Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1 8 Képújság 1988. február 6. Szovjet változások Vezetőség vá lasztás A Szovjetunióban január 1-jén lépett életbe az állami vállalatokról szóló új törvény, amely egyebek között előírja minden vállalati tisztség pályázati betöltését. Több olyan köztársaság van, például Belorusszia, ahol a választás máris gyakorlattá vált. Jó egy éve beszélgettem a minszki óragyár munkásaival. Eltérők voltak ugyan a vélemények, de az emberek kételkedtek abban, hogy valóban megválaszthatjuk vezetőiket, azzal, hogy a minisztérium úgyis kiválogatja a jelölteket. Önmagukban sem hittek: vajon a mi feladatunk a vezetőválasztás? - mondogatták. Galina Parcsinszkaja például így vélekedett:- Egy vezető sok egyéb mellett szigorú és igényes kell, hogy legyen. Nem tudom, hogy az emberek nem akarják-e majd úgy megkönnyíteni az életüket, hogy nem túl sokat követelő, „jó” vezetőt választanak. Valóban vannak példák ilyen aggodalom jogosságára.- A kollektívák nagy többsége elvi megfontolásokból indul ki - mondta saját tapasztalatai alapján Grigorij Tatur, a szoli- gorszki gépjavító vállalat főmérnöke. - Amikor a munkások néhány jelölt közül a helyettesemet, Valerij Kravecet és nem engem választottak igazgatónak, őszintén szólva megbántódtam. De aztán beláttam, hogy Kravec programja valóban jobb... Kettőjük programjában sok hasonló vonás is volt, talán azért, mert mindketten régóta dolgoznak a gyárban, jól ismerik a „szűk keresztmetszeteket". Tatur elképzelései - úgy látszott a munkások számára vonzóbbnak tűnnek. Tapsoltak persze, amikor mindketten a lakásépítés gyorsításáról, az óvodák fejlesztéséről, az élet- és munkakörülmények javításáról beszéltek. A többség Valerij Kravecre szavazott, aki azt javasolta, hogy a fő figyelmet fordítsák a vállalat műszaki megújítására, új technológiák bevezetésére, kutassák fel a vezetés és a munkaszervezés fejlettebb formáit.- Azonnal elhatároztam, hogy Kravecre szavazok - mondta Vlagyimir Csakur marós. - Programja talán nem olyan látványos, de biztos alap ahhoz, hogy megoldhassuk igaz nem holnap, de biztosan a termelési és a szociális problémákat. Volt még egy előnye Kravecnek Tatur- ral szemben, az, hogy ö 11 évvel fiatalabb, mint a főmérnök.- Meggyőződésem, hogy az emberek helyesen értékelik vezetőik szakmai és emberi tulajdonságait - mondta Ignatyij Antonov, a belorusz ideggyógyászati, idegsebészeti és fizikoterápiaikutató intézet igazgatója. - Meggyőződésem, hogy ha ez a gyakorlat korábban érvényesül, tudományágunkban nem volna annyi tehetetlen és egy helyben topogó vezető. A káderkérdés megoldásának demokratizálása ma rendkívül időszerű, s ez a folyamat bonyolult, de szükséges. Lássuk végül, hogyan vélekednek ma a minszki óragyár munkásai a vezetők választásáról. Azóta eltelt egy év, és sok minden változott: a gyárnak új igazgatója, főmérnöke, főkonstruktőre, egy sor üzemrésznek új vezetője van. Nem kívülről jöttek, maguk a munkások választották őket a gyárban már régóta dolgozó mérnökök közül. Ennek az lett az eredménye, hogy a vállalat, amelynek korábbi vezetése kezdett kifulladni, ma ismét a legjobbak között van. Teljesíti a tervet, széles körben alkalmaznak robotokat, a korábbinál jobban oldják meg a szociális feladatokat. Ami magát Galina Parcsinszkaját illeti, brigádvezetö lett. Egyenes, nyílt jellem, aki megköveteli a fegyelmet és a minőségi munkát. Amolyan „kényelmetlen” ember, de éppen őt választották, mégpedig egyhangúlag, brigádvezetőnek. NATALIA BULDIK Lengyelország atomerőművei A Balti-tenger partján fekvő Zarnowiec- ben már épül Lengyelország első atomerőműve. Ez 1990-ben kezdi működését. A második erőművet a Warta folyó partján, Klempiczben tervezik. Ennek első blokkját várhatóan 1996-ban helyezik üzembe. Szakértők az építés befejezését 2002-re jósolják. Sajtójelentések szerint a beruházási költségek 60%-át biztonsági berendezésekre fordítják. BALTI-TENGER ÜF Zaníöwíec^^"“' Klempicz VARSÓ / _ ® S ! LENGYELORSZÁG Í i: S v J Baku és a peresztrojka A közel kétmilliós lakosú Baku - Azerbajdzsán fővárosa - a Szovjetunió Kaukázuson túli területének legnagyobb városa. Száz évvel ezelőtt azonban csak egy, a Kelet ráérős élettempójának valamennyi jegyét magán hordozó városka állt a Kaszpi-tenger partján. A nagyarányú városépítés, az iparosítás, az olaj felfedezése, kitermelésének, hasznosításának megindulása a múlt század hetvenes évei után kezdődött. Munkalehetőségben és jobb életkörülmériyekben bízva Oroszország valamennyi részéből tömegesen érkeztek az emberek Bakuba, így született meg a soknemzetiségű város. Bakuban ma a Szovjetunió több mint hetvenféle nációja és nemzetisége él. Az olaj határozta meg a városban kialakuló ipar profilját és Baku földrajzi határait egyaránt.‘Elsősorban olajkitermeléssel, finomítással és olajipari gépgyártással foglalkoznak itt. Az utóbbi évtizedekben a műszergyártás és az elektrotechnika is egyre jelentősebb helyet kap a város iparában. Magyarán szólva - Baku fejlődését már több mint 100 éve nem a vidék éghajlati és földrajzi lehetőségei határozzák meg -, hanem az olajipar. Ebből származik a városfejlesztés problémáinak specifikuma, amelyről Oktaj Zejna- lov, Baku polgármestere beszél az APN tudósítójának:- 1920 előtt - a szovjet hatalom Azerbajdzsán területén való megszilárdulása előtt - Baku fejlődését gyakorlatilag a városépítési normák és szabályok teljes hiánya jellemezte. Az építkezésre leginkább alkalmas területeket természetesen az olajmágnások kaparintották meg, s a számukra legkényelmesebb helyeken építették fel irodáikat, villáikat. így jött létre Baku fényűző központi része. A munkások - városi közlekedés hiányában - igyekeztek a munkahelyhez minél közelebb letelepedni. Lakóhelyeiket „telep”-nek nevezték. Rájuk vonatkozóan kényelemről, elfogadható ökológiai környezetről természetesen beszélni sem lehetett. Baku első szovjet vezetősége a város legégetőbb és leglátványosabb problémáit oldotta meg: megszüntette a nyomortanyákat, kiépítette a csatornarendszert, vízvezetékeket fektetett, a „szürke lepényt” - így nevezték a bakui fennsíkot - növényekkel ültették be. Mindez terv szerint történt. A szovjethatalom megszilárdulásától kezdve három hosz- szú lejáratú terv alapján folyt Baku fejlesztése - egy-egy terv 10-15 évre szólt. Az ilyen városfejlesztés lehetővé tette, hogy külön válasszák a nagyváros lakó- és ipari zónáját, megszervezzék a közlekedést, az egy személyre jutó napi víz- mennyiséget 500 literre emeljék, létrehozzák az Asperon-félsziget északi részén ma már népszerű üdülőterületet, s megkezdjék az olajkutaktól tarkálló föld rekultivációját. Mindezeknek a problémáknak a megoldása természetesen a város további iparosításával egy időben folyt. A szovjet hatalom 67 év alatt Baku ipari potenciálja csaknem 155-szörösére nőtt, lakossága - 12- szeresére. A Baku város önkormányzata alá tartozó terület ma a Szovjetunió egyik legjobban urbanizált vidéke. Az eredményekről beszélve azonban nem szabad elhallgatni azt sem, hogy számos problémát csak részben sikerült megoldanunk, sőt jócskán akad még megoldásra váró feladat. Ezeket talán a városrendezés negyedik tervének realizálása során sikerül rendezni, amelyet a múlt év végén fogadtak el...- A város vezetőségének a jobb élet- körülmények megteremtésére irányuló törekvései valószínűleg több eredménynyel járhattak volna, ha nincs egy gátló tényező - folytatja a beszélgetést Oktaj Zejnalov. - A jogi lehetőségekről beszélek. Eddig a város vezetősége nem volt a város területének teljes jogú gazdája. Az iparfejlesztés a minisztériumok, különböző tudományos intézetek hatáskörébe tartozott, döntéseikbe mi csak minimális mértékben szólhattunk bele. A város problémái „szétfolytak” a sok kézben. Nos, a gazdaságirányításban végbemenő átalakítás megszüntette ezt az állapotot, s a „hatalmat” teljes egészében a városi tanácsnak adta. így ma már Az imám imára szólít a mi, és csak a mi jogunk az új építkezések engedélyezése, illetve elutasítása. Ez az ipari létesítményekre és a lakóházakra egyaránt vonatkozik. A peresztrojkának köszönhetően jogunk van ahhoz is, hogy nagyobb hozzájárulást követeljünk meg a vállalatoktól (anyagi és egyéb segítséget egyaránt) a városfejlesztés szociális programja megvalósításához. Ma már egyértelműen a városi tanács jogköre és kizárólagosan az övé, hogy meghatározza a városi közlekedés fejlesztésének mértékét, a vízvezetékrendszer továbbépítését, az ipari célokra felhasználható víz mennyiségét. Ugyancsak az ő hatáskörébe tartozik a város területét ipari hulladékkal szennyező vállalatok elleni szankciók foganatosítása. A peresztrojka jelentős mértékben megszilárdította a város anyagi helyzetét is. A hagyományos pénzforrásokon kívül a város kasszáját növelik a Baku területén működő vállalatok bevételéből származó kötelező éves átutalások, a földbérleményekért, vízvezeték, csatornarendszer, villamos energia stb. használatáért befizetett összegek. Ezenkívül a következő 15 évben Baku központi támogatásban is részesül - erről a közelmúltban életbe lépett kormányrendelet döntött, hogy Baku minél előbb megoldja problémáit. Éjszakai látkép a tengerparttal Fúrótorony a tengerben Hírek a KNDK-ból Környezetvédelmi állomások A környezetvédelmi törvény szellemében a Koreai NDK természetvédelmi területein és nagyobb ipari központjaiban tíz környezetvédelmi megfigyelő állomást működtetnek. Ezek feladata a csapadék- és klimatikus viszonyok folyamatos ellenőrzése, a levegő szeny- nyezettségének mérése, a víztisztaság, valamint a növény- és állatvilág változásainak vizsgálata. A vízenergia hasznosítása A Koreai NDK-ban gazdaságosan és hatékonyan hasznosítják a vízenergiát. Nemrégiben fejeződött be a Tedong folyó vízlépcsőjének építése. A folyó az ország keleti partvidékén ömlik a tengerbe. A vízlépcső zsiliprendszere vízi erőmüvet táplál, víztározója mellett halászati állomás működik. Sokféle haszna mellett az új vizszabályozó rendszer hatásosan védi Phenjant, a fővárost az árvizektől is. Húszmillió éves halkövületek Húszmillió éves halkövületekre, szardíniákra és lepényhalak maradványaira bukkantak koreai geológus hallgatók a KNDK keleti partvidékén. Ugyanezen a vidéken a közelmúltban fedezték fel egy 400 millió éves, devon kori növény megkövült nyomait. Vietnam - reformtörvények A múlt héten közzétett törvényekkel és rendeletekkel kialakult az új gazdaságirányítási rendszer politikai-jogi mechanizmusa Vietnamban. A reformokkal itt is megszűnt a központositott- elosztásos, közvetlen tervutasításos gazdasági rendszer. Hogy kialakul-e új, szocialista piacgazdaság, az persze a távoli jövő titka egyelőre. A változtatásokkal lényegében felszámolják a háborús időkből örökölt, az elmúlt évtizedben súlyos gondokat előidéző gazdasági szemléletet és gyakorlatot, amely erősen a „hadikommunizmus” jegyeit viselte. Átfogó és általános jelleget öltenek az utóbbi évek részleges és kísérleti reformtervei. Az új gazdaságirányítási rendszer az áru- és pénzviszonyok fejlesztésére, a közgazdasági szabályozókra, a vállalati önállóságra, a termelőegységek önelszámolására épül. Párosul mindez azzal a szándékkal, hogy a közéletben rendet teremtsenek és a társadalomban erősítsék a demokráciát. A kiadott magas szintű jogszabályok közül a legfontosabb a tervezést és a vállalati önállóságot szabályozó minisztertanácsi rendelet. Ennek célja pénzügyi önfenntartással, önállóan gazdálkodó szocialista vállalatok kialakítása tervszerűen irányított szocialista piac- gazdálkodás keretei között. Részletesen szabályozza a tervezést és a vállalati gazdálkodást. Tervutasítások és mutatók helyett a legtöbb esetben csak a költségvetési elvonások éves összegét írják elő központilag. Megszűnnek az állami támogatások automatizmusai. A nyersanyag- és energiaelosztás, illetve a termékbeszolgáltatás helyébe a ter- melőeszköz-és termékkereskedelem lép. t s A vállalati önállóság kiterjed a munkaerőgazdálkodásra is: az ájlami-szö- vetkezeti szektor dolgozója nem „állami alkalmazott” többé, aki bérét ,és természetbeni juttatásokat az állami költség- vetésből kapja. A vállalattal munkaszerződésben álló dolgozó bérét ezentúl a munkáltató fizeti, a felső határokat eltörölték. A vállalatoknál a (vezér)igazgató egyszemélyi felelős vezető, akit meghatározott időre, választás alapján neveznek ki. A termelőegységek stratégiai irányításában beleszólást kapnak a dolgozók gyűlései, és az ott megválasztott vállalati tanácsok. A legfontosabb vállalatok önálló külkereskedelmi jogot kaptak. Ennek kiegészítéseként bevezették az első export-import adótörvényt is. A kivitt, illetve behozott áruk után adózni kell majd. Ugyancsak a múlt héten lépett érvénybe a külföldi beruházásokat engedélyezőtörvény. Az igen széles körű politikai-gazdasági biztosítékokat, kedvezményeket adó jogszabály módot ad teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozásokra is Vietnamban. Részletesen szabályozza a vegyes vállalatok, vállalati egyesülések lehetőségeit. A szocialista országokkal Vietnam kétoldalú megállapodásokat szorgalmaz a közvetlen, vállalatok közötti együttműködés szabályozására. A Szovjetunióval már létre is jöttek ilyen megállapodások. A termelő ösztönzését, biztonságát, a földvagyon védelmét és jobb hasznosítását célozza az új földtörvény. Ez - fenntartva, hogy Vietnamban a föld össznépi tulajdon, és magántulajdona tilos - részletesen szabályozza a tartós és ideiglenes földhasználati jogokat. A jogszabályok saját területükön nagy vonalakban kialakították a régóta hiányzó új árrendszer elveit is. A termékek nagy része felső határhoz kötött, illetve szabadáras lesz. A központi ármeghatározás csak az állami megrendelésekre vonatkozik. Más szóval: a vállalatok termékeiket az államnak szabott áron adhatják csak el, mig egymásnak szabad árakon. A vállalatok jövedelmi viszonyait így várhatóan nagyrészt az állami beavatkozás alakítja majd ki, egyfajta „áralku” útján. A jogszabályok mindezzel együtt döntő fordulatot jelentenek, konkrétan körvonalazzák a gazdasági reformot. Folytatódik a jogszbályok korszerűsítése. Addig is Pham Hung miniszterelnök felhatalmazta a termelőegységeket, a középvezetőket új megoldások kikísérletezésére. Ugyanakkor rendeletben mindenkit felszólított a meghozott jogszabályok szigorú betartására. Tovább tart a párt- és államgépezet megtisztítása, a korrupció felszámolása, a rendteremtés. A Nhan Dan, a párt központi lapja újabb két nagyszabású perről adott hírt: gazdasági bűncselekményeket elkövető, hivatali hatalmukkal visszaélő középvezetőket állítottak bíróság elé. FÜZES OSZKÁR (Hanoi)
