Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ Teljesítették tőkésexport-kötelezettségeiket Nehézségek, gondok, várható sikerek a Bonyhádi Ruházati Kisszövetkezetnél Kasler Veronika rátéthímzést készít a hatfejes, programozható, automata hímző­gépen Gorbacsov Belgrádban A nyolcvanas évek egyik legnehezebb gazdasági évét értékelte a napokban a Bonyhádi Ruházati Kisszövetkezet. Azo­kat a külső és belső gondokat, melyek a konfekció-, bőrdíszmű- és lábbelirész­legnél a termelési eredmények csökke­néséhez vezettek, már a közgyűlést meg­előző munkahelyi ,tanácskozásokon megvitatták, - mondta Selényi Ottóné el­nök. Az 1987-es év első hónapjaiban az alapanyag-szállítási késedelmek terme­léskiesést, munkaerő-átcsoportosítási gondokat és ezzel kapcsolatban jelentős költségnövekedést okoztak. Az év köz­beni anyag- és kellékhiányok, a cipőtal­paknál felmerült minőségi problémák, nehéz helyzet elé állították a szövetkeze­tét. Ugyancsak kedvezőtlen volt - szocia­lista exportjuk szempontjából - a rubel árfolyam zuhanása, mely további*nyere- ségcsökkenést vont maga után. Ezek a nehézségek a gazdasági egy­ség szervezetében, irányításában meg­lévő gondokat is felszínre hozták. „A problémákat 1988-ban mindenképpen csökkenteni kell!” - hangzott el a kisszö­vetkezet szűkebb és nagyobb nyilvános­sága előtt egyaránt. Mindezen nehézségek mellett a Bony­hádi Ruházati Kisszövetkezet tőkésex- port-kötelezettségeinek eleget tett, sőt, növelte ezeken a piacokon részvételét. Az idei tőkésexport-tervük 12 millió fo­rint, tervezett szocialista exportjuk pedig 15 millió. Az 1988-as évkezdés eddigi pozitív ta­pasztalatai, valamint az, hogy új, hazai alapanyagok felhasználásával olyan gyermekruha-kolleciót készítettek, mely­nek bemutatása kedvező visszhangra ta­lált nyugati partnereiknél, remélhetően segíteni fogja terveik megvalósításában a kisszövetkezetet. fké-gk Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra és felesége a jugoszláv állam- és párt- elnökség meghívására hétfőn a kora dél­utáni órákban Belgrádba érkezett. Pén­tek délig tartózkodik jugoszláviai hivata­los baráti látogatáson. Útjára elkísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több tanácsadó. A belgrádi repülőté­ren az 11-62-es különrepülőgépből ki­szálló Gorbacsovot, feleségét és kísére­tének tagjait ünnepélyes külsőségek kö­zött Lazar Mojszov, az állámelnökség el­nöke, Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke, Marjan Rozsics, a szö­vetségi parlament elnöke, Branko Miku- lics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez az idei első külföldi útja. Először jár Jugoszláviában, ahol a Szovjetunióból utoljára 1976-ban Leonyid Brezsnyev tett ilyen jellegű láto­A Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége állásfoglalást bocsá­tott ki a Minisztertanácsnak az áremelke­dések mérséklésére elfogadott irányel­veiről. Az állásfoglalás rámutatot: a Szak- szervezetek Országos Tanácsa február 19-i ülésén hangsúlyozta, hogy érdek- képviseleti, érdekvédelmi funkciójának igényesebb ellátásával is hozzá kíván já­rulni a belpolitikai stabilitás fenntartásá­hoz, a gazdasági, társadalmi problémák feltárásához. Ezért rendkívüli fontossá­got tulajdonít annak, hogy az árak emel­kedése ne haladja meg az 1988-ra terve­zett 15 százalékos mértéket. A SZOT elnöksége üdvözli a kormány irányelveit és erősíti mindazokat a szán­dékokat, amelyek az árszínvonal növe­kedését a tervezett határon belül tartják. Az elnökség felhívja a szakszervezeti szerveket, központi vezetőségeket, a te­rületi és vállalati szakszervezeti testülete­ket és tisztségviselőket, hogy társadalmi felelősségüket átérezve segítsék elő az infláció mérséklését. Felkéri őket, segít­senek tudatosítani, hogy a termelői árak gatást. Az SZKP KB főtitkára hétfőn dél­után a Föderáció Palotájában megkezdte hivatalos tárgyalásait Lazar Mojszowal, a jugoszláv államelnökség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB elnöksé­gének elnökével. * Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra hétfőn, úton Belgrádba, Magyarország területe felett átrepülve a gép fedélzeté­ről táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­rához. A Magyar Népköztársaság területe fe­lett átrepülve szívélyes üdvözletemet kül­döm Önnek, az MSZMP Központi Bizott­ságának, a magyar kommunistáknak, s minden dolgozónak, és sok sikert kívá­nok a szocialista építőmunkában - hangzik a távirat szövege. indokolatlan emelése a vállalati közös­ségnek is csak átmeneti hasznot hozhat, ezzel szemben súlyosan károsítja a fo­gyasztókat, az egész szakszervezeti tag­ságot. A SZOT elnöksége ezért szüksé­gesnek tartja, hogy támogassák azokat a helyi és országos törekvéseket, amelyek a jobb minőségű és szervezettebb mun­kavégzést célozzák, mert csak a jó minő­ségű, korszerű, takarékosan előállított termékek tömeges piaci jelenléte segít­het az infláció megfékezésében. A szakszervezetek a megvalósítás cselekvő részeseiként tovább folytatják társadalmi ellenőrzési tevékenységüket, tapasztalataikat továbbra is a nyilvános­ság elé tárják, hogy a közvélemény folya­matosan ismerje az árak alakulását és annak indokait. Ugyanakkor javasolják a kormánynak, az illetékes állami szerveknek, hogy az eddigieknél következetesebben és nyilvánosan járjanak el a tisztességtelen termelői és kereskedelmi áralkalmazás és a fogyasztói érdekek megkárosítói ellen. A SZOT elnökségének állásfoglalása A MTESZ országos elnökségének ülése Hétfőn budapesti székházában ülést tartott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége. A testület Fock Jenő elnökle­tével az élelmiszergazdaság eredmé­nyeiről, a termelés növelésének és haté­konyságának kérdéseiről tárgyalt. A ki­adott írásos anyag szerint a vizsgált idő­szakban - az elmúlt hét évben - fokozó­dott az agrárágazat jövedelemtermelő képessége, bizonyítva, hogy az ágazat képes egyidejűleg eleget tenni a növeke­dés és a hatékonyság fokozása követel­ményeinek. Az utóbbi két évben viszont a természeti károk (fagy- és aszálykár), a szigorodó szabályozórendszer, s az ipari anyagok, gépek árának emelkedése, va­lamint a fejlesztés csökkent lehetőségei némileg visszavetették a fejlődést. Mind­ez nem jelenti azt, hogy - amint azt sokan hangoztatják - veszélyben volna a mező- gazdaság prosperitása. Ezt hangsúlyoz­ta szóbeli kiegészítésében Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület el­nöke. Elmondotta: az ágazat teherbíró képességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az üzemeknek a költségvetéshez való hozzájárulása 5-6 év alatt a kétsze­resére emelkedett, miközben a számuk­ra folyósított közvetlen és közvetett támo­gatások alig nőttek, mi több: az utóbbi időben inkább csökkennek. Sokan az ipar és a mezőgazdaság együttműködé­se javításának fontosságát hangsúlyozva kifejtették, hogy a két népgazdasági terü­let gondjai egy részére olyan megoldá­sokat kell találni, amelyek kölcsönösen előnyére válnak az ágazatoknak és a kö­zös érdekeltséget tükrözik. ÜNNEP ES EMLEKEZES Ünnepelni, elődeinkre, a történelem dicső napjaira emlékezni - felemelő érzés, felelősségteljes feladat. Különösen napjainkban, amikor a szavak, a beszédek elértéktelenedési folyamata felgyorsult. Most, március 15-én a 140 évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk. Azért fontos az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc felidézése, mert a megemlékezés is alkalmat nyújt az őszinte szó elhangzására. 1988-ban mást jelent, mást kell jelentsen ez az ün­nep. Átalakuló életünk, mindennapi nehézségeink kö­zepette kell visszanéznünk, s egyben előre is, a jövőbe is tekintenünk. A reformkor évtizedein át készültek a magyar nép legjobbjai arra, hogy megszabaduljanak a feudaliz­mus bilincseitől. 1848 tavaszán a márciusi fiatalok fel­ismerték a lehetőséget, és határozott fellépésükkel alapvetően új irányt szabtak az eseményeknek. Vállal­ták a történelmi feladatot, mert egynek érezték egyéni boldogulásuk és a haza ügyét. Nemzetünk sorsforduló napjait éljük. Hasonlóan a 140 évvel ezelőtti forradalom eszméjéhez, ma is nem­zeti összefogásra van szükség. Saját generációnk, s az egész magyarság jövője múlik azon, hogy mennyire vagyunk képesek egymással közös hangot találni, a '48-as fiatalokhoz méltóan közösen cselekedni. Ne­künk, fiataloknak szükségünk van tiszta eszmékre, példaképekre. Új utakat akarunk kitaposni, de igé­nyeljük a múlt megismerhetőségét. Szemünk nyitott a világra, szivünk és agyunk fogékony a tiszta szándékok iránt. Mi, a mai fiatal nem­zedék vállaljuk '48 örökségét, a forrdalmi változások iránti igény következetes kép­viseletét. Ám ez az örökség nemcsak a miénk, hanem a magyarságé, népünké, mindannyiunké. Amikor a KISZ csatlakozott a forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteleté­re felállítandó emlékmű tervéhez, az a cél vezette, hogy hozzájáruljon egy új nem­zeti közmegegyezés alapjainak lerakásához. Elődeink, múltunk ismerete segített hozzá bennünket a napi konfliktusokban való eligazodáshoz. Önálló véleményt, felismerhető arculatot kell mutatni az ifjúsá­gi szövetségnek is. Mi a következetes, radikális meg­újulás hívei vagyunk. Számunkra az a cél, hogy hosz- szú távú tervhez elképzelések útvonalán tegyünk át­gondolt lépéseket. Nem vállalhatjuk a túlélés straté­giáját. A KISZ nem kívülálló szereplője a szocializmus építésének. Mi is részt akarunk venni a jövendő társa­dalmának kialakításában. A „Milyen szocializmust építsünk?” vitában azokat a kapaszkodókat keressük, melyék a megújuló, fordula­tot végrehajtó szocialista társadalom alappilléreit je­lentik. Cél, hogy megőrizzük a szocializmus fejlődésének vívmányait. A feltételek nem kedvezőek. Gazdasági helyzetünk közismert romlása nem egyformán nehe­zedik minden emberre, minden társadalmi rétegre. Nemcsak az időseken, a kisnyugdíjasokon kell segíte­ni, hanem a kisfizetésű, pályakezdő fiatalokon is. Segí­teni, megelőzendő a feszültségek felerősödését, de ez a segítség annyiféle, ahány embernek szól. Sokan hajlamosak a társadalmi cselekvést a jó munkával azonosítani. A jó munka csakugyan nélkülözhetetlen, de éppen ennyire nélkülözhetetlen az őszinte szó, a tisztességes közéleti cselekvés, az élő és hatékony mindennapi demokrácia is. Csak demokrácia légkörében oldhatók meg az előt­tünk álló gazdasági feladatok, csak így küzdhetők le a feszültségek, csak így hajthatjuk végre társadalmi cél­jainkat. 1848 azt az örök igazságot hordozza, hogy a nemzeti talpon maradáshoz közös ügyeink közösen elhatározott, és végrehajtott megoldására van szükség. Közös, azaz kompromisszumok alapján megszületett elhatározásokat akarunk. Mindezekhez, mint Széchenyi mondta: „Bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk a színre, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé.” SCHATTMANN CSABA a KISZ MB titkára Naponta 220 darab szoknya készül bérmunkában Szontágh Mártonné a kész szoknyákat meózza

Next

/
Thumbnails
Contents