Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-09 / 33. szám
MA Nehezen induló év 1988. február 9. KEDD a XXXVIII. évfolyam, 33. szám kereskedelemben (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Munkásgyűlések Afganisztán Több, mint 62 milliós árbevétel Munkásgyűlést tartottak tegnap délután a Kommunális Szolgáltató Vállalatnál. A gyűlésen részt vett Tamás Ádám, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint Bohli Antal, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetője. Az egybegyűlteket Macsek Ferenc, a vállalat párttitkára köszöntötte, majd Tamás Ádám adott képet hazánk jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetéről, kiemelve megyénket. Szólt a magánszemélyek jövedelemadójáról, bevezetésének okairól, az áremelések szükségességéről, ezzel együtt az életszínvonal és a reáljövedelmek csökkenéséről. Megyénk ipari és gazdasági tevékenysége is értékelésre került. A mezőgazdasági termelésben gyenge évet zártak, de ez országosan jellemző, a kedvezőtlen időjárás hatására. A búzából tíz év átlagát tekintve a legrosszabb a tavalyi év termése. A Kommunális Szolgáltató Vállalat nyeresége négymillió-százezer forint volt, amely 2,4 százalékkal haladja meg a tervezett nyereséget. Az elmúlt évi árbevétel 62 millió 532 ezer forint. A fenti eredményeket a vállalatnál dolgozó kétszáz ember érte el.- S - Fotó: KAPFINGER * (Tudósítónktól) A dombóvári vontatási főnökség villamos színében tartott munkásgyűlésen Harangozó László vontatási főnök értékelte az elmúlt esztendő eredményeit és ismertette az ez évi terveket. A kitűzött felAz alkalomhoz illő pódium egy V63-as villanymozdony teteje adatokat sikerült megoldani, sőt jelentősen nőtt a mozdonyok műszaki üzembiztonsága, ami egyike a legfontosabb mércéknek, a munka minőségének megítélésében. Az idei feladatok nagyok, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy nagyjavításokból - az egyéb munkákon túl - az év minden hetére jut egy. Az országos gondok itt is sajátságosán érvényesülnek. A kitűzött feladatokat szigorúbb anyag- és költséggazdálkodás mellett kell teljesíteni, erre egyetlen biztosíték a jól képzett szakembergárda, a belső tartalékok további feltárása, jobb munkaszervezés és a hatékonyság növelése BELES LAJOS Fotó: RAJCZI Az iregszemesei nevelőotthon részére szennyvíztisztító berendezést készítenek Az utolsó „simítások” az óriási tartályon Fejlesztések - kölcsönből OKISZ-elnökségi ülés Az ipari szövetkezetek fejlődésének gyorsítására az OKISZ a közös Fejlesztési Alapból pályázat útján kölcsönöket nyújt. Az OKISZ elnöksége hétfői ülésén értékelte a kölcsönpályázat tavalyi tapasztalatait. Megállapította, hogy a kölcsönös Fejlesztési Alapból nyújtott kölcsönök a szövetkezetek saját alapjaival kiegészítve az érintett termelőegységeknél számottevő fejlesztéseket tettek lehetővé. Az odaítélt kölcsönök csaknem 70 százaléka központi fejlesztési programok megvalósítását, ezen belül főként a konvertibilis export bővítését segítette. Ez utóbbi célra 13 szövetkezetnek mintegy 80 millió forint kölcsönt nyújtottak. Négy szövetkezet 116 millió forint összegű kölcsönhöz jutott elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztésére. Jelentős kölcsönökkel segítette az OKISZ a konvertibilis importot megtakarító, illetve a háttéripari fejlesztéseket is. Találmányok kivitelezésére és más műszaki fejlesztési célokra az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank 35 millió forint hitelt nyújtott. A szövetkezetek műszaki fejlesztésének élénkítésére a Kiszövök mellett műszaki-fejlesztési irodákat hoznak létre. Az elnökség a kölcsön pályázatot alapvetően eredményesnek ítélte, és reményét fejezte ki, hogy az OKISZ által decemberben meghirdetett idei pályázat ugyancsak sikeres lesz. Az elnökség arról is határozott, hogy a fiatal szövetkezeti szakemberek lakáshoz jutásának segítésére 1988-ban 50. millió forint kamatmentes hitelt nyújt. A kölcsön felső határa 100 ezer forint, illetve abban az esetben, ha a házaspár mindkét tagja szövetkezeti tag, 150 ezer forint. Indokolt esetben az elnökség a kölcsön egynegyedének visszafizetését elengedheti. Milos Jakes baráti látogatása Varsóban Egynapos baráti munkalátogatást tett Varsóban Milos Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Jakesnek - Moszkva után - ez a második külföldi útja azóta, hogy főtitkárrá választották. Milos Jakes és vendéglátója, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke mindenekelőtt a két párt és a két baráti ország együttműködésének kérdéseit tekintette át. Különösen nagy figyelmet szenteltek a gazdasági kapcsolatoknak. Varsóban különös jelentőséget tulajdonítanak a mostani megbeszéléseknek azért is, mert igen fontosnak és hasznosnak tartják a két ország közötti tapasztalatcserét, miután úgy értékelik, hogy Prága és Varsó egymáshoz igen közel álló célokat tűzött ki a gazdaság megreformálásában. Megállapodás a szovjet csapatkivonásokról A genfi afgán-pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegítésére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét időpontjában: ez 1988. május 15. E dátumot követően tíz hónap alatt befejeződik a kivonás - hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Mihail Gorbacsov tett Afganisztánról. Az SZKP KB főtitkára nyilatkozatát hétfőn olvasták fel a szovjet televízió esti híradójában. A nyilatkozat rámutatott, az említett dátumot abból kiindulva határozták meg, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat legkésőbb 1988. március 15-ig aláírják, s azok két hónappal később hatályba lépnek. Ha március 15-nél korábban megtörténik az aláírás, korábban megkezdődik a csapatkivonás is.- Az utóbbi időben felvetődött az a kérdés, nem lehetne-e úgy ütemezni a szovjet csapatkivonást, hogy már az első szakaszban kivonnák a szovjet kontingens nagyobb részét. Nos, még ezt is meg lehetne tenni. Az afgán vezetés és mi egyetértünk ezzel - állapította meg az SZKP KB főtitkára, hozzáfűzve: ez megteremtheti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat a lehető legközelebbi jövőben aláírhassák. A csapatkivonást úgy hajtják végre, hogy figyelembe veszik a rendezés más oldalait is, beleértve a be nem avatkozás szavatolását - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A főtitkár szerint a szomszédos Iránnak sem kellene kivonnia magát a politikai rendezésből. A nemzeti megbékélés és a koalíciós kormány létrehozása kizárólag afgán belső kérdés. Go/bacsov leszögezte, hogy ez nem lehet a Szovjetunió, sem harmadik országok dolga. Mihail Gorbacsov véleménye szerint meg lehet akadályozni, hogy a szovjet csapatok távozása után fellángoljanak az afganisztáni harcok. A genfi kötelezettségvállalások lezárják a kívülről jövő segítség útjait azok számára, akik fegyveres erővel próbálják ráerőszakolni saját akaratukat az egész népre. Ha szükség lesz rá, e szakaszban meg lehet fontolni azt is, hogy éljenek az ENSZ, a Biztonsági Tanács lehetőségeivel - hangsúlyozza Gorbacsov nyilatkozata. A nyilatkozat az Afganisztánból hazatért, illetve hazatérő szovjet katonák helyzetével foglalkozva leszögezte: a szovjet állam lehetőséget biztosít jó végzettségre, érdekes és hozzájuk méltó munkára az Afganisztánból hazatérő fiataloknak. A párt- és állami szervek arra is kötelesek ügyelni, hogy az elesettek családjait, közeli hozzátartozóit gondoskodás, figyelem és jószándék vegye körül. Az afganisztáni politikai rendezés fontos áttörést jelent majd a regionális konfliktusok láncolatában. Ahogy a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisitéséről szóló megállapodás után kirajzolódik egy sor további nagyszabású lépés a leszerelés területén, úgy az afganisztáni politikai rendezés után már előbukkan a kérdés: melyik konfliktus felszámolása következik? Mert a többire is mindenképpen sor kerül. A Szovjetunió nem fogja kímélni erőfeszítéseit e rendkívül fontos ügy érdekében - hangsúlyozta befejezésül az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata. A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Ä tézisek vitája Tegnap Szekszárdon Péter Szigfrid első titkár elnöklétével, az MSZMP Tolna Megyei Végrehajtó Bizottsága, Herczig Ferenc osztályvezető előterjesztésében soron kívüli ülésen vitatta meg a párt vezető szerepéről, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitájának megyei tapasztalatait. A testület ülésén és a vitában részt vett és hozzászólt Knopp András, a MSZMP KB osztályvezető helyettese is. A tézisekről szóló vitát az őszinteség, a nyíltság, a jobbítás szándéka és sürgető igénye, a kritikus hangnem jellemezte - állapította meg a végrehajtó bizottság. A párt vezető szerepének erősítését, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését a párttagság egyértelműen helyesli. Sokan fogalmaztak úgy, hogy a 24. órában vagyunk. A vitaanyagról szólva sok párttag és pártonkívüli hiányolta a társadalmi fejlődés mélyebb elemzését, az ok-okozati összefüggések bemutatását, a „hol tévesztettünk?” keresését, mert csak ennek alapján lehet kialakítani a társadalmi-politikai folyamatok változásait, a realitásokat figyelembe vevő társadalomirányítást. A megyei párt-végrehajtóbizottság vitájában - mint ahogy az a pártalapszer- vezetek taggyűlésein, pártcsoportokban, pártonkívüliekkel folytatott beszélgetésekben is, - a párt belső demokratizmusának fejlesztését, a párt munkastílusának, munkamódszerének korszerűsítését, a pártirányítás eszközrendszerének a kor követelményeihez való folyamatos igazítását elodázhatatlan feladatként fogalmazták meg. Hasonló módon szóltak a társadalmi munkamegosztásról, ezen belül a párt és az állam, a párt és a gazdaság, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak szerepéről, arról, hogy a munkamegosztás a felelősség - benne a személyes felelősség - egyértelműbb elhatárolását is jelentse. A döntéshozatal folyamatával is sokan foglalkoztak, szükségesnek tartva a dön- téselökészités demokratizmusának szélesítését és nyilvánosságát, a döntéshez elengedhetetlen jobb tájékozottságot, a döntéssel egy időben azok társadalmi, politikai hatásainak felelős átgondolását, további döntések felülvizsgálatát. A testület tagjai arról is szóltak, hogy bár rövid idő állt rendelkezésre a tézisek széles körű megvitatására, az mégis hasznos volt, a közös gondolkodást e témában is tovább kell folytatni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a párt tájékoztatási rendszerén belül kapjon visszajelzést a párttagság arról, mit továbbítottak a Központi Bizottsághoz. A viták során sok olyan javaslat hangzott el, amely nem igényel központi döntést, hanem megyei, városi, községi, pártalapszervezeti szinten kell és lehet megoldani. A pártszerveknek, pártszervezeteknek saját helyzetük elemzésével sem kell várniuk. Ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság fontosnak tartja, hogy a területi pártbizottságok intézkedjenek a helyi jellegű feladatok megoldásáról, végrehajtásuk ellenőrzéséről.
