Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
1988. március 31. ^PÜJSÄG 3 Megfiatalodik-e a bátaszéki állomásépület? Várakozó várótermek A bátaszéki pályaudvar területére, az öreg, jó ideje már fenyő támfákkal aládúcolt peron szomszédságába tavaly őszszel egy felvonulási épület költözött. Felújítják az épületet? Bennünk, utasokban azonnali remény ébredt, hogy a szeneskályhával fűtött váróterem, a tisztaságára néha olyan hiábavaló erőfeszítéssel ügyelő Utasellátó, a zörgő üvegű jegypénztárak és az egész épület egyszer- csak megifjodik. Nem szorul bizonygatásra, hogy a pályaudvari épületek nemcsak megyénkben, de sok helyütt az országban is felújításra szorulnak. Kiadásait azonban a MÁV-nak is rangsorolnia kell. Amikor a MÁV Pécsi Igazgatóságának szakembereitől - a bátaszéki kapcsán - a területükhöz tartozó Tolna megyei állomás- épületek sorsáról érdeklődtünk, elmondták, hogy elsősorban a közlekedés biztonságához, a menetidő tartásához szükséges, szerteágazó feltételeket kell megteremteniük. Csak a pályafenntartási, sínpálya-felújítási, karbantartási munkák súlyos milliókat emésztenek fel. Közlekedési, életbiztonsági okokból ezek a szempontok az elsődlegesek. A vasútüzemi és várótermi épületek felújításával ezért sem haladhatnak olyan léptekkel, mint ahogyan azt az idő, az épületek állagának romlása is sürgetné. A bátaszéki állomás felújításának terveit már készítik, a második félévtől a munkákhoz is hozzá szeretnének kezdeni. Az idei esztendő végéig csak 1,5 millió forintot tudnak fordítani erre, és előreláthatólag a következő év is hasonlóan takarékos lesz. Mindenesetre a később képződő pénzforrások reményében a munkákhoz feltétlenül hozzákezdenek. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán már alakulóban vannak a dombóvári állomás rekonstrukciójának tervei is. A beruházás kezdetének időpontja egyelőre kérdéses. Kellő ütemben haladnak az üzemi és felvételi épület tatarozásával Simontornyán, ahol a 2 milliós beruházás ez év első félévi befejezéséig még hozzávetőleg 250 ezer forint értékű munka van hátra. Jelentős korszerűsítés - öltöző-, vi- zesblokkbövítés - kezdődött januárban a szakály-hőgyészi főpályamesteri szakasz üzemépületeiben. A központi fűtés bevezetése, amely a tatarozással és az említett bővítésekkel együtt 2 milliós ráfordítást jelent, hetven vasúti dolgozó munkakörülményeinek javításához járul hozzá. Nem marad kihasználatlanul a Pécsre tavaly elköltözött szekszárdi pályafenntartási főnökség üresen maradt épülete sem. Az első félév végéig az itt kialakított harmadik vasúti szolgálati lakást is szeretnék átadni. B. R. Önkéntes rendőri tanácskozás Éves önkéntes rendőri munkaértekezletre került sor 1988. március 26-án a Dalmandi Állami Gazdaság kultúrtermében, a Dombóvár város és városkörnyéke önkéntes rendőri társadalmi aktívák részvételével. Kustra József rendőr őrnagy kapitányságvezető köszöntötte a 26 önkéntes rendőri csoport vezetőjét, a dicséretben és jutalomban részesült önkéntes rendőröket, az elnökségben helyet foglaló Cserép Imrét a Városi Párt- JjizottsAg első titkárát, Csillag Lászlót, a Városi Tanács elnökhelyettesét, Benedek Ferenc rendőr alezredest a Tolna megyei RFK Közbiztonsági és Közlekedési Osztály alosztályvezetőjét és a megjelent gazdasági vezetőket. Kovács Zoltán rendőr főhagynagy osztály- vezető tájékoztatást adott Dombóvár város és környéke 1987. évi bűnügyi helyzetéről, a kapitányság munkájáról, az önkéntes rendőri állomány tevékenységéről. A tájékoztató adatai szerint a közel 300 önkéntes rendőr összesen 13 505 óra szolgálatot teljesített az elmúlt évben. 15 fö bűncselekményt elkövetett személyt fogtak el. Előállítást 19 alkalommal hajtottak végre. Az intézkedéseik törvényesek és megalapozottak voltak, hatékonyan járultak hozzá a bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Közterületi szolgálattal, rendezvények biztosításával eredményesen szolgálták a közrend védelmét. Munkájuk elismeréseként 60 főnek nyújtottak át kitüntető jelvényt, 8 fő pedig kiemelkedő tevékenységéért pénzjutalomban részesült. Kustra József rendőr őrnagy összefoglalójában ismertette a kapitányság előtt álló feladatokat, kérte a társadalmi aktívák további közreműködését. A tanácskozáson résztvevők befejezésül közös ebéden vettek részt. Mözs, Uj Élet Tsz Talajfertőtlenítés burgonyavetes előtt A Rába által vontatott munkagép fellazítja a talajt, melybe a vegyszer kerül Fotó: BAKÓ JENŐ Az erős mérget tölti a gépbe Bányai Lajos mm ■■ ■■ ■ ■■ rr ■ Közös jovonk Oly korban élünk, amikor a környezetvédők mind erőteljesebben hallatják hangjukat az emberiség jövője védelmében, a felbillent természeti egyensúly további romlásának megállításában, annak visszaszorításában. A környezet védelme ma már nem egy-egy település, ország ügye, annak jelentősége túlterjed országhatárokon, az egész glóbuszt érintő kardinális kérdéssé váft. Az ENSZ több mint másfél évtizede felismerte, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállítása elodázhatatlan: ezt a célt szolgálta 1972-ben, az „Emberi környezetért” összehívott ENSZ konferencia, amely közelebb hozta a fejlődő és fejlett ipari országok álláspontját. Lefektették az emberiségnek az egészséges és produktív környezethez való jogait. Szerte a világon, a tudósok ráirányították a figyelmet azokra a sürgető és összetett problémákra, amelyek saját túlélési lehetőségeinket is megkérdőjelezik: a föld túlmelegedése, az atmoszféra ózonrétegének nagyarányú csökkenése, a mezőgazdasági területek elsivatagosodása. A környezetrombolást kezdetben csak az iparilag fejlett országok bajaként, a gazdag nemzetek gazdaságának mellékhatásaként könyvelték el, napjainkban már a fejlődő országok életben maradásának sarkalatos pontjaként tartható számon. Ennek megnyilvánulásaként az ökológiai és gazdasági hanyatlás lefelé futó spiráljának csapdájába került a fejlődő országok nagy része. Az ENSZ főtitkára hat esztendővel ezelőtt egy független nemzetközi bizottságot kért föl arra, hogy mélyrehatóan vizsgálja meg a világ környezeti helyzetét, s tegyen ajánlásokat a megoldásra. A bizottság vezetője Gro Flarlem Brundt- land, volt norvég miniszterelnök lett, aki húsz neves szakemberrel, - köztük a magyar Láng Istvánnal - alig több mint egy esztendeje vaskos tanulmányt tett le az ENSZ és a kormányok asztalára. A kötetben, melynek magyar fordítása a napokban jelent meg, többek között a következőket említi Gro Harlem Brundtland: A „környezet” nem más, mint az a hely, ahol mindannyian élünk, a „fejlődés” nem más, mint valameny- nyiünk arra irányuló törekvéseinek összessége, amellyel szüntelenül javítani akarjuk életünket. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól. Azok a politikai vezetők is, akik úgy érzik, hogy országuk feljutott a csúcsra, ahová a többi nemzetnek is fel kell küzdenie magát, központi kérdésként kell kezelni a fejlődést. Ezt azért nem szabad szem elől tévesztenünk, mert a hatalmas gazdasági és politikai erővel rendelkező országoknak a fejlesztési döntései igen nagy hatással lesznek az egész emberiség azon képességére, hogy a haladást a jövendő nemzedékek számára is megőrizze.” Az említetteket is átérezve, szervezte meg a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa azt a konzultációt, melynek során az igen élénk vitában többen megfogalmazták, hogy a környezet védelme igen nagy kihívás az ipar számára, de attól nem választható el a politika felelőssége sem, a harmonikus fejlődés érdekében. Tehát, a hatékony környezetgazdálkodási koncepció kialakítása és következetes megvalósítása alapvető nemzeti, politikai, társadalmi és gazdasági érdekeink egyik legfontosabbika. A jelenlegi helyzetben a helyi korlátok mellett regionális, továbbá globális korlátokkal kell számolnunk. De mi is értendő környezet- gazdálkodás alatt? A környezet hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, annak tervszerű fejlesztése és hatékony védelme a természet ökológiai egyensúlyának tartós fennmaradásával. A tanács tagjai, hazai környezetvédelmi helyzetünket, a Brundtland-jelentés tükrében vizsgálták, majd Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is szót kért a vitában. A miniszter többek között hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemmel másként kell foglalkoznunk mint eddig tettük, s az nem nélkülözheti az igen széles társadalmi támogatást! A továbbiakban más morálra és közgondolkodásra van szükség. Fejlettségünk közepesnek mondható időszaka történelmi lehetőséget kínál számunkra a felzárkózást tekintve, melyhez segítséget nyújthat a nemzetközi környezet is. Ha az említett lehetőséggel nem élünk, elmaradásunk nem hozható be. A nemrég alakult környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium végső soron a környezetvédelem valamennyi ágával kíván foglalkozni, függetlenül a különböző hatóságok elfoglalt helyétől. Munkájában támaszkodni óhajt a MTESZ és a Hazafias Népfront kebelén belül működő környezet-, és természetvédelmi tanácsok munkájára. S a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a közeljövőben szervezik meg, a területi felügyelőségeket. S. GY. Egyszerű-e az egyszerűsített számla? Az általános forgalmi adóról szóló rendelet kimondja, hogy „Az adóalany köteles az értékesítésről a) számlát, b) kész- pénzfizetés esetén a vevő kérésére egyszerűsített számlát kiállítani”. Sokan mondják, hogy legföljebb idézőjelben lehet egyszerűsítettnek nevezni a termékértékesítésről illetve elvégzett szolgáltatásról kiállított, készpénzfizetés esetében adott számlát. Pedig a kiállítónak mindenképpen egyszerűbb ez a tételes számlánál, hiszen lényege, hogy csak az eladási árat tartalmazza, az általános forgalmi adó összegét nem kell rajta külön tételként feltüntetni. Ez utóbbi adat helyett a számlában szereplő termékre vagy szolgáltatásra alkalmazott, felülről számított adókulcsot kell csak szerepeltetni. „Felülről számított.” Talán ez a szó kerülte el sokak figyelmét, hiszen szerkesztőségünkbe érkeztek olyan panaszok, melyek szerint a jogszabályban meghirdetett három lehetséges általános forgalmi adó kulcson - 0,15 és 25 százalék - fölül még kétféle - 13,04 és 20 százalékos is - „forgalomban” van. Mi a helyzet valójában? Felülről számított adókulcs annyit jelent, hogy ennek segítségével a forgalmi adót is magába foglaló eladási árból lehet - és kell - kiszámítani az ÁFA-t. Ez 25 százalékos termék értékesítése esetében 20 százalék, 15 százalékos adókulcs alá besorolt termékek és szolgáltatások esetében peddig 13,04 százalék. Példa; A számlán szerepel 1 darab férfi munkaruha, a számla végösszege 850 forint, mely összeg tartalmaz 20 százalékos általános forgalmi adót is. Ahhoz, hogy a vevő az ÁFA-t vissza tudja igényelni, azaz az ne legyen számára költségtényező, meg kell bontani a számla végösszegét a termék adó nélküli értékének összegére és az adó összegére. Lehetséges számítások; a) 850x0,20 = 170 = az adó összege, 850-170 = 680 = a termék adó nélküli értéke b) 850:1,25 = 680 = a termék adó nélküli értéke, 850-680 = 170 = az adó ősz - szege. Hasonló az eljárás 15 százalék forgalmi adó kulcs alá sorolt termékek illetve szolgáltatások esetében. Például fuvardíj 460 forint, mely ösz- szeg tartalmaz 13,04 százalék általános forgalmi adó is. Számítás: a) 460x0,1304 = 59,98 adó összege, mely az általános szabályoknak megfelelő, forintra való kerekítés miatt -60 460-60 = 400 = a szolgáltatás adó nélküli értéke b) 460:1,15 = 400 = a szolgáltatás adó nélküli értéke 460-400 = 60 = az adó összege. A példákból kitűnik, hogy a végeredmény ugyanaz, ha a 15 illetve a 25 százalékos kulcsokkal számolunk „alulról”, mint ha a 13,04 vagy 20 százalékos kulcsokkal „felülről”. Azaz szó sincs arról, hogy a jogszabályban meghatározott háromféle adókulcs helyett ötöt alkalmaznának.
