Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-23 / 45. szám

1988. február 23. KÉPÚJSÁG 3 Új kezdeményezések az ifjúsági mozgalomban A Magyar Úttörők Szövetsége, vala­mint a KISZ Központi Bizottsága két új kezdeményezést indított útjára. Mindket­tő újabb lehetőséget kínál arra, hogy az ifjúság szervezetei valamelyest enyhítse­nek a gyerekek, a fiatalok, illetve szüleik, nevelőik gondjain. A Magyar Úttörők Szövetsége Orszá­gos Tanácsának székházában „Együtt egymásnál” elnevezéssel címközvetítő szolgálat kezdte meg működését. Sok szülő gondja, hogy a nyári szünidőben nem tud megfelelően gondoskodni gyer­meke felügyeletéről, mert kevés a sza­badsága, esetleg nincs nagyszülő, aki vi­gyázna rá, vagy akinél eltölthetné a vaká­ció egy részét, illetve nincs lehetőség ar­ra, hogy csemetéjét napközis táborba vagy más szervezett üdülési programra küldje. Ezért az úttöröszövetség vállalta, hogy összegyűjti olyan családok címét, amelyek nyáron szívesen fogadnának be gyerekeket, illetve azoknak a családok­nak a címét, akik igénylik ezt a megol­dást. A címközvetitö szolgálat (1388 Pf.: 72.) lehetőségeket teremt az igények és lehetőségek egyeztetésére. E célból a je­lentkezők postafordultával adatlapot kapnak. Ebben a személyi adatokon kí­vül feltüntetik azt is, hogy városon, falun vagy tanyán szeretnék-e gyermeküket üdültetni, illetve be tudják-e őket fogadni, s mely időpont lenne megfelelő. A KISZ KB akciója elsősorban a gyer­mek- és ifjúságvédő intézeteknek, neve­lőotthonoknak nyújt segítséget. Rági gondjuk ezeknek az intézményeknek, hogy évente csak néhány ezer forintot fordíthatnak folyóiratok, magazinok, ké­peslapok, s különböző, a fiatalokat ér­deklő kiadványok előfizetésére. Régi tapasztalat viszont, hogy a külön­böző kiadóvállalatok kiadványaik meg­maradt példányait időről időre nagy mennyiségben küldik zúzdába, dobják a szemétbe. Ezért a KISZ KB megkeresett több kiadót, hogy a Posta remittendarak­táraiban összegyűlt kiadványaik egy ré­szét küldhesse el az említett intézmé­nyeknek. E javaslat kedvező fogadtatás­ra talált. A Posta Hírlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodájának dolgozói részben tár­sadalmi munkában vállalták, hogy né­hány hetenként összeállítják és elküldik ezeket az újságcsomagokat az intézmé­nyeknek. Ez nem kis munkát jelent, hiszen csak­nem 140 ilyen intézményről van szó. A KISZ KB megkereste olyan kiadvá­nyok kiadóit, amelyek folyóiratai, maga­zinjai, képeslapjai témájukat tekintve 2-3 hónap elteltével is érdekesek lehetnek a gyerekeknek és a fiataloknak. így a Hír­lapkiadó Vállalat, a Pallas Lap- és Könyv­kiadó Vállalat, a Népszava Lap-és Könyvkiadó, a Múzsák Közművelődési Kiadó, a Hungária Sport Vállalat, az Ifjú­sági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, a Kos­suth Könyvkiadó, valamint a Zrínyi Kato­nai Könyv- és Lapkiadó hozzájárult ah­hoz, hogy kiadványaiból, típusnoként 300-500 darabot elküldjenek az intéze­tekbe, az otthonokba. így bekerülhetett a csomagba a fiataloknak szólókon kívül többféle hobbi újság és más érdekes kiadvány is. Az első csomagokat márciusban kap­ják meg a címzettek. ADÓdhat kérdése Válaszolunk! 1988 előtt az albérletből, ágybérletből és a komfort nélküli lakás bérbeadásából származó jövedelem mentes volt az álta­lános jövedelemadó alól. Az új adórend­szerben kell-e adózni ezek után a jöve­delmek után?- Igen, 1988. január 1 -jétől a fenti szol­gáltatásból származó jövedelmek sze­mélyi jövedelemadó-kötelesek. Ameny- nyiben bármilyen komfortfokozatú laká­sát vagy lakóhelyiségét a magánszemély lakás céljára bérbe adja, akkor úgyneve­zett „egyéb” jövedelme keletkezik. Ez esetben a bevétel és az annak megszer­zése érdekében kifizetett, szükséges, számlával igazolt költsége különbözeié a jövedelem. Költség legfeljebb annak a bevételnek az erejéig számolható el, amelynek érdekében felmerült. További megkötés, hogy amennyiben a tényleges költségek az ilyen típusú jö­vedelmeknél összesítve, éves szinten a 12 000 Ft-ot meghaladják, akkor a vállal­kozói adóra vonatkozó szabályok szerint számolhatók el. Ez utóbbi esetben a ma­gánszemély erre irányuló szándékát elő­zetesen be kell jelenteni az adóhatóság­nál. Az úgynevezett egyéb jövedelmek az általános szabályok szerint adóznak, vagyis más adóköteles jövedelmekkel összevontan, az adótáblában meghatá­rozott kulcsokkal. Itt is érvényes termé­szetesen az a szabály, hogy házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyontárgyak hasznosításából szárma­zó jövedelmet a házastársak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a lakást vagy lakóhelyiséget nem lakás céljára adják bérbe (pl. iroda, rak­tár, stb) akkor a bevétel 70 százaléka a vélelmezett jövedelem. Ha a tényleges költségek alapján a jövedelem ennél ala­csonyabb, akkor a vállalkozói adó sza­bályai szerinti költségelszámolást vá­laszthatja a bérbe adó. A bejelentési kö­telezettség természetesen ekkor is fenn­áll. * A bérbe adó magánszemély rendsze­resen, bevétel elérése érdekében, saját nevében értékesít, ezért alanya az általá­nos forgalmi adónak. A bérbeadás, mint értékesítés, más­más elbírálás alá esik attól függően, hogy lakáscélú, azon belül határozott vagy határozatlan időre szóló, illetve nem la­káscélú a hasznosítás. a) Ha lakáscélra, határozatlan időre történt a bérbeadás, akkor lakásszolgál­tatásnak minősül, s mint ilyen, tárgyi mentes. Ez azt jelenti, hogy a bérbe adó ÁFA-t nem számíthat fel, nem is fizet és az előzetesen felszámított forgalmi adó visz- szaigénylésére sem jogosult. b) ha lakáscélra és határozott időre szól a bérbeadás, akkor kereskedelmi szálláshely-hasznosításnak minősül, ami 15 százalékos forgalmi adóval ter­helt. Ebben az esetben, ha a bérbeadás­ból és esetleges egyéb ÁFA-köteles te­vékenységből származó bruttó bevétel éves szinten a 250000 forintot (ha az egyéb tevékenység bolti kiskereskede­lem vagy vendéglátás, úgy 1 000 000 Ft- ot) meghaladja, akkor a bérbe adóra az általános forgalmi adó törvény szerinti adókötelezettség teljeskörűen vonatko­zik. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély köteles az általános forgalmi adót felszá­mítani, befizetni, a szükséges nyilvántar­tásokat vezetni, bejelentkezni, stb. Ter­mészetesen egyúttal az előzetesen fel­számított forgalmi adó visszaigénylésére is jogosulttá válik. Ha a bevétel az említett összeg alatt marad, akkor a magánsze­mély választhatja az alanyi mentességet is. (Nem fizet, nem igényel vissza ÁFA-t, de adószámot kérni ilyenkor is kell.) c) Ha a lakást vagy lakóhelyiséget nem lakás céljára adják bérbe, akkor üzleti szolgáltatásnak minősül, és 25 százalé­kos ÁFA-val terhelt. Az adókötelezettség­re, az alanyi mentességre ebben az eset­ben is a b) pontban leírtak érvényesek. Fontos tudni, hogy aki magánszemély­nek ad bérbe, az maga köteles az ebből származó jövedelme után személyi jöve­delemadó-előleget befizetni. Előlegként a jövedelem 20 százalékát kell negyed­évente a negyedévet követő hónap 20-ig megfizetni. (Természetesen csak akkor, ha az adóköteles jövedelmek éves összege a 48000 forintot, nyugdíjasoknál nyugdíj­jal együtt a 96000 forintot meghaladja.) Ha a bérbeadó ÁFA-t is fizet, akkor azt havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig kell bevallani és megfizetni. A Szovjet Hadsereg megalakulásának 70. évfordulóján Egy parancsnok hétköznapjaiból Felkészülés... Litovcsenkó Leonyid Leontijevics Ki hallott már olyat, hogy egy laktanya­kapun csak úgy be lehessen sétálni? Kí­sérőnk és egyben tolmácsunk, Rózsa László közli, hogy a parancsnok vár ben­nünket. Mondják, akkor „harasó”... és megyünk is szaporán befelé, mire utá­nunk kérdeznek:- „Fotoaparat...? Bólintunk, udvarias kézmozdulattal nyugtatnak, és moso­lyogva mellémondják: - „Pazsaluszta”. A glasznoszty jegyében íme a szovjet lak­tanyakapuk is megnyíltak... A parancsnok; Litovcsenko Leonyid Leontijevics, szálfatermetű, jókedvű uk­rán katonatiszt, éppen a reggeli szovjet lapból pillant fel jöttünkre. Kézfogása sem hazudtolja meg termetét, de barát­ságosan nevetve mondja, hogy ne kabá­tosunk le, ha körül akarunk nézni. Indul­junk azonnal. Válasszunk, merre is men­jünk, mit nézzünk meg. Az udvaron, bo­csánat, a külső körletben - serénykedő kiskatonák húzzák a cirkot a betonon. Nem igazi katonaöröm ez a munka, de a rend mindenekelőtt. Az oktatótermek felé vesszük az irányt. A bejárat előtt sáros csizma gazdája igyekszik - lelket gyönyörködtető gyor­sasággal - fényesre varázsolni egy pár lábbelit. Hiába, ez is a katonasors. Kö­szöntése feszes, de megnyugtatóan és rezzenéstelen arccal néz a parancsnok szemébe, aki egy apró mozdulattal jelzi csak: Pihenj! Az oktatóterem előtti folyosón felsora­koztatott „mikádók” (téli felsőkabátok” mutatják, hogy a tulajdonosoknak okta­tást tartanak. A teremben figyelmes ar­cok fordulnak a nagy térkép felé, s jöt­tünkre készülnek a köszöntésre, de a pa­rancsnok nekik is jelez, csak nyugodtan folytassák. Újra az udvaron vagyunk, ahol a parancsnoki kocsi a kellemes „februári nyárban” úgy csillog, hogy csak. Közben vendég érkezik, aki nem tudott az újságírókról, így rövid, udvarias bemutatkozás következik. A szomszéd alakulat parancsnoka jött, aki jó barát­ságban van a parancsnokkal. Bekap­csolódik a beszélgetésbe, hallva a meleg télről folytatott diskurzusunkat. Említi, ne­ki ez aztán nem tél, hiszen náluk nem rit­ka a mínusz húsz-harminc fokos hideg sem. Az emeletre tartunk, ahol a laktanya saját stúdiója van. A televíziólánc reggel még nem működik, de tudják fogni a szovjet televízió egyes adóit. A rádióból szóló otthoni hírek is segítik a naprakész­séget, az informáltságot. Egy ilyen mo­dern stúdióból a videómagnó sem ma­radhat ki, a szórakozás és oktatás egyik „segédtisztjeként”. Továbbmegyünk és megnézünk egy körletet, ahol a kiskato­nák élik életüket. Ki ne emlékezne a „sto- kira” hajtogatott katonazubbonyra, vagy az élesre húzott ágyneműszélre? Itt is minden glédában.- Sajnos még nincs mindenütt meg a központi fűtésünk - mondja a parancs­nok és megnézi, a kályhában meggyul­ladt-e a tűz, hogy mire jönnek a fiúk, kel­lemes meleg legyen. Kint sincs zimankó, így nem borzongunk meg akkor sem, amikor a kocsimosónál egymást vízsu­gárral ijesztgető jókedvű katonákat lá­tunk.- Az éjszaka még gyakorlaton voltunk, most a karbantartás folyik, amit a gépko­csivezetők végeznek - mutat körül a pa­rancsnok. Eleget láttunk, most vele sze­retnénk végre megismerkedni, így beké­redzkedünk az irodájába. Litovcsenkó Leonyid Leontijevics 38 éves, a Moszkva melletti Jaroszlavból va­ló, és mint minden más ember, elvégezte az iskolát, aztán katonának ment, még­pedig egy olyan, náluk „Ucsilisának” ne­vezett intézménybe, ahonnan tiszti vég­zettséggel engedik ki a végzőst.- Tizennyolc éve végeztem - számol a parancsnok és mintha kicsit meg is le­pődne ezen, hogy ilyen régen volt. Jó ta­nuló voltam. Na nem kitűnő, de azt a kis pluszt, ami ahhoz kellett volna, elvitte a kosárlabdázás. Megyei bajnokságban játszott, amit mondjuk úgy érdemes értékelni, hogy az a megye körülbelül két magyarországnyi területű. Fiatal, agilis tisztként a Bajkál mentén szolgált, és mondja mint minden katona-tábornok szeretne egyszer lenni. De ez csak egy pillanat az álmok világá­ból, mert a valóság úgy fest, hogy a kato­nát vezénylik. Siker és karriervágy nem jellemző a szovjet katonára, summáz, de hozzáteszi, azért mindenki feljebb akar kerülni. Ö Magyarországra került. Kivá­lasztották, ami ismét nagy szó, mert a jók közül is őt bízták meg egy alakulat pa­rancsnoki teendőinek ellátásával. Nős ember, saját bevallása szerint is csinos, szimpatikus felesége van, akit most még nem tud bemutatni, mert még csak cso­magol otthon, hogy induljon utána. Kér­dem, mi az a koncepció ami alapján kato­náit neveli?- Itt a szovjet népet, a néphadsereget kell képviselni, és nem is akárhogyan. Oda kell figyelni a tradíciókra, őrizni a kultúránkat úgy, hogy közben minden­ben elkalmazkodni az otteni körülmé­nyekhez. így nevelem a fiamat is, de nála még messze van, hogy mi lesz belőle. Most még minden nap más akar lenni - nevet a parancsnok. Az ünnepre terelődik a szó, 1918. feb­ruár 23-ára, ahonnan a Szovjet Hadse­reg megalakulását számíthatjuk. Azóta csak erősebbé váltak, de ezt az erőt soha nem kívánják mozgásba hozni, ha csak nem kényszeríti őket erre valami körül­mény.- Távol vagy közel, az ünnep éppen olyan meghitt kell hogy legyen - mondja Litovcsenkó Leonyid Leontijevics. Min­den tiszt és tiszthelyettes emlékérmet kap e kerek évforduló tiszteletére és em­lékére. Akik kiérdemelték, persze ennél is többet, de az előléptetéseknek semmi köze csak magához az ünnephez. Érdem kell hozzá, nem évforduló - mondják. Élik mindennapi életüket. Végrehajtják a parancsot, folyik a kiképzés, olvassák a Vlagyivosztok mellől érkezett otthoni so­rokat, táncolnak és a saját kenyerüket eszik. Éppen olyat, mint otthon, mert azt csak nekik sütik. Jóban vannak a közeli téesszel, a helyi tanácsi és pártszervezet tagjaival, a KISZ-fiatalokat kihívják egy-egy focimér­kőzésre, ami aztán igazán élesben megy... Söprik a külső körletet, kezelik a tele­fonközpontot és írnak a kedvesüknek, hogy a két évből, amit az otthontól távol töltenek, még hány nap is van vissza. Sok helyről jöttek és Vlagyivosztok tízezer ki­lométerre van, mégis a Csendes-óceán partjáról érkezett fiatal tiszt, a levél mellett még friss újságot is olvashat. Télen segí­tenek, ha kell.- Szeretem a magyar embereket, kul­turáltak, szép a környezetük, adnak ma­gukra. Barátságosak a szovjet emberek­kel, én így tapasztaltam - mondja a pa­rancsnok.- Mit érez az otthoni változásokból, mit jelent a glasznoszty, a peresztrojka? - kérdezem -, válasza igen egyszerű: - Ránk és nálunk, ugyanúgy érvényes minden, mint bármelyik szovjet emberre. Ennek az elvnek érvényesülnie kell. Nem szabad megállni - mondja még Litov­csenkó Leonyid Leontijevics, mikor kikí­sér bennünket. Először nekünk, civileknek tiszteleg a kapuügyeletes és nyitja az ajtót. A stúdió, ahonnan a napi hírek mellett a szórakoztató adásokat is közvetítik SZABÓ SÁNDOR Fotó: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents