Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988. március 26. 2 NÉPÚJSÁG Vita és cselekvés közben agy jelentőségű eseményre készül a Magyar Szocialista Munkáspárt. A Központi Bizottság e heti ülésének határozata értelmében nem egészen két hónap múlva, május 20-án összeül az országos pártértekezlet. A szocialista országok kommunista pártjainak jelentős részénél kezd meghonosodni az a gyakorlat, hogy két kongresszus között pártkonferencián értékelik az addig megtett utat, s jelölik ki a további feladatokat. Több párt rendezett, illetve rendez ilyen tanácskozást a mostani időszakban. A Magyar Szocialista Munkáspárt inkább olyan megoldást választott eddig, hogy a Központi Bizottság úgynevezett „félidős” ülése végezte el az elemzést, és a tennivalók meghatározását. Pártunk egész történetében mindössze két alkalommal hívtak össze országos konferenciát -1945 és 1957 tavaszán, mindkettőt különleges körülmények között. Most ilyen különleges helyzetről nem beszélhetünk. Mégis indokoltnak mutatkozik, hogy a legutóbbi kongresszus óta végzett munka tapasztalatait és az ebből adódó következtetéseket ne csupán a Központi Bizottság plénuma, hanem ennél szélesebb körű pártfórum is megvitassa. Szembe kell néznünk ugyanis azzal, hogy a XIII. kongresszusnak a gazdaságra és az életszínvonalra vonatkozó határozatai az eredetileg elgondolt ütemben és mértékben nem valósíthatók meg, s ezért újjá kellett és kell fogalmaznunk ez irányú céljainkat. Egyidejűleg meg kell teremtenünk a gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjának megvalósításához szükséges társadalmi, politikai környezetet, a gazdasági reformlépésekkel párhuzamosan meg kell újítanunk a párt irányító tevékenységét, a politikai intézményrendszert. Mindez olyan elhatározásokat igényel, amelyeket célszerű a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteiből álló országos értekezlet színe elé bocsátani, és ott megvitatni. Az élet azt mutatja, hogy gazdasági gondjainkon csak akkor lehetünk úrrá, ha mélyrehatóan megújítjuk politikai intézményrendszerünk valamennyi elemének, összetevőjének munkáját. S mivel e rendszer középpontjában, centrumában a párt áll, a megújításban alapvető fontosságú a párt irányító tevékenységének és belső életének továbbfejlesztése, munkastílusának és módszereinek korszerűsítése. Erre a kérdéskörre összpontosította elsősorban a figyelmet a Központi Bizottság legutóbbi ülése, s a tervek szerint ez lesz az országos pártérte kéziét tanácskozásának fő témája is. Az irányító tevékenység továbbfejlesztésében a kulcskérdés az elvi-politikai jelleg erősítése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk, hogy a párt különböző szintű szerveinek és szervezeteinek elsősorban politizálniuk kell, meggyőző szóval elfogadtatva elhatározásainkat, s kevésbé foglalkozva konkrét ügyek operatív intézésével, szakmai természetű kérdések eldöntésével. így teremthetők világosabb és tisztább viszonyok, amelyek közepette a párt is, az állami szervek is, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek is azzal foglalatoskodnak, ami rendeltetésükből adódóan rájuk hárul, amiért vállalhatják és viselhetik a felelősséget. Az ezzel kapcsolatos irányok és lépések kimunkálásához a párt legfelső irányító testületéi már eddig is igényelték a párttagok alkotó közreműködését, s a továbbiakban is számítanak erre. A pártszervezetekben a közelmúltban megvitatták a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket, sok helyütt pedig az ideológiai munka időszerű kérdéseit is. Ez a vita igen hasznosnak és termékenynek bizonyult, sok új gondolattal bővítette a formálódó elképzeléseket, jelezte a vélemények kristályosodási pontjait. A Központi Bizottság nagyra értékelte a párttagok aktív részvételét az együttes gondolkodásban, s a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalása tervezetét ugyancsak vitára bocsátja a párton belül. Ez az elhatározás is jelzi, hogy a gyakorlatban mind erőteljesebben kívánunk érvényt szerezni annak a szándéknak - amely a párt működésének korszerűsítésében most az egyik alapvető törekvés -, hogy a párttagság legyen jobban részese a döntések előkészítésének, végrehajtásuk megszervezésének és ellenőrzésének. A vitához ezúttal sem áll túlságosan sok idő rendelkezésre. A pártértekezlet állásfoglalásának tervezete azonban szervesen épül azokra a koncepciókra, amelyek a nemrégiben megvitatott téziseket áthatották, s hasznosítja a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések összegezett tanulságait is. íly módon, mondhatjuk, az eszmecsere folytatásáról van most szó, amelyben a hangsúly remélhetően már áttolódik a helyzet értékelésén túlmenően a cselekvés irányának, módjának konkrét teendőinek megvitatására, ilyen irányú javaslatok megfogalmazására. Nagyon lényeges, hogy a vita ez alkalommal is a pártmunkát átható demokratikus légkörben folyjék, se a tekintélytisztelet, se más tényezők ne fékezzék a szabad véleménynyilvánítást, a nyilt bírálatot, és akár merésznek tűnő javaslatok megfogalmazását. Ez a nyílt vitaszellem, a vélemények szabad megütközése feltétele annak, hogy az országos pártértekezlet után egy akarattal fogjunk az elfogadott állásfoglalás valóra váltásához, s megerősödjék a párt sorainak - az utóbbi időben kétségtelenül meggyöngült - eszmei-politikai és cselekvési egysége. A cselekvéssel azonban addig sem szabad várni. Csak helyeselni lehet, hogy több pártszervezetben már a korábbi vita tanulságait is azon nyomban hasznosították a mindennapi munkában, jaítva ezzel a gazdasági feladatok megoldásának politikai feltételeit, körülméneyit. Ezt a továbbiakban is meg lehet és meg kell tenni. Számos olyan helyi politikai tennivaló kínálkozik, amellyel nem kell az országos pártértekezletig várni. Az élet ma nem engedi meg a halogatást, a tétlenséget, s ez a pártszervezetek, az állami szervek, a társadalmi szervezetek tevékenységére kiváltképp érvényes z országos pártértekezlet pártunk ügye. Mégsem kizárólagosan belső pártügy, hanem az egész társadalomra tartozik. Ezt jelzi, hogy az állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozzák, s a Központi Bizottság - a kongresszus előtti viták hagyományai jegyében - ezúttal is felkérte a legfontosabb társadalmi és érdekképviseleti szerveket a tervezet megvitatására, véleményük és javaslataik megfogalmazására. A közösen elhatározott feladatok megvalósításában is számít a párt az egész társadalom közreműködésére. Vörös Vándorzászló a tolnai gimnáziumnak A tolnai Földvári Mihály Gimnázium KISZ-bizottsága a közelmúltban számos érdekes és új kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. Az intézmény fiataljai elsősorban a KISZ-alapszervezetek érdeklődési körönként való átszervezésében és a színvonalas mozgalmi programok megszervezésében jeleskedtek. Évről évre nagy sikert arattak a hagyományos diáknapok is. A jelenlegi és egykori diákok rendszeresen közös kerékpártúrákon találkoznak egymással, s cserélik ki éleményeiket és emlékeiket. Mindezek a rendezvények a helyi KISZ- esek munkáját dicsérik. A KISZ KB legmagasabb kollektív kitüntetése, a Vörös Vándorzászló többek között ezeknek az eredményeknek az elismerése. A gimnázium nagytermében tegnap délután a három tavaszi történelmi évforduló megünneplését követően két, a mozgalmi munkában kiemelkedő tanuló kapott kitüntetést. A zászlót Kajos László, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanulói tanács titkárságánaak osztályvezetője adta át Schäffler Ildikónak, az intézmény KISZ- bizottsága titkárának. Schäffler Ildikó rövid beszédében vázolta a jövő terveit és köszönetét mondott a mozgalmi munkáttámoga- tó pedagógusoknak és diákoknak. Kádár János és Grósz Károly fogadta a francia külügyminisztert (Folytatás az 1. oldalról.) denekelőtt az ipari kooperáció bővítésének lehetőségeiről. Ugyancsak a délutáni órákban találkozott a francia diplomácia vezetőjével Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi élet néhány fontosabb kérdését, és áttekintették a két ország közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a törvényhozó tesetületek közötti kapcsolatokra. A délutáni órákban Jean-Bernard Rai- mond a budai érseki rezidencián találkozott Paskai László esztergomi érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével. A francia diplomácia vezetője tájékozódott a katolikus egyház tevékenységéről, a magyar állam és az egyház kapcsolatának alakulásáról. Jean-Bernard Raimond a nap folyamán katonai tiszteletadás közepette megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A látogatás befejező programjaként a francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásainak tapasztaltairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. A Minisztertanács tárgyalta Bányász Rezső sajtótájékoztatója A Minisztertanács késő délutánba nyúló ülését követően Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A Minisztertanács hivatalával kapcsolatos kérdésre (Magyar Hírlap) elmondta, hogy e szervezet nem veszi át a tárcák egyes feladatait, s mint apparátus sem ékelődik a minisztériumok és a Minisztertanács közé. Fontos szerepet játszik az összkormányzati szempontok érvényesítésében, a megalapozott döntések kialakításában, és abban, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök hiteles információkat kapjon a végrehajtásról. Figyelembe véve, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a Tájékoztatási Hivatal - mint önálló államtitkárság - megszüntetését, a jövőben a Minisztertanács Hivatala látja el azokat a sajtóigazgatási feladatokat, amelyeket korábban a sajtótörvény a Tájékoztatási Hivatal hatáskörébe utalt. A kormány mostani ülésén létrehozott Tanácsi Kollégiummal kapcsolatosan (a Magyar Hírlap érdeklődésére) kifejtette: a kollégium konzultatív testület, s egyben a tanácsok érdekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a tanácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, az információk kétirányú áramlása révén érheti el. A Kollégiumot a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai között helyet foglal a belügyminiszternek a tanácsi ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke által meghatározott időre felkért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A Tanácsi Kollégium munka- módszere kötetlen lesz, üléseit szükség szerint, valószínűleg negyedévenként tartják. A Kollégiumról a részletes tudnivalók a Magyar Közlönyben jelennek majd meg. A szóvivő részletesen beszámolt (a Magyar Távirati Iroda kérdésére) a Minisztertanács jogalkotási feladataira hozott határozatról. Egy csütörtöki hírre reagálva, miszerint Bartók Béla hamvai a közeljövőben hazaérkeznek, a szóvivő a kormány egyetértő öröméről számolt be. Elmondta, hogy a XX. század egyik legnagyobb zenei géniuszának, a magyar nemzet nagy fiának hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Ezután két, közlekedéssel kapcsolatos kérdésre adott feleletet a szóvivő. A Magyar Hírlap munkatársa Bányász Rezső véleményét kérte arról, hogy egyes nyugati hírközlő szervek támadták a kormányszóvivőnek a március 10-i sajtóértekezleten elhangzott válaszát a magát Demokrata Fórumnak nevező csoportosulásra vonatkozóan. Bányász Rezső elmondta: a valóban demokratikus vita első alapvelve egymás véleményének, megnyilatkozásának pontos idézése. Ezekben a hírközlő eszközökben a szóvivőnek olyasmit róttak fel, amit nem mondott, nem állított. Felidézte, hogy az úgynevezett Demokrata Fórummal kapcsolatban azt mondta: a kormány nem ismer ilyen szervezetet. Honnan is ismerhetné, hiszen ilyen fórum alakulását hivatalosan be nem jelentették, a kormány képviselőit ennek ülésére meg nem hívták. Felhívta a figyelmet arra is, hogy érdekes módon a különböző - főleg értelmiségi - összejöveteleknek a hasznosságáról - higgadt, felelős légköréről - adott minősítését egyetlen nyugati hírközlő szerv sem közölte. Végül az említett hírköző szervek azt állították, hogy a szóvivő antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tulajdonított egyes fórumok résztvevőinek, pedig nyilatkozatában egyetlen szót sem szólt antiszemita megnyilatkozásokról, a cigányellenesség kapcsán pedig nem is utalt az úgynevezett Demokrata Fórumra. A Népszava munkatársa az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott két olyan interpellációra adott válaszra utalt - az egyiket az Országos Árhivatal elnökéhez, a másikat a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez címezték -, amelyet a képviselők túlnyomó többsége leszavazott. Ezzel összefüggésben Bányász Rezső elmondta, hogy a villamos áram tarifa egységesítés és a banki hitelszűkítés kérdése a Parlament elutasító válaszát követően az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elé kerül, a két szervezet elnökének előterjesztésében. Megvitatásukhoz, a tárgyilagos álláspont kialakításához a kormány minden szükséges információt megad. A napidíjak kérdéskörét érintve (a Veszprémi Napló munkatársának válaszolva) elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ebben a kérdésben nem kíván semmiféle változtatást végrehajtani, a Pénzügyminisztérium viszont a napidíj teljes megszüntetése mellett foglal állást. A pénzügyi tárca nézete szerint a vállalatok maguk rendezzék, úgy ahogy akarják, a napidíjak kérdését. Remélhető, hogy e témakörben az illetékesek egységes javaslatot tudnak benyújtani a Minisztertanácsnak. Külügyi szóvivői értekezlet PAN RÁMA BUDAPEST - Nemeth Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Bangladesi Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Hoszain Mohammed Ersad bangladesi államfőt. * Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, aki mezőgazdasági küldöttség élén részt vett és felszólalt a szovjet kolhozok IV. kongresz- szusán, pénteken hazaérkezett Moszkvából. A TOT elnöke találkozott Vszevo- lod Murahovszkij miniszterelnök-helyettessel, a Goszagroprom elnökével és tárgyalt Ivan Kuharral, a kolhoztanács elnökével és Pavel Fegyirkóval, a Centroszo- juz elnökével. BÉCS - A bécsi utótalálkozó most befejeződött ötödik fordulója olyan eredményeket hozott, amelyek ugyan szerények, de ígéretesek és egy hatalmas megegyezés csiráit rejtik magukban. így értékelte a több mint kéthónapos tanácskozási szakasz munkáját Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője A magyar-francia külügyminiszteri tárgyalásokkal, a közép-amerikai helyzettel, s az Izrael által megszállt arab területeken élők sorsával foglalkozott a Külügyminisztérium szóvivője nemzetközi sajtóértekezletén pénteken, a minisztérium Duna-parti épületében. Komoróczki István, a Külügyminisztérium nyilatkozatát ismertetve elsőként a csütörtökön megkezdődött magyar- francia külügyminiszteri tárgyalásokról szólt. Komoróczki István ezután a közép- 'amarikai helyzettel foglalkozott. Elöljáróban hangoztatta, hogy a magyar diplomácia aktív és felelős szerepet vállal a béke megőrzésére a kelet-nyugati viszonyjavítására, a fegyverkezés és a katonai tényezők szerepének mérséklésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. A magyar közvélemény mély aggodalommal értesült a közép-amerikai helyzet kiéleződéséről. Elítélendőnek tartja, ha egy közép-amerikai ország lehetővé teszi, hogy területéről katonai akciókat hajtsanak végre a szomszédos Nicaragua ellen. Az erő demonstrációja, a gazdasági nyomás, a politikai fenyegetés alkalmazása és az egyoldalú katonai akció ellentétes az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi jog elveivel és normáival. A szóvivő leszögezte: a magyar kormány és társadalom nagyra értékeli a nicara- guai kormány szilárd elkötelezettségét a közép-amerikai béke, a jószomszédi kapcsolatok megteremtése mellett. A szóvivő ezután arra emlékeztetett, hogy már több mint 100 napja folyik a palesztin nép tiltakozó tömegmegmozdulása az Izrael által megszállt arab területeken. A közel-keleti válság, a palesztin kérdés igazságos és tartós megoldása nem tűr további halasztást. Elengedhetetlenül szükséges a minden érdekelt fél - így a PFSZ - részvételével megrendezendő nemzetközi békekonferencia mielőbbi összehívása, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak biztosítása - mutatott rá. A szóvivő ezután a közelmúltban ismételt fellángolt irak-iráni háborúval kapcsolatos külügyminiszteri nyilatkozatot ismertette, majd a továbbiakban a hazai és a nemzetközi sajtó jelenlévő képviselőinek kérdéseire válaszolt. Tanácskozott a Mészöv küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) A takarékszövetkezetek betétállománya 6%-kal nőtt, ma már megközelíti a megyei állomány egyharmadát. A lakás- szövetkezetek építési tevékenysége tovább csökkent, a lakóház-üzemeltetés és -fenntartás szövetkezeti feladatai dinamikusan növekedtek. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a színvonalas munkavégzéshez a munka technikai feltételein, szervezettségén, minőségén egyaránt változtatni kell. Befejezésül a szövetség tevékenységét elemezte az elnökségi beszámoló. Az első napirendi ponttal együtt vitatta meg a küldöttközgyűlés a felügyelő bizottság jelentését, az elmúlt évi költségvetési előirányzat felhasználásáról szóló jelentést, az ez évi költségvetést, a mozgalmi, az ifjúsági és a nőbizottság jelentését a végzett munkáról, majd elfogadta a beszámolókat, előterjesztéseket. A tanácskozáson napirendre került a megyei szövetség szervezeti korszerűsítése, a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa határozatainak megfelelően, alkalmazkodva a megváltozott jogszabályokhoz. Elfogadták a módosított alapszabályt, - a változás többek között az - hogy társadalmi tisztség az elnöki és elnökhelyettesi funkció. Elnökké választották Kovács Sándor dunaföldvári áfész-elnököt, elnökhelyettesekké Antus Istvánné faddi takarékszövetkezeti elnököt és Vadas Ferencet, a szekszárdi Alisca Lakásszövetkezet küldöttét. A megyei szövetség titkára Kálmán Gyula, titkárhelyettese Csapó Jenő lett.
