Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-04 / 29. szám
1988. február 4. ^EPÜJSÄG 3 Az új szakszervezeti tagdíjrendszerről Hogyan lesz a bruttó 1 %-ból nettó 1°/o-a? A SZOT 1987. november 27-én határozatot hozott a szakszervezeti tagdíjfizetés új rendjére. Az új rendszer kialakításánál a tagság részéről felvetett jogos igényeket vették figyelembe. Ilyen igények voltak: az eddiginél legyen igazságosabb, jobban igazodjon a mindenkori keresethez. Ezt a célt szolgálja a határozat azzal, hogy kimondja, a tagdíj alapja a főfoglalkozású munkaviszonyból származó - mindenkori nyugdíjjárulék alapjául szolgáló - havi kereset és a táppénz együttes össze. Megszűnt tehát az osztályba sorolás, betegség esetén a jövedelem csökkenésével párhuzamosan kisebb tagdíjat kell csak fizetni. Az 1987. évi VI. törvényben foglalt személyi jövedelemadó bevezetése új feltételeket adott a tagdíj megállapításához, é a tagdíjfizetés rendszeréhez. A szakszervezeti tagdíj összege adómentességet élvez. így tehát a dolgozók meghatalmazása alapján levont tagdíj két részből tevődik össze, egyrészt a dolgozót terhelő részből, másrészt az adókedvezményből. A dolgozót terhelő rész a nettó keresetre vetítve az 1 %-ot sem éri el és ez kevesebb, mint a korábbi besorolás szerinti tagdíj összege. A bérjegyzéken az adózás technikai része miatt nincs lehetőség arra, hogy külön kimutassák a tagdíj adókedvezményből származó részét és külön a nettó keresetet terhelő részét. Ezért sokan úgy vélik, hogy a levonás teljes egészében a szakszervezeti tagokat terheli. Bemutatjuk a tagdíjfizetés rendszerét, ami alapján egyértelművé válik, hogy a jelenlegi tagdíjrendszer a korábbinál igazságosabb, a szakszervezeti tagdíj levonása a korábbinál kisebb teherrel jár. Pl. december havi bruttóbér 5500 Ft+ 310 Ft bérpótlék=5860 Ft volt. A december havi besorolás szerinti tagdíj 60 Ft volt. Ha bérét felbruttósitjuk, akkor a januári bruttó bére 6272 Ft, ami után 63 Ft szakszervezeti tagdíjat és 242 Ft személyi jövedelemadót vonunk le bérjegyzéken. Úgy tűnik, hogy a tagdíj 3 Ft-tal emelkedett, azonban ha a tagdíjat megbontjuk adókedvezményre és a dolgozót terhelő részre, egyértelművé válik, hogy a nettó keresetet terhelő tagdíj kevesebb lett. Mert, ha a 6272 forint bruttó bérből nem vonjuk le a tagdíjat, akkor a személyi jövedelemadó 255 Ft lenne. A 255 Ft és a ténylegesen levont 242 Ft személyi jövedelemadó közötti különbség 13 Ft, ami az adókedvezmény. így tehát a bruttó módon kiszámított 63 Ft tagdíjból (és ez kerül a bérjegyzéken feltüntetésre) 50 Ft a szakszervezeti tag által fizetett tagdíj és ez kevesebb mint a nettó kereset 1%-a, vagy a besorolás szerinti tagdíjfizetési kötelezettség. Az ellenőrzésre a legjobb lehetőség, ha az előző havi bérjegyzék nettó jövedelmét hasonlítjuk a január havi bérjegyzéken szereplő nettó jövedelemhez. A kettő közötti különbség az, amit tagdíjként ténylegesen fizetett. Ezt persze csak akkor lehet megcsinálni, ha a bérek és a béreket terhelő egyéb levonások nem változtak. Amint a példákból is kitűnik, ugyan a bruttó bér 1 %-a kerül a bérjegyzéken levonásra, azonban ez két részből tevődik össze: az adókedvezményből és a dolgozót terhelő részből. A szakszervezeti tag által térített tagdíj összege nem éri el a nettó keresete 1 %-át sem. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az osztályba sorolás eltörlése megszüntette a felső tagdíjfizetési kategóriát és mindenkitől a bruttó jövedelme 1%-át vonják le tagdíjként. SZAKSZERVEZETEK TOLNA MEGYEI TANÁCSA Ki kire kíváncsi? A párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről beszélt, tárgyalt, vitatkozott és beszélgetett a párt egyik Tolna megyei testületé a napokban. Már az előterjesztésben csoportosítva szerepeltek mindazok a fontos elvi politikai és természetesen gyakorlati kérdések, témák, javaslatok és vélemények, amelyek ez esetben kétezer kommunista álláspontját, véleményét és javaslatait tükrözték. A testületnek tehát el kellett mondani saját véleményét a tézisekről - és ezen belül a pártmunka sok érintett gyakorlati területéről - ezzel együtt pedig kialakítani álláspontját a tagság véleményéről. Megvitatni tehát azokat a vélményeket, amelyekkel a testület azonosul, és állást foglal abban, hogy melyek azok a vélemények, amelyektől már most feladatok Növekszik a kistermelők gépigénye A mezőgazdasági kisgépeket gyártó és forgalmazó vállalatok az idén a tavalyival azonos mennyiségű gépet és berendezést ajánlanak a hazai kistermelőknek. A forgalmazásra várhatóan továbbra is a kereslet lesz a jellemző, mivel a kistermelők tulajdonában lévő mintegy 200 ezer motoros kerti gép - traktor, kapáló, permetező, fűnyíró, stb. - immár kevés, egy részük ráadásul megérett a cserére. Pótlásukra importtal is számol a kereskedelem, és készítenek kisgépet nemzetközi kooperációban is. A Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat az idén 30 ezer Robi kis- traktort készít, a legkeresettebb R-55-ös típusból 24 ezret gyártanak, 4 ezerrel többet mint tavaly. A gépen olyan módosításokat és ésszerűsítéseket hajtottak végre, amellyel csökkentették a kevésbé kihasználható tartozékok számát. Gemenc Volán A csatlakozási lehetőségek megfelelőek, két járatnál kellett menetrendet módosítani Évek óta növekszik a bérletesek száma vult, a gépkocsivezetők alig-alig használják a hangosbemondót. Ezen a problémán igyekeznek úgy segíteni, hogy a buszokban oldják meg a tájékoztatást és részletesebb útvonaljelző táblák kihelyezésével adnak plusz információt az utazóközönségnek.- ka Az elmúlt évben a Gemenc Volán személyforgalmában a kereskedelmi és üzletpolitikai célkitűzései mellett fontos szerepet kapott a helyi járatú forgalom megbízhatóságának és kulturáltságának javítása és az utazási választék bővítése. Tavaly közel 15 millióan utaztak, ami négy százalékkal több, mint az 1986-os évben. A megyeszékhelyen menetrendváltoztatás nem lesz, illetve annyiban, hogy a csúcsidőben a zsúfoltság enyhítésére sűrítéseket terveznek a következő járatokon: 5,9,12,13 és 15-ös autóbuszok útvonalán. Két autóbusz forgalomba állításával növelték a kapacitást és elérték, hogy ezzel arányosan csökkenjen a helyközi (távolsági) buszok besegítése. Az utastájékoztatás színvonala nem jaCsökkentik a távolsági buszok helyi járatú közlekedtetését Lenézve és kioktatva következnek. Közben a vitát is folytatni kell, mindaddig, amíg döntés nem születik. Mindez azért volt fontos leszögezni, hogy láthatóvá váljék mennyire fontos és sokrétű munka várt a testületre. Két és fél óra után felszólalt a „Központi Káder”. Hangsúlyozandó, hogy nem a felettes pártszerv hivatásos munkatársa, éppen nem választott képviselője, hanem a párt egyik intézményének dolgozója kért szót a testület ülésén. Némiképp tanító bácsisan elismételte mindazokat az alapfogalmakat és összefüggéseket, amelyeket manapság a marxista középiskolában nem lehet eleget hangsúlyozni. A testület tűrte az eljárást, de egymás között azért megvitatva a dolgokat. Az előadót a látható zavar, majd mosoly, később pedig a bosszúság nem akadályozta meg abban, hogy taglalja többek között - azt is, hogy a Központban, ott fent, nem fogják megmondani, hogy mit is kell itt lent (értsd a sötét Tolnában) tenni a politikai intézményrendszer és ezen belül a pártmunka korszerűsítésében. Persze még az is előfordulhatott volna, hogy a helyi tennivalók további taglalására is sor kerül - ha a kioktatás nem tart mintegy fél órán át. Hogy Budapesten, „fent”, avagy a központban mindenki okosabb, az itt lent, vidéken lassan már megszokjuk, de jelen esetben nemcsak arról van szó. Arról, hogy a párt saját vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről meg kívánja hallgatni a teljes tagság véleményét, és akkor ennek a véleménynek a megismerése és összegyűjtése helyett alapfokú szemináriumban volt része egy testületnek. ihárosi Hely a tetőn! Lefelé folyik a víz-a lapostetőn is Szigetelés másodszor - hányadszor? Még szerencse, hogy a Tejipari Vállalatnál jócskán akad zárt műanyagrekesz. Ezeket a ládákat azért készítették, hogy tejet szállítsanak benne, s hogy ha a csomagolt tej netán kifolyna, hát ne „szennyezze” a szállítójárműveket, illetőleg a boltok hűtőpultjait. De vajon milyen edényeket tesznek a csöpögő plafon alá azok a vállalatok, közintézmények, amelyeket szintén lapostetővel fedtek, a szigetelés tönkrement és becsorog az eső, meg a hóié? Gondolom kénytelenek voltak beszerezni egynéhány vödröt, vájdlingot, hogy ha megerednek az ég csatornái ne a fejükre hulljon az áldás. A lapostetők korszaka lejárt - ahol csak lehet a régi, jól bevált szokás szerint nyeregtetőt építenek - nincs gond a csapadékkal, s hasznos térhez is jutnak a padláson. Ez kisebb alapterületen megoldható, nagyobbon nem. Nem lehet például egy 10 ezer négyzetméteres üzemcsarnok fölé padlást emelni - marad hát a teteje vízszintes. Csakhogy a lapostetők szigetelése nem megoldott - ezt látszik bizonyítani jó néhány Tolna megyei vállalat, intézmény és lakóépület is. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat szekszárdi sajtüzemében jártunk, ahol Szauter Mihály műszaki vezetővel beszélgettünk, aki a beruházás idején az építkezési munkákat részben vezette és ellenőrizte. Próbáltuk végigkövetni akárcsak egy kóresetet: miért ázik be a tető, s milyen gyógymódok javallottak a beázás orvoslására. Pöndörödik a dublírozott szigetelés Tehát. Az épületek lapos tetejét egy Neoacid nevezetű az autógumi-belsőhöz hasonlatos, két rétegből dublírozott anyaggal burkolták - ez a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat terméke. A kivitelezést az Agrober-Égti tervei alapján a TÁÉV végezte 1981-ben. Ez a munka több millió forintba került. A Neoacidon a második évben hajszálrepedéseket észleltek, a harmadik évben már pókhálószerűen terjedtek ezek, a negyedik évben pedig szétrepedt és fölpöndörödött. Mindez garanciális időn belül történt, s a TÁÉV dicséretes gyorsasággal hozzálátott a hiba kijavításához. A kérdés: mi okozta a tetőanyag hibáját? A Neoacid színe fekete, a fényt elnyeli, gyorsan felmelegszik, ezért le kellett festeni egy világosabb színű festékkel. Erre a Elasztolen nevű, ezüstszínű festék látszott a legalkalmasabbnak - a Kemikál debreceni gyárában készítik. Ez az anyag azonban beépül a Neoacidba, s mivel nem egyforma a hőtágulási együtthatójuk mozognak, és a szigetelés repedezni kezd. A szerencsétlenségben az a szerencse, hogy a TÁÉV mielőtt a végeleges szigetelést elkészítette, alatta hagyományos módon kátránypapírral is lefedte a betonfödémelemeket. A kátránypapírra Porán nevű, szivacsszerű anyagra ragasztották a Neoacidot, így ennek mozgási lehetősége nem volt, s emiatt is repedezni kezdett. Az eső meg közben folydogált a csövek mentén, bokáig érő vízben kellett olykor gázolni, a műanyag lámpabura nem bírta tartani a vizet, s egyszerűen leesett. Időnként penészfoltokat is felfedeztek - a penész főleg a sajtgyártástól nem idegen, csakhogy ez a penész nem a sajtban, hanem a plafonon keletkezett. Repedt a szigetelés, a víz befolyt a műhelycsarnokokba, az irodaépület felső szintjére. A TÁÉV hozzáértő szakemberei kivonultak, s megkezdték menteni a menthetőt. Ennek során megfúrják a régi szigetelést, a fúrás helyén páraszellőzőket helyeznek el, amelyen át a vízzel átitatott Po- ránból elillan meleg időben a gőz, enyhébb napokon a pára. így elkerülhető az is, hogy a Neoacid fölpúposodjék, deformálódjék. Kátránypapír, műanyag, betonlap Ez a tető úgynevezett „lejtésmentes tető”, ami azt jelenti, hogy minimális az összefolyás, ahol a tetőn álló vizet el lehetne vezetni. Az optimális vízelvezetés megoldható lenne, méghozzá betonnal - csakhogy a konstrukció nem bír el többletterhet. Marad tehát a műanyag, alatta szivacsszerű porán, a fúrás, és a szellőztetés. Jobb megoldás egyelőre nincs. A dologban nehéz megkeresni a vétkest, hisz az a helyzet, hogy aTÁÉV a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat alkalmazástechnikai eljárása szerint szigetelte a lapostetőket. Most is ezt teszi a garanciában dolgozó kivitelező - egyébként ez a munka igen sok pénzbe kerül a TÁÉV-nek, holott a vállalat szabályosan járt el, s most pert indít, hogy vétlenségét bizonyítsa. Ajárt úttól senki sem tért el, - a tervező elkészítette a tervet, a kivitelező megvásárolta az anyagot, és a Hungária Műanyagfeldogozó Vállalat alkalmazás- technikai előírása szerint elkezdte és befejezte a munkát. A javításnál a szellőzők elhelyezése, a tető újraburkolása mellett változtatást is eszközöltek: a Neoacidet filcre ragasztják, amelyen könnyen mozog ez a viszonylag vékony műanyag. Jöhet az újabb kérdés: a fekete változatlanul fekete, és ezért könnyen fölmelegszik. Nem kenik be ismételten valamilyen festékkel, hanem új megoldást választanak: betonlapokkal lefedik a tetőt. Ez azért előnyös, mert ha nagyobb szél kerekedik nem tépi föl a tetőt. Majd elfelejtettem! A Neoacid szigetelő tízméteres tekercsekben érkezik Szekszárd- ra. A tekercseket kibontva időnként kiderül: a tíz méter az a tulajdonképpen csak hat, ásónyomnyi repedéseket, nagyobb hólyagos felületeket is találnak. Ez utóbbi a műanyaggyártásnál előfordulhat, s mint a neve is jelzi: műanyaggyártással foglalkozik a Hungária. Hát ennyi lenne a lapostetők esettanulmánya. Ahogy mostanában mondani szokás: no komment. Nincs mit hozzátenni, hisz úgy tűnik, a lapostetők szigetelésére egyelőre nincs jól kidolgozott, megbízható technológia ma Magyarországon. D. VARGA MÁRTA - Fotó: BAKÓ JENŐ Igényesebb utaskiszolgálás várható a helyi járatokon
