Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
|\/| A. IVIMSzálkai 1988. március 14. HÉTFŐ szilánkok XXXVIII. évfolyam, 62. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft 5 - . - '■ ■ ■ ■ Grósz Károly miniszterelnök a KSZE közgyűlésén A termelési rendszerek a világszínvonalat képviselik „Új nemzeti közmegegyezésre van szükségünk" Szombatot a KSZE - Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés - Növénytermesztési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat közgyűlésére Szekszárdi érkezett tírósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A miniszterelnököt a megyei pártbizottságon Váradi László, a pártbizottság titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta, majd Fekete Ferenc, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Tamás Istvánné, a megyei pártbizottság titkára és Tóth József, az MSZMP KB munkatársa jelenlétében tájékoztatták Tolna megye helyzetéről. Grósz Károlyt, a KSZE központi telepén Zángó Zoltán, a Mezőfalvai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatója, a KSZE igazgatóságának az elnöke és Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója fogadta. A közgyűlés küldötteit - akik 257 termelőszövetkezetet, 29 állami gazdaságot és 13 ipari vállalatot képviseltek - Zángó Zoltán köszöntötte, majd röviden elemezte a 15 éve alakult termelési rendszer eddigi eredményeit. Hangúlyozta: a termelési rendszerek bebizonyították, hogy munkájukkal a világ legfejiettebb technikáját, technológiáját adják át a gazdaságoknak, ennek segítségével is képes a magyar mezőgazdaság hozzájárulni a népgazdaság eredményeihez. A rendszer múlt évi eredményeiről Lakatos Csaba adott számot az igazgatótanácsnak.- Rendszerünknek 1987-ben az ország 11 megyéjében voltak partnerei, zömmel a Dunántúlon, de 22 taggazdaság a Duna-Tisza közén található. Az általunk integrált terület 653 675 hektár, az ország szántóterületének a 12-13 százaléka. A közös vállalat az 1987-es - az igazgatótanács által elfogadott - eredménytervét teljesítette. A közös vagyon 342,6 millió forint, az árbevétel 1 milliárd 720 millió forint. Az adózás alapjául szolgáló eredmény 22,4 millió forint volt. Vagyoni, valamint egyéb tagi betétre 27,7 millió forintot osztottunk vissza, pénzforgalmunk pedig megközelítette a 4 milliárd forintot - mondotta beszámolójának bevezetőjében Lakatos Csaba. A KSZE partnergazdaságai 1987-ben 249 393 hektáron termeltek búzát, az országos terület 18 százalékán, kukoricából 205303 hektár, napraforgóból pedig 66 409 hektár termőterületük volt. Ezenfelül 11 növényi kultúrát integráltak és több mint 50 féle szolgáltatást nyújtottak. A rendszer többek között 25 000 féle alkatrészt- forgalmazott. A termelési rendszer bevételeinek döntő részét ma már nem a hagyományos partneri díjak képezik, hanem a kereskedelmi tevékenység bevételei.- A szocialista országok közül az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, illetve a Szovjetunióban indul üzleti lehetőségekkel kecsegtető kapcsolat a rendszerexport keretében. A múlt évben sikerült Indonéziában is kukoricatermesztési célból 400 hektárra szerződést kötni. - hangsúlyozta Lakatos Csaba. A közös vállalat a jó együttműködés keretében kapcsolatot alakított ki a nagy külpiaci tapasztalatokkal rendelkező Technoimpex-szel, a Chemolimpex-szel, együttműködnek a Seedinvest-tel, az Agroinvest-tel és tagvállalatukkal, a Komplex-szel.- A külföldi vállalkozásaink - mondotta Lakatos Csaba - az üzleti eredményeken túl hozzájárulnak szakembereink felkészültségének, szakmai és kereskedelmi _ tapasztalatainak bővítéséhez. A beszámoló további részében a jövőről, valamint a mezőgazdaság, így a KSZE taggazdaságainak problémáiról esett szó. Az agrárgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában a mennyiségi szemléletet végképp föl kell váltani a minőségre való törekvésre, amelyben nagy szerepet kell vállalni a termelési rendszernek. A termelési rendszer funkciója megváltozott: már régen nem a gépek, kemikáliák, a vetőmag elosztója, hanem a mezőgazdasági termelés innovációs motorja, illetve szolgáltató-ellátó háttere. Nem elvont „szaktanácsadásra" - hangzott el a beszámolóban -, hanem az üzemi szakemberekkel való mindennapi operatív együttműködésre, komoly műszeres vizsgálatokra, táblaszintre adaptált termelési stratégiák kidolgozására van szükség. A nehezedő gazdasági körülmények között a KSZE továbbra is arra törekszik a jövőben, hogy partnerei részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges technikai hátteret. Az 5-6 tonnás búza- termesátlaghoz, a 7-8 tonnás kukoricatermésátlaghoz, hatékony jövedelmező gazdálkodáshoz megbízható, megfelelő technikai színvonalú, biztonságos szerviz- és alkatrészellátási háttérrel rendelkező géppark szükséges.- Éppen ezért hozott bennünket nehéz helyzetbe a Nemzeti Bank forrásszűkítő intézkedéseivel - mondotta a KSZE igazgatója. - A mezőgazdaság szezoní !:s hiteligénye, annak kielégítése nem múlhat a kereskedelmi bankok pillanatnyi forráshiányán. Befejezésül Lakatos Csaba kijelentette: - Remélem, hogy a beszámolóból is kitűnt az a közös szándékunk, hogy versenyben akarunk maradni, hogy a kormány jobbító szándékú programjában aktív és felelős résztvevők kívánunk lenni. A beszámoló után a vitában a felszólalók elmondták, hogy a szigorodó gazdálkodási feltételek miatt sokat küszködnek az elismerésre méltó eredményekért. Többen megismételték: a termeléshez nélkülözhetetlen hiteligények kielégítése nem múlhat a bankok pillanatnyi forráshiányán. „A társadalom egésze a szocializmusban képzeli el jövőjét” A vitában felszólalt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is. Nagyra értékelte a KSZE közgyűlésén is megmutatkozó tenni akarást, elismerve a közös vállalat és taggazdaságainak eredményét. Ezt követően az ország politikai közhangulatát értékelte.- A társadalom egésze a szocializmusban képzeli el jövőjét - mondotta -, elfogadja a párt vezető szerepét, azt, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyokban nem következik be változás, s hogy a szocialista világközösséghez való tartozásunk is alaptétel. Új nemzeti közmegegyezésre van szükség. Ehhez azonban a mai helyzet egyszerre igényli a problémák sokoldalú politikai és szakszerű gazdasági elemzését. Ez a közmegegyezés, a nemzeti egység nem lehet olyan hosszú távú és széles bázisú, mint az 1957-ben kialakult. A társadalom minden rétegének meg kell egyeznie az alapkérdésekben, abban, hogy minőségi gazdálkodásra van szükség, abban, hogy a gazdaság esetleges működésképtelensége miatt hosszú távra lemaradnánk a világ élvonalától. Ezt követően a miniszterelnök hozzászólásában rámutatott, hogy a közhangulat nem jó, idegeskedés, türelmetlen- • kedés és a jövőtől való félelem jellemzi az országot. Van követelődzés és illúzió is a (Folytatás a 2. oldalon.) A szünetben a vendégek az udvaron és a csarnokokban megtekinthették a fejlett mezőgazdasági technikát Hét végén a művelődési házakban „Nincs időm semmire, elfutnak mellettem a napok, hetek, mindenből kimaradok" - ismerős a panasz, ami többnyire azt a felsorolást szokta megelőzni, milyen kulturális programoktól maradt távol az elfoglalt családfő, áldozatot vállaló anya, sőt, legutóbb meglepődve hallottam egy gimnazista korú lány kifakadását. Ez az állandósult időzavar azonban egy ponton túl csupán mentségként szolgál, vagy éppen nagyon is figyelmeztető jelzést ad: közművelődési intézményeink nem azt nyújtják, amit várnak, ami megmozgatja az embereket. A szakma válságáról zajló vitában e helyütt nem szeretnénk belebocsátkozni, inkább egy rövid körképet adunk arról, hogy az elmúlt hétvégén mivel várták a helybélieket a kultúrházak- ban, művelődési központokban. A megyeszékhelyen a Babits Mihály művelődési központban a klubfoglalkozások, tanfolyamok vonzottak százakat az intézménybe. Évek óta sikerrel tartják szombat délelőttönként a különböző korcsoportoknak a gyermekjátszókat, ami jó kiválasztási alapul szolgál az elismert Bartina Néptáncegyüttes számára, és legalább ilyen fontos, hogy jó hét végi programot jelent, sikerélményt ad a kicsinyeknek. Ezzel egy időben tartották meg a fafaragók tanfolyamát és az elsősorban szakmai jellegű népművelők számára valamint a bábosoknak szervezett kurzust, délután pedig a nyugdíjasok találkoztak a szokott helyen és időben. A legifjabb és legidősebb generáció közöttiek vasárnap este a Budapest Ragtime és a Molnár Dixieland nagyszerű közös fellépésének tapsolhattak, igazi könnyűzenei ínyencségként. A bonyhádi művelődési központban szombaton délután került sor a gyerekek játszójára és mint rendszeresen, most is próbáltak a kezdő és haladó néptánciskola fiataljai. Szűkebb réteget érintett a népzenei tanfolyam záróakkordja, zsűrizése, az esti diszkóra azonban megtelt a ház. Hasonlóan sokakat vonz a hét végi filmvetítés, amit kényszerhelyzetben kellett az intézménynek átvállalnia, otthont adnia a moziban. (Folytatás a 3. oldalon.) 1848-ra emlékezünk 1848. március 15-ről, nemzeti ünnepünkről megyénk minden városában, községében, közép-és általános iskolájában megemlékeznek. A megemlékezések március 14-én, hétfőn kezdődnek. Néhány az érdekesebbnek ígérkező programok közül: Ma Bonyhádon délután egy órától városi emléktúra, majd a gimnázium klubjában táncház, végül este hét órakor fáklyás felvonulás lesz, mely ifjúsági nagygyűléssel fejeződik be. Hétfő-kedden a megye több iskolájában rendeznek ünnepi programokat, izgalmas, változatos műsorokkal. Szekszárdon március 15-én ifjúsági diákcentrum lesz a Munkásművelődési otthonban 13-22 óráig pol-beat műsorral, non-stop videóvetítéssel, számítógépes játékokkal. 15 órakor ünnepi megemlékezés, koszorúzás a Béla téren. Lesz lakáspolitikai fórum a fiataloknak, majd ugyancsak fáklyás felvonulás, ünnepi műsor. Simontornya kedden egész napos programot kínál, a várjátékokkal kezdődően a Petőfi-szobor avatásig és a felvonulásig érdekesebbnél érdekesebb műsorokkal. A különböző rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulójának megemlékezése miatt Szekszárdon március 15- én az alábbi forgalomkorlátozás lép életbe: Reggel hat órától lezárják a Béla tér egy részét, illetve a Vármegyeháza előtti útszakaszt. Forgalomkorlátozás március 15-én A város iskolái mutatkoztak be műsorral, kiállítással a tamási művelődési házban „A társadalom egésze a szocializ- v musban képzeli el jövőjét” Kokárdakészítők a mórágyi általános iskolában. Fotó: bj.
