Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

MA: Megszűnik vagy l«700> Midi U1U5» *Ta PÉNTEK marad...? XXXVIII. évfolyam, 54. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Az országban egyedül itt gyártják Távszigetelő és biztosíték Kurdról A.villanyoszlopokon található távszigetelőt és biztosíté­kot immár négy esztendeje Kurdról szállítják a Magyar Villamossági Tröszthöz tartozó területi áramszolgáltató vállalatok, de többek között a szénbányák is. A kurdi Új ÉletTéesz 16 embert foglalkoztató melléküzemébe Pécs­ről, a Zsolnay porcelángyárból szállítják a kerámiaszige­telőt, Kaposvárról pedig a fémszerelvényeket. A szigete­lőket Kurdon szerelik össze, s mázolják a fémrészeket. A különböző méretben készülő szigetelők, s mellett a trafó- lemezgyártás jól jövedelmez: tavaly egymillió 900 ezer fo­rint nyereséget hozott. Győrvarga Andrásné és László Imre szerelvényeket munkál Nagy Gáspámé a fémszerelvényt mázolja Grósz Károly fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke csütörtökön a Parlamentben fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét, amely az Országgyűlés vendégeként hi­vatalos látogatáson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, kötetlen megbeszélésen a Minisztertanács elnöke a küldöttség lá­togatását úgy értékelte, mint az aktív pár­beszédre irányuló kölcsönös szándék kifejeződését. Grósz Károly tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, a stabilizációs és kibontakozási program­ról, a megvalósításra váró időszerű fel­adatokról. Kitért az egyenjogú, kölcsö­nös előnyökön nyugvó gazdasági együttműködés jelentőségére. Hangsú­lyozta hazánk érdekeltségét a sokrétű kapcsolatok további erősítésében és bő­vítésében. Ton Frinking, az Észak-atlanti Közgyű­lés elnöke, a küldöttség vezetője a ma­gyarországi látogatás tapasztalatait összegezve megállapította: megérett a helyzet a kapcsolatok fejlesztésére. A nap folyamán a küldöttség tagjai kö­tetlen beszélgetést folytattak Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával és a HNF elnök­ségének több tagjával. Az eszmecserén a vendégek megismerkedtek a népfront­mozgalom tevékenységével, s véleményt cseréltek a magyar társadalmi és politi­kai élet időszerű kérdéseiről. Kölcsönö­sen kifejezték kívánságukat a HNF, illetve az Észak-atlanti Kögyűlés közötti kon­taktusok fenntartására. A delegáció egy csoportját fogadta Pa- csek József altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsé­ge csütörtökön befejezte hivatalos ma­gyarországi látogatásának programját. Új brit párt alakult A párttagság titkos postai szavazásának szerdán nyilvánosságra került eredménye alapján hivatalossá vált a brit Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt (SDP) egyesü­lése. Csütörtökön „Az új választási lehető­ség - a legjobb jövő” jelszóval bejelentet­ték az új Szociális és Liberális Demokrata Párt formális megalakulását. Ülésezett a megyei képviselőcsoport Módosítják a közúti közlekedésről, a szövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvényt Bozsó Jánosáét kitüntették Az évkezdet vakrepüléshez hasonlítható A Kamara Dél-dunántúli Bizottságának elnökségi ülése Simontornyán Tegnap Szekszárdon ülést tartott a megyei képviselőcsoport Bozsó János- né csoportvezető elnökletével. Az ülésen dr. Garbasz Katalin képvise­lő, az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsá­gának a tagja tájékoztatta a Tolna megyei képviselőket a január 28-a óta működő bizottság eddig végzett munkájáról. A képviselők egyetértettek abban, ah­hoz, hogy az Országgyűlés jól tudjon dol­gozni az ügyrendet módosítani kell, meg kell határozni a képviselők helyzetét, szerepét és lehetőségét. A március 16-i Országgyűlés napi­rendjén szerepel a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat, ehhez a megyei helyzetkép alapján Tamás Ádám, a me­gyei tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatást a képviselőknek. A megyében 