Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-09 / 33. szám

2 Képújság 1988. február 9. Bécsi konzultáció Vita a kettős fegyverekről Mai kommentárunk Össztűz a tábornokra Azt már megszokhattuk, hogy az újságok úgynevezett „színes hírei” között nap mint nap találkozhatunk kábítószerrel összefüggő jelentésekkel vámőrségek re­kordfogásairól, rendőrségi rajtaütésekről. Az azonban, hogy a kábítószercsempé­szés első számú politikai jelentőségre tegyen szert, korántsem mindennapos ese­mény. Márpedig abban a mind nagyobb vihart kavaró vitában, amely az Egyesült Ál­lamok és a panamai vezetés között kibontakozott, épp ez áll a középpontban. Egy floridai bíróságon ugyanis a közelmúltban hivatalosan vádat emeltek a panamai fegyveres erők főparancsnoka ellen. Az amerikai bíróságon benyújtott iratok szerint Manuel Natonio Noriega tábornok „kábítószer-kereskedésben való közreműkö­déssel” gyanúsítható, s ezért - ha esetleg az USA területére lépne - azonnal le is tartóztatnák. A különös ügy érthető módon nyomban széles körű visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban. A reagálások, vélemények azonban sajátos módon nem annyira a bírósági eljárás, még csak nem is a konkrét vádak tárgyköréhez kapcso­lódtak. (E vádak távolról sem tűnnek teljesen támadhatatlannak, a tábornok állítóla­gos társait például meg sem nevezték.) Sokkal inkább előtérbe kerül az eljárás poli­tikai háttere, amely a Noriega elleni össztüzet valószínűleg valójában kiváltotta. Ilyen mögöttes motívum lehet a korábbi válsággal kapcsolatban vallott, távolról sem egybeeső álláspont, így a Nicaraguával szemben teendő lépések. Friss leleplezés az is, hogy Reagan korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója megtorlásokat helyezett kilátásba Panamával szemben, ha az nem csatlakozik a Fehér Ház Managua-elle- nes törekvéseihez. A kulisszák mögött rejtőző igazi ok mégis, úgy tűnik, a Panama-csatorna ügye. Egy néhány évvel ezelőtt kötött szerződés értelmében az USA-nak az évezredfor­dulóig át kellene adni a stratégiai jelentőségű víziutat, s ezzel együtt felszámolni a közép-amerikai ország területén levő katonai támaszpontjait, kiképző táborait. Az annak idején Carter által aláírt egyezményt hosszú ideje heves támadások érik az amerikai jobboldal megannyi képviselője részéről, Noriega a panamai hadsereg fő- parancsnokaként viszont többször leszögezte, hogy ragaszkodik annak betartásá­hoz, az amerikai csapatok megadott határidőre történő távozásához. Könnyen belátható, hogy a tábornok által „megfélemlítési kampánynak” nevezett bírósági eljárás mögött a csatornával kapcsolatos megfontolások állnak. A kábító- szer-business sötét világa, átláthatatlan kötelékeivel persze kiválóan alkalmas bár­milyen politikai manőverhez - s ezt a vádirat összeállítói is pontosan tudják. Sz. G. A Varsói Szerződés és a NATO 23 tag­államának képviselői Bécsben hétfőn folytatták konzultációikat, amelyeken ki­dolgozzák az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről tar­tandó tárgyalások mandátumát. A „hu­szonhármak" jelenleg a tárgyalásokon érintendő katonai erők meghatározásá­val foglalkoznak, s ennek kapcsán a fe­lek között a legfőbb nézeteltérések az úgynevezett kettős rendeltetésű - ha­gyományos és nukleáris robbanótöltetek célba juttatására egyaránt - felhasznál­ható - fegyverek körül vannak. A leg­utóbbi üléseken - így a hétfőin is - ez a kérdés állt a viták középpontjában. A Varsói Szerződés országainak küldött­ségei kifejtették, hogy ezek az eszközök különösen alkalmasak meglepetésszerű támadások végrehajtására, ezért elen­gedhetetlen a leendő tárgyalásokba való bevonásuk. Emlékeztettek arra az egy hete tett szovjet kompromisszumos ja­vaslatra, amely szerint a tárgyalások tér­A China Reconstructs című folyóirat most megjelent legújabb számában in­terjút közöl a Kínai Kommunista Párt Ihá­szai bizottságának tibeti származású tit­kárával, aki szemtanúja volt a múlt év szeptember 27-én, illetve október else­jén lezajlott Ihászai zavargásoknak. Az események során, mint ismeretes, hat ember életét vesztette. A tibeti autonom terület fővárosának párttitkára megerősí­ti nyilatkozatában, hogy a Ihászai tünte­téseket a Dalai Lámát támogató szepara­tista elemek szervezték és irányították. Nyilatkozatából kiderül, hogy az október elsejei tüntetésben és zavargásban az Raymond Barre volt francia miniszter- elnök hétfőn a lyoni kiállítási csarnokban bejelentette, hogy megpályázza a köztár­sasági elnök címet. Ezzel teljessé vált a jobboldali pályá­zók mezőnye - az első fordulóban Jacques Chirac miniszterelnök és Barre jedjenek majd ki a kettős rendeltetésű fegyverekre is, de ne foglalkozzanak azok nukleáris komponenseivel. A NATO tagállamainak képviselői szerint a ha­gyományos fegyverek kategóriájába ele­ve beletartozik minden hagyományos rendeltetésű fegyver, függetlenül attól, hogy lehet-e más módon is, például nuk­leáris töltettel ellátva használni. Ezért úgy vélik, hogy szükségtelen kiemelni ezeket a többi hagyományos fegyver közül. A megbeszélésen továbbra is azt hangoz­tatták: a kettős rendeltetésű fegyverek külön említése növelné annak eshetősé­gét, hogy a tárgyalások folyamán ismét felvetődjék a nukleáris fegyverek problé­mája. A magyar küldöttség rámutatott, hogy a VSZ-tagországok kompromisz- szumos lépése alapján közös nevezőre lehet hozni az álláspontokat, mivel a két fél egyetért abban, hogy a kettős rendel­tetésű fegyverek, hagyományos rendel­tetésüknél fogva természetszerűen bele­tartoznak a tárgyalások tárgykörébe. azt kezdeményező negyven szerzetes mellett összesen közel tízezer ember vett részt. Ellentétben a korábbi jelentések­kel, a párttitkár szerint a tüntetések során nem 19, hanem 320 rendőr és biztonsági ember sebesült meg. A nyilatkozó cáfol­ja, hogy a rendőrség vagy a biztonsági erők emberei fegyvert használtak a tün­tetők ellen. Hat tüntető egy rendőrségi épület felgyújtása és lerombolása köz­ben vesztette életét. Aláhúzza, hogy je­lenleg teljes a rend és a nyugalom Lhá- szában, az autonom területet nem zárják el a külvilágtól, s ismét szívesen látnak külföldi turistákat Tibetben. párharcában dől el, melyikük jut a máso­dik fordulóba, hogy megmérkőzzék a szocialisták jelöltjével, aki várhatólag Mitterrand lelépő elnök lesz. Barre jelképes céllal időzítette régóta biztos pályázatának bejelentését február 8-ra. PANORÁMA BUDAPEST - Apró Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság elnökét, az Országgyűlés nyugalmazott elnökét 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP főtit­kára levélben köszöntötte. A levelet Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a KB székházában adta át. *- Az SZKP KB üdvözletével és ajándé­kával Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete köszöntötte Ap­ró Antalt.- Korach Mór, Kossuth-díjas vegyész- mérnök, akadémikus, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége születésének 100. év­fordulója alkalmából hétfőn koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. Sírjánál lerótták kegyeletüket az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Budapesti Műszaki Egyetem és a MTESZ képviselői. A megemlékezés virágait he­lyezték el családjának tagjai, volt munka­társai, egykori tanítványai és tisztelői. LONDON - Új rekordot állított fel va­sárnap a British Airways légitársaság egyik Concorde gépe: a New York-i Ken­nedy repülőtértől London Heathrow légi­kikötőjéig az 5890 kilométeres távot 2 óra 55 perc 15 másodperc alatt tette meg a világon jelenleg közlekedő leggyor­sabb utasszállító. Az előző, 1983-as re­kordot 59 másodperccel szárnyalta túl a Concorde. Igaz, erős hátszélben repült a gép és fedélzetén mindössze 42 utas tar­tózkodott. TUNISZ - Algéria, Líbia ésTunézia el­nöke hétfőn az algériai határ közelében lévő Szakiet-Szidi-Jusszef tunéziai falu­ban találkozott abból az alkalomból, hogy a francia légierő 30 évvel ezelőtt, az algériai háború idején bombázta a tele­pülést. A megemlékező tömeggyűlésen mind Sadli Bendzsedid algériai mind Zin el-Abbidin Ben Ali tunéziai államfő, mind pedig Moamer el-Kadhafi, a líbiai forra­dalom vezetője hangsúlyozta azt az eltö­kéltségét, hogy elősegíti az úgynevezett Maghreb-országok együttműködését és az egység megvalósításán munkálkodik. Jugoszláv Alekszandar Sztanics, a jugoszláv kül­ügyminisztérium szóvivője hétfőn kije­lentette, hogy a Kurt Waldheim háborús múltjával kapcsolatos, jugoszláviai levél­tárakban található, vagy onnan nyilvá­nosságra kerülő dokumentumok erede­tiségét és minden ezzel összefüggő kér­dést a szakembereknek és kutatóknak kell értékelniük. A szóvivő azzal kapcso­latban nyilatkozott, hogy a Kurt Wald­heim háborús múltjának tanulmányozá­sára létrehozott Nemzetközi Történész Bizottság kérvényt intézett a jugoszláv kormányhoz, hogy támogassa munkáját és bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyek Waldheim hadnagynak a Wehrmacht nyugat-bosz­niai harccsoportja vezérkaránál játszott szerepével kapcsolatosak, s a jugoszláv, valamint a külföldi sajtóban is napvilágot nyilatkozat láttak. A szóvivő rámutatott: a törvényes rendelkezések szerint a jugoszláv levél­tárak anyagai minden bel- és külföldi ér­deklődő számára azonos feltételek mel­lett hozzáférhetők. Ez vonatkozik a Nem­zetközi Történész Bizottság tagjaira is. Jugoszlávia - mondotta a szóvivő - történelmi és erkölcsi okokból mindig ar­ra törekedett, hogy megállapítsák a lehe­tő legteljesebb igazságot a második vi­lágháború alatt az ország területén leját­szódott, állampolgárainak szenvedést okozó eseményekről. Ilyen vonatkozás­ban nem ismer kivételt. Ugyanakkor Sztanics hangsúlyozta: Jugoszlávia és Ausztria kölcsönös érdeke és igénye az, hogy kapcsolataik a jövőben is jók és szi­lárdak legyenek, a jószomszédság szel­lemében, a baráti együttműködés jegyé­ben fejlődjenek. Francia elnökválasztási kampány A szocialista piacgazdálkodás atyja „Ki is volt Buharin?” - a kérdés, amely ma nyilván sokakat érdekel, jogos. A tör­ténészeken, a munkásmozgalmi témák kutatóin kívül kevesen tudnak bővebbet róla és peréről. A fiatalabb nemzedék az iskolában nem tanult Buharinról, az idő­sebbek pedig, ha hallottak is róla, való­színűleg csak rosszat. Pedig Nyikoláj Buharin egészen a har­mincas évek végéig a bolsevikok Össz- szövetségi Kommunista Pártjának (a Szovjetunió Kommunista Pártja csak 1952-től használatos elnevezés) egyik legismertebb alakja. A forradalom győ­zelme után tagja az első Politikai Irodá­nak, a párt egyik vezető ideológusa, Le­nin „a párt kedvencének” nevezte egy­szer. Azt is kevesen tudják: a marxizmus „felosztása” dialektikus és történelmi materializmusra, didaktikai megfontolá­sokból, az ő találmánya; Buharin tan­könyvein nőttek fel sokáig a káderek. A forradalom után a Pravda, majd az Iz­vesztyija főszerkesztője, az 1936-os szovjet alkotmány egyik kidolgozója. Még a harmincas években is gyárak, intézmények sora viselte nevét. A nevet máról-holnapra vakarták le a kapukról. Buharint 1938 márciusában „jobboldali elhajlóként” a sztálini perek egyik legne­vesebb áldozataként ötvenéves korában (viszonylag fiatalon) elpusztították. Utol­sóként abban a terrorhullámban, amely kiirtotta a lenini vezetői gárda szinte min­den tagját. KamenyevésZinovjev, Radek és Pjatakov pere után Buharin és Rikov pere volt az úgynevezett harmadik nagy moszkvai per. (Más felosztásban, Tuha- csevszkij és a tábornokok perét is szá­mítva, a negyedik). Mi volt Buharin „bűne”? - Számos kér­désben nem értett egyet Sztálinnal, mi­közben a húszas évek közepén éppen Sztálinnal együtt védte Trockijjal szem­ben azt a tételt, hogy a szocializmus a vi­lágforradalmi apály idején is felépíthető egy országban, a különleges gazdasági és földrajzi adottságokkal rendelkező Szovjetunióban. A húszas évek második felének központi kérdéseiben azonban - iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizá­lása, „az osztályharc éleződése a szocia­lista építés haladásával” - Buharin szem­bekerült Sztálinnal. Azt szorgalmazta például, hogy lassítsák a nehézipar fej­lesztését, fokozzák a könnyűipari terme­lést. Sürgette a kulákok elleni rendkívüli intézkedések megszüntetését. Azt tartot­ta, hogy a kulákgazdaság képes „béké­sen belenőni” a szocializmusba, a gaz­daságfejlesztés pedig végbemehet az osztályharc éleződése nélkül. Egyszóval: alternatívát javasolt a sztálini erőltetett iparosítási és mezőgazdasági politikával szemben, piaci módszereket szorgal­mazva a szigorú központosítás helyett. Buharint, ahogy ezek az ellentétek ki­éleződtek, másokkal együtt kizárták a fel­ső vezetésből, s ha rövid időre visszatér is még a nagypolitikába, ez már csak pil­lanatnyi felvillanás a leszámolás előtt. Az 1938-as perben Buharinékat (a másik fővádlott, Rikov Lenin utódaként 1929-ig a szovjet kormány élén is állt) a legképte­lenebb vádakkal illették: szovjetellenes jobboldali trockista blokként ellenforra­dalmi összeesküvő csoportot szervez­tek, meg akarták dönteni a szocialista társadalmi rendet, visszaállítani a kapita­lizmust, fel akarták darabolni a Szovjet­uniót, elszakítva Ukrajnát, Belorussziát, Közép-Ázsiát, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt és a Tengermelléket. Né­met és japán titkosszolgálatoknak dol­goztak, Trockijjal együtt meg akarták gyilkolni Lenint, Sztálint, Szverdlovot. Az ő utasításukra gyilkolták meg Kirovót, Kujbisevet és Gorkijt. Teljesen mindegy volt, hogy a vádlottak mit ismernek be ezekből, és mit nem, az ítélet már jó előre megszületett. A „21-ek perében” elitéit vádlottak kö­zül tizennyolcat kivégeztek. Tízen (Buha- rinon és Rikovon kívül Rozengolc, Cser- nov, Bulanov, Levin, Kazakov, Makszi- mov-Gyikovszkij, Krjucskov és Rakovsz- kij) kaptak posztumusz elégtételt a múlt héten az SZKP Politikai Bizottságának múlt évben alakult különleges vizsgáló- bizottsága, a Legfelsőbb Bíróság kivizs­gálása, majd a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvása alapján. Az 1938-as íté­leteket bűntény hiányában semmisnek nyilvánították. Genrih Jagodát, a belügyi apparátus vezetőjét, aki szintén az elítéltek között volt (már kegyvesztettként) most nem re­habilitálták. Tízen pedig megkapták ezt már 1956-ban a XX. kongresszuson, köztük Kresztyinszkij, az első, még lenini Politikai Bizottság egyik tagja, az egyet­len, aki a perben hazugságnak nevezte a vádakat. Buharin és társainak rehabilitá­lása csak most, ötven évvel a hírhedt per után történt meg. Nem véletlenül a gorba- csovi gazdasági reformok idején, amikor jelentőséggel bír annak felmutatása: volt alternatíva a sztálini gazdasági stratégiá­val szemben. S mivel a Buharin-Rikov per valóban összefonódott a többi sztálini perrel, to­vábbi rehabilitálások várhatók. Erre a PB magas szintű vizsgálóbizottságának ülé­séről elhangzott beszámolóban is történd utalás: egy per felülvizsgálata lezárult, újabb pereké elkezdődött. SARKADI KOVÁCS FERENC Dinamikus fejlődés a „szépséges szigeten” Formózának „szépséges szigetnek” nevezték a kinai szárazföld délkeleti partjainál, a kelet-kínai-tengerben elhe­lyezkedő Tajvant azok a portugál keres­kedők, akik megjelentek partjainál a 16. században. A mandzsuk 1683-ban ke­belezték be a szigetet, majd 1885-ben önálló tartománnyá nevezték ki. 1891-1945 között japán megszállás alá került Tajvan, amely csak a II. világhábo­rú végén került vissza Kínához. 1949 vé­gén a kínai polgárháborúban vesztes Csang Kaj-sek kormány másfél millió hí­vével Tajvanra menekült, a szigetet meg­szállva tartó amerikai hatóságok oltalma alá helyezkedett és jogot formált egész Kína képviseletére. Ma is önmagáttekinti Kina törvényes kormányának, nem mon­dott le az anyaország visszahódításának irreális tervéről. A Kínai Népköztársaság növekvő nemzetközi tekintélye nyomán Tajpej diplomáciai kapcsolatai jelentő­sen beszűkültek. A kínai kormány türel­mes politikát folytat a szigetnek az anyaországgal való újraegyesítésére, a tajvani vezetésnek ugyanazt az „egy or­szág két társadalmi rendszer” elvet ajánl­ja, amelyet a portugál gyarmat Macao, valamint a brit fennhatóság alá tartozó Hongkong esetében sikerült elfogadtat­ni. A 35 981 km2 területű, 20 millió lakosú, szubtrópusi éghajlatú sziget ma a világ legdinamikusabban fejlődő területe. 1965-ig a mezőgazdaság adta a nemzeti jövedelem jelentős hányadát, de a nagy­arányú amerikai és japán tőkebeáramlás következtében Délkelet-Ázsia egyik gaz­dasági hatalmává vált a sziget. Az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem eléri az évi 5000 dollárt. A nemzeti össztermék 1987-ben meg­haladta a 80 milliárd dollárt. Az ipar fej­lesztéséhez kedvező feltételeket nyújt az olcsó munkaerő és a természeti kincsek viszonylagos bősége. 1986-ban a 7,9 millió aktív kereső 2,7%-a volt munkanélküli. Gazdasága exportorientált, vezetöágak az elektroni­ka, az elektronikai berendezések gyártá­sa, a textil- és konfekcióipar, valamint a cipőgyártás. A legújabb japán és ameri­kai tőkeberuházásokat a gépkocsigyár­tásban illetve a tv-előáliító iparban hajtot­ták végre. Hatalmas külkereskedelmi for­galmat bonyolít le, a világ 13 legjelentő­sebb kereskedője. Kereskedelmi többle­te tavaly meghaladta a 19 milliárd dollárt, ennek 84%-a az Egyesült Államokkal szemben halmozódott fel. Az USA-ba irá­nyul a kivitel 50%-a, jelentős partner még Japán és Hongkong is. Az anyaországgal hongkongi közvetí­tők révén virágzó kereskedelmet bonyolít le annak ellenére, hogy a Kínai Népköz- társaság és Tajvan között nincs diplomá­ciai kapcsolat. Tajvan az európai szocia­lista országokkal 1987-ben több mint 200 millió dolláros kereskedelmi forgal­mat bonyolított le. Interjú Tibetről

Next

/
Thumbnails
Contents