Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Nagy1988. március 26. SZOMBAT dorog XXXVIII. évfolyam, 73. szám (8-9. oldal) ÁRA: 2,20 Ft A konfekcionálás jövedelmezőbb Blúzok nyugatnémet megrendelésre Megfelel a minőség? Alaptevékenységen kivül? Nem, nem beszélhetünk már alap- és kiegészítő tevékenységről a Textiltisztító Vállalatnál, - vélekedik Gaál Istvánná igazgató hiszen a tőkés exportból származó árbevétel ma már körülbelül a kétharmadát adja a vállalat éves árbevételének, s a fennmaradó rész származik csak a pa- tyolatos szolgáltatásból. Mintegy másfél évtizede végez a textiltisztító bérmunkát különböző nyugatnémet partnerei megrendelésére. Elsősorban női blúzok, elvétve szoknyák konfekcionálásáról van szó a modellek állandó váltogatása mellett, hiszen 500-tól legföljebb kétezerig terjed az a szérianagyság, amit egy-egy fazonból készítenünk kell. A vállalat szekszárdi, bátaszéki, bátai és bölcskei üzemében készítik az asszonyok a szigorú minőségi követelményeknek is megfelelő termékeket, ebben az évben az előirányzat szerint 60 millió forint értékben. A kapacitás növelésére a közelmúltban Bölcskén új szalagot állítottak munkába, a bátai létszámot is sikerült 1987-ben föltölteni. A múlt évhez képest mintegy 10 százalékkal magasabb árbevételre lesz ugyanis szükség, hogy a vállalat a bérklubtagság feltételeinek meg tudjon felelni. Ami pedig feltétlenül kívánatos, mert a szigorú bérszabályozás mellett nem tudnák a nagy munkafegyelmet követelő minőséget, határidőket tartani. A partnereket elveszíteni helyrehozhatatlan hiba lenne, hiszen a konfekcionálás jövedelmezőbb a textiltisztításnál, a tervezett 11,5 millió forint nyereség csak megfelelő volumenű bérmunka végzésével érhető el. Tanácskozott a Mészöv küldöttközgyűlése Szervezeti korszerűsítés - alapszabály-módosítás Az új elnök Kovács Sándor Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Előtte a három ágazati választmány ülésezett. Az áfész-választmány az adó- és árreform, valamint az új jövedelemszabályozás lehetőségeiről, problémáiról, az ezekből adódó feladatokról tárgyalt, a takarékszövetkezeti a szövetkezetek 1987. évi munkájának gazdasági és mozgalmi tapasztalatait vitatta meg, a lakásszövetkezeti a szövetkezetek pénzügyi, számviteli, vagyonvédelmi helyzetéről, a bérbruttósitásból és az új adózási rendszerből adódó feladatokról tárgyalt. Mindhárom testület jóváhagyta második félévi munkatervét. A küldöttközgyűlés tanácskozását Béres Vilmos szekszárdi áfész-elnök nyitotta meg, köszöntötte a küldötteket, valamint a meghívottakat, köztük Tamás Ist- vánnét, a megyei pártbizottság titkárát, Császár József megyei tanácselnököt és Varga József Szövosz-főosztályvezetőt, majd átadta a szót Kálmán Gyula elnöknek, aki az elnökség beszámolóját mondta el a fogyasztási szövetkezetek 1987. évi munkájáról és az 1988. évi feladatokról. Amint az a beszámolóból kitűnt, a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt évben - az ismert nehézségek ellenére is - eredményesen gazdálkodtak, sikeres esztendőt tudhatnak maguk mögött. A három ágazatban összesen közel ötezerrel nőtt a szövetkezeti tagok száma, az áfészeknél és a takarékszövetkezeteknél együttesen 50 millió forinttal több a jegyzett részjegy, mint egy évvel korábban, egy év alatt 20 millió forinttal több célrészjegy volt forrása a szövetkezeti álló- és forgóeszköz-fejlesztéseknek. A szövetkezetek fokozottabb mértékben ráutaltak tagjaik anyagi áldozatvállalására, ezért jól felfogott érdekük, hogy jobb érdekeltségi viszonyokat teremtsenek ehhez. Szép példái vannak a társadalmi összefogásnak, különösen a kistelepülések komplex rekonstrukciójánál, az együttműködésnek a helyi tanácsi, társadalmi és gazdasági szervekkel. Az elnökségnek - hangsúlyozta Kálmán Gyula - ez az álláspontja, hogy a szövetkezeti tevékenységben aktivizálódó, a szövetkezeti életet alakitó, befolyásoló tagság és az ezt összefogó társadalmi vezetés hosszú távon a legjobb befektetés. A továbbiakban a szövetkezeti küldött- gyűlések tapasztalatairól szólt az elnök, a korszerűbb üzletpolitika iránti igényekről, a fejlesztéspolitikáról. Részletesen elemezte az egyes ágazatok helyzetét. Az áfészek kiskereskedelmi forgalma 10%- kal nőtt, a nyereség 16%-kal haíadtameg az előző évit. A fejlődés azonban nem volt egyenletes. A szövetkezetek közötti differenciáltság viszont jelentősen mérséklődött. Több oka van annak, hogy ez az év a korábbinál nehezebb lesz, sok a bizonytalansági tényező. Újabb erőpróbák következhetnek, további kemény, fegyelmezett és tudatos munkára van szükség a talpon maradáshoz. (Folytatás a 2. oldalon.) MSZMP-küldöttség látogatása Indiában Gyuricza Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkárának vezetésével az Indiai Kommunista Párt meghívására március 19. és 24. között pártmunkásküldöttség tartózkodott Indiában. A küldöttséget fogadta Radzsesvara Rao, az IKP főtitkára, akivel vélemény- cserét folytattak a két párt tevékenységének időszerű kérdéseiről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és a pártközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Az MSZMP delegációját fogadta Elam- kutat Mara Nambudiripad, India Marxista Kommunista Pártjának főtitkára is, aki a két indiai kommunista párt közötti erős- bödő együttműködésről is tájékoztatást adott. Gyuricza László találkozott Romesh Bandarival, a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt külügyi osztályának vezetőjével és San Pitradaval, az indiai kormányfő tudományos és technológiai kérdésekkel foglalkozó tanácsadójával. E megbeszéléseken az MSZMP és a Nemzeti Kongresszus Párt közötti kapcsolatok fejlesztéséről, illetve a két ország modernizációs törekvéseinek tapasztalatairól volt szó. Az MSZMP küldöttség, amelynek tagja volt Südy Zoltán, az MSZMP KB külügyi osztály munkatársa pénteken hazaérkezett. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt. Kádár János és Grósz Károly fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta Jean-Ber- nard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, az európai kontinens helyzetét, különös figyelmet fordítva a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. Megállapították, hogy ebben fontos szerepet játszhatnak a magyar-francia kapcsolatok, amelyek továbbfejlesztése számos területen lehetséges, és az erre irányuló erőfeszítések szempontjából kedvező alap a két nép egymás iránti rokonszenve, barátsága. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső, hazánk párizsi és Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete. A magyar párt és a francia diplomáca vezetőjének megbeszélése után Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke fogadta Jean-Bernard Raimond-t. A Kádár Jánossal folytatott megbeszélések a tervezettnél néhány perccel hosz- szabbra nyúltak, így a miniszterelnöki hivatalban várakozó népes francia újságírócsoportnak módja nyílott arra is, hogy a hivatalos tájékoztatást kiegészítve, közvetlenül a kormány elnökének tegyék fel kérdéseiket. Grósz Károly a sajtó munkatársainak gyűrűjében szólt hazánk bel- és külpolitikai törekvéseiről, a magyar-francia kapcsolatok alakulásáról. Grósz Károly és Jean-Bernard Rai- mond eszmecseréjén a nemzetközi helyzetet áttekintve a magyar kormányfő elismerően szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Francia Köztársaság játszik a nemzetközi élet alakításában. A kétoldalú politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia részről jónak értékelték; ugyanakkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. Hasonlóan sok, kiaknázatlan lehetőséget tartogat még a kulturális együttműködés, amelynek elmélyítése érdekében magyar részről a kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztést szorgalmazták. A megbeszélésen érintették a jelenleg is folyó magyar-közös piaci tárgyalásokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform jelenlegi törekvéseiről, illetve a kormány ezzel ösz- szefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen áttekintették az ipari és a műszaki-tudományos együttműködés konkrét lehetőségeit. Ugyancsak a magyar-francia kapcsolatok elmélyítésének igénye fogalmazódott meg a magas rangú vendég szállásán csütörtök este megkezdődött, majd péntek délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódott hivatalos magyar-francia külügyminiszteri tárgyalásokon. A vendéglátó Várkonyi Péter és Jean-Bernard Raimond nyilt, őszinte légkörű, a kölcsönös megértésre való törekvés szellemében megtartott megbeszélésein mindenekelőtt a kétoldalú kontaktusok kerültek napirendre. A külügyminiszterek kifejezték a két ország kölcsönös érdekeltségét a kapcsolatok további fejlesztésében az élet minden területén. Hangsúlyozták a magas Szintű politikai kontaktusok fenntartásának szükségességét, s kölcsönösen állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági kapcsolatokban lendületesebb haladást kell elérni. Jean-Bernard Raimond kiemelte: Franciaország támogatja a Magyar Nép- köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatfelvételét; arra törekszik, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások sikerre vezessenek. A nemzetközi helyzetet értékelve a külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik álláspontjáról a kelet-nyugati kapcsolatok, a leszerelés, az európai béke és biztonság kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező tendenciák tapasztalhatóak. Annak érdekében, hogy e pozitív folyamatok tartóssá, illetve visszafordíthatatlanná váljanak, további erőfeszítésekre van szükség nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb és a közepes államok részéről egyaránt. Jean-Bernard Raimond a délutáni órákban a Parlamentben találkozott Marjai Jószef miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel. A megbeszélésen nyílt, őszinte légkörben véleményt cseréltek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, az együttműködés általános és konkrét kérdéseiről, min(Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács Titkársága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás tekintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében döntött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának létrehozásáról. A Minisztertanács meghatározta az 1988-1990. közötti időszak, jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról, a településpolitika irányításáról és Miskolc fejlesztéséről. (Folytatás a 2. oldalon.) Különféle modellek, külföldi alapanyagból