1089 kilométer országos ha­táskörű közút és 1508 kilométer tanácsi kezelésű belterületi út van. A helyzet itt sem jobb mint az országban, a motorizá­ció fejlődésével együtt nem fejlődött az úthálózat, de a közlekedési kultúra sem, állapították meg a képviselők. Szóba ke­rült az is: hiába lesz tökéletes törvé­nyünk, ha nem gondoskodunk korszerű gépjárművekről és az alkatrészellátásról, akkor a törvényt betartani nem tudjuk. A VII. ötéves tervidőszakra a megye a taná­csi utak építésére javítására és korszerű­sítésére 524 millió forinttal rendelkezik. Tolnában 42 ezer személygépkocsi van, ezek életkora 9,4 év, ami rengeteg gon­dot vet fel. A Közlekedési Minisztérium osztályvezetője, Tóth István az új törvény korszerűségét, valamint a minisztérium által végzett munkát ismertette meg a képviselőkkel. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslatot együttesen tárgyalták. Dr. Hermándy Iván a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jogtanácsosa elmondta, a törvény célja, hogy a szövetkezetek ön­állóságát segítse és az önkormányzatot növelje. Barsi Mihály, a Teszöv titkára kiegészítőjében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat jó, a megye szövetkezetei felkészültek annak végrehajtására, alkal­masak az önálló gazdálkodásra. Fontos szempont, hogy a törvény együttesen se­gítse elő, hogy a szövetkezetek vállalkoz­ni tudjanak. A képviselők felvetették, hogy az új tör­vény néhány gazdálkodónál visszaren­deződést fog elősegíteni, ami nem biztos hogy használ a szövetkezeti mozgalom­nak. Az is gond, hogy önállóságról be­szélünk, de ez még mindig felemás és a szabályzórendszer még sokszor vissza­fogja a gazdálkodókat. Az érdekeltség témakörében határozottan leszögezték a Tolna megyei képviselők: a tagsággal együtt és ne ellentétesen legyen elbírálva a szövetkezeti vezető munkája. A törvény módosításáról egyetértőleg nyilatkoztak, annak elfogadását támogatják. Ezt követően Tamás Istvánná, a me­gyei pártbizottság titkára kitüntetést adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Bozsó Jánosnénak, a gyönki alsó­fokú oktatási intézmények igazgatósága igazgatójának, országgyűlési képviselő­nek a nemzetközi nőnap 78. évfordulója alkalmából az Április Negyediké Érdem­rend kitüntetést adományozta.- hj ­Érzékelhetően csökkent a vállalatok mozgástere. Manapság oda jutottunk, hogy veszélyeztetve vannak a gazdálko­dás alapvető feltételei. Nem tudunk olyan cégekről, amelyeknekjavuIt volna a pozí­ciójuk. Legalább hatvan százalékos eredménymérséklés várható idén. Ez több, mint amiről annak idején szó volt. A cégek túlnyomó többségénél visszafejlő­dés következik be, amely eleve megkér­dőjelezi az esetleges kitörési lehetősé­geket. Az említettek csupán néhány kira­gadott példa, amelyek a Magyar Gazda­sági Kamara Dél-dunántúli Bizottságá­nak tegnapi elnökségi ülésén hangzottak el, amit a Simontornyai Bőrgyárban tar­tottak. A vendégeket Karnitscher Tamás, a Simontornyai Bőrgyár vezérigazgatója köszöntötte, majd a testület Gulyás Jó­zsef elnök tájékoztatóját hallgatta meg a Kamara Dél-dunántúli Bizottságának el­múlt évi munkájáról. Elhangzott, hogy tagvállalatok mindinkább igénylik a Ka­mara segítségét, szolgáltatásait. Az utób­bi időben igen megerősödött a vállalatok információs éhsége, amit a dél-dunántúli bizottság igyekszik csillapítani. A Kama­ra tevékenysége mindjobban vállalat­centrikussá vált. Ma már rendszeresen Tegnap délelőtt tartotta taggyűlését a Szekszárd-Paksi Vízitársulat a Babits Mi­hály művelődési központ kamaratermé­ben, melyen az intézőbizottság beszámo­lója és az ellenőrző bizottság jelentése után a társulat 1987. évi mérlegbeszámo­lója hangzott el Huth József ügyvezető igazgató előterjesztésében. A Szekszárd- Paksi Vízitársulat a tavalyi évre 208 millió forint árbevételt tervezett, amit közel 30 százalékkal túl is teljesítettek, hiszen 270 millió forintot értek el. Mindez nem laza tervezésből, hanem