Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
1988. március 14. /^touia'\ _ 4 wÉPÜJSAG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A végrendelet érvényességéről „Ez nem élet így” aláírással kapott levelet szerkesztőségünk, melyben a következőket kérdezte olvasónk: „Mi szükséges egy végrendelet érvényesítéséhez? Mikor érvényes egy végrendelet?” Dr. Deák Konrád válaszolt:- Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel. Szóbeli végrendeletnek is van lehetősége, ilyet azonban csak az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Az idevonatkozó további szabályok ismertetését nem tartjuk szükségesnek, hiszen ha közjegyzőhöz vagy bírósághoz fordul, ott a további tájékoztatást szükségszerűen megkapja. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magéának ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. Kihangsúlyozandó, hogy a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező is - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával. Az nem szükséges, hogy a tanúk a végrendelet tartalmát ismerjék, vagy tudjanak arról, hogy végrendelet tételénél működtek közre. Természetesen érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, b) kiskorú, vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, c) írástudatlan. Végül utalunk arra, hogy amennyiben írásbeli magánvégrendeletet kívánna készíteni, annak érdekében, hogy az mindenképpen érvényes legyen, az érvényességi feltételek egyike sem hiányozzon, nem tartjuk szükségtelennek ügyvédi segítség igénybevételét. Helyesen járt-e el a szerelő? Czigner Józsefné dalmandi olvasónk irta: az elmúlt év december 22-én elromlott a televíziójuk. Beszállították Dombóvárra a Gelkához. A készüléket alkatrészcserével megjavították, melyért 638 forintot fizettek. Egy hónap múlva azonban megint elromlott, a hiba ugyanaz volt, mint előzőleg. A szerelő ismét megjavította, melyért 231 forintot kért Olvasónk megkérdezte, hogy a garancialevél érvényes-e? Azt válaszolta, igen, de a kiszállást és a munkadíjat ki kell fizetni. Ő fizetett. Helyesen járt-e el a szerelő? A kérdésre a Dombóvári Elektromos Karbantartó Vállalattól Tamás Béla igazgató válaszolt:- A panaszt megvizsgáltam. Az átnézett számlák alapján műszerészünk helytelenül járt el, amikor másodszor is fizettetett a javításért, ugyanis garanciában kellett volna elvégezni a javítást Hogy a készülék újra meghibásodott, sajnos nem tehetünk róla. Az első javítás során kicserélt alkatrészt nem mi gyártottuk, mégis nekünk kell érte garanciát vállalni. Megkérem Czigner Józsefnét, hogy szervizünkbe szíveskedjék befáradni, ahol a második javításkor fizetett ősz- szeget visszaadjuk. Kitisztítják-e az árkot? Özv. Holik Lajosné simontornyai olvasónk írta: Simontornyán, a Laposi tér 4. szám alatt lakom több mint negyven éve, előttem és persze a szomszédaim előtt folyik el az egész hegy csapadéka. Ha egy kiadós eső van, nemegyszer előfordult, hogy úsztak az udvarok és a kertek, tönkre téve az egész évi munkánkat A magam részéről minden évben kitisztítottam az árkot, nem így más, aki a téren lakik. Most, ebben az évben ígéretet kaptunk, hogy kikövezik az árkot Neki is álltak a munkának, úgy két hónappal ezelőtt Olyan mélyre ástak, kb. 1 méterre a járdaszinttöl, a hidak alját kihagyva, hogy a csapadék nem tud lefolyni. Kérdezem én, mi értelme van ennek az egész munkának, ha minden eső után újrakezdik? A Simontornyai Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Cserháti Péter válaszolt:- A Laposi téren kialakított csapadékelvezető árok vezeti el Simontornya délkeleti oldalán levő magasan fekvő területein keletkezett csapadékvíz egy részét a Gyár utcai árkon keresztül a Sió-csatornába. Az árok nem burkolt, szikkasztó árokként üzemel, 1 darab betonból készült áteresz és néhány, lakók által épített különböző átkelő híd keresztezi. Hosszú évek tapasztalata, hogy évenkénti tisztítással nem lehet tisztán tartani, mivel nagy esőzések idején gyakran feltelik hordalékkal. A tanács eddig csak évi egy alkalommal tudta elvégezni a tisztítási munkálatokat a költségvetési üzemmel, mivel a község területén több csapadékelvezető árkot is karban kell tartani a lakosság társadalmi munkában történő ároktisztítása mellett. A tanács anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé az egy évnél gyakoribb tisztítást. A felmerült panaszt a körzet tanácstagja több alkalommal jelezte a tanács vezetésének. Működésem ideje alatt az 1987. december 29-i tanácsülésen is elhangzott. Az a döntés született, hogy az említett árokszakaszt szükséges betonlapokkal burkolni, így a tisztítása egyszerűvé válik, akár az érintett lakosság is könnyen tisztíthatja időnként. A költségvetési üzem ez év elején a szükséges anyagokat beszerezte és a földmunkákat megkezdte. A munkavégzéssel kapcsolatos hiányosságokat kivizsgálásra kiadtam a költség- vetési üzem vezetőjének. Késlelteti a munkát a tervezés alatt álló szennyvízcsatorna-rendszer is, mivel célszerű a betonlapburkolatokat a szennyvízcsatorna folyásfenék-szintjé- nek ismeretében beépíteni, ugyanis a lakóházakból a szennyvizet az említett árkon keresztül kell védőcsőben kivezetni. Összegezve: feladatunk a lakosság igényeinek tervszerű és gazdaságos kielégítése, ezért is rendeltük meg a már hosszú évek óta esedékes munkát. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Lapjuk 1988. február 27-i számában „Hol lehet buszjegyet kapni?” című írásukkal kapcsolatban az alábbiakat szeretnénk az olvasók tudomására hozni. A Magyar Posta és ezen belül a Pécsi Postaigazgatóság területén működő egyes postahivatalok 1987. év végéig csak megbízás alapján árusították a Volán helyi utazási jegyeit. Az 1988. január 1-jével életbe lépett adózási rendelkezések értelmében a Magyar Posta a korábbi feltételek mellett az árusítást végezni nem tudja. A megbízás alapján végzett jegyárusítás bevétele a Volán vállalaté, amely után járó jutaléknak, mint bérnek adóterheit a Posta átvállalni nem tudja. Ez nem jelenti azt, hogy a Posta elzárkózik a helyi utazási menetjegyek árusítása elől. Lehetőséget ad arra, hogy a Volán közvetlenül hírlapárusokkal kössön megbízási szerződést a jegyek árusítására. A jelzett cikkből nem derül ki, hogy melyik postai árusítóhelyen volt eredménytelen a jegyvásárlási igény, de valószínű ott, ahol a Volán nem kötött az árussal megbízási szerződést. A Posta nem zárkózik el az árushálózat fenntartásától, de dolgozóit nem kötelezheti arra, hogy a Volánnal számukra kedvezőtlen feltételek mellett kössenek szerződést. Kulcsár Teréz Pécsi Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettes (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Immár ötödik alkalommal tartották meg a hagyományos dombóvári és városkörnyéki kertbarátok borversenyét, mely rendezvény házigazdája a dombóvári művelődési ház volt. Az idei borversenyre 157 minta érkezett, melyből 58 vörös- és 99 fehérbor nevezését írhatták be a szervezők. A fehérborokat zömében a vegyes fehér minták képviselték. Ezenkívül a bizottság találkozhatott Olasz- rizlinggel, Rizlingszilvánival, Traminivel is, melyek szép eredményt értek el. A vörösboroknál szintén a vegyes vörös kategóriában indult a legtöbb minta. A bírálat eredményeként 6 arany-, 30 ezüst-, 88 bronzérem és 14 oklevél kerülhetett kiosztásra. Sajnos 19 mintát ki kellett zárni a versenyből. BODÓ IMRE Borverseny Dombóváron Visszhang A borok bírálata előtti sorszámozása Fotó: Dombai István A lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 92/1987. (XII. 29.) PM-ÉVM számú együttes rendelete, amely előírást tartalmaz arra az esetre is, amikor a támogatásban részesült dolgozó munkaviszonya az előírt határidőn belül megszűnt, kimondja, hogy a nyújtott kölcsönt a dolgozó az illetékes pénzintézet útján kamatmentesen, havi részletekben köteles visszafizetni, s hogy a kölcsön összege után a pénzintézet évi 1% kezelési költséget számít fel. Tudni kell, hogy a munkáltató szerv a kölcsönnel támogatható lakásépítéshez (-vásárláshoz) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - vissza nem térítendő támogatást is nyújthat. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 93/1987. (XII. 29.) PM-ÉVM számú együttes rendelete az egyes építési kölcsönökről szóló korábbi jogszabályt módosítja, egyes építési munkák esetében az állami kölcsön törlesztési idejét 15 évben, más munkák esetében 20 évben határozza meg, előírja, hogy - a lakásfenntartó szövetkezetnek nyújtott kölcsön kivételével - a havi törlesztés összegét a család jövedelmének figyelembevételével kell megállapítani és azt is, hogy ha az adós a korábbi rendeletek alapján 1987. december 21-ig nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönökre még fennálló tartozását a vállalt határidő előtt saját pénzeszközeiből teljesen vissza fizeti, úgy a fennálló tartozásból 40% engedmény illeti meg. Az értékesítés céljára lakást építők és a lakásépítő szövetkezetek részére nyújtható kölcsönök feltételeiről szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 94/1987. (XII. 29.) PM számú rendelete, amelyből itt csupán ennyit idézünk: „Kölcsönt behatárolt terület előkészítésére vagy egy, illetőleg egy időben épülő több lakóépületnek legalább a használatbavételi engedély kiadásához szükséges mértékű felépítésére lehet nyújtani és azt csak a megjelölt célra lehet felhasználni.” Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 65. számában jelentek meg és 1988. január hó 1. napján hatályba léptek. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 87/1987. (XII. 30.) számú rendelete, amely a dolgozó nő részére - ennek kérelmére - beteg gyermekének otthoni ápolása érdekében ennek 10 éves koráig, más közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából - ha a dolgozó az ápolást személyesen végzi - legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság biztosítását írja elő. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a dolgozónak - kérelmére - legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a dolgozó magánerőből a saját részére lakást épít. Ez a fizetés nélküli szabadság munka- viszonyban töltött időnek számít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együttélő házastárs igényelheti, szabályozza a rendelet azt is, hogy a szabadságot mikor kell kérni és mikor kell kiadni, s hogy az igénybe vehető megszakítás nélkül, de igénybe vehető részletekben is. A kollektív szerződés szabályozhatja az egyhuzamban igénybe vehető szabadság legkisebb időtartamát. Ez utóbbi jogszabály a Magyar Közlöny 1987. évi 66. számában jelent meg és ugyancsak 1988. január hó 1. napján lépett hatályba. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Olvasóink erről-arról Ügyeletesünktől kérdezték Ügyeleteseinkhez több kérdés is érkezett, melyekre idő és hely hiányában nem tudtak azonnal választ adni. Most ezeken a hasábokon ezekre az észrevételekre, kérdésekre adunk választ. Kerekes Antal szekszárdi olvasónk azt kérdezte, hogy mi az oka annak, hogy a Tartsay utcában a Volán-telep mögötti garázsoknál hetek óta nincs villany? A szekszárdi Kalpka lakótelepről telefonált egy olvasónk, aki elmondta, hogy az A/3 és a B/3 épület között egy személygépkocsi megrongált egy villanyoszlopot, amelyből kilógnak a vezetékek. A villanyszerelők, akiknek szóltak amiatt, bekötözték az oszlopon lévő kis ajtót, de ez szerinte nem elég a biztonsághoz. A környéken rengeteg kisgyerek lakik, akik játék közben életveszélyben forognak. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatóságának Keselyűsi úti kirendeltségét kerestük meg, hogy a két észrevételre választ kapjunk. Klézli Ferenc elmondta, hogy arra a kérdésre, melyben az olvasó arról érdeklődik, hogy a Volán-telep mögötti garázsoknál miért nincs villany, erre azért nem tud válaszolni, mert nem is tudtak róla. Ilyen esetekben jó lenne, ha a problémát, a hibát az illetékeseknek jelentenék, mert akkor hamarabb, első kézből tudnának róla, s azonnal intézkedhetnének. A második bejelentésre válaszolva elmondta, hogy a hibát megpróbálták azonnal elhárítani, más megoldást hirtelen nem találtak, de feltétlenül utánanéznek, hogy a villanyoszlopon a kis ajtó még biztonságosabban zárva legyen. Ürmös Péter kérdezte, hogy hány kisgyereket kell még elütni ahhoz, hogy az újvárosi gyalogátkelőhelynél rendőrlámpát szereljenek fel. A sárga fény nem figyelmezteti eléggé az autósokat, telefonálónk kislányát is elgázolta egyik héten egy személygépkocsi ezen a zebrán. A múzeum mögött évek óta ott áll a közlekedési lámpa, de soha nem működik. Javaslataként elmondta, hogy nem lehetne-e átszerelni az Újvárosba, mivel eddig az illetékesek azt mondták, oda pénzhiány miatt került a sárga lámpa. A Pécsi Közúti Igazgatóság Tolna Megyei Főmérnökségéről Pataki József fenntartási vezető mérnök válaszolt. Az újvárosi kereszteződésbe - melyet az olvasó említett - közlekedéstechnikai okok miatt a közúti igazgatóság nem tervezi forgalomirányító jelzőlámpa elhelyezését. Ez a jelenlegi állapotban ugyanis a forgalom áteresztését nagyban rontaná. A lassú forgalom ezzel a lámpaelhelyezéssel még lasúbbá válna. Ez műszakilag teljesen megoldhatatlan, nincs rá lehetőség. Egyébként ezt a kereszteződést a rendőrség fokozottan ellenőrzi. A zsúfoltság az 56-os út új, Szekszárd városközpontját elkerülő szakaszának elkészültével oldódik meg. Mindehhez azonban még hozzá kell tenni, hogy az újvárosi csomópont átépítése hozna ugyan változást, de erre a munkára nincs anyagi fedezet. íratlan szabály, hogy segítsük egymást a közlekedésben! ez mindkét félre érvényes. Értendő a gyalogosra is, aki féktávolságon belül nem lép le járdáról kijelölt gyalogátkelőhelyre sem és a gépkocsivezetőre is, aki fokozott elővigyázatossággal közelíti meg a gyalogátkelőhelyet. Ezen szabályok betartásával talán sokat segíthetnénk a balesetek elkerüléséért.
