Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

1988. március 31. ^PÜJSÄG 3 Megfiatalodik-e a bátaszéki állomásépület? Várakozó várótermek A bátaszéki pályaudvar területére, az öreg, jó ideje már fenyő támfákkal aládú­colt peron szomszédságába tavaly ősz­szel egy felvonulási épület költözött. Fel­újítják az épületet? Bennünk, utasokban azonnali remény ébredt, hogy a szenes­kályhával fűtött váróterem, a tisztaságára néha olyan hiábavaló erőfeszítéssel ügyelő Utasellátó, a zörgő üvegű jegy­pénztárak és az egész épület egyszer- csak megifjodik. Nem szorul bizonygatásra, hogy a pá­lyaudvari épületek nemcsak megyénk­ben, de sok helyütt az országban is felújí­tásra szorulnak. Kiadásait azonban a MÁV-nak is rangsorolnia kell. Amikor a MÁV Pécsi Igazgatóságának szakembe­reitől - a bátaszéki kapcsán - a terüle­tükhöz tartozó Tolna megyei állomás- épületek sorsáról érdeklődtünk, elmond­ták, hogy elsősorban a közlekedés biz­tonságához, a menetidő tartásához szükséges, szerteágazó feltételeket kell megteremteniük. Csak a pályafenntartá­si, sínpálya-felújítási, karbantartási mun­kák súlyos milliókat emésztenek fel. Köz­lekedési, életbiztonsági okokból ezek a szempontok az elsődlegesek. A vasútüzemi és várótermi épületek felújításával ezért sem haladhatnak olyan léptekkel, mint ahogyan azt az idő, az épületek állagának romlása is sürgetné. A bátaszéki állomás felújításának ter­veit már készítik, a második félévtől a munkákhoz is hozzá szeretnének kezde­ni. Az idei esztendő végéig csak 1,5 millió forintot tudnak fordítani erre, és előrelát­hatólag a következő év is hasonlóan ta­karékos lesz. Mindenesetre a később képződő pénzforrások reményében a munkákhoz feltétlenül hozzákezdenek. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán már alakulóban vannak a dombó­vári állomás rekonstrukciójának tervei is. A beruházás kezdetének időpontja egyelőre kérdéses. Kellő ütemben ha­ladnak az üzemi és felvételi épület tataro­zásával Simontornyán, ahol a 2 milliós beruházás ez év első félévi befejezéséig még hozzávetőleg 250 ezer forint értékű munka van hátra. Jelentős korszerűsítés - öltöző-, vi- zesblokkbövítés - kezdődött januárban a szakály-hőgyészi főpályamesteri sza­kasz üzemépületeiben. A központi fűtés bevezetése, amely a tatarozással és az említett bővítésekkel együtt 2 milliós rá­fordítást jelent, hetven vasúti dolgozó munkakörülményeinek javításához járul hozzá. Nem marad kihasználatlanul a Pécsre tavaly elköltözött szekszárdi pályafenn­tartási főnökség üresen maradt épülete sem. Az első félév végéig az itt kialakított harmadik vasúti szolgálati lakást is sze­retnék átadni. B. R. Önkéntes rendőri tanácskozás Éves önkéntes rendőri munkaértekezletre került sor 1988. március 26-án a Dalmandi Ál­lami Gazdaság kultúrtermében, a Dombóvár város és városkörnyéke önkéntes rendőri tár­sadalmi aktívák részvételével. Kustra József rendőr őrnagy kapitányság­vezető köszöntötte a 26 önkéntes rendőri cso­port vezetőjét, a dicséretben és jutalomban részesült önkéntes rendőröket, az elnökség­ben helyet foglaló Cserép Imrét a Városi Párt- JjizottsAg első titkárát, Csillag Lászlót, a Városi Tanács elnökhelyettesét, Benedek Ferenc rendőr alezredest a Tolna megyei RFK Közbiz­tonsági és Közlekedési Osztály alosztályveze­tőjét és a megjelent gazdasági vezetőket. Kovács Zoltán rendőr főhagynagy osztály- vezető tájékoztatást adott Dombóvár város és környéke 1987. évi bűnügyi helyzetéről, a ka­pitányság munkájáról, az önkéntes rendőri ál­lomány tevékenységéről. A tájékoztató adatai szerint a közel 300 önkéntes rendőr összesen 13 505 óra szolgálatot teljesített az elmúlt évben. 15 fö bűncselekményt elkövetett sze­mélyt fogtak el. Előállítást 19 alkalommal haj­tottak végre. Az intézkedéseik törvényesek és megalapozottak voltak, hatékonyan járultak hozzá a bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Közterületi szolgálattal, ren­dezvények biztosításával eredményesen szol­gálták a közrend védelmét. Munkájuk elismeréseként 60 főnek nyújtot­tak át kitüntető jelvényt, 8 fő pedig kiemelkedő tevékenységéért pénzjutalomban részesült. Kustra József rendőr őrnagy összefoglaló­jában ismertette a kapitányság előtt álló fela­datokat, kérte a társadalmi aktívák további közreműködését. A tanácskozáson résztve­vők befejezésül közös ebéden vettek részt. Mözs, Uj Élet Tsz Talajfertőtlenítés burgonyavetes előtt A Rába által vontatott munkagép fellazítja a talajt, melybe a vegyszer kerül Fotó: BAKÓ JENŐ Az erős mérget tölti a gépbe Bá­nyai Lajos mm ■■ ■■ ■ ■■ rr ■ Közös jovonk Oly korban élünk, amikor a környezetvédők mind erőtelje­sebben hallatják hangjukat az emberiség jövője védelmében, a felbillent természeti egyensúly további romlásának megállí­tásában, annak visszaszorításában. A környezet védelme ma már nem egy-egy település, ország ügye, annak jelentősége túlterjed országhatárokon, az egész glóbuszt érintő kardiná­lis kérdéssé váft. Az ENSZ több mint másfél évtizede felismer­te, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállítása elodázhatat­lan: ezt a célt szolgálta 1972-ben, az „Emberi környezetért” összehívott ENSZ konferencia, amely közelebb hozta a fejlő­dő és fejlett ipari országok álláspontját. Lefektették az embe­riségnek az egészséges és produktív környezethez való jo­gait. Szerte a világon, a tudósok ráirányították a figyelmet azok­ra a sürgető és összetett problémákra, amelyek saját túlélési lehetőségeinket is megkérdőjelezik: a föld túlmelegedése, az atmoszféra ózonrétegének nagyarányú csökkenése, a me­zőgazdasági területek elsivatagosodása. A környezetrombo­lást kezdetben csak az iparilag fejlett országok bajaként, a gazdag nemzetek gazdaságának mellékhatásaként könyvel­ték el, napjainkban már a fejlődő országok életben maradá­sának sarkalatos pontjaként tartható számon. Ennek meg­nyilvánulásaként az ökológiai és gazdasági hanyatlás lefelé futó spiráljának csapdájába került a fejlődő országok nagy része. Az ENSZ főtitkára hat esztendővel ezelőtt egy független nemzetközi bizottságot kért föl arra, hogy mélyrehatóan vizsgálja meg a világ környezeti helyzetét, s tegyen ajánláso­kat a megoldásra. A bizottság vezetője Gro Flarlem Brundt- land, volt norvég miniszterelnök lett, aki húsz neves szakem­berrel, - köztük a magyar Láng Istvánnal - alig több mint egy esztendeje vaskos tanulmányt tett le az ENSZ és a kormá­nyok asztalára. A kötetben, melynek magyar fordítása a na­pokban jelent meg, többek között a következőket említi Gro Harlem Brundtland: A „környezet” nem más, mint az a hely, ahol mindannyian élünk, a „fejlődés” nem más, mint valameny- nyiünk arra irányuló törekvéseinek összessége, amellyel szüntelenül javítani akarjuk életünket. A két fogalom elvá­laszthatatlan egymástól. Azok a politikai vezetők is, akik úgy érzik, hogy országuk feljutott a csúcsra, ahová a többi nem­zetnek is fel kell küzdenie magát, központi kérdésként kell ke­zelni a fejlődést. Ezt azért nem szabad szem elől téveszte­nünk, mert a hatalmas gazdasági és politikai erővel rendelke­ző országoknak a fejlesztési döntései igen nagy hatással lesznek az egész emberiség azon képességére, hogy a hala­dást a jövendő nemzedékek számára is megőrizze.” Az említetteket is átérezve, szervezte meg a MTESZ Köz­ponti Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa azt a konzul­tációt, melynek során az igen élénk vitában többen megfogal­mazták, hogy a környezet védelme igen nagy kihívás az ipar számára, de attól nem választható el a politika felelőssége sem, a harmonikus fejlődés érdekében. Tehát, a hatékony környezetgazdálkodási koncepció kialakítása és következe­tes megvalósítása alapvető nemzeti, politikai, társadalmi és gazdasági érdekeink egyik legfontosabbika. A jelenlegi helyzetben a helyi korlátok mellett regionális, továbbá globá­lis korlátokkal kell számolnunk. De mi is értendő környezet- gazdálkodás alatt? A környezet hosszabb távra szóló szabá­lyozott hasznosítása, annak tervszerű fejlesztése és haté­kony védelme a természet ökológiai egyensúlyának tartós fennmaradásával. A tanács tagjai, hazai környezetvédelmi helyzetünket, a Brundtland-jelentés tükrében vizsgálták, majd Maróthy Lász­ló környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is szót kért a vitában. A miniszter többek között hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemmel másként kell foglalkoznunk mint eddig tettük, s az nem nélkülözheti az igen széles társadalmi támogatást! A továbbiakban más morálra és közgondolko­dásra van szükség. Fejlettségünk közepesnek mondható időszaka történelmi lehetőséget kínál számunkra a felzárkó­zást tekintve, melyhez segítséget nyújthat a nemzetközi környezet is. Ha az említett lehetőséggel nem élünk, elmara­dásunk nem hozható be. A nemrég alakult környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­nisztérium végső soron a környezetvédelem valamennyi ágával kíván foglalkozni, függetlenül a különböző hatóságok elfoglalt helyétől. Munkájában támaszkodni óhajt a MTESZ és a Hazafias Népfront kebelén belül működő környezet-, és természetvé­delmi tanácsok munkájára. S a tevékenység hatékonyságá­nak növelése érdekében a közeljövőben szervezik meg, a te­rületi felügyelőségeket. S. GY. Egyszerű-e az egyszerűsített számla? Az általános forgalmi adóról szóló ren­delet kimondja, hogy „Az adóalany köte­les az értékesítésről a) számlát, b) kész- pénzfizetés esetén a vevő kérésére egy­szerűsített számlát kiállítani”. Sokan mondják, hogy legföljebb idé­zőjelben lehet egyszerűsítettnek nevezni a termékértékesítésről illetve elvégzett szolgáltatásról kiállított, készpénzfizetés esetében adott számlát. Pedig a kiállító­nak mindenképpen egyszerűbb ez a té­teles számlánál, hiszen lényege, hogy csak az eladási árat tartalmazza, az álta­lános forgalmi adó összegét nem kell raj­ta külön tételként feltüntetni. Ez utóbbi adat helyett a számlában szereplő ter­mékre vagy szolgáltatásra alkalmazott, felülről számított adókulcsot kell csak szerepeltetni. „Felülről számított.” Talán ez a szó ke­rülte el sokak figyelmét, hiszen szerkesz­tőségünkbe érkeztek olyan panaszok, melyek szerint a jogszabályban meghir­detett három lehetséges általános forgal­mi adó kulcson - 0,15 és 25 százalék - fölül még kétféle - 13,04 és 20 százalé­kos is - „forgalomban” van. Mi a helyzet valójában? Felülről számított adókulcs annyit je­lent, hogy ennek segítségével a forgalmi adót is magába foglaló eladási árból le­het - és kell - kiszámítani az ÁFA-t. Ez 25 százalékos termék értékesítése esetében 20 százalék, 15 százalékos adókulcs alá besorolt termékek és szol­gáltatások esetében peddig 13,04 szá­zalék. Példa; A számlán szerepel 1 darab férfi munkaruha, a számla végösszege 850 forint, mely összeg tartalmaz 20 százalé­kos általános forgalmi adót is. Ahhoz, hogy a vevő az ÁFA-t vissza tudja igényelni, azaz az ne legyen számá­ra költségtényező, meg kell bontani a számla végösszegét a termék adó nélküli értékének összegére és az adó összegé­re. Lehetséges számítások; a) 850x0,20 = 170 = az adó összege, 850-170 = 680 = a termék adó nélküli értéke b) 850:1,25 = 680 = a termék adó nél­küli értéke, 850-680 = 170 = az adó ősz - szege. Hasonló az eljárás 15 százalék forgal­mi adó kulcs alá sorolt termékek illetve szolgáltatások esetében. Például fuvardíj 460 forint, mely ösz- szeg tartalmaz 13,04 százalék általános forgalmi adó is. Számítás: a) 460x0,1304 = 59,98 adó összege, mely az általános szabályok­nak megfelelő, forintra való kerekítés miatt -60 460-60 = 400 = a szolgáltatás adó nélküli értéke b) 460:1,15 = 400 = a szolgáltatás adó nélküli értéke 460-400 = 60 = az adó összege. A példákból kitűnik, hogy a végered­mény ugyanaz, ha a 15 illetve a 25 száza­lékos kulcsokkal számolunk „alulról”, mint ha a 13,04 vagy 20 százalékos kul­csokkal „felülről”. Azaz szó sincs arról, hogy a jogszabályban meghatározott há­romféle adókulcs helyett ötöt alkalmaz­nának.

Next

/
Thumbnails
Contents