ugrásszerű fejlődésből eredeztethető, hi­szen tervezéskor még sok bizonytalan té­nyező volt az állami támogatások terén is. Az első négy hónap szinte munka nélkül, írásos információkat juttat a tagvállalatok számára, konzultációkat rendeznek fon­tos, gazdasági és egyéb kérdésekről, a lebonyolított marketingtalálkozók és bör­zék a piaci munkát szolgálják. A gazda­sági nehézségek fokozódásával, az új adótörvény életbeléptével egyre inkább kérik és igénylik a vállalatok a Kamara érdekképviseleti munkáját. Sok esetben jártak és járnak el a különböző cégek ér­dekeinek egyeztetésében, mint ahogy ezt tavaly is tette a területi bizottság. Az elnökségi ülésen többek között megtárgyalták, a területi bizottság keres­kedelemfejlesztésben végzett tevékeny­ségét, majd az 1988. év indításának vál­lalati tapasztalatai kerültek terítékre. A vi­ta hevességére jellemző, hogy szinte ki­vétel nélkül valamennyi elnökségi tag és meghívott véleményt nyilvánított. Az idei évkezdés rendhagyó volt, mert az eddig megszokottnál jóval nagyobb akadályo­kon kellett „átmászni” a gazdálkodók­nak, amely igencsak próbára tette a vál­lalatok teherbíró képességét. Az év első két hónapja, mint ahogy elhangzott, in­kább vakrepüléshez, mint normális év­kezdethez hasonlítható. Az irányítás „ad hoc” intézkedései, az egészségtelen po­gyenge árbevétellel telt, közben csökken­tették a létszámot, mert korszerű gépeket vártak, késtek a behozatali engedélyek, de végszóra minden rendeződött. Úgy, hogy a BNV-re érkezett meliorációs kotrógépet augusztusban, a Komatcu dózereket is fél­év végén, míg a holland drénezőgépeket csak októberben állíthatták munkába. A hatékonyság növelését a korszerű gépek­nek és a jól megválasztott szakmunkások­nak köszönhették, amihez jó szervezés és több-műszakos üzemeltetés is párosult. A létszámleépítés módját is jól választották meg, miközben a megrendeléseket és a közcélú munkákat maradéktalanul megol­dották. A kiemelt munka, a Sárköz-térségi melioráció 58 milliót hozott a konyhájukra. larizáció olyan helyzetet teremtett, amely lehetetlenné tette a használható éves vál­lalati tervek elkészítését, a termelők dön­tő többsége leginkább csak március vé­géig igyekezett szállítói szerződést kötni. Uj piaci elemként, a „követel” oldalon megjelent az importkeret átadási igény, még az igyekvők kedvét is lelohasztotta a hitelek „tegnapra” történő visszafizeté­sére vonatkozó bankári döntés. Az említett példákból is kitűnik, hogy igen nehézzé váltak a gazdálkodás kö­rülményei. Elhangzott, hogy a tapaszta­latokat összegyűjtve, a Kamara a kor­mány elnökéhez eljuttatja észrevételeit, hogy a szükséges és óhajtott intézkedé­sek ne hónapos vagy éves késéssel szü­lessenek meg, mert az még továb ront­hatja az amúgy is igen nehéz gazdasági helyzetet. Az elnökség elfogadta az 1987. évi munkáról, az idei gazdasági év indítá­sáról szóló jelentéseket, majd dr. Kéri Ist­ván, az MGK Dél-dunántúli Bizottságá­nak titkára terjesztette elő az idei munka­tervet. Ezt követően az elnökség tagjai megtekintették a Simontornyai Bőrgyá­rat, melynek munkájáról Karnitscher Ta­más vezérigazgató adott tájékoztatást. S. GY. A 87 társult tag közül 65-tel állandóan kap­csolatban álltak és összesen 211 munka­helyen végeztek munkát, míg a lakossági szolgáltatásaik száma megközelítette a há­romezret Egy fizikai dolgozóra 1 millió 50 ezer fo­rint termelési érték jut! A nyereségük 39 millió forint, és a sikert az is növeli, hogy mindezt a társulat megalakulásának 30. évfordulóján érték el. A beszámolót követően az 1988. évi tervről volt szó, mely a tavalyihoz hason­lóan az idén is bizonytalanságok egész so­rát tartalmazza. Annyi bizonyos, tovább csökken a műtárgyas munkák iránti keres­let, de teljesíthetőnek érzik az önmaguk elé tűzött 200 milliós árbevételt. -szs­Harmincéves a Szekszárd-Paksi Vízitársulat Technikai fejlesztés, jobb szervezés és minőségi munka

Next

/
Thumbnails
Contents