Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-23 / 45. szám

1988. február 23. / TOLNA X\ 2 NÉPÚJSÁG Andrej Gromiko életrajza Andrej Gromiko 1909- ben született a belorusz- sziai gomeli terület Szta- rije Gromiki nevű falujá­ban, szegényparaszt családban. Földműves­ként és faúsztatóként dolgozott; 1931-ben, 22 éves korában a Szovjet­unió Kommunista Pártja tagjainak sorába lépett. Felsőfokú tanulmá­nyait a Minszki Mezőgaz­dasági Főiskolán végez­te, majd 1934-től 1936- ig az Össz-szövetségi Agrárközgazdasági Tu­dományos Intézet aspi­ránsa volt. Ezután három évig a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Közgazdasági Intézetének tudomá­nyos főmunkatársaként dolgozott. 1956- ban megkapta a közgazdaságtudomány doktora címet. Andrej Gromiko 1939-ben diplomáciai szolgálatba lépett. 1943-1946 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetének posztját töltötte be. Ebben a minőségé­ben a szovjet küldöttség tagja volt a szö­vetségesek teheráni, jaltai, majd potsda­mi konferenciáján; részt vett az ENSZ megalakításában, s társszerzője lett a vi­lágszervezet alapokmányának. 1946 és 1948 között a Szovjetunió állandó képvi­selője volt az ENSZ-ben, egyben a külügy­miniszter-helyettes tisz­tét is ellátta. 1949-1952 között a külügyminiszter első he­lyettese volt, majd 1953- ig nagykövetként Lon­donban képviselte hazá­ját. Ezután ismét a kül­ügyminiszter első helyet­teseként tevékenykedett. Csaknem három évti­zeden át, 1957-től 1985- ig volt a Szovjetunió kül­ügyminisztere. A legfel­sőbb állami tisztséget, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztét 1985 óta tölti be a politikus. Andrej Gromiko 1952-től az SZKP Központi Bi­zottságának póttagja volt, 1956-ban pe­dig a KB tagjainak sorába választották. 1973-tól tagja a Politikai Bizottságnak, 1982 és 1985 között a miniszterelnök el­ső helyettese. Kiemelkedő tevékenysége elismerése­ként kétszer lett a Szocialista Munka Hő­se, és két alkalommal tüntették ki Lenin- renddel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1979-ben, 70. születésnapja al­kalmából a Béke és Barátság Érdemrend­del, 1984-ben, 75. születésnapján pedig a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki a szovjet politikust. Thatcher a szovjet politikáról „Thatcher a Kremllel való olvadás megállítására szólít” - ezzel az első olda­las főcímmel ismertette hétfőn a The In­dependent annak a mindeddig titkos beszédnek részleteit, amelyet a brit kor­mányfő múlt szerdán mondott Brüsszel­ben. A londoni lap szerint Thatcher asz- szony beszédének alaptézise az volt, hogy „Gorbacsov új vezetési stílusa mindinkább aláássa a szovjet veszély hi­telét a nyugati közvélemény szemében, márpedig a szovjet fenyegetés hitelének megrendülése a legközvetlenebbül fe­nyegeti magát a NATO-t”. A brit kormányfő beszédét elsőként a The Sunday Times ismertette vasárnap. A közreadott tételekből kitűnik: a brit kor­mányfő „Gorbacsov új vezetési stílusá­nak a nyugati közvéleményre gyakorolt hatását” minősítette a NATO „legsúlyo­sabb problémájának”. Jellegzetes kulcsmondatként idézik a beszéd egyik kitételét, amely szerint „könnyebben boldogultunk az orosz medvével, amíg inkább annak látszott, mint most”. Ebből vezette le Thatcher asz- szony azt a tételét, hogy „a réginél sokkal veszélyesebb a mostani megtévesztően vonzó szovjet politika, amely ésszerűnek és rugalmasnak tűnik a nyugati közvéle­mény számára, olyan politikának, ame­lyet a feszültség enyhítésének és az atomfegyvermentes világ elérésének vá­gya vezérel.” Thatcher azt jósolta, hogy a szocialista országokban kialakulhatnak „robbané­kony helyzetek”. Kifejtette, ez arra kész­tethetné a szovjet vezetést, hogy „vissza­térjen a Nyugattal szemben nyíltabban fenyegető politikához”. A feltételezett „keménység” veszélyének tételéből a brit kormányfő ugyanarra a következte­tésre jutott, mint amilyenre korábban a „szovjet rugalmasság veszélyéből”. Vagyis „nem szabad csökkenteni védel­mi felkészültségünket, mert különben se­bezhetővé válunk”. „A Thatcher-kampány következő állo­mása a NATO március 2-i és 3-i csúcsta­lálkozója. Világos, hogy ennek a kam­pánynak Gorbacsov nyugati népszerű­sége lesz a fő célpontja. Egy legutóbbi nyugatnémetországi felmérésből kitűnt, hogy a megkérdezettek 75 százaléka bí­zik Gorbacsovban és növekszik azoknak a száma, akik nem hisznek többé a szov­jet veszélyben” - írja a Sunday Times. A The Independent véleménye: „A mi­niszterelnök asszony ellentámadásba lendül az atomfegyvermentes Európa megvalósítására irányuló szovjet felhívá­sokkal szemben”. Mai kommentárunk Magyarul beszélő elnök a szépség szigetén Meglehetősen ritkán fordul elő - ha egyáltalán valaha is előfordult -, hogy egy magyar újság (gazdasági hetilapunk) magyarul készítsen interjút egy külföldi állam­fővel. Ezúttal ez történt, méghozzá a ciprusi választás vasárnapi, mindent elsöprő második fordulója előtt. Amikor az újságíró az esélyekről faggatta - ismételjük, magyarul, Georgiosz Vasziliu dúsgazdag üzletembert, a kommunista párt (AKEL) által is támogatott ötvenhat esztendős politikust, ő a következő magabiztos szavak­kal tett pontot az interjúra:- Én fogok győzni. Ha Vasziliu a politikai és gazdasági trendek bonyolult útvesztőiről is képes ilyen biztos prognózist adni, nyert ügye van. /létfőre virradóra ugyanis kiderült, hogy a szavazásra jogosult háromszázhatvannégyezer ciprusi görög 51,63 százaléka megválasztotta a sziget görög részének államfőjévé. Az új elnök művelt, kiemelkedő képességű ember. Anyanyelvén, a görögön kívül angolul, franciául, oroszul, németül, olaszul és magyarul beszél. Magyarul azért, mert hosszú esztendőket töltött fővárosunkban. A Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen tanult, 1955-ben vörös diplomával végzett. Újabb két esztendő következett Budapesten, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársaként. Itt doktorált 1958-ban, majd Angliában folytatta tanulmányait. Piackutató cégét otthon, 1962-ben alapította meg, azóta ez nemcsak a szigetország, de a világ egyik legsikeresebb ilyen jellegű vállalkozása. Mi lesz az új elnök feladata? Kampánya és interjúja alapján meglehetősen pontossággal ismerjük az ő véleményét erről: 1. Az adósságállomány (ami egy főre számítva világviszonylatban is az egyik leg­magasabb) gyors csökkentése. 2. Az adódzsungel rendezése. 3. Az EGK-val eddig is fenntartott kapcsolatrendszer további kiépítése - de úgy, hogy ez ne menjen a más országokkal és térségekkel folytatott kereskedelem rová­sára. 4. Megkísérelni azt, hogy Ciprus „a Közel-Kelet küszöbe ” a térség egyik gazdasá­gi-pénzügyi centrumává váljék, szigorúan az el nem kötelezett külpolitika megbíz­ható keretei között, és végül, de korántsem utolsósorban 5. Minden, de valóban minden lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy a sziget két népcsoportja, a görög és a török közelebb kerüljön egymáshoz. Ebben segíthet Vasziliunak az utóbbi időben tapasztalható görög-török államközi közeledés. HARMAT ENDRE Gorbacsov fogadta Shultzot PANORÁMA BUDAPEST - Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Guyanái Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Hugh