Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

4 Képújság 1988. március 31. SZAKSZERVEZETI ÉLET Szakszervezeti könyvtárosok számadása Az elmúlt egy évi munkájukat értékelő szokásos értekezletükre gyűltek össze az SZMT szekszárdi székházában me­gyénk szakszervezeti könyvtárosai. A fél- száznyi jelenlévőt, nagy többségben könyvtárosnőt Pacsai László, az SZMT Központi Könyvtárának és Munkásottho­nának igazgatója tájékoztatta átfogóan a könyvtári hálózat ténykedéséről, műkö­dési feltételeiről és új feladatairól. Mint egyebek közt ismertette: - Jelenleg száz­harmincezer kötetből látnak el hetven üzemi, vállalati, intézményi letéti könyvtá­rat, melyekben évente összesen ötszáz­zal nőtt a beiratkozott olvasók létszáma, szintúgy a kölcsönzött könyveké is. Hat­vanhét a nem főfoglalkozású könyvtáros, s közülük egy részmunkaidős, huszonki­lenc tiszteletdíjas, harminchét pedig tár­sadalmi munkában vállalta e közművelő­dési „missziót”. Hangoztatta azt a meg­győződését, hogy a nehezebb gazdasági helyzetből a kilábolásra az emberi agy­ban, a szellemi erőben van a legnagyobb tartalék, lehetőség, amit „tőkésíteni” kell, s ebben lehet szerepük, feladatuk még a legkisebb szakszervezeti könyvtáraknak is. Tíz pontban jelölték meg a legfőbb tennivalókat, melyek közt szerepel a könyvállomány észszerűbb kialakítása és védelme, a közművelődési nevelés és a kulturális érdekvédelem, a könyvtári szolgáltatások minőségi fejlesztése. Ja­vasolják a betegek olvasási ellátását szolgáló szakszervezeti könyvtárak bőví­tését is. A felszólalások többek közt a szüksé­ges szakkönyvek, főleg a barkácsköny- vek és folyóiratok iránti keresletet jelez­ték, felvetődött némely fiatal rétegek ol­vasási igénytelensége, sőt elégtelensé­ge, viszont annak ellenkezője is. Nem hallgatták el azt sem, hogy a „laposodó pénztárca” is magyarázata a könyvtári olvasók száma emelkedésének, ami szintén utal a könyvtárak jelentőségére. Elengedhetetlen az is, hogy a gazdasági vezetőségek és a szakszervezeti bizott­ságok is jobban törődjenek a könyvtárak, a közművelődés támogatásával. Ezzel kapcsolatban Horváth Géza, az SZMT je­lenlévő titkára is hangsúlyozta, hogy ki­művelt, tehát olavsott emberekkel lehet csak a tudatos jó gazdálkodást megvaló­sítani, s felhívta a figyelmet a Szakszerve­zeti Értesítő című folyóirat idei januári számában a közművelődési munka fej­lesztéséről közölt hosszú távú irányel­vekre. Befejezésül jutalmakat adtak át. A bá- taszéki Szentszikrai Jánosné 35 évi könyv­tári munkájáért pénz- és könyvjutalomban részesült; nyolcán pénzjutalmat kaptak: Valentiny Istvánné, a Paksi Konzervgyár, Horváth Józsefné, a Bonyhádi Cipőgyár, Baksa Béláné, a szekszárdi Víz- és Csator­namű Vállalat, Heisz Ilona, a CSIV dombó­vári üzeme, Kuthy Timót, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, Magyarné Led- neczky Erzsébet, a Paksi Állami Gazdaság, Fodor Anikó, a MOKÖT dombóvári üzeme és Krasznai Attiláné, a Tolna Megyei Köjál könyvtárosa. B. L. Hírek - események A postánál dolgozó nők helyzete Szinte nincsen olyan állampolgár, aki ne kerülne kapcsolatba a posta szolgál­tatásaival. Azt tartjuk természetesnek, ha megkapjuk a sajtót, feladhatjuk külde­ményeinket, telefonálhatunk. Mindezek­hez azonban jelentős emberi, technikai, pénzügyi háttér tartozik, illetve szüksé­ges. Tolna megyében az elmúlt években történt jelentős fejlesztés és korszerűsí­tés ellenére sem mondható e tevékeny­ség ma még problémamentesnek, ami elsősorban a tárgyi, a technikai feltételek hiányával magyarázható. Nem hagyható figyelmen kívül a munkát végző dolgozók felkészültsége, és a munkavégzés körül­ményei sem. A postai szolgálatot teljesítő dolgozók közel kétharmada nő. Az SZMT Nöbizott- sága legutóbbi ülésén helyzetüket, élet- és munkakörülményeik vizsgálatát tűzte napirendre. A felmérés adatai egyértel­műen bemutatják, hogy a pálya „elnőie­sedett”, vannak területek, ahol kizárólag nők dolgoznak. Megállapítható, hogy egyes munkakörökben a fizikai igénybe­vétel, míg más területeken a monotónia, illetve szellemi igénybevétel dominál. A munkavégzés során nem kevés a „mun­kahelyi ártalom", melyek csökkentése érdekében történt előrelépés. A távbeszélőközpont-kezelőknél a zaj­ártalom is indokolja a 36 órás munkahe­tet. A küldemények átvételénél, szortíro­zásánál a fizikai igénybevétel mellett je­lentős a por és a vegyi ártalom. A kézbe­sítők táskájának súlya az induláskor álta­lában meghaladja az engedélyezett súly­határt és az időjárás ellen sem könnyű védekezni. A munka minden területen nagy figyel­met, pontosságot igényel, ami anyagi fe­lelősséggel is párosul. Azt is tapasztal­tuk, hogy magas követelményeknek kell megfelelni e sokrétű munka végzéséhez. A rendelkezésünkre bocsátott adatok­A posta szekszárdi távírdájában ból tudjuk, hogy a nődolgozók közel negyven százaléka rendelkezik középfo­kú szakmai végzettséggel, de a felsőfokú végzettségűek száma meglehetősen ala­csony, ami a magasabb vezetői beosztás betöltéséhez előírás. A színvonalas mun­kavégzést biztosító képzés tervszerű, a jelenleg tanulók többsége is szakmai tanfolyamot végez. Sokirányú ismeretre van szüksége azoknak a dolgozóknak is, akik rendsze­res helyettesítők, mert a szolgáltatás minden területét ismerni kell, hogy e fel­adatot el tudják látni. A postai dolgozókat bérezés vonatkozásában a „közepes” kategóriába sorolják, azonban a nők ke­resete általában alacsonyabb a férfiaké­nál, ami elsősorban a munkaköri besoro­lással magyarázható. Ismereteink szerint a nők jelentős részének keresete nem éri el az ötezer forintot. A munkakörülmények általában nem mondhatók optimálisnak, többnyire zsú­foltság a jellemző. A munkát könnyítő eszközökkel, gépekkel való ellátottság Fotó: CZAKÓ SÁNDOR változó, néhány helyen jó színvonalú. Je­lentős könnyítést jelentett a kézikocsi és a kerékpár rendszeresítése a kézbesí­tőknél. A szociális létesítmények az öt éven belül épített, felújított hivataloknál biztosítottak, színvonaluk jó, régebbi hi­vatalok némelyikénél nem elfogadható, de itt is törekvések vannak a megfelelő szint elérésére. Saját konyhás étkeztetés nincs, a na­gyobb településeken vendéglátóegysé­gekben van ebédelési lehetőség, azon­ban az igénybevétel minimális. Az üdül­tetési lehetőségekről általában pozitívak a vélemények, a nyári és családos be­utalót tartják kevésnek. Általános tapasz­talat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a nagycsaládos és gyermeküket egyedül nevelő dolgozók segítésére és a lehető­ség szerint segélyben részesítik a rászo­rulókat. Kamatmentes kölcsönt biztosíta­nak lakásvásárláshoz, -építéshez, támo­gatják a fiatalok első lakáshoz jutását. TALABOS GÁBORNÉ SZMT Nöbizottság titkára- A Szakszervezetek Tamási Városi Bi­zottsága 1988. március 22-i ülésén - amelyen részt vettek a városban levő szakszervezeti alapszervezetek titkárai, képviselői is - került sor az 1987. évben végzett munka értékelésére. A kibővített ülést megelőzően a bizottság kooptálta soraiba Szőke Sándort, a T. M. Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat tamási üzemének vezetőjét, s egyben megvá­lasztotta a bizottság titkárának, aki 14 éve ezt a tisztséget eredményesen, és nagy hozzáértéssel betöltő Mohai Tibor­tól vette át e társadalmi funkciót. *- Az SZMT Ifjúsági Tanácsa soros ülé­sén tájékoztatót hallgatott meg a megyé­ben élő fiatalok foglalkoztatási helyzetéről, eszközrendszeréről és a további lehetősé­gekről, kiemelten a pályakezdők vonatko­zásában. A tanács a továbbiakban elfo­gadta az 1988. évi munkaprogramját. *-Az Egészségügyi Szakszervezetek megyei bizottsága a bérbruttósítás ta­pasztalatait összegezte, majd felhívta az alapszervezetek figyelmét az év közi visszaellenőrzésekre. *-Az SZMT Közgazdasági és Terület- politikai Bizottsága március 1 -jén tartotta soros ülését. Az értekezlet napirendjén a bérbruttósítások vállalati tapasztalatai­nak megvitatása szerepelt. A bizottság elfogadta az 1988. évre szóló munka- programját is. *-A Medosz MB-hez tartozó szakkö­zép- és szakmunkásképző intézetekben megtartották az ifjúsági parlamenteket. A fiatalok a napi gondokkal - elhelyezke­dési lehetőségek, bérezés, lakás, stb. - foglalkoztak. *- A Közalkalmazottak Megyei Titkársága beszámolót hallgatott meg a KSH alap­szervezetében folyó szakszervezeti mun­káról. A következő napirendek az új tagdíj- fizetési rendszer tapasztalataival, illetve az 1987. évi gazdálkodással foglalkoztak. A testület tagjai megvitatták még az szb-titká- rok testületé elé kerülő titkársági beszámo­lót is, amely a megyei titkárság 1987. évi munkájáról ad számot. Szakmunkástanulók olimpiai sportnapja A szakmunkástanulók tanórán kívüli testedzési lehetőségei részeként a Szak- szervezetek Tolna Megyei Tanácsa, a Megyei Tanács V. B. művelődési osztá­lya és a Paks Városi Tanács művelődési, ifjúsági és sportosztálya rendezésében került sor 1988. március 19-én Pakson a megye szakmunkástanulóinak sport­napjára. A rendezvényen az 504-es bonyhádi, az 505-ös szekszárdi, az 516- os dombóvári, az 518-as tamási Ipari Szakmunkásképző Intézetek, valamint a szekszárdi Egészségügyi, a Kereskedel­mi, továbbá a palánki Mezőgazdasági Szakiskolák és Szakmunkásképző Inté­zetek vettek részt. A négy sportágban (asztalitenisz, kézilabda, kispályás lab­darúgás, sakk) 180 tanuló vett részt a csapat- és egyéni helyezésekért folyó küzdelemben. Az igen jó színvonalú és sportszerű küzdelemben a következő eredmények születtek: Egyéni versenyek Asztalitenisz fiú: 1. Romanov Miklós 505-ös, 2. Romanov Zsolt 505-ös, 3. Bá­tor László 505-ös. Asztalitenisz leány: 1. Rajczi Katalin 516-os, 2. Orsós Julian­na 516-os, 3. Csíki Valéria 504-es. Sakk fiú: 1. Rusz Gábor 505-ös, 2. Pálfi Zoltán 505-ös, 3. Hagyó Lajos 518-as. Érettsé­gizett fiú: 1. Elek Csaba 516-os, 2. Tóth Zoltán 516-os. Leány: 1. Léhmann Angé­la 505-ös, 2. Jakab Erzsébet 504-es, 3. Bene Rózsa 518-as. Csapatversenyek Asztalitenisz fiú: 1. 505., 2. 516., 3-4. Mg. Szakiskola Palánk és 504-es Szak­munkásképző Intézet. Asztalitenisz leány: 1.516., 2.518., 3-4. Mg. Szakisko­la Palánk és 504-es Szakmunkásképző Intézet. Sakk fiú: 1.505., 2. 518., 3. 504. Kispályás labdarúgás fiú: 1. Mg. Szakis­kola Palánk, 2. 504., 3. 516. Kézilabda leány: 1. 518., 2. Egészségügyi Szakis­kola, Szekszárd, 3. Kereskedelmi Szak­iskola, Szekszárd. A versenykiírás szerinti csapathelye­zések után elérhető maximális 60 pont­ból a legtöbbet - 45-öt - az 518-as Sz. Szakmunkásképző, Tamási érte el. így az 1988. évi „Felszabadulás Kupát” ők vi­hették haza. A versenyeket látva, s a küzdelem lég­körét tapasztalva örömmel állíthatjuk, hogy a szakmunkásképző intézetekben a fiatalok testi épüléséért is jelentős erő­feszítéseket tesznek a pedagógusok. De azt is állíthatjuk, hogy a tanulók küzdeni akarása sem hiányzik. GECSE LAJOS Évenként mintegy 700 kerékpáros és gyalogos szenved balesetet a sötét napszakokban és a rossz látási viszonyok között. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére kiváló minőségű finn fény­visszavető anyagokat árusítanak a Centrum áruházak. Kerékpárosoknak, felnőtteknek a Strech reflex karszalagot, gyermekeknek a Reflex priz­mát ajánljuk. Saját és gyermekei biztonsága érdekében vásárolja meg és viselje az életmentő fényvisz- szavető anyagokat. (503> Stretch. reflex Lfeívll Scotchlite

Next

/
Thumbnails
Contents