Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
1988. március 23. VmÉPÜJSÁG 3 Faipari gondok A tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetnek természetesen csökken az idei várható nyeresége a tavalyihoz képest, de nem azért mert növeli tőkés exportját. Ellenkezőleg. Mivel a faipari tevékenységükből származó termékeik háromnegyed része külföldre kerül - kizárólag tőkés piacra - számukra az exporttevékenység egyszerűen létkérdés. Eredményük csökkenésében két tényező játszik szerepet: nagyobbrészt a szabályozók ismert változása, kisebbrészt pedig az a tény, hogy a tavalyi évben lízingszerződés keretében beszerzett új berendezéseik után idén meg kell kezdeniük a lízingdíj fizetését. Az adóreformmal kapcsolatos pénzügyi változások a Gemenc Ipari Szövetkezetei - mint annyi más gazdálkodó egységet - a már jól ismert módon hozza hátrányos helyzetbe. Amig saját termékeik árát nem emelhetik - hiszen a tőkés partnerek a mi belső mechanizmusunk változásának terheit nem hajlandók érthető módon átvállalni -, addig az alapanyagok árai sokszor harminc-negyven, sőt hetven százalékkal emelkedtek eddig. Előbbire példa a fűrészelt bükkáru, utóbbira pedig a rétegelt lemez ára. Ennek ellenére - mint Stróbl József elnöktől megtudtuk - a szövetkezet nem mondhat le exportjáról, mert az általuk megtermelt árumennyiség kis hányadára lenne csak belföldi fizetőképes kereslet. Tizenöt éve vannak jelen a tőkés piacokon. Három évvel ezelőtt egy exportbővítő pályázat elnyerése nyomán lehetőségük nyílt eszközállományuk bővítésére. A fejlesztésnek köszönhetően sikerült majdnem duplájára emelniük kiszállításaikat, amely 1987-ben több mint negyvenmillió forintot tett ki. A hagyományos piacaik, - Hollandia, Svédország, Anglia, NSZK - mellett sikerült betörniük termékeikkel az Egyesült Államokba, s a svéd IKEA céggel kiépített javuló kapcsolatuk következtében Svédországba is egyre több árujuk eljut. Profiljuk a faipari tömegcikktermelés, mintegy 12-14 féle termékek exportálnak, de fő termékcsoportjuk a gyermek- és kisbútorok: nyugágyak, újságtartók. Ebben a kategóriában a szövetkezetnek némileg könnyebb a helyzete a magyar bútorgyártókhoz képest, mert egyes külföldi versenytársakkal szemben még a mintegy tízszázalékos felár ellenére is „nyerők” tudnak lenni a minőséggel és a szállítási határidők pontos betartásával.- wd Szerelik a nyugágyakat tes letartóztatás elrendelésének megalapozottságáért, elengedhetetlenségéért és törvényességéért elsősorban az ügyész szavatol, de annak fenntartása során a nyomozó hatóság köteles minden olyan információt beszerezni, mely a további fenntartás, vagy megszüntetés kérdésében jelentőséggel bír.- A veszélyeztetett kiskorúak számának magas aránya a büntető eljárás figyelmét ráirányította a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények bizonyos körére, a kiskorú veszélyeztetésének bűntettére. Az egyszerűsítést szolgálja ebben a körben a következő lehetőség is: a szülői felügyeleti jog megszüntetésének jelentősége megnőtt, a Családjogi Törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügyeleti jogot. Eddig erre csak polgári perben kerülhetett sor. Most azonban, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésének az az alapja, hogy a szülő a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az eljárást gyorsítja és egyszerűsíti, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a bűncselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg a vádlott szülői felügyeleti jogát.- A társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézménynyel gazdagítsuk. A bűnügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy ún. „biztosítékot” helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni szeretném, hogy ennek a célja a büntető eljárás lefolytatásának a biztosítása, és nem az, hogy a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előzetes letartóztatás alól, tehát nem olyan intézkedés, mint az egyes nyugati jogrendszerekben található óvadék. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék és ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje akár őt, akár bennünket.- A büntető eljárásról szóló törvény új rendelkezései közül feltétlenül szót érdemel a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásával kapcsolatos eljárás. A korábbi szabályozás szerint a büntető eljárás a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személlyel szemben távollétében az eljárás lefolytatható volt, az ügyész.indítványára a bíróság tárgyalást tartott, ítéletet hozhatott és büntetést szabhatott ki. Törvényesség szempontjából ez az eljárás aggályos volt, mert a vádlott távollétében szabtak ki büntetést. Ez a büntetés rendszerint nem volt végrehajtható, viszont az elítéltet visszatartotta a hazatéréstől. A jogszabályi változás új alapra helyezte a külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonását. Az új rendelkezések szerint is mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítékokat rögzítsék akkor is, ha a bűncselekménnyel gyanúsított a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik. A nyomozást tehát le kell folytatni, majd az ügyész az eljárást felfüggeszti és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított az elévülési időn belül hazatér. Előfordulhat azonban olyan kivételes eset, amikor a bűncselekmény súlya indokolttá teszi a bírósági eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a bíróság a vádlott távollétében ítéletet hozhat, az ítéletben a bűnösségét megállapíthatja, de a büntetés kiszabását - a közügyektől eltiltás és a vagyonelkobzás kivételével - mellőzi.- Az eljárási szabályok módosítása a bizonyítási eszközök körét is szélesíti és színesíti, pl. a helyszínelés beiktatásával a bizonyítási eszközök közé, vagy a járművek átkutatásának lehetőségével. Ezek azonban jobbára a szakemberek számára érdekes változások. Ehhez hasonló még az ún. gyorsított eljárás alkalmazási lehetőségének bővítése azzal, hogy a bűncselekmény elkövetésétől számított 8. napig lehet a gyanúsítottat bíróság elé állítani az erre alkalmas ügyben, a korábbi 6 napos határidővel szemben. A korlátozott terjedelem, de az olvasók érdeklődési köre is behatárolja, hogy valamennyi módosítást leírjam, ismertessem. Úgy vélem, az eddigiek jól példázzák, hogy az új rendelkezések úgy egyszerűsítik büntető eljárásunkat, hogy a törvényességi garanciák is fokozódjanak egyúttal. DR. SÓLYOM BÓDOG megyei főügyészhelyettes A foglalkoztatás és a szociálpolitika interjú Deli Sándorra!, az SZMT titkárával- Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a szakszerevezet önmagát védi, nem pedig tagsága érdekeit.- Ez biztosan nem így van. A szakszervezet feladatának és kötelességének akar eleget tenni, és ennek során elsődlegesen a tagsága, de általában a dolgozók érdekeit védi, legyen szó az életszínvonalról vagy a foglalkoztatásról. A szakszervezetnek mint szervezetnek, nincs és nem is lehet olyan külön érdeke, mely eltér a tagságétól.- Mostanában mintha divat lenne, hogy az üzemek a létszámcsökkenéssel kívánják megoldani problémáikat. Nem is mindig szabályosan küldik el a felesleges vagy annak vélt dolgozókat.- Nem hiszek ebben a megközelítésben. A létszám leépítése gazdasági kényszer hatására zajlik. Egyik oldalról itt van a hatékonyság követelménye, a másik indok pedig, ami szintén a leépítést ösztönzi, az sajnos a bértömeg-szabályozás. Az egyéni bérek növelésének egyik, - néha az egyetlen - forrása a létszám csökkentése. Az már nem száz százalékig biztos, hogy a hatékonyság minden esetben nő, ha a létszámot csökkentik, hiszen ha csökken az eszközök kihasználtsági foka, akkor aligha beszélhetünk a hatékonyság növekedéséről. Meg kell vizsgálni minden esetben a piaci hátteret, mert előfordulhat, hogy az valóban szűkül, és akkor elkerülhetetlen a termelés csökkentése.- Ilyen esetben azért lehetne mást gyártani, de az a legritkább esetben történik meg. Végül is, ha kevesebben termelnek, nem nő a munkahelyek száma, akkor a termelés országosan csak csökkenhet.- Ez sem ilyen egyszerű, a szerkezetváltás nemcsak elhatározás kérdése, mai viszonyaink között az átálláshoz viszonylag hosszú időre van szükség, amilyen bonyolultak és lassúak a folyamataink.- Mi a helyzet Tolna megyében - mondjuk ki nyíltan - a munkanélküliséggel?- Ma is elmondható, hogy nem tartozunk az exponált megyék közé. Jobb a helyzet, mint Borsodban vagy Szabolcsban. Az első tervezett és szervezett leépítés több mint 30 dolgozót érintett a Szekszárd-Paksi Vízitársulatnál. Nálunk inkább a létszámstopp lehetőségét használják fel, nem vesznek fel új dolgozót a távozók és a nyugdíjba vonulók helyett. Éppen most folyik egy negyvennégy fős leéptés a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál.- Mindenben a szabályok szerint?- Sajnos, nem. A vonatkozó 28/1986-os kormányrendelet előírásait nem tartották be, ennek végrehajtási utasítása ugyanis előírja, hogy három hónappal korábban be kell jelenteni a tervezett leépítést a megyei tanács vb munkaügyi osztályának. Most úgy néz ki, hogy két hónapot elegendőnek tartanának a vállalatnál. Márpedig ez alól a szabály alól senki nem adhat felmentést. A döntést a helyi szakszervezeti szervnek meg kellett volna vétóznia. Most a jogszabály-szolgálatunkon keresztül intézzük az ügyet.- A szabályok, a háromhónapos bejelentési kötelezettségig meghosszabbított felmondási idő, és a hat hónap elhelyezkedési támogatás csak abban az esetben jár, ha 10-nél több embert küldenek el egyszerre. Mi van, ha egyenként teszik?- A szakszervezet kezdettől kifogásolta ezt. Kidolgozás alatt van a rendelet olyan módosítása, amely minden egyes dolgozó szociális biztonságát garantálja. A szak- szervezet álláspontja szerint minden felmondás esetén legyen bejelentési kötelezettség. Ez a tervek szerint 10 főnél kisebb létszám esetén hat hét lenne. Szükséges, hogy a rendelet hatályát, vagyis a jogi védettséget a szövetkezeti szektorra is terjesszék ki. Van itt még egy nagyon kényes és fontos kérdés. Mi legyen azoknak a fiataloknak a sorsa, akik első munkavállalók? Ha ők nem tudnak elhelyezkedni, akkor ennek a számuknál lényegesen nagyobb társadalmi hatása lesz. A fiatalok cél- és távlatvesztését minden áron el kell kerülni, mert ennek a morális, társadalmi következményei belátha- tatlanok lehetnek. Az átmenetileg szükséges strukturális munkanélküliség végső kiküszöbölése is csak új munkahelyek teremtésével képzelhető el. Igaz, ez mindenképpen összefüggésben van a gazdaság stabilizálásával, és a majdani kibontakozással, vagyis a megoldás csak ezzel együtt képzelhető el.- Ha szigorodnak a felmondás szabályai, akkor ez kedvezhet a lógósoknak.- Nem tudok azonosulni ezzel a felfogással. Meggyőződésem, hogy az emberek többsége tisztességesen akar dolgozni, csak meg kell hozzá teremteni az anyagellátás, a szervezés belső, illetve adott esetben vállalaton kívüli feltételeit. Addig, amig emberek anyaghiány, szervezési hibák, vagy rossz gépek miatt képtelenek dolgozni, kérdés, hogy milyen erkölcsi alapunk van felvetni a munkafegyelem kérdését. De ha felvetjük, akkor nemcsak a fizikai munkásoknak kell címezni. A szabályok megszegőivel szemben mód van fegyelmi felelösségrevonásra, de a két kérdést semmiképpen nem szabad összekeverni. A foglalkoztatás egész problémaköréhez kapcsolódva szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nincs társadalmilag veszélyesebb jelenség, mint a létbizonytalanság. Ráadásul a megyében elsősorban a szakképzetlen, a bejáró dolgozókat érinti a leépítés. Egy-egy településen csak néhányan élnek, ezért nem képzelhető el szervezett megoldás, még akkor sem, ha erre a vállalatok mutatnának is hajlandóságot, mint ahogyan nem mutatnak jelen pillanatban. A megyében mintegy 150-200-an vannak, akik tartósan nem tudnak elhelyezkedni.- Hogyan kaphat például családi pótlékot az, aki állás nélkül marad?- Ha a házastársa dolgozik, akkor annak a munkáltatójánál kell kérni. Arra még nem volt példa, hogy mindketten munkanélküliek lettek volna, de nyilván arra is fel kell készülni, és akkor más intézményes módon biztosítani a gyermekes családok támogatását. Mára kormányprogram elfogadásakor is az volt a szakszervezet álláspontja, hogy a gazdasági kérdések megoldása mellé oda kell tenni a szociálpolitikai csomagtervet is. A szakszervezet nem elégedett a családi pótlékok emelésének mértékével, különösen most, hogy a gyermeknevelés költségei megnövekedtek. Javítani kell a hetven éven felüliek és a kisnyugdíjasok helyzetét is. Szükséges az egész szociálpolitikai intézményrendszer átfogó reformja, ennek a kidolgozása folyamatban van. Ehhez tartozik a nyugdíjrendszer is, aminek a gyors megváltoztatását a szakszervezet nem tartja időszerűnek, átfogó reformját megfelelő időpontban igen. Mindez összefüggésben van a gazdasággal, ezért, ha nem mehet egyszerre, akkor közben kell lépéseket tenni, például az alacsony nyugdíjak esetében.- Mit tehetnek a szakszervezeti alapszervezetek?- Alapszervezeteink nincsenek könnyű helyzetben, amikor dönteniük kell. Lehet, hogy az én egyéni véleményemmel sokan nem értenek egyet, mégis elmondom. Minden intézkedésnek megvannak a maga határai, ameddig meg lehet azokat hozni. A fiatalokról már beszéltünk, de általában a munkanélküliség nagyságának és mérté-, kének is megvannak a határai. Azt követően már olyan tudati károkat okoz, amelyeket nem vállalhat egy társadalom. Minden egyes embernek meg kell adni a segítséget az egyéni sorsa megoldásához, de ennél még fontosabbnak tartom, hogy az alapszervezetek támogassák a hatékony foglalkoztatást, de a létszámleépítést csak végső megoldásként fogadják el, ha más lehetőség már valóban nincsen, mert különben pusztán arról kell dönteniük, hogy proletár testvéreiket mennyiért is adják el - ha szabad ilyen patetikusan fogalmazni. Egyébként úgy látom, hogy a szakszervezeti mozgalomban ismét új értelmet kap és előtérbe kerül egy régi fogalom és annak a gyakorlata, amit munkásszolidaritásnak nevezünk.- Köszönöm a tájékoztatást. ,HÁAOS/ IBOLYA Fő termékeik egyike a gyermekbútor
