Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-02 / 27. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. február 2. Rálőttek a tiltakozókra Tovább nőtt a feszültség a megszállt területeken Az Izrael által megszállt területeken hétfőn tovább nőtt a feszültség, szinte valamennyi fontosabb körzetben újabb összecsapások voltak a tömegesen utcára vonuló palesztin tüntetők és az izraeli katonák között. Az utóbbiak - esetenként oldalukon izraeli telepesekkel - több helyszínen is rálőttek a tiltakozókra. Emiatt újabb két palesztin fiatal meghalt és legalább nyolcán megsebesültek. Izraeli kormánykörök szerint az Egyesült Államok újabb kísérletet kíván tenni legalább egy áthidaló megoldás elérésére, csökkentendő a robbanásveszélyt, de Samir kormányfő leszögezte, szó sem lehet arról, hogy hadseregüket kivonják a megszállt térségekből. Egy ciszjordániai kisvárosnál, Anabtá- nál hétfőn több száz palesztin tüntető zárta el a Náblusz-Tulkarm országutat, kövekkel dobálva meg az arra haladó izraeli jármüveket. Szemtanúk szerint egy katonákat szállító buszból, valamint a személyautókból kiszálló fegyveresek az egyik úttorlasznál elkezdtek lövöldözni. Egy 17 és egy 21 éves fiatalembert agyonlőttek, többeket megsebesítettek. A gázai övezetben az ENSZ menekült- ügyi hivatala jelentette, hogy a rafahi tábornál az élelmiszersegélyre várakozó palesztinokra botokkal támadt rá a katonaság, többeknek, közöttük az UNRWA- alkalmazottaknak is kezét, illetve lábát törve. A külvilágtól elzárt Nábluszban az éjszaka a hadsereg több tucat palesztint tartóztatott le lakásán. Jichak Tabin hadügyminiszter hétfői rádiónyilatkozatában ismét megfenyegette a „zavarkeltőket és rendbontókat” s közölte: a nyugalmat minden eszközzel helyre kívánják állítani. Politikai oldalról ezt igyekszik elősegíteni Washington is, amely Simon Peresz külügyminiszter szerint új kezdeményezéssel kíván élni. A katonai rádiónak elmondotta, hogy információi alapján az Egyesült Államok a közeli hetekben előterjeszti indítványát, amely - lecsillapítandó a kedélyeket - átmeneti megegyezést irányoz elő, majd háromszakaszos megállapodást, melynek kidolgozásában (pontosan nem meghatározott) nemzetközi fórum is részt venne. A hétfői Ha’arec szerint Jichak Samir kormányfő elutasítja az indítványt, mert ellenzi akárcsak részleges kivonását is az izraeli megszálló erőknek a palesztinok lakta területekről. Samir ugyancsak elveti az úgynevezett területi kompromisz- szumot, azt, hogy a megszállt területek vagy azok egy része feletti szuverenitást átengedjék Husszein jordán királynak - ahogy azt a munkapárti vezetők és az amerikai kormány is javasolja. Samir leszögezte: a Camp David-i keretek között kész megvitatni a palesztin területek autonómiájának ügyét, sőt, engedményként az eredeti öt évnél rövidebb „átmeneti” időszakot is el tud képzelni - de számára csak a (korlátozott) palesztin önkormányzat jelenthet alternatívát. Ezt az önrendelkezési jogot követelő palesztinok túl kevésnek tartják. Kurt Waldheim cáfolta a vádakat Magyar-indiai vegyes vállalat A Mátraplast Müanyagfeldolgozó Szövetkezet és az Innofinance Rt. magyarindiai vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg az indiai Standard Mills Co.- val. A tervek szerint a vegyes vállalat Bombayben 6 millió dolláros alaptőkével alakul meg, ebből a magyar részvétel 2 millió dollár. A vegyes vállalat a Mátraplast által Magyarországon és a konvertibilis elszámolású piacokon eddig is sikeresen forgalmazott magyar szabadalom, a Quadroject nevű egyszer használatos orvosi fecskendőket fogja gyártani. Az Innofinance Rt. a licencet, a Mátraplast a gyártási technológiát adja, amelynek ellenértéke fedezi a vegyes vállalat létrehozásához szükséges magyar alaptőke egy részét. Kurt Waldheim osztrák államfő a bécsi Die Presse hétfői számában határozottan cáfolta, hogy a második világháborúban köze lett volna mintegy négyezer jugoszláv polgári személy deportálásához. Kijelentette: véleménye szerint számos jel mutatja, hogy hamisítvány a távirat, amelyet az ügyről a nyugatnémet Der Spiegel című lap hozott nyilvánosságra. A lap szerint a táviratból kiviláglik, hogy Waldheim - a német Wehrmacht hadnagyaként - az említett jugoszláv foglyok koncentrációs táborba szállítását követelte a nácikkal szövetséges horvát fasisztáktól. Kurt Waldheim kijelentette: a sürgöny közlésével meg akarják téveszteni a közvéleményt és azt a nemzetközi bizottságot, amely az ő második világháború alatti tevékenységét vizsgálja. E hattagú, nemzetközi történészbizottság az osztrák kormány felkérésére foglalkozik az üggyel. Jelenleg tartja tanácskozásainak negyedik, egyben utolsó fordulóját, és eredeti tervei szerint február 8-ig kellene elkészítenie jelentését. A testület szeretné megvárni nyugatnémet tagja, Manfred Messerschmidt jugoszláviai látogatásának eredményeit. Messerschmidt Zágrábba kíván utazni, hogy ott találkozzék Dusán Plencsával, a belgrádi hadtörténeti intézet volt vezetőjével; a Der Spiegel említett cikke szerint ugyanis Plencsa bukkant a szóban forgó táviratra magánjellegű kutatásai közben. Az út azonban a jelek szerint egyelőre halasztást szenved. Mint Messerschmidt közölte, senki nem tudja, hol van az eredeti távirat, illetve annak megtalálója. Borul-e a papírforma? Republikánus riválisok Mennyire tud érvényesülni a jelenleg hatalmon lévő elnök „kisugárzása”? Előnyt vagy hátrányt jelent-e közvetlen munkatársa számára a Fehér Házban eltöltött jó néhány esztendő? Vagy - ha mégis megbicsaklana George Bush remélt sikersorozata az amerikai elnökjelöltségért folytatott versengésben - melyik vetélytársa lesz képes öt lekörözni? Mennyire használhatja ki a „Nagy Öreg Párt” (GOP - Great Old Party, ahogy a konzervatívokat nevezni szokták) a demokraták soraiban jelentkező szétzilált- ságot, a Gary Hart visszatérésével még inkább megerősödött zűrzavart? Féltucatnyi jelölt Ez a néhány kérdés nyilvánvalóan távolról sem tükrözi teljesen azt a bizonytalanságot, amely mostanában a Republikánus Párt hatalmon maradási esélyei körül fennáll. De érzékelteti talán azt a közhangulatot, az egymással nemegyszer ellentétes tényezők sokaságát, amely a konzervatív (ön)jelöltek további sikerét vagy kudarcát befolyásolhatja. Hiába letisztultabb a kép ugyanis valamivel a republikánusok táborában, a féltucatnyi elnök aspiráns heves csatározása így is épb eléggé kusza helyzetet teremt. Más kérdés, hogy a startvonalhoz felsorakozott hat politikus közül aligha jósolható komoly esély valamennyinek. Úgy tűnik, elég alárendelt szerepet fog játszani például Pierre du Pont (a neves mágnáscsalád sarja korábban Delaware állam kormányzói tisztét töltötte be) vagy Pat Robertson tiszteletes, aki úgynevezett televangelistaként, vagyis a televíziós egyházi műsorok egyik ismert alakjaként szerzett - bizonyos körökben - népszerűséget. Ugyancsak nehéz lenne felmérni, terem-e babér Jack Kemp (New York-i képviselő) vagy Alexander Haig egykori külügyminiszter számára. Ők inkább jobbra állnak a politikai centrumtól, sőt Kemp meglehetősen szélsőséges irányvonalat képvisel. Márpedig régi tanulság - persze nemcsak az amerikai közegben -, hogy igazi diadalra csak az a jelölt számíthat, aki minél több szavazói rétegből hódíthat el szavazókat, vagyis minél közelebb helyezkedik el az „arany középúthoz”. Kettős versenyfutás Legnagyobb eséllyel a hat induló között tehát a jelek szerint egyelőre Bush alelnök, illetve fő ellenfele, Robert Dole kansasi szenátor rendelkezik, aki egyben a szenátus republikánus csoportjának igen befolyásos vezetője. Kettőjük versenyfutása könnyen elhúzódhat egész a nyári elnökjelölő konvencióig, miközben a többiek esetleg fokozatosan leszakadnak, vagy felsorakoznak egyik vagy másik sikeres aspiráns mellett. Furcsamód az eddigi televíziós viták során nem annyira a jelöltek eltérő kül-, vagy belpolitikai programja került reflektorfénybe (gúnyoros sajtóvélemények szerint sokszor nem is igen fedezhető fel érdemi különbség), hanem inkább személyi támadások és botrányszagú esetek kiteregetése dominált. Bushnak például azt vetették szemére - s ez vélhetőleg sűrűn megismétlődik még -, hogy szerepe korántsem tisztázott az Irangate botrányban. Mit tudott és mit nem az alelnök a teheráni fegyverszállítási ügy, illetve a kontrák törvénytelen támogatása kulisszatitkairól? - a vádak és keresztkérdések alighanem kényelmetlenül érik a Reagan mellett hetedik éve „várakozó” Busht. Más kritikák épp posztjával kapcsolatban érik. Nem tudott önálló arculatot kialakítani a Fehér Házban - szegezik neki Mai kommentárunk A déli dilemma Egy világhírű svájci téli üdülőhelyről, a szanatóriumairól is ismert Davosból olyan jelentés érkezett, amely alkalmas arra, hogy egyszerre négy fővárosban is elégedettséget keltsen. Történt ugyanis, hogy Davosban egy nemzetközi gazdasági szeminárium résztvevőjeként három és fél órán keresztül tanácskozott egymássala Görög Köztársaság és a Török Köztársaság kormányfője. Akik csak valameny- nyire is ismerik a térség történetét és jelenét, jól tudják, hogy ez a találkozó önmagában is szenzáció, és nemrég még egyszerűen elképzelhetetlen lett volna. Ha létezik - márpedig bizony létezik - a nemzetközi porondon az „ősellenség” fogalma, akkor a két szomszédos ország érzelmi alapállása kölcsönösen ebbe a kategóriába (volt?) sorolható. Az okok közül alighanem a történelmi tényező a legmarkánsabb. Az, hogy göröghon igencsak hosszú ideig az oszmán birodalom - meglehetősen mostohán kezelt - gyarmata volt. Az ősi Hellas felszabadításáért annak idején nemcsak görög hazafiak ezrei áldozták életükt, de - többek között - Lord Byron angol költő, a világirodalom történetének egyik kimagasló poétája is. A görög függetlenséggel azonban nem ért véget az ellenségeskedés. A mindkét ország közelében lévő, és török-görög vegyes lakosságú Ciprus lett a szüntelenül sistergő kanóc, ami bármikor robbanással fenyegetett, és mint tudjuk, a robbanás be is következett, amikor török csapatok szállták meg a sziget jó részét. Hagyományos nézeteltérés volt a part menti vizek birtokjoga, és az utóbbi időben az Égei-tenger kontinentális talapzat feletti szuverenitás kérdése is. Mivel ez fontos ásványi kincsek tulajdonjogát jelentheti, ez a téma 1987 márciusában úgy felizzott, hogy a két ország között szabályos háborús feszültség támadt, amit nagy nehezen, NATO-közreműködéssel sikerült takaréklángra tenni. Sok groteszk helyzetet produkált, hogy a két ősellenség egyazon katonai szövetségnek a tagja. Jórészt ezért volt bevett fordulat „a NATO gyenge déli szárnyáról” beszélni. És ezért állíthattuk fentebb, hogy a rendszeres konzultációt is előirányzó megegyezés nemcsak az érdekelt két, hanem összesen négy fővárosban okozhat némi megkönnyebbülést. A másik két főváros: Brüsszel, a NATO főhadiszállása, és Washington, amelynek sokszor okozott fejfájást a görög-török viszony. . HARMAT ENDRE NATO hadgyakorlat Norvégiában A NATO gyorsan bevethető erői nagyszabású hadgyakorlatot tartanak március 2-töl 24-ig Norvégia északi körzetében - közölte hétfőn a NATO európai haderői főparancsnokságának szóvivője a belgiumi Casteau-ban, a főparancsnokság székhelyén. A manőver fedőneve: „Arrowhead express 88”. Bush alelnök egyfajta „kötéltáncos” politikát folytatott ellenlábasai, némileg igaztalanul persze, hiszen az alelnöki megbízatás már csak hivatali kötelezettségeiből, teendőiből eredően is, soha nem volt igazán alkalmas arra, hogy betöltője túlzottan elhatárolhassa magát a mindenkori elnöktől, így volt ez Bushsal is, akinek ráadásul arra is vigyázni kellett, hogy ne idegenítse el teljesen a konzervatív vonalhoz ragaszkodó pártcsoportokat, gazdasági és ideológiai vezetőket. Tevékenysége, megnyilatkozásai tehát nemegyszer egyfajta óvatos kötéltáncra hasonlítottak. (Az alelnök viszont Dole és ex-miniszter felesége pénzügyi manőverei kapcsán indított támadást.) Republikánus mérleg A republikánus riválisok között tehát egy Bush-Dole párharc tűnik a legvalószínűbbnek. Az esélyek, az erőviszonyok természetesen még jócskán változhatnak, hiszen az előválasztások egymásutánja, egy favorit lemaradása vagy egy korábban háttérbe szorult jelölt (az amerikai politikai nyelvezet szerint a „szürke ló”) kiugrása alaposan felboríthatja a papírformát. A leglényegesebb azonban nem is ez a személyek közötti viadal. Sokkal jelentősebb, hogyan ítéli meg az amerikai lakosság a gazdasági helyzet alakulását, valamint hogy a némileg eny- hültebb nemzetközi légkör, a tavaly decemberi és a most kora nyárra tervezett újabb Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó eseményei miként érintik az egész republikánus adminisztráció mérlegét. Abból a szempontból, hogy Reagan után ki foglalja el helyét a híres Ovális irodában, talán ez a fő kérdés.SZEGÖ GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST - A Hazafias Népfront időskorúakkal foglalkozó Országos Bizottsága hétfőn ülést tartott az HNF Belg- rád rakparti székházában. A tanácskozásra meghívták az úttörőszövetségnek és a KISZ Központi Bizottságának a képviselőit, valamint az ország különböző területein működő nyugdíjasklubok vezetőit. A fiatalok és az idősek kapcsolatát elemző eszmecserén Knoll István, a bizottság elnöke ismertette az idősek segítésének eddigi eredményeit. MOSZKVA - A Moszkvától Észak- Nyugatra, a Volga partján fekvő Jarosz- lavlban hétfőre virradóan vasúti szerencsétlenség történt. A Volgán átívelő vasúti híd közelében kisiklott és felborult egy Vologdába tartó tehervonat több kocsija, köztük egy erősen mérgező anyagot szállító tartálykocsi, amely az ütéstől megsérült; a veszélyes anyag kiömlött. * Január 20-a és február 1 -je között Moszkvában megtartotta első ülését a közös határ rendezésével foglalkozó megbeszéléseken részt vevő szovjet és kínai kormányküldöttség munkacsoportja. A két fél megkezdte a szovjet-kinai határ keleti szakaszának kijelölésével kapcsolatos kérdések megvitatását. Megállapodtak arról, hogy munkájukat áprilisban Pekingben folytatják. Igor Ro- gacsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet kormányküldöttség vezetője hétfőn fogadta a munkacsoport kínai tagjait. BERLIN - A közrendet megzavaró csoportosulás kísérlete miatt három személyt hat-hat hónapi szabadságvesztésre ítélt hétfőn egy berlini bíróság. Velük együtt eddig összesen 11 személyt ítéltek el amiatt, hogy a Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emlékére január 17- én rendezett berlini tömegfelvonulást a rendszert bíráló feliratokkal akarták megzavarni. Valamennyiket felfüggesztés nélküli szabadságvesztés büntetéssel sújtották. A még nem jogerős ítéletek hat hónaptól egy évig terjednek. BECS - Nyomozás indult az ellen az osztrák vállalat ellen, amely Ausztria semlegességi státusát megszegve fegyvert szállított Iránnak - jelentette be Franz Vranitzky osztrák kormányfő. Egy rádióinterjúban a kancellár hozzáfűzte, ha van olyan politikus, aki tudott az ügyletről, annak távoznia kell posztjáról. Ügyészi nyomozás a Noricum cég, a Voest-AI- pine leányvállalata ellen indult, mert 1984-ben, amikor az anyavállalat, a legnagyobb osztrák állami cég kritikus gazdasági helyzetben volt, fegyvereket adott el Iránnak. Az ország alkotmányba foglalt örökös semlegessége viszont tiltja, hogy Ausztriából fegyvert szállítsanak hadban álló országnak. A Noricum ennek ellenére lövegeket adott el - mintegy 300 millió dollár értékben - Iránnak. Ezt a cég vezetősége maga is beismerte múlt hétfőn. A szenátus befolyásos vezetője, Robert Dole
