Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-12 / 36. szám

1988. február 12. 2 Képújság Ülést tartott a Minisztertanács Mai kommentárunk Brüsszeli kényszerpálya Valóban kényszerpályán érezhetik magukat a Közös Piac kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének résztvevői. Hiszen országaik közvéleménye - csakúgy mint a nemzetközi sajtó - eredményt, azaz megállapodást vár tőlük. „Sikerre vannak ítél­ve”, fogalmazta egy újságíró kolléga, találóan érzékeltetve, hogy most már aligha tehetik meg az EGK-főnőkök, hogy ne állapodjanak meg. A nyugat-európai integrá­ció ugyanis jó két hónapja elfogadott költségvetés nélkül éldegél, tavaly két csúcs- konferencia sem volt elegendő a vitás ügyek megnyugtató rendezésére. Utoljára decemberben halasztottak, miután a legélesebb ellentéteket kiváltó témákban nem voltak képesek kompromisszumot lelni az állam-és kormányfők. Most, a harmadik nekifutásra már meg kellene alkotni a nagy művet, mivel a do­log alaposan a körmére égett a tizenkét kormánynak. Ha egyáltalán a közelébe sze­retnének kerülni a jövő évtized elejére ígért nagy célnak, a teljesen egységes belső piac megvalósításának, most nem szabad megrekedniük a vajhegyek, a fölöslége- sen termelő földek és a közösségi pénztárak összefüggő problémasorában. Mint a Közös Piac legnagyobb kolonca ma is az, ami már jó évtizede mindig, a mezőgazdasági támogatás. Annak idején, a kezdetekkor a két nagy alapító tag, Franciaország és az NSZK saját belső érdekelnek megfelelően olyan rendszert ala­kított ki, hogy a közösség költségvetésének jó kétharmadát a mezőgazdasági ter­melők támogatására fordítsák. Ez kellett a francia és a nyugatnémet parasztoknak, akik a párizsi, illetve a bonni kormánypártoknak fontos szavazói. A nagy segítés azonban azt eredményezte, hogy az egész közösségben fellendült a mezőgazda- sági termelés, annak nyomában pedig egyhamar a túltermelés, az eladhatatlan vaj­hegyek és tejtavak szaporodása. Amikor az újabb „nagy" Nagy-Britannia is belépett a Közös Piacba, rögtön harcot indított az agrártámogatások rendszere ellen, de eleddig kevés sikerrel. Míg aztán az ebben is igen kemény Thatcher asszony közölte kollégáival, országa addig nem fizeti be a tagdíját, azaz hozzájárulását a közös költségvetéshez, amíg nem állapod­nak meg egy normálisabb mezőgazdasági rendben. így lett, hogy egyelőre nincs költségvetése a közösségnek, s a két leginkább érintett, Franciaország és az NSZK olyan engedményeket fontolgat, amely kielégítené Angliát és a hozzá csatlakozott Hollandiát. Az elmúlt hetekben gyakran tanácskozott Párizs, Bonn és London, tehát körvona­lazódik a kompromisszum, hogy aztán az annyira sürgető egyezséget végül is sike­rül-e megfogalmazni, és kölcsönösen elfogadni itt Brüsszelben, az ma délutánra derul kL AVAR KÁROLY (Folytatás az 1. oldalról.) korábban döntő többségükben gazda­sági kérdések szerepeltek, és csak rit­kán kerültek az asztalra lényeges társa­dalompolitikai problémák, bel- és külpo­litikai vagy művelődéspolitikai ügyek. Társadalmunkban megerősödött az eltérő érdekeket képviselő társadalmi szervek tevékenysége. Új viszonyra van szükség a kormány és az érdekképvise­leti szervek között, de az érdekegyezte­tés mechanizmusa még nem alakult ki véglegesen, nem működik szervezetsze­rűen. Kívánnivalót hagy maga után a kor­mánynak a végrehajtás ellenőrzésében betöltött szerepe is. Itt nemcsak követke­zetességre, hanem sokkal nagyobb ru­galmasságra is szükség van, hiszen az igen sok szálon futó megújulás óhatatla­nul együttjár tévedésekkel, hibákkal is. Ami a munkamódszert illeti: a kor­mányülések korábban szinte kizárólag Írásos anyagok, főként jogszabályterve­zetek megvitatásával foglalkoztak. így kevés idő jutott a kölcsönös szóbeli tájé­koztatásra, az általánosabb kormányzati problémák kötetlen megbeszélésére. Külön is szólni szeretnénk a kormány­zati munka nyilvánosságáról, nyíltságá­ról. Eddig is tapasztalhatták a kormány­nak azon törekvését, hogy nyíltan beszá­moljon munkájáról mindekelötta minisz­terelnök és helyettesei, a miniszterek mind gyakoribb nyilvános szereplésein, s a szóvivői sajtókonferenciákon is. A jö­vőben ez a tevékenység még kiterjed­tebb, még tudatosabb lesz. Ehhez csak egy adalék: a közeljövőben a Külügymi­nisztérium is a nyilvánosság elé áll - mondotta Bányász Rezső. A kormány új munkamódszereiről folyt konzultációban meghatározó szerepe volt Grósz Károlynak, aki az ülést vezette - hangoztatta a szóvivő, reagálva ezzel arra a megjegyzésre is, hogy a miniszter- elnök az utóbbi hetekben nem mutatko­zott a nyilvánosság előtt. Hozzátette: ke­ményen dolgozó miniszterelnökünk is megérdemel időnként egy kis szabadsá­got. A Tatabányai Szénbányák szanálásá­val kapcsolatban (a Magyar Rádió ér­deklődésére) rámutatott: a szanálás kife­jezést ez esetben is csak úgy lehet értel­mezni, mint életképessé tételt. Ezúttal is ez a cél; tudniillik, hogy biztosítsák a jö­vedelmező bányászkodás feltételeit a Tatabányai Szénbányáknál. A kormány­nak eltökélt szándéka következetesen végigmenni ezen az úton, s amilyen gyor­san csak lehet, megoldást keresni arra, (Folytatás az 1. oldalról.) állattenyésztésének - fejezte be Hart­mann Lajos. Megyei helyzetkép Bea József, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője elmondta, hogy a megye mezőgazdaságának utolsó tíz esztendejében egyetlen veszteséges üzem sem volt, de most Sárszentlőrincen komoly veszteséggel zártak, és kisebb gond van Nagykónyiban is, annak elle­nére, hogy általában jó évet zárt a megye mezőgazdasági szektora. Előtérbe került a mezőgazdaságon belül is az állatte­nyésztés, aminek értékeléséből kiderült, hogy 1984-ig fejlődött, ám azóta eltérően és szélsőségesen változott a helyzet. Az 1986-87-es intézkedések már érzékel­hető eredményeket hoztak. Tavaly egy gazdaság (Öcsény) felszámolta a szar­vasmarhatartást, összességében gyen­ge visszaesés tapasztalható e téren. Za­la, Győr és Veszprém után Tolna megye következik az országos összehasonlítás­ban, míg a tejtermelés stagnál. Az egy fő­re jutó tejtermelés, amit a megye lakos­ságához mérünk, 432 liter. A felvásárlás­ban 1,5-2 százalékos a visszaesés, míg a minőség tovább javult, ami órási ered­mény. A húsmarhatartás valamelyest megsínylette, hogy a támogatás főként a tejtermelést segítette. A sertéstenyész­tésben Békés megye mögött a második megyénk, egy lakosunkra 213 kilo­gramm sertéshústermelés jut, az orszá­gos átlag 159 kilogramm. A szövetkezeti szektorban ugyan növekedés tapasztal­ható, míg a kistermelés és a háztáji ser­téstartási kedv csökkent. Sok az ijedelem és a tisztázatlan kérdés is e téren, az ér­dekeltségi rendszert is felül kell vizsgálni - hangzott el. Jelentősen megnőtt a ház­táji sertésvágás is, ami becslések szerint évente megyénkben 100 ezer sertést je­hogy az érintett vállalatok mielőbb élet­képessé váljanak. A bruttósított bérek kifizetésének ta­pasztalatairól (a Magyar Hírlap kérdésé­re) szólva Bányász Rezső elismerését fe­jezte ki a vállalatok, intézmények pénz­ügyi szakembereinek, akik igen nagy munkát végeztek ennek kapcsán, s túl­nyomó többségükben hibátlanul; az ösz- szesített tapasztalatok szerint sikeresen oldották meg e feladatot. Persze hallhat­tunk olyan vállalatokról is - mivel az ilyen esetek kerülnek nyilvánosság elé -, ahol hibák, elmaradások történtek, s emiatt csak előleget tudtak fizetni, vagy sok dol­gozó kényszerült reklamálni a rossz elő­készítés miatt. Ehhez kapcsolódott az az újságírói megjegyzés (Népszava), hogy néhány helyen azért nem tudtak időben bért fi­zetni, mert az új jogszabályok némelyike a hivatalos lap megjelenésének késedel­me folytán nem kerülhetett a szakembe­rek kezébe. A szóvivő válaszában hang­súlyozta: mostani ülésén a kormány is azt állapította meg a sorozatos késedel­mekről, hogy ez már nem technikai, ha­nem politikai jellegű problémát okoz, ezért a kérdés azonnali megoldására utasította a Minisztertanács Titkárságát. Bányász Rezső az ország jelenlegi adósságállományáról is tájékoztatást adott (az Ötlet kérdésére): 1987 végén a konvertibilis nettó adósságállomány 10,9 milliárd dollár, bruttó adósságunk pedig 17,7 milliárd dollár volt. A kettő közti kü­lönbséget a rendelkezésünkre álló pénz­készlet, a tartalékok, a rövid lejáratú kint­levőségek és az általunk nyújtott hitelek­ből álló követelések teszik ki. A kormányszóvivő véleményét kérték a közös tanácsú községek napjainkban ta­pasztalható önállósodási törekvéseiről. (A Dunántúli Napló érdeklődésére) Bá­nyász Rezső kifejtette: a kormány is tá­mogatja, hogy a lakosság döntése alap­ján önálló tanácsot hozzanak létre ott, ahol alapos indokkal nem tartható fenn a társulás. El kell ismerni, hogy néhol nem érvényesül a társközségek egyenjogú­sága. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy újabb tanácsok létrehozásával jelentő­sen megnövekedhetnek az igazgatási költségek, amit helyi forrásokból, esetleg külön helyi támogatásokból kell fedezni. Ahol pedig továbbra is a társközségi megoldást választják, ott sokkal inkább érvényt kell szerezni az elöljáróságok törvényben biztosított jogainak, érdek- képviseleti szerepének. (MTI) lent. Ez a húsárak változásával magya­rázható. Tizenkét helyen valósítottak meg telepi rekonstrukciót. A juhtenyésztés­ben 5 állami, és 28 szövetkezeti gazda­ság érdekelt. A baromfiágazat ennél lé­nyegesen kisebb, 11 helyen tartanak megyénkben baromfit. A lótenyésztés­ben elsősorban a sportlovak sikere szép és dicséretes, amellett, hogy még ma is fájlalhatjuk, hogy csodálatos pusztaötöst engedtünk ki könnyen a megyéből. Vic­cesen szokták megjegyezni, hogy a hal is állat, az ágazatban a gazdaságossági tö­rekvések sikeresnek tűnnek, nőtt a ter­melés mennyisége, javult a helyzet. Egyesületek, szövetségek alakulnak Az állattenyésztés irányításának át­szervezése volt a következő témakör, melyről dr. Öcsödi Gyula, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese tartott előadást, de előtte szólt arról is, hogy az ágazat 1987- ben teljesítette tervét, ami az idén nem feltétlenül biztos, hogy minden tekintet­ben megvalósul. Az idei tervekről el­mondta, hogy a szinten tartást és némely ágazatban kisebb mértékű növekedést várnak, összességében az állattenyész­tésben 1,5 százalékos fejlődés a cél. Ke­vesebb az anyaállat a juh-, és sertéstar­tásban, és ez utóbbi a vágósertés-meny- nyiséget is befolyásolja. Nagyságrendjé­ben akár 40 ezerrel is lehet kevesebb ez a szám. A feszített terv teljesítése érdeké­ben már megkezdték a program kidolgo­zását, amivel a várható kieséseket ellen­súlyozni lehet. A magyar állattenyésztés 26 ország összehasonlításában a 6-9. helyre ke­rült. A tejtermelés színvonala elérte Fran­ciaországét. Az egy kocára eső sertés- hústermelésünk Dánia mögött száz kiló­val lemaradva, 18 mázsa. Nyugat-euró­pai viszonylatban tehát középszintű a „produkciónk”, de a jövedelmezőséget PANORÁMA BUDAPEST - Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Külügyminiszté­riumba látogatott. Várkonyi Péter külügy­miniszter és Horn Gyula államtitkár, a Központi Bizottság tagjai kötetlen légkö­rű tanácskozáson tájékoztatták a vendé­get a minisztérium helyzetéről és főbb feladatairól. A KB titkára tájékozódott a Külügyminisztérium belső szervezeti, po­litikai tevékenységéről is. C * ! Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársa­ság budapesti nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából fogadást adott csütörtökön a nagykövetségen. Az ese­ményen részt vett Berecz Frigyes ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Horn Gyula külügymi- nisztériumi és Ábrahám Kálmán környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszté­riumi államtitkár. Megjelent a fogadáson hazánk közéletének számos más vezető képviselője, valamint a budapesti diplo­máciai képviseletek több vezetője és tag­ja. BAGDAD - Egyidejű bombatámadást indított egymás területe ellen Irak és Irán csütörtökön reggel. Egy iraki katonai szóvivő bejelentése szerint iraki vadász­bombázók három fontos gazdasági kör­zetet támadtak Irán belsejében. Siráz körzetében megsemmisítettek egy elekt­ronikai berendezéseket gyártó üzemet, Imam Hasszán térségében pedig egy üzemanyagraktár és egy üzemanyagát- rakodó állomás ellen intéztek támadást. A szóvivő szerint mindkét objektum ki­gyulladt. A teheráni rádió közleménye szerint az iráni légierő egységei katonai állásokat és páncélos egységeket bom­báztak a délkelet-iraki El-Amára közelé­ben, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek. MOSZKVA - Tizenhárom évi szabad­ságvesztésre és vagyonelkobzásra ítél­ték Anatolij Karavajevet, Kazahsztán volt autóközlekedési miniszterét. Mint Szer- gej Szavkin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának tagja, a per vezető bírája a TASZSZ munkatársának elmondta, Ka­ravajevet nagyarányú korrupcióban és hivatali hatalommal való visszaaélésben találták bűnösnek, amellyel jelentős kárt okozott az állam érdekeinek. Az ügyben további tíz vádlottat ítéltek különböző időtartamú szabadságvesztésre. vizsgálva ennél gyengébb helyet fogla­lunk el. Tartalékok még abban rejlenek, hogy 100 felnevelt sertésből csak 66 jut vágásra, a többi elhullás, technikai selejt formájában elveszik. Európában a mun­karáfordítás mértékét tekintve viszont nem kedvező a pozíciónk. Hatszázmilliós tőkés exportunk mellett a biológiai tulaj­donságok javítására évente csak 6 milliót fordítunk. A piaci változásokról nincs biz­tos kép, de tény, hogy az Európai Gazda­sági Közösség 98 százalékosan önellátó, raktáraiban hús-, és vajkészletek és tej­por van bőven. Az USA elárasztja a pia­cot termékeivel, mindez rányomja bélye­gét a piaci lehetőségekre akkor, amikor a fejlődő országok nem fizetőképesek. A MÉM irányt mutatott tavaly az állatte­nyésztés irányításának átszervezésé­ben, és szorgalmazza egyesületek és szövetségek alakulását. A piacgazdálko­dás felé kell haladni, és az átalakulást társadalmi összefogás kell, hogy erősít­se. Az egyesületbe tömörülést a törvény felülvizsgálatával segitik, nagyobb lesz a hatáskör, nőnek a jogok. A MÉM eddig 9 egyesületet jegyzett be. Szövetségek esetében ma még nincs engedély, de át­fogó szövetségek alakítására bizottságot hoztak létre, javaslatként ki is dolgoztak már egy formát a működéshez. Mind­ehhez anyagi alapot kell teremteni - mondta dr. Öcsödi Gyula. Várható az idén az árualap-növelés segítségére 80-100 ezer anyakoca kihe­lyezése (a MÉM 130 ezret szeretne) a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére 130 milliót, a halászatra 150 milliót kívánnak fordítani. A kistermelői kankihelyezési akció megakadt, ehhez 24 millió forint segítségre lenne szükség, ha a húsipari vállalatok megteremtik ezt az összeget, az idén is lesz ilyen akció. A tanácskozás befejezéseként az előadók szakmai kérdésekre adtak vá­Í3SZt SZABÓ SÁNDOR Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Vietnami Minden eddiginél nagyobb mérvű köz­kegyelmet hirdetett meg a holdújév alkal­mából a vietnami kormány. Mostantól mindössze 150 ember marad átnevelő táborban. Phan Quang tájékoztatási miniszterhe­lyettes csütörtöki nemzetközi sajtóérte­kezletén bejelentette: a holdújév alkal­mából meghirdetett amnesztia révén 2586 közbűntényes személy börtönbün­tetését elengedik, 3820 ember pedig el­hagyhatja az átnevelő táborokat. Közülük 1014 az 1975-ben megbukott déli rend­szer katonája vagy tisztviselője volt. To­vábbi 2768 személy szabadságvesztés büntetését csökkentik. A mostani amnesztia révén tér haza az átnevelő táborból a volt saigoni rezsim egyik hadügyminisztere, a szenátus és a képviselőház volt alelnöke, 22 volt tábor­nok, 121 volt ezredes és 35 volt egyházi személy. Az átnevelő táborok 1975-ben, a sai­goni bábrezsim bukása után jöttek létre. Az újraegyesült Vietnam hatóságai egyetlen halálos ítéletet sem hoztak a volt polgárháborús ellenféllel szemben, s nem zárták őket a hagyományos börtö­nökbe sem. Körülbelül ötvenezer ember átnevelő táborokba került, ahol saját A vállalatoknál hamarosan befejezik a tavalyi mérlegek elkészítését. Gondot okoz, hogy továbbra is jelen­tős a bizonytalanság a vállalati szakem­berek körében: a múlt esztendőben sportra fordított támogatásokat hogyan kell elszámolni. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisz­tériumban az MTI munkatársának elmon­dották: a múlt évi jövedelemszabályozás szerint minden sporttámogatást a jóléti alapból, illetve, ha ezzel nem rendelkezik a gazdálkodó szervezet, akkor az érde­keltségi alapból kellett finanszírozni. Ez a helyzet a sportlétesítmények üzemelteté­sével kapcsolatos költségek elszámolá­sánál is. Ha nem ennek szellemében jár­tak el a gazdálkodók, a múlt év december 30-án megjelent pénzügyminisztériumi rendelet 4. paragrafusa alapján lehető­séget kapnak arra, hogy a hibát önként korrigálják. Ha a gazdálkodó szervezetek a sportlétesítmények üzemeltetésére for­dított kiadásaik elszámolását felülvizs­amnesztia munkájukkal kellett fenntartani magukat, ezenkívül politikai oktatásban részesül­tek. Akik elfogadták a VSZK alkotmányát és kötelezték magukat, hogy nem folytat­nak rendszerellenes tevékenységet, ha­zatérhettek családjukhoz, munkába áll­hatták. Mostantól az a 150 ember marad az átnevelő táborokban, akik nem hajlan­dók letenni az állampolgári esküt. A ha­noi kormányzat egyébként azt fontolgat­ja, e személyeknek megengedi, hogy az Egyesült Államokba távozzanak, ha Washington befogadja őket. Az átnevelő táborokba kerültek azok is, akiket bizonyos fokig szintén a háború áldozatainak lehet tekinteni: a kábítósze­resek, prostituáltak, tolvajok, csavargók. Esetükben gyógykezeléssel, munkára neveléssel, a családi körülmények ren­dezésével próbálták segíteni a társadal­mi visszailleszkedést. Mintegy egyhar- maduk esetében ez sikerült is. A vietnami kormány utasította az illeté­kes hatóságokat, hogy legyenek a sza­badulok segítségére életük újrakezdésé­ben. A szabadulók legtöbbje az ország déli részén élő családjához tér haza. Va- lamennyiüket pénteken engedik szaba­don, hogy a jövő heti holdújévi ünnepe­ket otthon tölthessék. gálják, a hibákat kijavítják, ezt pénzügyi következmények nélkül megtehetik. Ez a lehetőség az 1987 előtt elkövetett hiá­nyosságokra is fennáll. A Pénzügymi­nisztérium a feltárt és kijavított szabályta­lan elszámolásokat a pénzügyi ellenőr­zés során nem szankcionálja. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a sza­bálytalan elszámolások szankció nélküli módosítására csak a múlt évi mérleg el­készítésekor van lehetőség. A gazdálkodó szervezetek továbbra is adómentesen számolhatják el az úgyne­vezett sportmunkatársak bérét és társa­dalombiztosítási járulékát. Mivel az érintett dolgozók január 1-jé- től már az egyesület állományába kerül­tek, munkabérüket és társadalombiztosí­tásuk összegét a gazdálkodó szerveze­teknek át kell utalniuk a sportegyesüle­tek részére. Az e tudnivalókat tartalmazó jogsza­bály a Magyar Közlöny 66. számában je­lent meg. Állattenyésztők megyei tanácskozása Tudnivalók a sporttámogatások elszámolásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents