Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. március 29. PANORÁMA Határozat a Karabah-hegyvidék fejlesztéséről Az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület gazdasági-szociális fejlesztésének 1988 és 1995 között megvalósítandó gyorsítá­sáról hozott határozatot az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány. A program fő irányait az SZKP KB Politikai Bizottságának múlt heti ülésén jelölték ki. Előzetesen a kormány szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának első elnökhe­lyettese a térségben ismerkedett a hely­zettel. A hétfőn nyilvánosságra hozott határo­zat megállapítja, hogy a hegyvidéki terü­let ipari termelése az elmúlt másfél évti­zedben több mint háromszorosára nőtt, a mezőgazdaságé pedig másfélszeresére. Ugyanakkor az utóbbi időben a társadal­mi termelés hatékonyságának csökke­nése volt megfigyelhető. Ennek oka az volt - mutat rá a dokumentum hogy gyengült mind a helyi, mind a köztársa­sági párt- és tanácsi szervek vezető és szervező szerepe. E szerveknek javasolják, hogy tekint­sék elsőrendű feladatuknak az interna­cionalizmus, a testvéri barátság és a megértés szellemében folyó nevelőmun­kát, s határozottan fojtsák el a nacionaliz­Kényszerszünet a nagymarosi vízi erőmű építésénél A Duna magas vízállása miatt kény­szerszünetet rendeltek el a nagymarosi vízi erőmű építésénél. A kotrógépek ka­nalai a megemelkedett vizszint alatt már nem érik el a mederfeneket, ezért leálltak a gépek, s a rajtuk dolgozó munkások egy részét szabadságra engedte az épí­tésvezetőség. Szünetel a töltésépítés is, ám az eddig elkészült ideiglenes segéd­töltést megmagasítják, nehogy a víz át­csapjon felette, és sodrása eróziót idéz­zen elő. Erre a célra ezer tonna követ használnak fel. Az előrejelzés szerint ugyanis a következő napokban további 60-70 centiméteres vízszintemelkedés várható. A szakemberek szerint az áradás leg­feljebb kisebb károkat okozhat a tölté­sekben, ez azonban az ütemtervet lénye­gében nem zavarja meg. A visegrádi ol­dalon az év végére elkészül a körtöltés, il­letve az ideiglenes meder, ahová a Dunát elterelik, amíg a jelenlegi mederben az építők dolgoznak. mus, a más népek nemzeti érzelmeivel szembeni tiszteletlenség bármely meg­nyilvánulását. A következő években ki kell dolgozni a terület 2005-ig megvalósítandó komplex fejlesztési programját. A következő terv­időszakban 1,4-szeresére kell növelni a lakásépítést. Annyi iskolát kell felépíteni, hogy minden gyerek oktatása megold­ható legyen egy műszakban. A karabahi székhelyen, Sztyepanakertben 850 főt befogadó kultúrpalotát, 400 ágyas kór­házat, egy műszakban 600 beteget fo­gadni képes rendelőintézetet, gyer­mekklubot, könyvtárat, más szociális, kulturális rendeltetésű létesítményeket építenek. Figyelembe véve a köztársa­ságban élő örmény lakosok óhaját, az azerbajdzsán kormánynak haladéktala­nul meg kell vizsgálnia egy örmény nyel­vű színház megnyitásának kérdését. A dokumentumban szó volt a történelmi és kulturális emlékek helyreállításáról, megóvásáról is. Az illetékeseknek meg kell vizsgálniuk, hogyan korszerűsíthető az örmény isko­lák munkája Karabahban és a köztársa­ság más örmények lakta helyein - szö­gezte le a határozat. Dél-afrikai kommandóakció A dél-afrikai hadsereg hétfőn hajnal­ban kommandóakciót hajtott végre a szomszédos Botswana területén. A tá­madásnak négy halálos áldozata van. A Gaborone külvárosában végrehajtott ka­tonai akciót a dél-afrikai hadsereg főpa­rancsnoksága elismerte. Pretóriában egy katonai szóvivő közöl­te, a kommandó tagjai felhatalmazást kaptak arra, hogy „terroristákat” akár az országhatáron túl is üldözőbe vegyenek. A hétfői dél-afrikai terrorakcióban megölt négy ember személyazonosságát a botswanai hatóságok nem közölték. Minden bizonnyal azért, mert a támadás során a kommandó az épületet is rágyúj­totta a védekezőkre. A hatóságok a négy meggyilkolt szénné égett holttestére ta­láltak rá. A törvénytelen dél-afrikai behatolások Botswana területére gyakorta ismétlőd­nek. Ezt megelőzően pénteken a határ menti körzetben gyilkoltak meg három személyt. BUDAPEST - Az MSZMP KB meghívá­sára hétfőn Budapestre érkezett Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB fő­titkára. Kíséretében van Szpirosz Sztatha- kisz, a GKP Központi Bizottságának tagja és Dimosz Foudalisz, a KB sajtóirodájának munkatársa. A görög vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Röviddel a megérkezést követően a két párt tárgyalóküldöttségei - Harilaosz Flo­rakisz és Szűrös Mátyás vezetésével - a KB székházában megkezdte a hivatalos megbeszéléseket. * A hírszolgálati és a képügynökségi kap­csolatok kibővítéséről írt alá szerződést Budapesten Burján Sándor, az MTI és Bel- kakem Ahkene-Dzsaballah, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság hírügy­nökségének (APS) vezérigazgatója. A megállapodás egyebek között előirányoz­za a két hírügynökség közötti közvetlen ösz- szeköttetés megteremtését. Belkakem Ah- kene-Dzsaballaht, az APS vezérigazgatóját - aki március 24-28. között tartózkodott budapesten - fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osz­tályának vezetője. LISSZABON - A portugál dolgozók szakszervezetei által meghirdetett sztrájk hétfőn teljesen megbénította az ibériai ál­lam gazdasági életét, kereskedelmét és forgalmát. A portugál dolgozók a munka­törvénykönyv tervezett megváltoztatása ellen tiltakoznak, attól tartanak, hogy a munkáltatók korlátlan hatalmat kapnak az elbocsátásokhoz. BELGRÁD - A szerbiai íróegyesület vasárnap megtartott közgyűlésén egyik napirendi pontként a jugoszláv alkotmány módosítására előterjesztett parlamenti ja­vaslat megvitatása szerepelt. Dobrica Cso- szics, a neves író a tanácskozáson felol­vasta a szerbiai írók, valamint a filozófusok és a szociológusok egyesületeinek közös állásfoglalás-tervezetét az alkotmány mó­dosításáról. A vitában a tervezetet többen szocializmus-és jugoszláv-ellenesnek mi­nősítették és a Szerb Tudományos és Mű­vészeti Akadémia 1986 októberi naciona­lista memorandumához hasonlították. Éle­sen bírálták politikai platformját és tartalmát egészében elfogadhatatlannak értékelték. PRÁGA - Szabadon engedték a Gua­temalában fogva tartott csehszlovák vi­lágjáró expedíciót. A Rudé Právo hétfői számában közölte a hírt és idézte Julius Martini quatemalai külügyminiszter-he­lyettest, aki szerint az öttagú expedíció legálisan, turistavízumokkal érkezett a közép-amerikai országba és nem sértett meg semmilyen törvényt. Spanyolország és a NATO A NATO-tanács nemrégiben jóváhagyta az atlanti szövet­ség keretein belül kifejtendő spanyol katonai tevékenység el­veit. Hat pontban körvonalazták a „katonai összehangolás” elemeit, és jelezték, hogy legalább ötven kiegészítő pont megvitatása várható még. A NATO-főtitkár egyik tanácsadója március közepén Madridban járt, hogy tanulmányozza a gya­korlati együttműködés lehetőségeit. Az olvasó esetleg joggal kérdi: ma, amikor a nemzetközi közvélemény figyelme a két nagyhatalom atomleszerelési megállapodásaira összponto­sul, van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy a NATO egyik tagállama milyen formában vesz részt a nyugati katonai tömbben? A válaszhoz emlékeztetnénk az előzményekre. - A spanyol kormányzó szocialista párt fő célja az ország modernizációja, mégpedig a Nyugat-Európával és -az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésével. Spanyolország politi­kai tekintélye és gazdasági teljesítőképessége növelése pe­dig elválaszthatatlan a katonai szövetségben rá háruló köte­lezettségektől. Ugyanakkor a kormány nem kívánja NATO- parancsnokság alá helyezni a nemzeti fegyvers erőket, vagy­is - mint Franciaország - kívül óhajtott maradni az egyesített katonai szervezeten. Erre a szocialista párt 1986-ban nép­szavazáson tett ígéretet, mint ahogy arra is, hogy az ország­ban nem tartanak atomfegyvereket. Madrid, hivatkozva a népszavazáson tett ígéretre is, korlá­tozott katonai közreműködést helyezett csak kilátásba a szö­vetségeseknek. így partnerei szemében Spanyolország „gyenge láncszem". Szélsőséges vélemények még „Moszkva atlanti szövetségesének” is titulálják. Mindenesetre az együttműködés elveit úgy rögzítették hosszas huzakodás után, hogy az megfelel a spanyol elképzeléseknek. Talán éppen ezért, és a szövetségesek megcsappant bi­zalmának erősítésére, a minap Madrid két gesztust is tett. Fe­lipe Gonzalez miniszterelnök közölte, hogy nem teljes atom­leszerelést tart helyesnek, csupán az európai atomfegyvertár lehető legalacsonyabb szintre szállítását. Persze mindezt másutt, mert spanyol földre nem engednek be atomfegyvert. És sokatmondó az a csend, amely Madridban övezi mind a mai napig Mihail Gorbacsov belgrádi leszerelési indítványát, amely a földközi-tengeri térségre vonatkozott. Vajon miért hallgat a spanyol kormány, amikor e térséget kiemelt fontos­ságúnak tartja? Feltehető, hogy a szövetségesi elkötelezett­ség újabb jele ez a magatartás, igazodás a washingtoni hűvös fogadtatáshoz. A NATO keretében kifejtendő spanyol katonai tevékenység kapcsán London és Lisszabon azonban fenntartásokat han­goztat. A brit kormány egyáltalán nem szándékozik lemonda­ni a Gibraltári-szoros ellenőrzéséről. E jogot viszont a madridi kormány nem ismeri el. Új elem azonban, hogy Madrid már nem követeli a Gibraltáron székelő NATO-alparancsnokság (Gibmed) felszámolását. A spanyol elképzelés szerint átme­neti időre megtűrnének „helyi jellegű” tevékenységet a Ná­polyban székelő földközi-tengeri NATO-parancsnokság irá­nyítása alatt. Hosszú távon ezért a Gibmed tényleges megszüntetését szeretnék elérni. Az El Pais című jólértesült madridi lap egy, a spanyol nézeteket kedvezően fogadó „atlanti forrást” idézve ezt írta: Nyilvánvaló, hogy a rotai, moroni és jerezi légibázi­sok jobban garantálhatják a szoros biztonságát, mint a Gib­raltáron levő brit repülőgépek... London gibraltári jelenlétét félti. Lisszabon pedig a portu­gál érdekek csorbításától tart. A portugál kormányfő a minap erőteljes szavakkal zárta ki „bármiféle spanyol parancsnok­ság felállítását az ibér-atlanti katonai övezetben”. Ez úgy me­rülhet fel, hogy ilyen parancsnokság felállításával egyesek Brüsszelben elérhetőnek vélték a spanyol haderők bevoná­sát az egyesített szervezetbe. A portugálok azonban nem akarnak spanyol parancsnokság alá kerülni. A lisszaboni székhelyű Iberlant parancsokság élén álló portugál tenger­nagy a leghevesebb tiltakozásba kezdett a „spanyol fenyege­tés” nyomán. Ez egyébként Olaszországnak sem tetszenék túlságosan. Róma tartott attól, hogy Nápoly szerepének csökkentésével spanyol területen új parancsnokság létesül. Franciaországban sem nézték akkor jó szemmel a madridi térnyerést. Mindez azonban így már a múlté. Az együttműkö­dés új parancsnokság felállítása nélkül alakul majd ki - rögzí­tették. Spanyolország kapcsán még két dologról szót kell ejteni. Az első az Egyesült Államok katonai jelenlétét szabályozó új szerződés, amelyet május közepéig tető alá akarnak hozni. Kétoldalú ügyletről van szó, mégis az amerikai csapatcsök­kentés és egy repülőezred kivonása szorosan összefügg a NATO hadászati terveivel. S ami még fontosabb: Spanyolor­szág jó úton halad ahhoz, hogy tagja legyen a Nyugat-euró­pai Uniónak, a nyugat-európai katonai összehangolást célzó szervezetnek. Ez a NATO mellett párhuzamos katonai érdekközösség, amely akkor juthat szerephez, ha az Egyesült Államok csök­kentené elkötelezettségét a földrészen. A legutóbbi NATO- csúcson azonban ennek éppen ellenkezőjét hangoztatta Reagan elnök. MERUK JÓZSEF (Madrid) Mai kommentárunk A 108. napon Mivel tiiusszei dz diidiiu es a nyugai-europai intézmények lovarosa - kétségtele­nül nagyobb nemzetközi figyelem nyilvánul meg iránta. Ebben a városban a hét első napján kezdte meg Baldvin király megbízásából immár nemcsak tapogatózó, ha­nem konkrét kormányalakítási tárgyalásait Jean-Luc Dehaens kijelölt miniszterel­nök. E pillanatban senki nem képes megjósolni, mikor lesz ebből igazi kabinet. Az azonban biztos, hogy a kormánykrízisekben nem szűkölködő belga királyság­ban is rekordot döntött a mostani válságidőszak maratoninak minősíthető hossza. Érdemes pillantást vetnünk a dátumokra. A parlamentet már 1987 októberében(l) feloszlatták, bár a szavazásra csak de­cember (nem babonásak a belgák!) 13-án került sor. Dehaene, az 1940-ben Fran­ciaországban született, de belgiumban nevelkedett jogász már akkor megkapta a kormányalakítási megbízást, de azóta csak „tapogatózott". A mostani „komoly" megbeszélések a krízis száznyolcadik (!) napján kezdődtek, és ez a rekord: 1979- ben, a második leghosszabb krízis idején „mindössze ” százhét nap alatt már meg is alakult a királyság új kabinetje... Vajon miért tart ilyen sokáig a belga politikai porondon ez a folyamat? Azért, mert sokszínű a politikai paletta? Nem igazán ezért, hiszen számos más nyu­gat-európai országhoz hasonlóan két domináns politikai erő létezik, a szocialista és a keresztényszocialista mozgalom. Csakhogy belglum közismert etnikai megosz­tottsága miatt - az ország egymással ősidők óta hadilábon álló vallonokra és fiá­ján dókra oszlik - mindkét erőnek megvan a maga vallon és flamand változata, ami erősen bonyolítja a dolgokat. Maga az új miniszterelnök a flamand keresztényszocialisták egyik vezetője, aki korábban - kabinetfőnökként - a neves exkormányfő, Wilfried Martens árnyé­kában nőtt fel, és ma is személyes barátság fűzi a belga politika „nagy öregjéhez". A szokásosnál is nehezebbé teszi a helyzetet, hogy Dehaene számos deklarált belpo­litikai tervéhez az alkotmány módosítása, ahhoz pedig kétharmados parlamenti többség szükséges. így és ezért döntött úgy a jelölt, hogy balközép jellegű koalíciójában a négy nagy párt mellé ötödiknek bevonja a kisebb flamand népi unió (Volksunie) vezetőit is. HARMAT ENDRE Willi Stoph életrajza Willi Stoph 1914-ben született Berlin­ben, munkáscsaládban. Volt kőművesta­nuló, majd elvégezte az építőipari techni­kumot, s technikusként dolgozott. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba: 1928-tól számos tisztséget töltött be a Német Kommunista Ifjúsági Szövetség­ben és a szakszervezetben. A Német Kommunista Párt 1931-ben vette fel tag­jai sorába. A következő esztendőkben ak­tívan tevékenykedett az illegális antifa­siszta ellenállási mozgalomban. Willi Stoph a fasizmus leverése után kü­lönböző funkciókban dolgozott a párt- és az állami apparátusban, illetve az iparban és a nemzeti néphadseregben. 1945-ben a Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség tagja lett. A következő két évben a Német Központi Iparigazga­tás építőanyagipari és építőgazdasági osztályának vezetője, majd 1947-48-ban az alapanyagipari főosztály vezetője volt. 1950-től tagja a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának. 1950-től 1953-ig a KB titkára volt. 1953-tól az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja. Willi Stophot 1952-ben a Minisztertanács tagjává választották: 1955-ig belügymi­niszter, majd a következő öt esztendőben a nemzetvédelmi miniszter, és egyúttal a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának helyettese volt ve­zérezredesi, illetve hadseregtábornoki rangban. 1954-62 között a Miniszterta­nács elnökhelyettese, majd első elnökhe­lyettese, 1964-től 1973-ig pedig elnöke volt. Willi Stoph 1950 óta a Népi Kamara képviselője. 1963-64-ben az Államta­nács tagja, majd kilenc esztendeig az Ál­lamtanács elnökének helyettese. 1973- tól pedig elnöke lett. 1976-ban az újjává­lasztott Népi Kamara felmentette az Ál­lamtanács elnökének tisztsége alól, és is­mét megválasztotta az NDK Miniszterta­nácsának elnökévé. A „Magyar nyelv hete” alkalmából Előadások, vers- és prózamondó verseny a főiskolán „A nyelv lélek”. Kosztolányi Dezső afo- risztikus tömörségű gondolatának jegyé­ben nyitotta meg tegnap délután a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán a „Magyar nyelv hete” rendezvénysorozatot dr. Horváth Béla, a nyelvi-irodalmi tanszéki csoport docense. Ezután dr. Balázs János az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem tanára tartott előadást nyelvi rendszerünk és nyelv- használatunk sajátosságairól, közös­ségteremtő és -megtartó erejéről, nem­zeti költészetünk által is gazdagodó érté­keiről. A háromnapos program részeként elő­ször a főiskolai hallgatók helyesírási ver­senye zajlott le tegnap délután, ma a nyelvi-irodalmi tudományos diákkör ün­nepi felolvasóülésére kerül sor, amelyen többek közt Pázmány Péter stílusát, az óvodásoknak szánt mesék és versek személyiségformáló hatását vitatják meg Tóth Katalin illetve Szirmai Mária főisko­lai hallgatók dolgozata alapján. Ma délután általános iskolások vers- és prózamondó versenyét, holnap a főis­kolai hallgatókét rendezik meg. A tanító­képző főiskolák országos anyanylevi- nyelvtudományi versenyének - amelyet a szekszárdiak kezdeményezésére ta­valy elsőként tartottak meg - ezúttal a Jászberényi Tanítóképző Főiskola ad ott­hont ezekben a napokban. Hamisított NDK-útlevelek Nyug a t-Berlinben Nyugat-Berlinben NDK-útlevél hami­sítványokat árulnak, amelyekkel tulajdo­nosaik az NDK-ból érkező látogatókat megillető kedvezményeket vesznek jog­talanul igénybe. Az NDK-útlevelet felmutatók ugyanis ingyenesen utazhatnak a városban, térí­tés nélkül látogathatják a múzeumokat és a kiállításokat, s évente egyszer 100 nyu­gatnémet márka úgynevezett „üdvözlési pénzt” is kapnak a helyi hatóságoktól. Az NDK lapok hétfői - nyugat-berlini sajtójelentést idéző - beszámolói szerint az útlevél-hamisítványokat 200-400 nyugatnémet márkáért árusítják Nyugat- Berlinben. Részben utánzatok kerültek forgalomba, s részben olyan útlevelek, amelyeket egyes, turistaként érkező NDK nyugdíjasok háromszáz nyugatnémet márkáért hajlandók voltak „elveszíteni". A hamisítók „az üdvözlési pénz” kiváltá­sához szükséges NDK statisztikai lap utánzatát is árusítják. Az ilyen ügyletek - állapítják meg az NDK lapok - megterhelik az utazási for­galmat. Mint ismeretes, az NDK tavaly lényege­sen bővítette a nyugati utazási lehetősé­geket, így a korábbi néhány tízezerrel szemben immár évente több millió NDK állampolgár látogathatja meg rokonait Nyugat-Berlinben és az NSZK-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents