Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-20 / 43. szám
1988. február 20. ■fNíÉPÜJSÁG 11 Eremkincsek a Nemzeti Múzeumban Ágh Ajkelin Lajos szekszárdi tárlatához 1— - 1 1 1 inn"» Műteremben A Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, mely anyagának gazdagságában a világ legelőkelőbb múzeumai közé tartozik, ha a moszkvai Ermitázzsal, a londoni British Múzeummal nem is vetekedhet. Alapját- mint az egész múzeumét - gróf Széchényi Ferencnek köszönhetik, aki 1802- ben könyv-, kézirat-, és 2675 érméből álló gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. Az éremtár gyarapodásának három fő forrása van, az ajándék, a vétel és minden hazánk földjéből előkerülő lelet. A bőkezű ajándékozók révén a világhírű gyűjtemény ma egyes éremfajtákból a legteljesebb: a magyar anyagon kívül például barbár és délszláv pénzekben, valamint a korai osztrák és a Habsburg tartományok pénzeiben. Anyagában sok a ritkaság, az egyetlen ismert példány az egész világon. Az éremtár tudós és leleményes vezetője, Gedai István révén most újabb felbecsülhetetlen értékű kincsek kerültek a múzeumba csere útján. Egy bécsi műkereskedő a közelmúltban harmincegyné- hány arany- és ezüstérmet ajánlott fel a múzeumnak. Köztük több történeti becse és aranyértéke miatt egyaránt csaknem megfizethetetlen magyar vonatkozású érmét, úgynevezett hungarikát. Neves szakemberek vizsgálták meg a felajánlott munkákat, majd a megszervezés Rózsa Endre: Térmértan Fény fűrésze harapdál tákolt borda-sötétet. Mint a gigantikus őskori állatok, állnak a gépek. Fénylő bőrük alatt vad mozdulatok hada ül meg. Észre se térni, aludni! Ma ezzel tüntet az ünnep. Műhelyek ablaka szűri sugár-teltté a nyugalmat. Tócsa-olaj terebélye fényszirom-árnyakat altat. Patkány nesz menekül, ha az ajtó nyögve kinyílik, éjjeli őr dobog át, most ért el a régi tahidig. Üszkösödő kacatok közt hajnali szél kotorászgat. Ráng az ecetfa a kőmellvéden: szállna világnak! egyetlen módjául az ugyancsak jeles duplumanyagból néhány Ausztriát közelebbről érintő műkincs cseréje kínálkozott. A lebonyolítás gyorsan megtörtént, így az érmék a múlt év végén már a múzeum tulajdonába kerültek. A pénzt nemcsak értékmérő eszköz volta, hanem nemes kivitelezése miatt is régi koroktól fogva gyűjtötték. Hogyan készül a fémpénz? Először az éremvéső ötvös az érem mindkét oldalának ábráit negatívba vési - ez a két verőtő. Közéjük helyezi a megfelelő, mindig azonos súlyú hideg fémlapot, és kalapáccsal ráüt. A fém ezáltal felveszi a negatívok ábráit. A legszebb, legértékesebb pénzeket aranyból és ezüstből verték. Hérodotosz görög történetíró szerint a lidek voltak az elsők, akik először vertek nemesfémekből pénzt. A kincseiről híres Kroiszosz (Krőzus) király vezette be az aranypénzt. A magyar aranypénzverés kezdete Nagy Lajos király nevéhez fűződik, aki firenzei mintára a Firenzét képviselő lilom helyére saját címerét verette forintra 1325-ben. Pénzeink nagy értékét alátámasztotta az ország középkori gazdasága, és a sok aranylelőhely. Abban az időben Magyarország adta Európa aranyának nyolcvan százalékát. Egyes vidékeken, mint a helynevek is mutatják, még a folyókból is mostak aranyat. A magyar aranypénzek jó és kedvelt fizetőeszközök voltak, a kereskedelem révén egész Európában elterjedtek. Károly Róbert az országban 10 pénzverőkamarát állított fel. A legkiválóbbak a körmöcbányai, kolozsvári, nagyszebeni, fogarasi, gyulafehérvári pénzverdék voltak. Aranypénzeink becsére mutat, hogy III. Iván orosz nagyfejedelem, amikor pénzt készült veretni, mesterekért Mátyás királyhoz fordult. A magyar pénz felfelé ívelését művészi szempontból a mohácsi vész nem szakította meg, mert az erdélyi fejedelemség pénzei a pénztörténet legszebb, leghíresebb érméi közé tartoznak. Értékük a világ nagy árverésein felbecsülhetetlen. Minden felbukkanó példánynak olyan fordulatokban gazdag története van, mint egy-egy világhírű festménynek. Történeti jelentőségük is nagy, hiszen mindegyik alig előforduló, múzeumok, gyűjtők féltett kincsei közé tartozó példány. Nagyon szép I. Lipót Habsburg császár arany tízdukátosa, melyet Körmöcbányán vertek 1666-ban. A maga korábban is rendkívül ritka volt. A kereskedelemben az egydukátost használták. Egy aranydukát két tallért ért. Értékét jelzi, hogy 1600 és 1650 közt egy orvosi tanácsadás két tallérba, egy pár ökör húsz tallérba, egy tehén borjúval hat tallérba, egy szőnyeg négy tallérba, egy pár úri csizma egy forintba került. A tízdukátos súlya 35 gramm arany volt. Különleges Apafi Mihály erdélyi fejedelem ajándékozási célra készült, holdsarló alakú, négydukátos aranya 1668- ból, melyet Fogarasban vertek. A fejdelem részére készültek Magyarország pénzritkaságai, köztük az égitesteket formázó pénzek, mint a most idekerült darab is. A verőtő a fejedelem süveges mellképét mutatja, jobbjában fejedelmi buzogánnyal, bal karja kardja markolatán nyugszik. A múzeum tulajdonában lévő százdukátosa a maga korában is oly nagy értéket képviselt, hogy nem lehetett forgalmi pénz. A mesés kincset 1674- ben verték, szintén Fogarason. Mindösz- sze három példányban készült. A fejedelem egyet Lipót császárnak küldött ajándékba Bécsbe, ma a Kunsthistorisches Museumban látható. Kisebb súlyegységben egy ötvendukátosa is ismeretes, melynek sorsa a Kóburg hercegektől máig követhető. Sok kaland után, Japánt is megjárva, az utolsó évtizedekben került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. II. Mátyás arany egydukátosa, melyet 1614-ben Nagybányán vertek, csupán két példányban létezik, az egyik a bécsi Kunthistorisches Museum tulajdona, a második e kimagasló értékű cserével most került az éremtár tulajdonába. Az éremtár kincsei az elmúlt év során három külföldi kiállításon is öregbítették a magyar művészet hírnevét. A középkori pénzforgalom a Duna mentén című kiállítás Passauban a magyar történelmi összefüggéseket tárta fel a pénzeken keresztül Szent István király korától kezdve. letlen - feleltem. - Minden eddigi hozzászóló ezen a véleményen van. De térjünk vissza a kérdésemre, mi az, hogy „szigorúan titkos”?- Ez annyit jelent - mondta az elnök -, vagyis, hogy ez nem arra való, hogy ide- oda hurcolásszák!- Rendben van - válaszoltam. - Miért van ráírva, hogy „Hivatalos felhasználásra”?- Nos tehát - habozott az elnök - jóllehet, maguk most társadalmi munkát végeznek, mégis van ennek némi hivatalos színezete.- Miért kell visszaküldeni?- Ez annyit jelent, hogy elolvasás után vissza kell adni, nehogy kézről kézre vándoroljon.- Vagy úgy! - Bizonyára ezért van megszámozva? Ha véletlenül elkezdene vándorolni kézről kézre, a lista alapján könnyen megállapítható, kié volt a 66. sz.- Látom, már kezdi kapisgálni - mondta az elnök megnyugodva. - Van még egyéb kérdése is?- Van. Miért küldték szét ezt az alapjában véve sületlen beszámolót? Kinek akarják bemesélni ezeket a gyermekded dolgokat? Ezután még jó néhány telepi szurkoló felszólalt, és mindegyikük azt kérdezte: milyen meggondolásból küldték szét ezt a sületlen beszédet?- Remélem, most már belátja - lépett oda hozzám az elnök az értekezlet után, és kedélyesen belémkarolt -, miért kellett odaírni „szigorúan titkos, Nr. 66?” Van fogalma arról, mi történne, ha valóban kézről kézre járna? Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán Egy születésnap mindig alkalom a visszapillantásra, a mérlegkészítésre, a tervek elősorolására. A megtett út - különösen az idős életkorban - sok-sok emléket mutat fel egy ilyen állomáson. Ágh Ajkelin Lajos festőművész nyolcvanegy éves, Szek- szárdon a Babits Mihály megyei művelődési központ - a lehetőség szerint - életműkiállítást rendezett alkotásaiból, a tisztelet jeleként. A feladat, amire a rendezők vállalkoztak, azért nem könnyű, mert túl gazdag a kínálat. Szám szerint sok festmény közül kellett választani egy viszonylag kis felületű bemutatóterem adottságaihoz. Szubjektív döntések alapján sorakoznak a képek, felvillantva egy-egy fiatal korból származó alkotást is. Ágh Ajkelin Lajos művészetéről szólva le kell szögeznünk, hogy nem tartozik a hivatalosan elismert, magas állami díjakkal jutalmazottak közé. Egész életét úgy éli, hogy munkájával a szépséget szolgálja, másoknak örömöt szerez. Gyermekkorában kezdett rajzolni. Udvari - e Tolna megyei kisközség - határa megihlette az ifjú embert, aki rajzceruzával a kezében indult a tájat megörökíteni. Egy ilyen útja során találkozott, ugyancsak tájat festő férfival, aki nem volt más, mint Csók István. A beszélgetést később a képzőművészeti akadémián folytatták, ám előtte Gyünkön a gimnáziumban, majd Budapesten az egyik középiskolában kellett megszereznie azt a végzettséget, ami alapja lehetett a felvételi vizsgának. Ezt megelőzően egy évet Krivátsy-Szűcs György festőiskolájában tanult, ami biztonságot jelentett az induláshoz, az ösztönös megnyilvánulások tudatosultak, tervezettek lettek. A főiskolai tanárok közül Vaszary Jánost tekinti mesterének. A harmadik évfolyam elvégzésekor úgy alakult sorsa, hogy 220 pengővel a zsebében itáliai tanulmányútra indult, ahol a firenzei akadémián olasz állami ösztöndíjjal tanult. Mindez az 1920-as évek végén volt. Hazaérkezése után először a Nemzeti Szalonban mutatkozott be. Ekkor már érezhető volt a festői szándék, az a felfogás, amely őt a - köznyelven szólva - modern festők közé sorolta. Ez szinte önként vállalt bélyeg is volt később a szocialista realista stílus- irányzat éveiben. Túlélve a háború borzalmait, majd egy sajátos politikai légkör és egy súlyos betegség megpróbáltatásokkal teli esztendőit, egyre inkább a felszín alatt megbúvó rétegekben kereste festői témáit. Nem a külsőt, a szabad szemmel látható világot vitte vászonra, hanem a mikrokozmosz felé fordította figyelmét. Nagyító alá vette, mikroszkópon keresztül szemlélte az őt körülvevő apró tárgyakat. Ezeket felnagyítva szólalt meg. A szekszárdi kiállításon is láthatunk erre példát. A képek apró, vibráló részletei, a magabiztos festői technikából fakadó eredmények, amelyek hatásos kompozícióvá csak értő kezek nyomán válnak. A monotípia, a collage lehetőséget kínál drámai gondolatok festői tolmácsolására. Ezek segítségével fordul az anyai örökségből származó, csipkék és szőttesek roncsolt darabjainak képi motívumként való felhasználásához. Minden egyes alkotásán a színek pszichés hatását felhasználva teremt örökkön jelenlevő dinamizmust. Bach, Wagner zenéjének hallgatása éppen úgy inspirálja alkotói képzeletét, mint a hitvestárs elvesztéséből fakadó tragédia, a magány, vagy a szerelem tápláta nemi ösztönök diszkrét szimbolikája. Ágh Ajkelin Lajost nem érdekel más csak a festészet, mert ezen a nyelven tud szólni, fiatalos hittel, akarással. Napjainkban sem pihen az alkotó, mert amint vallja: addig él, míg dolgozik. DECSI KISS JÁNOS Jászén Antov: Nr. Amióta az eszemet tudom, a lakótelepi sportklub szurkolóinak törzsgárdájához tartozom. Nemcsak a mérkőzéseken buzdítom a csapatot, hanem még a decemberi edzésekre is kijárok. Ilyenkor még azt is elfelejtem, hogy tizennyolc éve gyötör az isiász. Ráadásul betonból van a lelátó. Ezért, azt hiszem rászolgáltam arra, hogy én is meghívást kapjak a vezetőségi értekezletre, melyen a tavalyi eredmények kerültek szóba. A meghívóval együtt megkaptam az elnöki beszámolót is. Mi tagadás, elég semmitmondó és sületlen beszámoló volt. Az első lap tetején a következő felirat ékeskedett: HIVATALOS FELHASZNÁLÁSRA! ELOLVASÁS UTÁN VISSZAKÜLDENDŐ! Nr. 66 Az értekezlet előrehaladtával szót kaptak a szurkolók, ezért tüstént jelentkeztem, és a következőket mondtam:- Volna egy kérdésem. Miért van a kézhez kapott beszámolóra írva: „Szigorúan titkos?” Mit jelent az, hogy „Hivatalos felhasználásra!” és elolvasás után miért kell visszaküldeni?- Most segíts meg, istenem! - fohászkodott a klub elnöke, és egy csapásra megfeledkezett arról, hogy most nem célszerű a Mindenhatóval előhozakodni.- Mi szükség volt erre a kérdésre? Talán nem elég világos, hogy ez a beszámoló...- Meglehetősen semmitmondó és sü=~ mV/MIVilV/lWV/ll UOIIIMIIUIIUIIUV V/O OU=~-----I I. Leopold egydukátosa, I. Lipót tízdukátosa, Apafi Mihály négydukátosa II. Leopold és I. Lipót pénzeinek hátoldala