Desmond Hoyte köztársasági elnököt. * Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter hétfőn a főváros XX. kerületébe látogatott. A látogatás befejezéseként az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a ke­rületi pártbizottságon rendezett aktívaérte­kezleten időszerű társadalompolitikai kér­désekről adott tájékoztatást. * Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn a főváros VII. kerületébe látogatott. A program a Budapesti Közlekedési Vállalat Szabó Ervin téri diszpécserközpontjában kez­dődött, majd a Vetömagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalatot kereste fel. Németh Miklós a program befejezéseként idő­szerű gazdaságpolitikai kérdésekről folytatott konzultációt a kerület gazdál­kodó egységeinek és pártszervezeteinek vezetőivel. MOSZKVA - Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese pénte­ken Moszkvában fogadta Ju Hung-lian- got, a Kínai Népköztársaság szovjetunió­beli nagykövetét. Az erről szóló hírt a TASZSZ szovjet hírügynökség hétfőn délután tette közzé. A találkozón a szovjet fél részletesen megvilágította a kínai dip­lomatának Mihail Gorbacsov Afganisz­tánról szóló nyilatkozatát. Hangsúlyozta, hogy az újabb békeszerető szovjet kez­deményezés utat nyit a Szovjetunióval és Kínával egyaránt szomszédos Afganisz­tán körüli helyzet mielőbbi rendezése előtt, s kedvező feltételeket teremt a világ más válságainak rendezéséhez is. BECS - A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben ismét megbeszélést tar­tottak, folytatták az európai hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők csök­kentéséről tartandó tárgyalások mandá­tumának kidolgozását. Az ülésen Csehszlovákia javaslatot terjesztett elő a leendő leszerelési fórum elveiről. A részt­vevők megkezdték a tárgyalások eljárási kérdéseinek megvitatását is. ÚJ-DELHI - Nyolcnapos hivatalos lá­togatásra hétfőn az indiai fővárosba ér­kezett Marian Orzechowski lengyel kül­ügyminiszter. Tárgyalásainak homlokte­rében a két ország gazdasági együttmű­ködésének bővítése áll. BELGRÁD - Kedden Belgrádba várják a hat balkáni ország külügyminisztereit, hogy szerdától péntekig - a történelemben először - közös tárgyalóasztalhoz üljenek és közös dolgaikról tárgyaljanak. Atanács- kozáson Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország képviselteti magát. A külügyminiszterek már kedden nem hivatalos megbeszélése­ket folytatnak és együtt vacsoráznak. A kö­vetkező három nap mindegyikén egy-egy plenáris ülést tartanak. így bőven marad idejük a kétoldalú és a négyszemközti véle­ménycserékre. (Folytatás az 1. oldalról.) seiket a bécsi konferencia mandátumá­nak kidolgozása érdekében. A szovjet politikus élesen felvetette, hogy elfogad­hatatlanok azok a „kompenzációs” ter­vek, amelyek megvalósítása leértékelné a KHR-HHR-szerződést, és általában mindent, amiben az utóbbi időben a nemzetközi biztonság érdekében sike­rült megállapodni. A szovjet-amerikai kereskedelmi-gaz­dasági együttműködés fejlesztése és az ehhez szükséges nemzetközi feltételek­kel összefüggő kérdések voltak Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és George Shultz amerikai külügyminiszter hétfői megbeszélésének középpontjában. A biztonság, a fegyverek radikális csökkentése és a tényleges leszerelés elsőbbséget élvez a szovjet-amerikai politikai párbeszéd témái között - jelen­tette ki vendégének a szovjet miniszterel­nök. Shultz egyetértett abban, hogy fel­tétlenül meg kell oldani a biztonság első­rendű problémáit, mindenekelőtt a hadá­szati támadó fegyverrendszerek jelentős csökkentését, és szükség van a kétolda­lú kapcsolatok szélesebb körű fejleszté­sére. Üdvözölte azokat a lépéseket, ame­lyek a bizalom erősítését szolgálják. A kereskedelmi-gazdasági kapcsola­tokat érintő elmélyült eszmecsere során megállapították, hogy a washingtoni ta­lálkozó eredményeként megvannak a politikai feltételek e téren és más terüle­teken a kölcsönösen előnyös együttmű­ködéshez. * Shultz külügyminiszter már menet közben tájékoztatta Reagan elnököt moszkvai tárgyalásai alakulásáról. A mi­nisztertávirati jelentést is küldött, de tele­fonon is beszélt az elnökkel a tárgyalá­sok alakulásáról. Shultz - a NATO-tagál- lamok képviselőivel megtartott brüsszeli megbeszélése után - egy napra Wa­shingtonba utazik, hogy személyesen is ismertesse Reagannal a tárgyalásokon született megállapodásokat. Reagan egyébként szerdán este sajtókonferen­ciát tart s ezen várhatóan kitér a moszk­vai külügyminiszteri tárgyalásokra is. Mariin Fitzwater, Reagan szóvivője hétfőn nem nyilatkozott még a külügymi­niszteri megbeszélésről, de „jó jelnek” nevezte, hogy a Szovjetunió bejelentette, már a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről kötött szerződés életbe lépte előtt megkezdte egyes, a szerződés érvényébe tartozó, rakétái leszerelését. „Reméljük, hogy a kongresszus megfelelő időben ratifikálja a szerződést, s így az Egyesült Államok is megkezdheti ezt a folyamatot. Szeret­nénk, ha mielőbb megkezdhetnénk a szerződés előírásainak végrehajtását” - mondotta a szóvivő. Dánia: jólét és adósságok A magas életszínvonal miatt Dánia hosszú időn át nagy tekin­télynek örvendett szerte a világon, ám az utóbbi években kezd előtérbe kerülni kevésbé irigylésre méltó rekordja, az hogy Nyugat-Európában az egy főre jutó legmagasabb külföldi adós­ságállományt mondhatja magáénak. 1986-ban Dánia tartozásai 40,3 milliárd dollárt tettek ki, s elő­zetes adatok szerint az 1987-es folyó fizetési mérleghiány to­vábbi 2,9 milliárd dollárral tetézte ezt. Az ország ötmillió lakójá­nak vállát - eszerint fejenként nyolcezer dolláros adósságteher nyomja. Nem vitás, hogy az ország polgárai - ha saját bőrükön érez­nék ezt a tartozást - képesek lennének összébb húzni a nad­rágszíjat, mert a tisztes életszínvonalból tudnak engedni, ám egyelőre semmi kényszert nem tapasztalnak, mert a külföldi bankok továbbra is készségesen nyújtják a hiteleket. Az eladósodás mértéke miatt Koppenhágában megkondítot- ták a vészharangot. A külügyminisztérium tavaly vaskos tanul­mányokban elemezte az ország exportlehetőségeit, és arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben az adósságok tovább nőnek, a kamatterhek olyan magas szintre emelkedhetnek, amelynek visszafizetése a jelenlegi gazdasági-társadalmi szer­kezet mellett már lehetetlen. A kormánykoalíció és az ellenzék tavaly év végén viharos tár­gyalások után végre megegyezett egy exportösztönző csomag­tervről, amelytől azt várják, hogy csökkentse a fizetési mérleg hiányát és ezzel végső soron az eladósodás mértékét is. Az intézkedések lényege, hogy mérsékli az exportáló vállala­tok adóit és így nyolc százalékkal alacsonyabb költséggel ter­melhetnek másoknál. Úgy számolnak, hogy a fizetési mérleg deficitje az idén félmilliárd dollárral alacsonyabb lehet a tavalyi­nál. Sokak szerint azonban az exportösztönző program - bár üd­vözlendő - valószínűleg nem elégséges, és hatása nem lesz elég gyorsan érezhető. A dánok nehezen tudnak ellenállni a kí­sértésnek, hogy külső forrásokból még tovább finanszírozzák kellemes életszínvonalukat, hiszen ebből eddig semmi gondjuk nem adódott. Erik Hoffmeyer, a jegybank kormányzójának véle­ménye szerint az adócsökkentésnek köszönhető költségmeg­takarítás csupán ellensúlyozza a tavalyi kivételesen magas, 11 százalékos béremeléseket, amelyeket a szakszervezetek vívtak ki a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon. A béremelések természetesen rontották a dán termékek versenyképességét, de ennek érzékelhető hatása még nem je­lentkezett, a csomagterv tehát gyakorlatilag alig tett egyebet, csupán ezt a drágulást ellensúlyozta. A gazdasági elemzések megegyeznek abban, hogy a dán ex­portsikerek alapvető feltétele a magas dán keresetek fékentar- tása legalább a következő néhány évben. Ez fájdalmas lehet ugyan és az életszínvonal stagnálására, vagy visszaesésére ve­zethet, ám segítségével Dánia kilábalhat jelenlegi adósság­gondjaiból. A központi bank kormányzója szerint az életszínvo­nal szinten tartása is elegendő, azaz célszerű fékezni a fogyasz­tás növekedését, de határozott csökkentése nem szükségsze­rű. A koppenhágai gazdasági helyzetelemzők azonban arra fi­gyelmeztetnek, hogy a dánok már „el vannak rontva”, csak ne­hezen hajlandók visszafogni fogyasztásuk növekedését, ezzel gátolhatják az exportösztönzők érvényesülését és emiatt kése­delmet szenved az ország egyik legfontosabb problémájának megoldása. Dánia gazdasági fejlődésében már hagyománya van a „húzd meg - ereszd meg” ciklusok váltakozásának, s még a jövő ze­néje, hogy az idén sikerül-e meghúzni a fogyasztást és meg­ereszteni az exportot, amely elengedhetetlenül szükséges a fel­halmozott adósságok leapasztásához. Papandreu Szófiában Todor Zsivkovnak, a bolgár Államta­nács elnökének meghívására hétfő dél­után Szófiába érkezett baráti munkaláto­gatásra Andreasz Papandreu görög mi­niszterelnök. A repülőtéren Georgi Ata- naszov kormányfő fogadta, majd Bojana rezidencián megkezdődtek a tárgyalá­sok Zsivkov és Papandreu között. Rövid repülőtéri nyilatkozatában a gö­rög miniszterelnök arra helyezte a hang­súlyt, hogy hazájának és a vendéglátó országnak egyaránt célja a balkáni kül­ügyminiszterek szerdán kezdődő belg­rádi találkozójának sikere. Mint mondot­ta, a külügyminisztereknek nem kétolda­lú problémákkal kell foglalkozniuk, ha­nem olyanokkal, amelyek jellegüknél fogva az egész térségre tartoznak. Polgári védelmi továbbképzés A társadalom valamennyi területén az átszervezések, a megújulás folyamatát éljük. Nincs ez másként a polgári védelmi szervezeteknél sem. Többek között erről is szólt Somogyi József ezredes, a polgá­ri védelem megyei törzsparancsnoka, a tegnap délelőtt Tengelicen, a megye ta­nácsi vállalatai, intézményei, szövetkeze­tei vezetői részére tartott továbbképzé­sen. A résztvevők videofilm-vetítéssel szemléltetett előadássorozatot hallgattak meg. Tájékoztatást kaptak többek között a titokvédelemről és annak vállalati alkal­mazásáról. Majd a kiképzések módsze­reiről, a szervezetek felépítéséről, béke­beli és háborús időszakra szóló felada­tairól, az anyagi, pénzügyi gazdálkodás rendjéről esett szó. A paksi atomerőmű léte sajátossá tesz és alapvetően meghatározza a megye polgári védelmi tevékenységét, ezért ki­emelten foglalkoztak szerepével. Az előadásokat követő konzultáción a vállalatok vezetői az ez évre négy üzem­ben ütemezett komplex gyakorlatok ter­vezéséről, szervezéséről és levezetésé­ről kértek és kaptak információkat, mód­szertani segítséget. A parancsnoki kiképzés - a következő napokban - az üzemi törzsparancsno­kok, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vezetőinek felkészítésével folytatódik. Sz. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents