Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1988. február 6. /'’tolna''' IRrtÉPÜJSÁG 9 ■■ watauM Szász Svájc kőcsodái Homokkőcsúcsok A természet a legnagyobb szobrász - szokás mondani, s hogy mennyire joggal, arra kitűnő példával szolgál az NDK legdélibb „tartománya”, Szász Svájc. Az utas, ha átlépi a csehszlovák-német határt, s még egy kicsit utazik észak felé az Elba mentén, hamarosan olyan birodalom közepében találja magát, amelynek kőalakzatait mintha a mesebeli óriások faragták volna ki -, hol jókedvükben, hol meg dühkitöréseik alkalmával. Pedig „csak" a földkéreg mozgott, az őstenger hullámzott arrafelé, no meg a szél pusztította a homokkő könnyen bomló felszínét. Ez a földrajzi táj az Elbai-homokkő hegység. Erre a homokkőre húzódott rá aztán - mégpedig a földtörténet kréta időszakában - a tenger, majd pedig megkezdődött a hatalmas víztömeg nyomása következtében beálló süllyedés. Ez azonban nem egységesen zajlott le, s így odalent a mélyben mindenféle alakzatok kezdtek kiformálódni. Aztán amikor a földkéreg megemelkedésével a tenger visszahúzódott, ezek a formációk a felszínre kerültek, s megkezdték immár szárazföldi életüket. Csapdosták őket az ős-Elba hullámai ugyanúgy, mint a kőszálak között különös erővel tomboló viharok. S ez a küzdelem ma is tart, s tartani fog, amíg mai állapota szerint megmarad a Föld. Ennyi geológiai ismeret birtokában el is indulhatunk észak felé, hogy a legelső ékességét megnézzük ennek a homokkő-birodalomnak. Ez pedig a Bad Schandau közelében éppen 415 méternyi magasban emelkedő Lilienstein. A szakirodalom úgy mondja, hogy a maga lapos platójával a tábláshegyek tipikus példája ez az alakzat. A história szerint egykor vár is állott rajta. Azt azonban a jelenkori turisták is láthatják, hogy a déli meredek lejtőjén egy híres lépcsősor vezet fel rá: Szászország legendás fejedelme, Erős Ágost építtette 1708-ban, s nagy kíséretével fel is baktatott rajta. Ennek a parádénak az emlékét máig egy obeliszk őrzi. Ez a plató azért nem annyira lapos, hogy ne lennének itt-ott kiemelkedései. Ilyen például a Kanzel (a Szószék), és ugyancsak ilyen a Königstuhl (a Trónszék). De menjünk tovább, megint csak északnak! Hamarosan eljutunk a Schwedenlöcher (a Svéd-lyukak) nevű sziklacsoportozathoz, amelyben a többi között svéd katonák találtak egykor menedéket, de rajtuk kívül még sok más üldözött is elbújt bennük. Még egy ugrás, és máris ott van a Basteigebiet. Bástyavidéknek, bástyabirodalomnak mondhatjuk ezt magyarul, s teljes joggal, mert a homokkőcsúcsok sokasága itt valóban bástáyákként tör az ég felé. Ráadásul úgy, hogy alant az Elba habjai fodrozódnak, s így egy igen szép keret öleli egybe ezt a páratlan természeti képződményt. Vegyük sorra, mi minden kínál itt látnivalót. Ott van például a sziklaszínpad. Ezt 1935-ben alakították ki, mégpedig azért, mert a Weltturm nevű alakzat pompás hátterül szolgál a természeti környezetben játszódó opera- vagy a balettelöadásnak. Egy másik sziklán Alt- rathen várának romjai búslakodnak: a megmaradt falak tizenhárom méternyi magasba nyúlnak fel, vastagságuk pedig két és fél méter. Neurathen sziklavára még ennél is magasabb; ebben egykor rablólovagok tanyáztak. Mindezek után pedig ott nyúlik el a Bastei (a Bástya) nevezetes sziklahídja; ez egy fahíd helyén 1850-1851-ben épült, s mintegy hetvenhat méter hosszú. Amikor ezen a hídon áthaladunk, végre megláthatjuk magát a Bástyát. Egy 305 méter magasban húzódó, tíz méternyi hosszú sziklatető, ahonnan a legszebb kilátás nyílik egyrészt a mélyben kanyargó Elbára, másrészt a környék táblás hegyeire, csúcsos oromzataira. Pazar a látvány, nem csoda, hogy az NDK-ban kirándulóknak ez az egyik első számú úticéljuk, a visszatérőknek pedig afféle zarándok- hely. Szász Svájcban továbbra is északnak tartva Königstein városába térhetünk be, ahol a vár kínál sok-sok látnivalót. Ez az erősség hol a szászok, hol a csehek kezén volt, s börtönként is szolgált mégpedig olyan híres foglyokkal kazamatáiban, mint Jochan Friedrich Böttger, a porcelán feltalálója, Mihail Bakunyin, orosz forradalmár, és August Bebel, a munkásvezér. Lengyelország Ódon patikák rejtett kincsei Az alig két éve nyitva tartó varsói patikamúzeum egy 19. század végi neogótikus épületben kapott helyet. Névadója Antonina Lesniewska, az emancipáció egyik előfutára, az első lengyel nő, aki gyógyszerész diplomát szerzett, s aki Pétervárptt megalapította az első női patikát és létrehozta az első női gyógyszerészeti iskolát. Munkásságát később hazájában folytatta, s gyógyszertárát ugyanabban az épületben rendezte be, ahol most a varsói patikamúzeum látható. Sajnos, az eredeti gyógyszertári felszerelésekből semmi sem maradt fenn, hiszen a varsói gyógyszerészet is osztozott a város sorsában, amelyet 43 éve földig romboltak. A múzeum alapítója dr. Teodor Kikta, a lengyel gyógyszerészet történetének kiváló ismerője, s egyben a patika vezetője. A doktor múzeumalapítási szándékát minden tekintetben támogatta a Lengyel Gyógyszerészeti Társaság, melynek felhívására áradni kezdtek az adományok patikusoktól, elhunyt gyógyszerészek családjaitól. Kikta doktor azonban nemcsak a jóakaratú adományozókra hagyatkozott. Maga is járni kezdte a patikákat, átfésülte padlásaikat, raktáraikat, pincéiket rég elfelejtett értékek után. Begyűjtött mozsarakat, fajansz és porcelán patikai edényeket, laboratóriumi felszerelések darabjait, pipettákat, tégelyeket, desztilláló készülékeket, keverőtálkákat, adagolókat, különféle mérlegeket. Ráakadt egy régirégi gyógyszertári órára, s egy 19. századi pénztárgépre is. A Kikta-gyüjtemény, azaz a patikamúzeum jelenleg négy kiállítási termében tekinthető meg. Kettőt közülük - a csomagoló szobát és a laboratóriumot - eredeti gyógyszertári bútorokkal rendeztek be. A bútorok 1936-ban készültek egy gyógyszerész tervei alapján. Abban az időben ugyanis a patikák berendezését messzemenően egyéni stílusúvá igyekeztek alakítani. Még a porcelán- és az üvegedényeket is egyedi készletben szerezték be, s a többi felszerelési tárgyat is az egyéni kívánalmaknak megfelelően formálták ki. A múzeum gyűjteményéből kiderül, hogy még a feliratokon a betüformát is a gyógyszertáros ízlése szerint alakították. A látogatók legnagyobb meglepetésére a múzeum némelyik edénye gyógyszereket tartalmaz. A legnagyobb kíváncsiságot az a négy, hasas üvegpalack váltja ki, amelyekben 1903-ban, 1914-ben és 1941-ben készült gyógyitalokat őriznek. Ugyancsak megmaradt a háború előtti lengyel gyógyszeripar 400 reagenst tartalmazó készlete. A patikamúzeum értékes könyvgyűjteménnyel is rendelkezik. Megtalálható itt a 12 kötetes Gyógyszerészeti Enciklopédia, több hasznos gyógyszerészeti kalendárium, jó néhány gyógyszertárvezetési engedély, katalógus, árjegyzék és prospektus. Szinte nem múlik el hét, hogy a könyvtár és a múzeum ne gazdagodna értékes emlékekkel. NDK A jovo nemzedékéért A Német Demokratikus Köztársaságban a felnövekvő generációt szociálpolitikai intézkedések egész sora segíti a társadalomba való beilleszkedésében. A szocialista német államban minden fiatal számára térítésmentesen biztosítják a tízosztályos általános iskolai és a további, két esztendeig tartó szakképzést, illetve a felsőoktatási képzést. Az állam évente jelentős összegeket fordít az ifjúság tanulási’, munka- és életfeltételeinek javítására, önálló életük kezdetének, a családalapításnak a megköny- nyítésére. Néhány példa e támogatások közül: az érettségizni szándékozó 11. osztályos fiatalok 110, a 12. osztályosok 150 márka havi tanulmányi segélyt kapnak. Az ipari tanulók 105 és 220 márka közötti összeget élveznek, internátusi teljes ellátásuk - ebben minden harmadik diák részesül - mindössze napi 1,10 márka. T0bb mint 290 ezer szakközépiskolai, főiskolai nappali hallgató részesül ösztöndíjban. Ez 200 márkányi ösz- szeg, a kollégiumért havonta tíz márkát, az ebédért a menzán maximálisan egy márkát fizetnek. A városi közlekedésben 50 százalékos kedvezménnyel utaznak, haza- és visszaúton a vasúti viteldíj egynegyedét fizetik. A szülők nélkül, intézetben nevelkedőkről az állam és a társadalom gondoskodik. Ha nagykorúak lesznek, 2000-3000 márkáig terjedő egyszeri támogatást kapnak. Az ifjúsági utazási iroda: a Jugendtourist 270 ifjúsági szállót tart fenn, ahol a fiatalok a szabadságukat tölthetik. ORIZOÍ1T* Bolgár nők az iparban A bolgár nők az élet minden területén férfitársaikkal azonos tevékenységet fejtenek ki. Bulgáriában a nők alkotják a középiskolai végzettségűek 55,8 százalékát, az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek 39,8 százalékát, a tudományos dolgozók 31,7 százalékát, a tanári kar 69 százalékát. A nők jelentős munkát fejte-' nek ki az iparban. Ezt példázzák a Szófiapressz képei is. Az írógépeket és Irodai Rendszereket Gyártó Egyesült Művek A szófiai Vegyi-Gyógyszerészeti Intézet kutatói az általuk fejlesztett gyógyszereknek és készítményeknek a termelésbe történő bevezetésébe is részt vesznek. Az intézet munkájához a Szovjetunió hasonló intézményeivel fenntartott szoros kapcsolatok is nagymértékben hozzájárulnak. Az új gyógyszereket a két országban egy időben vezetik be. A Dimitrovgrádban lévő poliészter selymeket gyártó kombinát a legkorszerűbb technikával van felszerelve, munkájukhoz igénybeveszik az ipari televízió és az elektronika széles körű segítségét. Nadka Dimitrova és Sztanimira Draga- nova számítógépkezelők új szövetmintákat helyeznek át lyukszalagra. A szófiai „Sz. M. Kirov” Elektronikai technikum hallgatói Az utóbbi években Bulgáriában gyorsan fejlődik a kötöttáruk termelése: új, magas termelékenységű technikát és hatékony technológiákat vezetnek be. A belföldi és a nemzetközi piac megnövekedett igényei kielégítésének céljából a választékot állandóan bővítik. A bolgár kötöttáruipar a Szovjetunióval és a KGST más tagországaival is együttműködik. Nedka Szöbeva és Antoaneta Toncseva a Dimitrovgrádban lévő „Gergana” Kötöttárugyár dolgozói Biotechnológiai program Bulgáriában 1990-ig szóló nemzeti programot dolgoztak ki a biotechnológiák fokozott ütemü fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására. A figyelem elsősorban az enzimgyártásra irányul. A biológiai folyamatok ilyen nagy teljesítményű gyorsítói ugyanis nemcsak a hagyományos technológiákat változtatják meg, hanem a mezőgazdasági nyersanyagok teljes értékű hasznosítását is biztosítják. Botevgrádban, a Mikrobiológiai Termékek Gyárában tizenegy eredeti bolgár technológiát használnak enzimkészítmények termelésére. A többi között amiláz enzimek egész skáláját állítják elő. Ezek keményítőt, szőlőcukrot és más hasonló eredetű poliszacharidokat bontanak el. Nagy mennyiségben gyártanak fehérjebontó proteáz enzimeket is, melyek például a fehérjéket különítik el az ami- nosavaktól. Az üzem fontos termékei közé tartoznak a pektinkészítmények, melyek révén 20-40 százalékkal több gyümölcslevet nyerhetnek a gyártók azonos mennyiségű alapanyagból. A Basteihez vezető - 1850-1851- ben épült - sziklahíd
