Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

1988. március 31. ^RrÉPÜJSÁG 5 Jó öreg ismerősünk, az AN-2-es Hív az ég Az új személyzet indulás előtt mondják: „úgy ketyeg, mint egy karóra”. És amint az ember kilép a műszaki ellátó műhelyből pontosan ilyen érzése támad. Itt minden ember szívesen dolgozik. ... Jó öreg ismerősünkre, az AN-2-esre éppen most szerelték fel a megjavított motort, és a repülő hamarosan elhagyja ideiglenes állását. A pilóták, akik helyet foglalnak a fülkében hálás szavakkal em­legetik Kolupajev „cégét”. De a kiszolgáló személyzet is hasonló­képpen hálás a pilótáknak azért, mert ér­tő módon, óvatosan kezelik a gépet. A vállalat legénysége csak az elmúlt fél év alatt negyven tonna üzemanyagot takarí­tott meg. Ehhez pedig szakmai finomsá­gokra van szükség: ki kell választani a repülés legalkalmasabb üzemmódját, optimálisan kell használni a repülőt a föl­dön. Most vezették be például azt, hogy a leszállás után a földi kormányzásnál csak az egyik hajtóművet működtetik, így egyetlen perc alatt tizenöt kilogramm üzemanyagot takarítanak meg, mígy egy Tambov-Szocsi-Tambov útvonalon tett repülőút során, azzal együtt, hogy Rosz- tovban leszállnak, egy teljes mázsával csökken a hajtóanyag-fogyasztás. És így megy ez nagyban is, kicsiben is. Elindult útjára a soronkövetkező sze­mélyzet, amely, mint mindig, most is szi­gorú vizsgát tesz. A repülés során az idő ugyanis a vég­letekig rövid. A pilóta gondolatának gyor­sabbnak kell lenni, minta repülőgépnek. Mindig az egyetlen helyes megoldást kell kiválasztani. És ehhez a pilótának feltétel nélkül meg kell bíznia gépében, annak üzem- biztonságában, amelynek alapjait a föl­dön rakják le. N. KULIN Tambov légi kapuja A tambovi légiközlekedési vállalat kol­lektívája a hetvenes évek elején alakult, s napjainkban a megújulás időszakát éli. A polgári repülés mindenekelőtt a le­hető legszigorúbb rendet követeli meg. A „legénység” parancsnokának irodájá­ban feszített munka folyik: pénteket írunk, és az utasításokat úgy kell ösz- szeállitani, hogy minden személyzet is­merje az elkövetkező három napban reá váró feladatokat. A parancsnok a pontos tervezést a jó munka alapjának tekinti. E munka intenzitása az évszakoktól füg­gően változik. Télen a személyzetek ha­vonta mintegy hét-nyolc felszállást haj­tanak végre, nyáron viszont ez a szám a kéltszeresére is emelkedhet. Ám a piló­ták már húsz nappal a hónap kezdete előtt tudják, mikor és hová kell repülniük. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a re­pülőgépek műszaki ellátását, javítását időben és teljes egészében elvégezzék. Ezzel a munkával az időszakos műszaki ellátás műhelye foglalkozik, amely a vál­lalat egyik legfontosabb részlege. A mű­hely közelében egy repülőgép-tároló he­lyen a fáradhatatlan „munkás”, az üzem­biztos szerkezet - egy AN-2 típusú gép látható. Már messziről feltűnik, hogy va­lami hiányzik róla. Ahogy közelebb érünk, minden világossá válik: leszerel­ték az egyik hajtóművet, amely felmondta a szolgálatot. Bonyolult és felelősségtel­jes „műtét” zajlik most, hiszen a repülő „szívét” ültetik át. így nevezik ugyanis a repülősök a gép motorját. A karbantartók vezetője egy viszony­lag fiatal, ám már komoly tapasztalatok­kal rendelkező ember, Viktor Kolupajev, aki tíz esztendeje dolgozik a légiközleke­désben. Kollektívájában ő az átalakítás központi alakjává vált. Amint idejött dol­gozni - mondják a repülőgép-szerelők -, a szocialista munkaverseny a „feladatok mielőbbi kipipálásáért folytatott mozga­lomból” igazi vetélkedéssé alakult át. Kolupajev egyike azoknak, akik ma­guktól kezdték el a peresztrojkát. Egy nap a vezetőknél megszokott viseletét, az öltönyt munkaruhára cserélte fel, s olyan alaposan belevetette magát a munkába, hogy - amint ő fogalmazott - úgy megis­merte a műhelyt az összes kedvező és kedvezőtlen oldaláról, mintha „röntgen- felvételt készített volna róla”. És ez a fon­tos, hiszen óriási felelősség nehezedik a vállára.- Az AN-24-eseket minden három­száz, az AN-2-eseket minden száz repü­lési óra után átvizsgáljuk - mondotta. - A szerelők alaposan szemügyre veszik a gépeket, kicserélik az olajszűrőket, a ke­rekeket, a különböző kimerült agregáto- rokat, és ezt a listát még sokáig folytat­hatnám. Kiváló szakembernek kell lenni ahhoz, hogy, mondjuk, helyesen be tudja valaki szabályozni a hajtóművet, képes legyen minden mutatóját pontosan beál­lítani. Azonkívül, amit a szerelők közvetlenül a műhelyben elvégeznek, a mezőgazda- sági munkák időszakában ők szolgálják ki a repülőgépeket a megye minden kar­bantartó állomásán. Úgyhogy munkájuk van éppen elég. A jól működő hajtóműre néha azt Tambovi körkép Hétköznapok és ünnepek A Tambov megyei Dupjato-Maszlovo faluban kicsi és nagy összegyűlt a nem min­dennapos ünnepre. Az ünnepség felvonulással kezdődött. Elől egy földműves haladt ekével. Igen, igen, egy egyszerű ekével, amilyennek hajdanán nagyapáink és déd­apáink művelték a földet. Utána következett a modern erős mezőgazdasági technika. Ezt a képet látva az emberek érzékelhették, milyen magas fokon gépesített műszaki potenciállal rendelkezik a mai falu, s a fejlődés milyen útját tette meg. Jóval az ünnep előtt már megkezdődött a legszebb utca címért folyó verseny előké­születe. Az utcákon népi iparművészek és a házi konyha mesterei kiállítását rendezték meg. Bárki bemutathatta tudományát. Az ünnepségen a szolidaritási vásár is tevékenykedett. Jelentkező akadt bőven. A befolyt összeget a békealapra utalták át. A nagy látogatottság ellenére mindenki bemutathatta képességeit, a különböző ver­senyeken, vetélkedőkön, pályázatokon. A. D. Kvardakova nyugdíjas házi sütésű kenyerét hozta el. Az övé volt a legjobb. Ki hallott korábban erről az egyszerű parasztasszonyról? Legfeljebb a családja és köz­vetlen szomszédai. Most pedig ismeri az egész falu. Nekem is szerencsém volt talál­kozni Anna Danyilovnával. Természetesen megkérdeztem:- Milyen benyomást hagyott önben az ünnep?- Csodálatosat! - válaszolta. - Az ünnep ugyan csak egy napig tart, de az emberek sokáig emlegetik még. Mindenkinek tetszett. Ez ritkán fordul elő. Még a lányomnak is, - most Litvániában él - megírtam. Hadd tudják ott is hogyan pihenünk. Sokkal érdeke­sebb lett nálunk. A jó pihenés után a munka is jobban megy. Még három évvel ezelőtt is ilyen hatalmas rendezvényt nehéz lett volna megszervez­ni. Ma már sokkal egyszerűbb. Arról van szó, hogy korábban a Lenini Zászló kolhoz pártszervezetének, a helyi kultúrház munkatársainak, a középiskolának erőfeszítései elszigeteltek voltak. Mindegyiknek megvolt a maga célja, de a szükséges közös ered­mény nem sikerült. Ez érezhető volt az emberek hangulatán, megjegyzésein. Az erőfeszítés akkor sikerült, amikor elkészült a kulturális és sportközpont. Igazgatója M. Vorotyilova, a Dupljato-Maszlovói községi tanács elnöke. A koordinációs tanács tagjai a kolhoz táradalmi zervezeteinek, a kultúrháznak, a középiskolának a képviselői. Együtt dolgozzák ki az egységes tervet és közös erőfeszítéssel valósítják azt meg. De nézzük a konkrét példákat. Mig korábban az emberek nem tettek javaslatokat a közösségi életben, most maguk állnak elő érdekes ötletekkel. Az ö kérésükre szer­veztük meg, a „Csináld velünk, csináld mint mi, csináld jobban mint mi” versenyt. Nagy sikerrel zajlott le, sokáig emlékezetes maradt. De hogy is lehetne elfelejteni, mikor a falubeliekről, akiket eddig szürke hétköznapi embereknek ismertél, kiderül, hogy jó ismerői szülőföldjük történetének. Hogy maradhatna közömbös az ember, amikor látja a saját kézzel készített elektromos rokkát, a szénakaszáló gépet és más érdekes szer­kezetet. Becsűletsszóra, ilyen tehetségek között az emberben feltámad a kedv, valamit újítani. A kulturális és sportközpont létrehozásával Dupjato-Maszlovóban sportpálya, jég­korongpálya és iskolai stadion épült. A népi együttes tagjai új kosztümöket kaptak. A kolhoz ebben az évben 10 ezer rubelt fordított kulturális célokra. Amikor eltávoztam a faluból, elhatároztam, hogy még egyszer visszajövök ide, hogy részese lehessek egy újabb ünnepnek, egy érdekes versenynek. V. MARKOV Tudományos kutatás Testvérmegyénkben is felgyorsult - a presztrojka szellemében - a tudományos kutatás eredményeinek mind gyorsabb gyakorlati alkalmazása. Felvételünk a rasszkazovói biokémiai üzemben készült, ahol a tudományos kutatással, a laboratóriumi kísérletekkel Tambov megye mezőgazdasági üzemeit, kolhozait szolgálják ki. A Tambovi terület számok és tények tükrében A Tambovi terület - 34,3 ezer négyzet- kilométer, lakossága 1 millió 309 ezer. * A terület mezőgazdasági gépparkja 23 179 különféle típusú traktorral és 8580 betakarító kombájnnal rendelkezik. * A köztársaságban 450 ezren folytatnak va­lamilyen formában tanulmányokat, vagyis minden harmadik lakos tanul. Az öt főiskolán és hét középfokú oktatási intézményben több mint 42,2 ezer ember bővíti ismereteit. Évente több mint tizezren kapnak diplomát. * A Tambovi terület tizenöt tudományos in­tézményében 2,2 ezer tudományos munka­társ dolgozik, köztük 755 tudományos doktor, illetve kandidátus. * A kulurális-müvelődési intézmények külö­nösen gyors ütemben fejlődtek az utóbbi idő­ben. A területen 782 könyvtár van, ezek össze­sen 12,5 millió kötet könyvállománnyal ren­delkeznek. Három színházi, filharmóniai, hét múzeum és ezek három fióktagozata áll a terü­let dolgozóinak a rendelkezésére. Összesen 938 kultúrháza, klubja és 950 mozija van a Tambovi területnek. (APN) Az oldalösszeállítást - kérésünkre - az APN Novosztyi Sajtóügynökség mun­katársai Írták.

Next

/
Thumbnails
Contents