Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-06 / 31. szám

1 8 Képújság 1988. február 6. Szovjet változások Vezetőség vá lasztás A Szovjetunióban január 1-jén lépett életbe az állami vállalatokról szóló új tör­vény, amely egyebek között előírja min­den vállalati tisztség pályázati betöltését. Több olyan köztársaság van, például Be­lorusszia, ahol a választás máris gyakor­lattá vált. Jó egy éve beszélgettem a minszki óragyár munkásaival. Eltérők vol­tak ugyan a vélemények, de az emberek kételkedtek abban, hogy valóban megvá­laszthatjuk vezetőiket, azzal, hogy a mi­nisztérium úgyis kiválogatja a jelölteket. Önmagukban sem hittek: vajon a mi fel­adatunk a vezetőválasztás? - mondogat­ták. Galina Parcsinszkaja például így véle­kedett:- Egy vezető sok egyéb mellett szigorú és igényes kell, hogy legyen. Nem tudom, hogy az emberek nem akarják-e majd úgy megkönnyíteni az életüket, hogy nem túl sokat követelő, „jó” vezetőt választanak. Valóban vannak példák ilyen aggoda­lom jogosságára.- A kollektívák nagy többsége elvi meg­fontolásokból indul ki - mondta saját ta­pasztalatai alapján Grigorij Tatur, a szoli- gorszki gépjavító vállalat főmérnöke. - Amikor a munkások néhány jelölt közül a helyettesemet, Valerij Kravecet és nem engem választottak igazgatónak, őszintén szólva megbántódtam. De aztán beláttam, hogy Kravec programja valóban jobb... Kettőjük programjában sok hasonló vo­nás is volt, talán azért, mert mindketten régóta dolgoznak a gyárban, jól ismerik a „szűk keresztmetszeteket". Tatur elképze­lései - úgy látszott a munkások számára vonzóbbnak tűnnek. Tapsoltak persze, amikor mindketten a lakásépítés gyorsítá­sáról, az óvodák fejlesztéséről, az élet- és munkakörülmények javításáról beszéltek. A többség Valerij Kravecre szavazott, aki azt javasolta, hogy a fő figyelmet fordítsák a vállalat műszaki megújítására, új tech­nológiák bevezetésére, kutassák fel a ve­zetés és a munkaszervezés fejlettebb for­máit.- Azonnal elhatároztam, hogy Kravecre szavazok - mondta Vlagyimir Csakur ma­rós. - Programja talán nem olyan látvá­nyos, de biztos alap ahhoz, hogy megold­hassuk igaz nem holnap, de biztosan a termelési és a szociális problémákat. Volt még egy előnye Kravecnek Tatur- ral szemben, az, hogy ö 11 évvel fiatalabb, mint a főmérnök.- Meggyőződésem, hogy az emberek helyesen értékelik vezetőik szakmai és emberi tulajdonságait - mondta Ignatyij Antonov, a belorusz ideggyógyászati, idegsebészeti és fizikoterápiaikutató inté­zet igazgatója. - Meggyőződésem, hogy ha ez a gyakorlat korábban érvényesül, tudományágunkban nem volna annyi te­hetetlen és egy helyben topogó vezető. A káderkérdés megoldásának demokrati­zálása ma rendkívül időszerű, s ez a folya­mat bonyolult, de szükséges. Lássuk végül, hogyan vélekednek ma a minszki óragyár munkásai a vezetők vá­lasztásáról. Azóta eltelt egy év, és sok min­den változott: a gyárnak új igazgatója, fő­mérnöke, főkonstruktőre, egy sor üzem­résznek új vezetője van. Nem kívülről jöt­tek, maguk a munkások választották őket a gyárban már régóta dolgozó mérnökök közül. Ennek az lett az eredménye, hogy a vállalat, amelynek korábbi vezetése kez­dett kifulladni, ma ismét a legjobbak között van. Teljesíti a tervet, széles körben alkal­maznak robotokat, a korábbinál jobban oldják meg a szociális feladatokat. Ami magát Galina Parcsinszkaját illeti, brigádvezetö lett. Egyenes, nyílt jellem, aki megköveteli a fegyelmet és a minőségi munkát. Amolyan „kényelmetlen” ember, de éppen őt választották, mégpedig egy­hangúlag, brigádvezetőnek. NATALIA BULDIK Lengyelország atomerőművei A Balti-tenger partján fekvő Zarnowiec- ben már épül Lengyelország első atom­erőműve. Ez 1990-ben kezdi működését. A második erőművet a Warta folyó partján, Klempiczben tervezik. Ennek első blokkját várhatóan 1996-ban helyezik üzembe. Szakértők az építés befejezését 2002-re jósolják. Sajtójelentések szerint a beruházási költségek 60%-át biztonsági berendezé­sekre fordítják. BALTI-TENGER ÜF Zaníöwíec^^"“' Klempicz VARSÓ / _ ® S ! LENGYELORSZÁG Í i: S v J Baku és a peresztrojka A közel kétmilliós lakosú Baku - Azer­bajdzsán fővárosa - a Szovjetunió Kau­kázuson túli területének legnagyobb vá­rosa. Száz évvel ezelőtt azonban csak egy, a Kelet ráérős élettempójának vala­mennyi jegyét magán hordozó városka állt a Kaszpi-tenger partján. A nagyará­nyú városépítés, az iparosítás, az olaj felfedezése, kitermelésének, hasznosí­tásának megindulása a múlt század het­venes évei után kezdődött. Munkalehe­tőségben és jobb életkörülmériyekben bízva Oroszország valamennyi részéből tömegesen érkeztek az emberek Baku­ba, így született meg a soknemzetiségű város. Bakuban ma a Szovjetunió több mint hetvenféle nációja és nemzetisége él. Az olaj határozta meg a városban ki­alakuló ipar profilját és Baku földrajzi határait egyaránt.‘Elsősorban olajkiter­meléssel, finomítással és olajipari gép­gyártással foglalkoznak itt. Az utóbbi év­tizedekben a műszergyártás és az elekt­rotechnika is egyre jelentősebb helyet kap a város iparában. Magyarán szólva - Baku fejlődését már több mint 100 éve nem a vidék ég­hajlati és földrajzi lehetőségei határoz­zák meg -, hanem az olajipar. Ebből származik a városfejlesztés problémái­nak specifikuma, amelyről Oktaj Zejna- lov, Baku polgármestere beszél az APN tudósítójának:- 1920 előtt - a szovjet hatalom Azer­bajdzsán területén való megszilárdulá­sa előtt - Baku fejlődését gyakorlatilag a városépítési normák és szabályok tel­jes hiánya jellemezte. Az építkezésre leginkább alkalmas területeket termé­szetesen az olajmágnások kaparintot­ták meg, s a számukra legkényelme­sebb helyeken építették fel irodáikat, villáikat. így jött létre Baku fényűző köz­ponti része. A munkások - városi közle­kedés hiányában - igyekeztek a munka­helyhez minél közelebb letelepedni. La­kóhelyeiket „telep”-nek nevezték. Rájuk vonatkozóan kényelemről, elfogadható ökológiai környezetről természetesen beszélni sem lehetett. Baku első szovjet vezetősége a város legégetőbb és leglátványosabb problé­máit oldotta meg: megszüntette a nyo­mortanyákat, kiépítette a csatornarend­szert, vízvezetékeket fektetett, a „szürke lepényt” - így nevezték a bakui fennsí­kot - növényekkel ültették be. Mindez terv szerint történt. A szovjethatalom megszilárdulásától kezdve három hosz- szú lejáratú terv alapján folyt Baku fej­lesztése - egy-egy terv 10-15 évre szólt. Az ilyen városfejlesztés lehetővé tette, hogy külön válasszák a nagyváros lakó- és ipari zónáját, megszervezzék a közle­kedést, az egy személyre jutó napi víz- mennyiséget 500 literre emeljék, létre­hozzák az Asperon-félsziget északi ré­szén ma már népszerű üdülőterületet, s megkezdjék az olajkutaktól tarkálló föld rekultivációját. Mindezeknek a problémáknak a megoldása természe­tesen a város további iparosításával egy időben folyt. A szovjet hatalom 67 év alatt Baku ipari potenciálja csaknem 155-szörösére nőtt, lakossága - 12- szeresére. A Baku város önkormányza­ta alá tartozó terület ma a Szovjetunió egyik legjobban urbanizált vidéke. Az eredményekről beszélve azonban nem szabad elhallgatni azt sem, hogy szá­mos problémát csak részben sikerült megoldanunk, sőt jócskán akad még megoldásra váró feladat. Ezeket talán a városrendezés negyedik tervének reali­zálása során sikerül rendezni, amelyet a múlt év végén fogadtak el...- A város vezetőségének a jobb élet- körülmények megteremtésére irányuló törekvései valószínűleg több eredmény­nyel járhattak volna, ha nincs egy gátló tényező - folytatja a beszélgetést Oktaj Zejnalov. - A jogi lehetőségekről beszé­lek. Eddig a város vezetősége nem volt a város területének teljes jogú gazdája. Az iparfejlesztés a minisztériumok, külön­böző tudományos intézetek hatásköré­be tartozott, döntéseikbe mi csak mini­mális mértékben szólhattunk bele. A vá­ros problémái „szétfolytak” a sok kéz­ben. Nos, a gazdaságirányításban vég­bemenő átalakítás megszüntette ezt az állapotot, s a „hatalmat” teljes egészé­ben a városi tanácsnak adta. így ma már Az imám imára szólít a mi, és csak a mi jogunk az új építkezé­sek engedélyezése, illetve elutasítása. Ez az ipari létesítményekre és a lakóhá­zakra egyaránt vonatkozik. A peresztroj­kának köszönhetően jogunk van ahhoz is, hogy nagyobb hozzájárulást követel­jünk meg a vállalatoktól (anyagi és egyéb segítséget egyaránt) a városfej­lesztés szociális programja megvalósí­tásához. Ma már egyértelműen a városi tanács jogköre és kizárólagosan az övé, hogy meghatározza a városi közlekedés fej­lesztésének mértékét, a vízvezetékrend­szer továbbépítését, az ipari célokra fel­használható víz mennyiségét. Ugyan­csak az ő hatáskörébe tartozik a város területét ipari hulladékkal szennyező vállalatok elleni szankciók foganatosítá­sa. A peresztrojka jelentős mértékben megszilárdította a város anyagi helyze­tét is. A hagyományos pénzforrásokon kívül a város kasszáját növelik a Baku területén működő vállalatok bevételéből származó kötelező éves átutalások, a földbérleményekért, vízvezeték, csator­narendszer, villamos energia stb. hasz­nálatáért befizetett összegek. Ezenkívül a következő 15 évben Baku központi tá­mogatásban is részesül - erről a közel­múltban életbe lépett kormányrendelet döntött, hogy Baku minél előbb megold­ja problémáit. Éjszakai látkép a tengerparttal Fúrótorony a tengerben Hírek a KNDK-ból Környezetvédelmi állomások A környezetvédelmi törvény szellemé­ben a Koreai NDK természetvédelmi területein és nagyobb ipari központjai­ban tíz környezetvédelmi megfigyelő ál­lomást működtetnek. Ezek feladata a csapadék- és klimatikus viszonyok fo­lyamatos ellenőrzése, a levegő szeny- nyezettségének mérése, a víztisztaság, valamint a növény- és állatvilág változá­sainak vizsgálata. A vízenergia hasznosítása A Koreai NDK-ban gazdaságosan és hatékonyan hasznosítják a vízenergiát. Nemrégiben fejeződött be a Tedong fo­lyó vízlépcsőjének építése. A folyó az or­szág keleti partvidékén ömlik a tenger­be. A vízlépcső zsiliprendszere vízi erő­müvet táplál, víztározója mellett halásza­ti állomás működik. Sokféle haszna mel­lett az új vizszabályozó rendszer hatáso­san védi Phenjant, a fővárost az árvizek­től is. Húszmillió éves halkövületek Húszmillió éves halkövületekre, szar­díniákra és lepényhalak maradványaira bukkantak koreai geológus hallgatók a KNDK keleti partvidékén. Ugyanezen a vidéken a közelmúltban fedezték fel egy 400 millió éves, devon kori növény meg­kövült nyomait. Vietnam - reformtörvények A múlt héten közzétett törvényekkel és rendeletekkel kialakult az új gazda­ságirányítási rendszer politikai-jogi mechanizmusa Vietnamban. A refor­mokkal itt is megszűnt a központositott- elosztásos, közvetlen tervutasításos gazdasági rendszer. Hogy kialakul-e új, szocialista piacgazdaság, az persze a távoli jövő titka egyelőre. A változtatásokkal lényegében felszá­molják a háborús időkből örökölt, az el­múlt évtizedben súlyos gondokat elő­idéző gazdasági szemléletet és gyakor­latot, amely erősen a „hadikommuniz­mus” jegyeit viselte. Átfogó és általános jelleget öltenek az utóbbi évek részleges és kísérleti reformtervei. Az új gazdasá­girányítási rendszer az áru- és pénzvi­szonyok fejlesztésére, a közgazdasági szabályozókra, a vállalati önállóságra, a termelőegységek önelszámolására épül. Párosul mindez azzal a szándék­kal, hogy a közéletben rendet teremtse­nek és a társadalomban erősítsék a de­mokráciát. A kiadott magas szintű jogszabályok közül a legfontosabb a tervezést és a vállalati önállóságot szabályozó minisz­tertanácsi rendelet. Ennek célja pénz­ügyi önfenntartással, önállóan gazdál­kodó szocialista vállalatok kialakítása tervszerűen irányított szocialista piac- gazdálkodás keretei között. Részletesen szabályozza a tervezést és a vállalati gazdálkodást. Tervutasítások és muta­tók helyett a legtöbb esetben csak a költségvetési elvonások éves összegét írják elő központilag. Megszűnnek az ál­lami támogatások automatizmusai. A nyersanyag- és energiaelosztás, illetve a termékbeszolgáltatás helyébe a ter- melőeszköz-és termékkereskedelem lép. t s A vállalati önállóság kiterjed a mun­kaerőgazdálkodásra is: az ájlami-szö- vetkezeti szektor dolgozója nem „állami alkalmazott” többé, aki bérét ,és termé­szetbeni juttatásokat az állami költség- vetésből kapja. A vállalattal munkaszer­ződésben álló dolgozó bérét ezentúl a munkáltató fizeti, a felső határokat el­törölték. A vállalatoknál a (vezér)igazga­tó egyszemélyi felelős vezető, akit meg­határozott időre, választás alapján ne­veznek ki. A termelőegységek straté­giai irányításában beleszólást kapnak a dolgozók gyűlései, és az ott megválasz­tott vállalati tanácsok. A legfontosabb vállalatok önálló kül­kereskedelmi jogot kaptak. Ennek ki­egészítéseként bevezették az első ex­port-import adótörvényt is. A kivitt, illet­ve behozott áruk után adózni kell majd. Ugyancsak a múlt héten lépett ér­vénybe a külföldi beruházásokat enge­délyezőtörvény. Az igen széles körű po­litikai-gazdasági biztosítékokat, kedvez­ményeket adó jogszabály módot ad tel­jes egészében külföldi tulajdonú vállal­kozásokra is Vietnamban. Részletesen szabályozza a vegyes vállalatok, vállalati egyesülések lehetőségeit. A szocialista országokkal Vietnam kétoldalú megál­lapodásokat szorgalmaz a közvetlen, vállalatok közötti együttműködés szabá­lyozására. A Szovjetunióval már létre is jöttek ilyen megállapodások. A termelő ösztönzését, biztonságát, a földvagyon védelmét és jobb hasznosí­tását célozza az új földtörvény. Ez - fenntartva, hogy Vietnamban a föld össznépi tulajdon, és magántulajdona tilos - részletesen szabályozza a tartós és ideiglenes földhasználati jogokat. A jogszabályok saját területükön nagy vonalakban kialakították a régóta hiány­zó új árrendszer elveit is. A termékek nagy része felső határhoz kötött, illetve szabadáras lesz. A központi ármeghatá­rozás csak az állami megrendelésekre vonatkozik. Más szóval: a vállalatok ter­mékeiket az államnak szabott áron ad­hatják csak el, mig egymásnak szabad árakon. A vállalatok jövedelmi viszonyait így várhatóan nagyrészt az állami be­avatkozás alakítja majd ki, egyfajta „áralku” útján. A jogszabályok mindez­zel együtt döntő fordulatot jelentenek, konkrétan körvonalazzák a gazdasági reformot. Folytatódik a jogszbályok korszerűsí­tése. Addig is Pham Hung miniszterel­nök felhatalmazta a termelőegységeket, a középvezetőket új megoldások kikí­sérletezésére. Ugyanakkor rendeletben mindenkit felszólított a meghozott jog­szabályok szigorú betartására. Tovább tart a párt- és államgépezet megtisztítása, a korrupció felszámolása, a rendteremtés. A Nhan Dan, a párt köz­ponti lapja újabb két nagyszabású per­ről adott hírt: gazdasági bűncselekmé­nyeket elkövető, hivatali hatalmukkal visszaélő középvezetőket állítottak bíró­ság elé. FÜZES OSZKÁR (Hanoi)

Next

/
Thumbnails
Contents