Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

8 “rtÉPÜJSÁG 1988. március 19. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletéiből A népoktatás államosításáról szóló XXII. sz. rendelet fontosabb szakaszai: A magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami föladatnaktekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság vala­mennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezeléséve vesz át. Az intézet céljaira szolgáló minden ingatlan és ingó ennek a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná válik. A Tanácsköztársaság a munkásság művelődésének emelésére minden ed­diginél nagyobb szabású oktató és neve­lőmunkát szándékozik végezni. Mind­azokat, akik a Tanácsköztársaság társa­dalmába és szellemébe beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kí­vánja állítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalma­zottai közül azokat, akik ennek a föltétel­nek megfelelnek, a Tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi szemé­lyeket (papokat, szerzeteseket, apácá­kat) azonban csak akkor, ha világi sze­mélyekké lesznek. Az átvétel akként tör­ténik, hogy az intézetek alkalmazottai ennek a rendeletnek az alapján külön in­tézkedés nélkül a Tanácsköztársaság ideiglenes szolgálatába lépnek. Állandó alkalmazásuk tekintetében a közoktatás- ügyi népbiztos ama vizsgálat letételének alapján fog határozni, amely az illetők társadalmi fölfogására és ismereteire terjed ki. Az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a já­rulékokat, amelyekből az intézetüket ed­dig egészben vagy részben föntartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszol­gáltatni. Az intézetek céljaira szolgáló ingatla­nok és ingók átadásának megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az in­gók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek föntartására szolgá­ló járulékok beszolgáltatásának elmu­lasztása, késedelmes vagy az eddigi mó­don való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit forradal­mi törvényszék elé kell állítani. (Igazság, 1919. április 6.) Az iskolák átszervezése A közoktatásügyi népbiztósság a jövő tanévben a nem megfelelő helyiségek­ben lévő iskolák kifogástalan elhelyezé­séről is gondoskodni kíván. Ezen kívül az osztatlan népiskolákat osztott iskolává átalakítani s a zsúfolt osztályokat párhu­zamos osztályok felállításával megszün­tetni szándékozik. Mindezekhez, vala­mint a felállítandó napközi otthonokhoz Körlevél a paraszt és munkástanácsok megalakításáról és a főbb feladataikról 1. Paraszt és Munkástanácsok rögtöni megalakítása, kinek tagjai képezik az elöljáróságot. 2. A paraszt tanácsok hatásköre: az összes őstermelők érdekeinek megvédé­se, úgymint az összes gazdasági munkálatok ellenőrzése. 3. A Munkás és Paraszt tanácsból alakíttatik egy 3-as kutató bizottság, amely minden 100 kát. holdnál nagyobb gazdaságban levő összes marha és gabona készletet felkutatni és arról nyolc nap lefolyása alatt a megyei paraszt tanácsnak jelentést tenni tartozik. 4. Az összes bevetetlen földek bejelentése. 5. Az összes mezőgazdasági munkások bérkérdésének rendezése. 6. A munkás tanácsok hatásköre az összes ipari és kereskedelmi és szellemi munkások gazdasági érdekeinek megvédése, továbbá az összes ipari cikkek ellenőrzése. Szekszárd, 1919. évi március hó 29-én. A megyei Munkás és Paraszt tanács vezetősége és internátusokhoz megfelelő új iskola­helyiségekre van szükség. Ennélfogva felhívja a városi és falusi tanácsokat, hogy a művelődés céljaira szükséges helyiségekről már most gondoskodjanak s e célra felhasználható és alkalmas és a régi rend megdőltével felszabaduló he­lyiségeket, épületeket már most foglalják le s a lefoglalt, illetve kijelölt helyiségek­ről, azok számának, nagyságának rész­letes feltüntetésével a megyei tanácshoz tegyenek jelentést. (Igazság, 1919. július 18.) Proletárgyermekek ingyenes fürdőzése Az óvodákba és iskolákba járó proletár­gyermekek ingyenes fürdőzése érdeké­ben a főváros népbiztossága a következő­ket rendeli el: Az összes fürdők tisztálko­dásra szolgálók. Valamennyi helyiségeiket minden berendezéssel együtt hetenkint két félnapon és pedig: pénteken reggel 7 órától délután fél 2 óráig és szombaton déli 12 órától estig az óvónők vagy tanítók és tanítónők vezetése mellett csoportosan megjelenő gyermekeknek ingyenes fürde­tésére tartoznak átengedni. Hasonlókép­pen igénybe vesszük a magánlakásokban levő fürdőszobákat hetenkint egyszer, szombaton egész napon át az iskolai, vagy kisdedóvói igazolvánnyal odautalt gyer­mekek ingyenes fürdetésére. A fürdőszo­bák birtokosai tartoznak a fürdéshez szük­séges fűtőanyagot, világítást, törölközőt és szappant ingyen rendelkezésre adni. A fürdéshez igazolványt nem kaphatnak azok a gyermekek, akik fertőző betegség­ben szenvednek. Ennek a rendeletnek a végrehajtására részletes utasításokat adunk ki. „ . . . ... (Igazság, 1919. március 30.) MAGYAR TANÁCSKÖ2 A Népszava tudósítása a szekszárdi direktórium megalakulásáról, a megyei és a városi közigazgatás átvételéről, 1919. március 14. eseményeiről A Szekszárdi Munkástanács már régebben elégedetlen Ma­yer Gyula dr. főispán-kormánybiztos működésével. Erre okot elsősorban a néptanács megalakítása adott, amikor a kor­mánybiztos a munkástanács követelése ellenére amit a törvény is megenged, hogy 14 tagú legyen a néptanács, csak 9 tagú néptanácsot alakított. Neki tulajdonítják azt is, hogy Tolna me­gye a Közélelmezési Hivatal feketelistájára került, ami érzéke­nyen sújtja az ellátatlan munkásokat és tisztviselőket. Az elége­detlenség azután pénteken abban nyilvánult, hogy a munkásta­nács elhatározta a kormánybiztosi hivatal átvételét. Amíg az át­vétel megtörtént, a városban általános sztrájk volt. A megye élé­re azután 5 tagú direktóriumot választottak. A kormánybiztos­ság ügyének elintézése után a munkásság újra munkába állt, és most a legnagyobb rendben megy minden a régi kerékvágás­ban. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul a kor­mánybiztos távozását és teljes bizalommal van a direktórium iránt. Népszava, 1919. március 16. — Ismeretlen szerző verse: Mi voltál eddig? Mi voltál eddig? Urak lábkapcája, Kit elkerültek, mint a döghalált, Férgek tanyája volt a te tanyád is, S ütöttek vertek, mint kivert kutyát. A lányodat megvették mocskos pénzen, S ott hervadt el az úri büntanyán, A fiadat meg odafogták melléd, Együtt vérzett véled a rabigán. S mi volt a béred emlékszel-e rája? Könnyeddel sózott penészes falat. S ha szólni mertél (,) kényurak pribékje Hajszolt halálra, mint fenevadat. Felvéreztél a kálvária hegyre, Véreztél de erőd el nem hagyott. Szögezzed föl a néked szánt keresztre, Ki elnyomott, a koronás latort. Aranyruhás pribékjeit melléje, Hadd szenvedjenek ezer kínhalált: Pusztuljanak, mert millióknak vére, Ártatlan vére bosszúért kiált. Tolna megyei Vörös Újság, 1919. július 31. 2. p. Somogy üzen Tolnának Csecsemő­védelem A lengyeli kastélyban elhelyezett cse­csemőotthont láttam. Vétenék a piciny proletárcsecsemők hálája ellen, ha nem írnék róla. Röviden, mert papirínség van. Amint a gyönyörő park közepére érek, egy facsoport alatt 8 piciny pöttön em­berke mozgolódik, totyog a fűben. Közöt­tük egy kedves gondozónő: Nagy Zsófi és Sebestyén Mária, Tolnavármegye fő- csecsemővédőnője. Szívesen fogad; készségesen, szaporán magyaráz. Alig tudom követni a gyors gondolatmenetet. Meglátszik rajta a hivatásszeretet. Köz­ben a kis csecsemőkkel beszél és a daj­káknak parancsokat oszt, a gondozónő­vel vált néhány kérdést. Egy operettme­lódiába kezd s a kis Miska, 1 éves talált cigánygyerek ritmikus mozgásokat vé­gez. Látszik, hogy a vérében van. Mind a nyolc elhagyott, gyenge 1 -2 hónapos ta­lált csecsemő (volt) s ma mind majd ki­csattan az egészségtől. Fölmegyünk a kastélyba. Az egyik te­remben 12 piciny, filigran fehér, ideális csecsemőágyacskában pihegnek a pro- letárcsecsemök, az anyátlan, vagy apát­ián árvák, a rajtuk meleg, anyai szeretet­tel csüggő Erdélyi Gizella gondozónővel, ki éppen az egyik apróság testsúlyát mé­ri a dajkával s jegyzi be a törzslapba a számot: 468 dkg. Példás tisztaság és rend. A lélegzetem is visszafojtom, hogy meg ne zavarjam a kis szunnyadók ál­mát, de ők a fővédőnővel együtt biztat­nak: csak hangosan, nincsenek a picik elkényeztetve! Valóban nincsenek. Olya­nok, mint a tüskök. Pedig mind csene- vész volt, mikor kapták őket. Egy másik terembe megyünk. Itt már nagyobbacskák csúszkálnak a földön. A kis Katica a parketten mászkál s folyton mosolyog reám. Nem tudom megállani, hogy fel ne vegyem, meg ne csókoljam. Ki tudja érezte-e már az apai csók ízét. Ezt a termet egész odaadással, tele idea­lizmussal Sebestyén Margit gondozónő vezeti. És így megyünk tovább - sorba a termeken, a dajkaszobákon, a beteg­szobán, fürdőn, konyhán. Boldog kis csecsemők. Jó kezekben vannak. Talán a 25 közül ma 5 sem élne, ha ide nem ke­rült volna. S most ezek az önfeláldozó né­nik megmentették nekünk, a társadalom­nak. Az otthont Sebetyén vármegyei fővé- dönövel 1918-ban az áldozatkészségé­ről és emberszeretetéről ismert Apponyi Sándorné alapította. Ma a Tanácsköztár­saságé. Az egy év alatt az összes halálo­zások száma: 1. Pedig a fővédőnővel együtt majdnem mind átment a spanyo­lon. De az otthon s vezetője meleg em- berszeretetét a vidéki községekbe is el­küldi. Pl. Mucsi községben békében a csecsemők 70%-a halt el, 1918-ban 53%, tehát 17%-kal kevesebb. Mi lenne, ha ez a szám évenkint 17%- kal csökkenne és ha a terv szerint min­den központi helyen otthonok létesülné­nek? Megköszöntem a fővédőnő kalauzolá­sát s megkérdeztem, hogy mások is megtekinthetik-e az otthont? Nem csak megengedik, de örömmel várnak minden érdeklődőt, sőt kéri, hogy különösen az anyák keressék fel, akiknek a legna­gyobb készséggel ad felvilágosítást, uta­sítást. Én azt hiszem, ezt az otthont min­den áldott anyának meg kellene nézni, mielőtt Rómába megy. Nem bánnák meg. Forrai (Igazság, 1919. július 18.) Az egész világon forr, kavarog a régi bűnök zagyvaléka. Sírtásó, csontos rab­szolgatartók, jóban kéjelgő, dologtalan henyék, gonoszok uralma nagy temetés­re indul... A vörös ember a bűnök sírjába temeti a népnyúzó zsarnokokat. A rom­lott világ bűnös haldoklásánál és a vörös világ új életének születésénél legyetek köszöntve proletár lélekkel, harcos pro­letárok, az egész világon egy célért küz­dő robotos emberek. Éledjen a világforradalom! Pusztítson a világforradalom! Teremtsen a világforra­dalom! És csak hadd súgják egymás fü­lébe a látományt látók, hogy „kísértet jár­ja be az egész világot, a kommunizmus kísértete”, - mi meg dolgozzunk, szórjuk az eszme szentséges igazságait, szítsuk a harcot, a kíméletlen forradalmi elszánt­ság erős lendületét fokozott szilaj erővel: tanítsuk meg azokat, akiket meg kell taní­tani, hogy a „proletárok csak láncaikat veszíthetik és nyerhetnek cserébe égy egész világot”. Mozog a föld. Proletárok, ami robotos, küzdő, kiuzsorázott, elszánt, hős testvé­reink lelke ölel bennünket körül. Olaszor­szág városaiban kigyúlt a láng és ez a láng el fogja borítani egész Itáliát. Vi­lágsztrájk! Beleszédült az angol és fran­cia zsarnok uralom, bele fognak szédülni a világ összes zsarnokai, népnyúzói, és a proletárszívek még jobban összedob­Humoros eset Pár nappal ezelőtt egy feltűnően meg- gömbölyödött menyecske járult Bencze elvtárs, direktóriumi tag elé:- Nézze elvtárs, milyen gömbölyű va­gyok... Nemsokára meglesz a kicsike is...- Az nagyon szép lesz... De hát mi kö­zöm nekem ehhez?- Hát... csak azt akarom kérni, hogy ha már megszületik a kicsike... csinálják ki, hogy apja is legyen neki...- Hogy gondolja ezt kedvesem?... Csak nem akarja, hogy én vállaljam az apaságot?... Öreg vagyok már... aztán mit szólna az asszony?!... Az asszony elmosolyogja magát:- Hát igen tisztelt magas direkterium- ság, nem is így gondoltam én ezt, hanem csak annyit rendeljenek el, hogy az apja le ne tagadja... (Igazság, 1919. április 13.) bánnák az egész világon. Kishitűek, még mindig kétkedők, látjátok-e már kibonta­kozni a titánok nagyszerű küzdelmét? Megismeritek-e már a fölcsapó láng- nyelvekből a vajúdó idők nagyszerű tör­ténelmi tényének, a rohamléptekben kö­zelgő világforradalomnak fönséges szép szimptomáit? Zsarnokok, népnyúzók reszkettek-e már mindenütt? Erzitek-e már henye testeteken a proletáröklök zú­zó ütéseit? Remélitek-e még, hogy bűnös világotokat vissza tudjátok állítani? Új vi­lágok, új erkölcsök, új élet felé törtetünk. Kinyílt-e már a szemetek vakok? Látjá- tok-e már kibontakozni a dolgozók, a proletárok hatalmát, életét az egész vilá­gon? Csak föl! Előre küzdőd harcoló, szenve­dő embermilliók, hordozói új keresztek­nek. Csak előre! Vas ököllel leütni min­denre, ami az új világ kialakulása előtt gát akar lenni. Vas ököllel szétzúzni mindent és mindenkit, ahol eszményi küzdelmünk tagadással találkozik. A világ proletárjai velünk vannak. Az egész világon minden­felé jelt adnak immár robotos szövetsé­geseink. Csak kitartás! Elszántság! Mienk a siker. Mienk a diadal. GERÖ MANÓ a Somogyi Munkás szerkesztője (Tolnamegyei Vörös Újság 1919. július 31. 2-3. p.) Szerkesztői posta- B. J. Szekszárd. Azt nem kell restel- nie, hogy az említett és mostanában gyakran hallott idegen szavak jelentősé­gével nincs tisztában. Kívánsága szerint közöljük, hogy kapitálizmus alatt azt a politikai irányzatot kell érteni, amely a tő­kések (sokpénzű emberek) érde(ke)it szolgálja. A feudalizmus politikája a szü­letett arisztokraták (főnemesek - herce­gek, grófok, bárók, stb.), főként a nagy­birtokosság részére akar kiváltságokat biztosítani a dolgozó tömegek rovására. A feudalizmus eredeti értelme „hűbéri­ség", amely a 48 előtti jobbágyvilágban élte nálunk fénykorát. A föderáció (kon­föderáció) alatt államok szövetkezetét kell érteni. (Igazság, 1919. április 13.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents