskedelmi Vállalatot, az ICO írószerszövetkezetet és a Jászberényi Hűtőgépgyárat. Csütörtökön Szaid Amin megbeszélé­seket folytatott Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterrel, va­lamint Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettessel. A Magyar Gazdasági Kamará­ban Beck Tamás elnök látta vendégül az afganisztáni delegációt. Szaid Amin je­lenlétében Mohamed Hakim, az Afgán Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke és Beck Tamás aláírták a kamarák közötti együttműködési megállapodást, amely keretet ad a vállalatok közötti kapcsola­tok gyarapításának. A határmenti blokáddal egy időben Kismartonban (Eisenstadt) egy másik paraszttüntetés is lezajlott. A tartományi székváros egyik terén a környékbeli sző­lősgazdák röplapokat osztogattak és in­gyen borral kínálták a járókelőket, hogy felhívják a figyelmet súlyos eladósodott­ságukra. A burgenlandi tartományi parasztszö­vetség igazgatója elitélte az útzárlat léte­sítését, kijelentve, hogy ez alkalmatlan eszköz a mezőgazdság problémáinak megoldására. Úgy vélekedett, hogy az ilyen akciókkal egyesek kétes politikai célokra akarják kihasználni a gazdák gondjait és elégedetlenségét. iraki légierő csütörtökön három rakétával támadta az iráni célpontokat, és ezzel 27-re emelkedett a hétfő óta kilőtt rakétái száma. Iráni részről megerősítették a csütörtö­ki kölcsönös támadások hírét. Az írna hír- ügynökség szerint az egyik iraki rakéta egy teheráni kórházat talált el, és hatan megsebesültek. Az iráni rádió beszámo­lója szerint a Bagdad ellen intézett egyik támadás során találat érte az iraki kor­mányzó Baath-párt épületét. PANORÁMA BUDAPEST - Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra Budapest­re érkezett Kari Gjesteby asszony, a nor­vég külügyminisztérium államtitkára. A vendéget fogadta Gáspár Sándor, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. *- Lawrence O’Keefe, a bécsi Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet utótalálkozóján résztvevő angol küldött­ség vezetője és Simon Hemans, az angol külügyminisztérium főosztályvezetője csütörtökön megbeszéléseket folytatott Budapesten, a Külügyminisztériumban sz összeurópai folyamattal és a bécsi utótalálkozóval összefüggő kérdésekről. * MISKOLC - Lukács János, áz MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Szerdán délután Miskolcon a megye párt- és tanácsi ve­zetői fogadták. Csütörtökön a Központi Bizottság titkára elsőként a hétezer-öt­száz embert foglalkoztató Diósgyőri Gépgyárat, majd pedig a Bőcsi Sörgyá­rat kereste fel. Végül Lukács János Mis­kolcon, a megyei pártbizottság székhá­zában pártaktivistákkal, párttitkárokkal találkozott és folytatott eszmecserét a párt vezető szerepével kapcsolatos kér­désekről és a pártdemokrácia fejleszté­séről. MOSZKVA - Geraszimov elmondta, hogy február 28-án az azerbajdzsáni Szumgajtban garázda elemek felbújtá- sára és a Karabah-hegyvidéki esemé­nyekről szóló rémhírek hatására zavar­gások robbantak ki. Ezekbe belekeve­redtek ingatag személyek, akik a rémhí­rek hatása alá kerültek. Bűnöző ele­mek a zavart kihasználva súlyos cselek­ményeket követtek el, melyeknek halá­los áldozatai is voltak. A rendfenntartó szervek fellépésének következtében helyreállta rend, a felbújtókat és a bünte­tőjogi elbírálás alá eső cselekményeket elkövetőket őrizetbe vették. A helyzet ezt követően normalizálódott. TOKIÓ - A japán-szovjet kapcsolatok alakulása az ún. északi területek sorsá­nak a függvénye, jelentette ki a nemzet­közi sajtó előtt a tokiói külügyminiszté­rium magas beosztású diplomatája csü­törtökön. A különösen kemény hangvé­telű tájékoztatóból kitűnt: Japán nem haj­landó kompromisszumra a második vi­lágháború után a Szovjetunióhoz került négy szigetet illetően, és nem mond le azok visszacsatolásáról. Amíg ez be nem következik, Tokió nem hajlandó a béke- szerződés megkötésére sem. Mint isme­retes, a Szovjetunió a szigetek ügyét ren­dezettnek és lezártnak tekinti. Burgenlandi paraszttüntetés Irak-lrán Újabb rakétatámadások Nacionalizmus Crna Gorában A Crna Gora-i köztársaságban az utóbbi időben mind gyakrabban hallat­nak magukról a crnagorác és szerb szél­sőséges nacionalisták, s fellángoltak a Crna Gora-i nép eredete körüli, naciona­lista álláspontról folytatott viták. A kedé­lyeket most különösen felkorbácsolta Szavo Brkovics „Etnogenezofóbia” cím­mel Cetinjében megjelent könyve, ami válaszként íródott Batrics Jovanovics szerb szerző „A crnagorácok önmaguk­ról” című kötetére. Brkovics élesen eluta­sítja Jovanovicsnak azt a fejtegetését, hogy a szerb és a crnagorac egyazon nép. (A 82 éves Brkovics a jugoszláv kom­munista mozgalom és az antifasiszta népfelszabadító háború legendás egyé­nisége, 1924 óta a JKP tagja, a legmaga­sabb jugoszláv kitüntetést, a népi hős ér­demrend birtokosa, aki a felszabadulást követően számos magas párt- és állami tisztséget viselt.) A Crna Gorában felerősödött naciona­lizmusokról most külön ülésen tárgyalt a Crna Gora-i kommunista szövetség KB- elnöksége. A tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy a vitában részt vettek a köztársaságnak a legmagasabb szövet­ségi párt- és állami szervekbe delegált képviselői is, köztük Vidoje Zsurakovics, a JKSZ KB-elnökség és Veszelin Gyura- novics, a jugoszláv államelnökség tagja. Crna Gora közel 600 000 lakosa közül 400 000 crnagorác, 80 000 muzulmán, 37 000 albán, 20 000 szerb és 8000 hor- vát. A köztársaság az ország fejletlen vi­dékei közé tartozik és évek óta súlyos gazdasági gondokkal küzd. Mint a párt­elnökségi ülésen elhangzott beszámoló kifejtette, ebben a helyzetben az utóbbi időben rendkívül felerősödött a crnago­rác szeparatista és a nagyszerb sovi­niszta nacionalizmus, s jelentkezik a mu­zulmán, albán és horvát nacionalizmus is. Vidoje Zsarkovics felszólalásában megállapította, hogy a Crna Gora-i nem­zeti kérdés körül most két történelem- szemlélet és politikai irányzat csap ösz- sze. Mindegyik antimarxista, mert a probléma elemzésekor az etnikai mozza­natokat állítja előtérbe, ezeket tartja dön­tőnek a crnagorai nép nemzeti hovatar­tozása szempontjából. Az egyik álláspont képviselői tagadják a crnagorai nemzet létét, s a szerbek és crnagorácok etnikai „egyneműségét” állítják előtérbe, a má­sik nézetet hirdetők viszont a crnagorac nemzet létét igazolandó, tagadják, hogy a szerbek és a crnagorácok között etni­kailag bármiféle kapcsolat vagy „egyne­műség” létezik. A századfordulón ezen az etnikai alapon keletkeztek a crnago­rai politikai ellentétek, amelyek most fel­újulnak - mondotta Zsarkovics. Rámutatott, hogy a Crna Gora-i nem­zeti kérdést „a szocialista forradalom elvileg példásan megoldotta”. Aláhúzta, hogy a „crnogorác nemzet létezése tör­ténelmi valóság”. Végül azt a véleményét hangoztatta, hogy a Crna Gorában most jelentkező nacionalizmusok közül a crnagorác a legveszélyesebb. Veszelin Gyuranovics értékelése sze­rint a crnagorácok eredete körüli vitával a szélsőséges nagyszerb és nagycrna- gorác nacionalista nézetek hirdetői meg­kérdőjelezik a jugoszláv szocialista for­radalom egyik legnagyobb vívmányát, a nemzetek-nemzetiségek egyenjogúsá­gát, testvériségét-egységét. Az elnökségi ülésen folytatott vitában Radovan Radonjics nem értett egyet Vi­doje Zsarkovicsnak azzal a megállapítá­sával, hogy a Crna Gora-i nemzetiségi kérdést a szocialista forradalom „elvileg példásan megoldotta”. „Ha a nemzeti kérdést tényleg megoldottuk, akkor miért jelentkeznek napjainkban a különféle nacionalizmusok?” - tette fel a kérdést, majd emlékeztetett: „Mi, akik ennél az asztalnál ülünk, s azok, akik az elmúlt év­tizedekben itt ültek, vagyis a legmaga­sabb szintű pártvezetők, eddig még soha semmit nem tettünk a nacionalista néze­tek térhódításának megakadályozására. Még a kommunistákat sem figyelmeztet­tük, ha nacionalista álláspontot képvisel­tek. Nacionalizmusért még senkit sem von­tak nálunk felelősségre. Ezen a ma­gatartáson kell gyökeresen változtatni” - fejtette ki Radonjics. A Crna Gora-i pártelnökség határoza­tában felszólította a köztársaság kommu­nistáit, hogy lépjenek fel erélyesen és kö­vetkezetesen mindenfajta nacionalista nézet és megmozdulás, a nacionalizmus hordozói ellen. MÁRKUS GYULA (Belgrád) Mai kommentárunk Szögesdrót és BT-vita A karhatalmi erők emberei kora hajnalban jelentek meg a Fokvárostól nem meszsze levő, fekete bőrűek lakta nyomornegyed közelében. Gyorsan, összeszo- kottan dolgoztak, s csakhamar két méter magas szögesdrót kerítéssel vonták körül a települést. A büntetőintézkedést, majd a rendszeressé tett járőrözés azokkal az összecsapásokkal volt összefüggésben, amelyek néhány napja robbantak ki a kör­zetben, s amelyek fél tucatnyi halálos áldozatot is követeltek. A Fokváros környéki incidens, s a nem sokat késő rendőrségi reagálás csupán egyetlen példa arra az ismét egyre forróbbá váló közhangulatra, amely a Dél-afrikai Köztársaság helyzetét az utóbbi időben jellemzi. Sokkal nagyobb vissz­hangot váltott ki az a hét elejei tiltakozómenet, amelynek során egyházi vezetőket, köztük a Nobel-békedíjas Desmond Tutu püspököt átmenetileg őrizetbe vették. A parlament épülete előtt rendezett tüntetésre az a rendelkezés szolgált alapul, amely- lyel a hatóságok gyakorlatilag betiltották valamennyi ellenzéki, apartheid-ellenes mozgalmat az országban, hatósági engedélyhez kötve a 17 szervezet minden megmozdulását. A szigorú tilalom még külföldön is kedvezőtlen hatást váltott ki: nemcsak az afrikai egységszervezet ítélte el közleményében, hanem például a brit Munkáspárt vezére is hatékony szankciók bevezetését követelte miatta a londoni kormánytól. Legújabb fejleményként - immár általánosabb megfogalmazásban, az elnyomó intézkedések kivizsgálásának szándékával - megvitatták az ENSZ Bizton­sági Tanácsa rendkívüli ülése összehívásának javaslatát is. Igaz, amíg elítélésről, határozatokról van szó, könnyebb az ügy - amikor azonban (ahogy Neil Kinnock is rámutatott, a valódi gazdasági büntetőintézkedések megho­zatalára kerülne sor, a nyugati hatalmak rendre meghátrálnak. Aligha gondolta pél­dául komolyan maga Tutu püspök is, amikor „minimális követelményként” állította be a hét közepén mondott beszédében a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a pretoriai rendszerrel: erre a jelentősebb tőkés államok részéről egyelőre halvány esély sincsen. Ráadásul - a dél-afrikai válságjelenségek jellemző mozzanataként - szélső jobboldali pótválasztási sikerekről és újfasiszta jellegű demonstrációról is jelenté­sek érkeztek az elmúlt napokban. Vagyis vannak és működnek olyan erők, amelyek Botha elnök mégoly bátortalan párbeszédkísérleteit is a „feketék irányába tett elvtelen megalkuvásként” és a fehérek jogainak bűnös „ kiárusításaként" szemlélik. Márpedig e szélsőséges csoportok fellépése baljós előjel a közeljövő eseményeire nézve. £ É. Brüsszel Befejeződött a NATO-csúcs „Védelem, elrettentés, párbeszéd” - a Thatcher brit miniszterelnök által alkal­mazott formula foglalja össze azoknak a dokumentumoknak a lényegét, amelye­ket az Észak-atlanti Szövetség fogadott el csütörtökön véget ért kétnapos brüsz- szeli csúcsértekezletén. A NATO-országok vezetői megerősí­tették a katonai készenlét, az „elretten­tést” célzó nyugat-európai nukleáris erők fenntartásának szükségességét, s ezen az alapon nyilvánították ki készsé­güket arra, hogy jobb kapcsolatokat tart­sanak fenn a Szovjetunióval és Kelet-Eu- rópa országaival. A nyugati javaslatok, miután a „jelentős szovjet katonai fölény" NATO-téziséből indulnak ki, az aszimmetrikus csökken­tés szükségességét hirdetik. Ez azt jelen­ti, hogy a Varsói Szerződésnek illetve a Szovjetuniónak sokkal nagyobb arány­ban kellene leszerelnie hagyományos erőit, illetve harcászati atomfegyvereit, mint a NATO-nak, illetve az Egyesült Álla­moknak. A csütörtökön közzétett záró­nyilatkozatban leszögezték, hogy az Egyesült Államok hagyományos és nuk­leáris erőinek jelenléte Európában az el­rettentést biztosítja, ezért ezeket az erő­ket a jövőben is fent fogják tartani. Ha­USA Újra felhasználják a robbanófejeket? Az Egyesült Államok kisebb átalakítá­sokkal újra fel akarja használni azokat a nukleáris robbanófejeket, amelyeket a megsemmisítésre ítélt közepes hatótá­volságú rakétákból és robotrepülőgé­pekből szerelnének ki. Ezt Robert Barker, a Pentagon szakértője jelentette ki egy kongresszusi bizottság előtt. A tervek szerint a tölteteket új típusú levegő-föld rakétákban, a szerződés hatálya alá nem eső hadszíntéri rakétákban, illetve bom­bákban használnak fel. A Pentagon in­doklása szerint ugyanis ez „csaknem egymiiliárd dolláros” megtakarítást ten­ne lehetővé a nukleáris fegyverkezési programban. A Washingtonban decemberben aláirt szerződés szerint a felek a megsemmisí­tés előtt kiszerelik a közepes hatótávol­ságú eszközökből a nukleáris tölteteket és- azok hasadóanyagát tetszésük sze­rint hasznosíthatják. Barker nem közölte, milyen fegyverek elkészítésénél akarják változatlan formá­ban felhasználni a robbanófejeket, de egyes szenátusi katonai szakértők sze­rint azokat a jelenleg hadrendben álló Lance típusú hadszíntéri rakétákat fel­váltó eszközökbe szerelnék át. sonlóképpen az egyre egységesebb (Nyugat-)Európai létfontosságú az ame­rikai biztonságra nézve - hangsúlyozták. A dokumentumban állást foglaltak a biztonság és a stabilitás alacsonyabb szinten való megőrzése mellett. Hozzá­fűzték azonban, hogy a tagállamok meg­teszik a szükséges intézkedéseket ha­gyományos és nukleáris erőik hatékony­ságának fenntartására. Ugyanakkor a dokumentumban leszö­gezték, hogy a NATO országai jobb és stabilabb kapcsolatokra törekednek a Szovjetunióval és a kelet-európai orszá­gokkal. A nyilatkozat szerzői szerint bá­torító jelek érkeznek a Szovjetunió és egyes szövetségesei politikájának válto­zásáról, ezek a jelek nagyobb bel- és kül­politikai nyíltságot érzékeltetnek. A záró­közleményben a NATO-erőfeszítések eredményeként méltatták a decemberi washingtoni szovjet-amerikai rakéta­megállapodást és mintaszerűnek nevez­ték annyiban is, hogy az aszimmetrikus csökkentéseket írt elő a két félnek. A zá­róközleményben sikraszálltak a helsinki folyamat folytatódásáért, kiemelve az emberi jogok kérdését. Leszögezték, hogy nagy jelentőségű lenne a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Shultz-interjú Nem tárgyal a PFSZ megbízottaival Az amerikai külügyminiszter újabb kö­zel-keleti kőrútján szeretne találkozni a palesztinok képviselőivel, de továbbra sem hajlandó elfogadni azt, hogy a PFSZ megbízottaival tárgyaljon a közel-keleti válság rendezéséről. Shultz ezt az NBC amerikai televíziós hálózatnak adott interjújában fejtette ki, mielőtt Brüsszelből újabb útjára indult volna. A külügyminiszter előbb Londonban találkozik Husszein jordániai uralko­dóval, majd még csütörtökön Izraelbe utazik. Reagan nemzetbiztonsági tanácsadó­ja, Colin Powell tábornok az ABC televí­ziónak a brüsszeli csúcsról adott nyilat­kozatában kitért a külügyminiszter közel- keleti közvetítési kísérleteire is. „Nem várunk nagyszabású, látványos eredmé­nyeket. A cél az, hogy felderítse, milyen közös kiindulási alapot lehet kidolgozni az ér­dekelt felek álláspontja nyomán a követ­kező lépésekhez” - hangoztatta.

Next

/
Thumbnails
Contents