Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-20 / 43. szám

12 tfÉPÜJSÁG 1988. február 20. f----­1 MAGAZIN £££* _____ MAGAZIN magazin • MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN z ____ r zsr MAGAZIN i _—_) Képes technikatörténet nyomda A technikatörténetből általánosan is­mert a Tesong mozgatható fémbetűkkel Koreában a kínai, és Gutenbergnek a la­tin betűkre a 15. században alkalmazott nyomtatási eljárása. Kevésbé ismert azonban az, hogy a cirillikában hogyan terjedt el a nyomtatás művészete. Ez az írásmód nevét Cirill 9. századi hittérítőtől kapta és a 10. században már az egyházi iratokban használták a nagyrészt görög nagybetűs írás jeleiből alakult cirill írást, amelynek vonalvezetést? egyébként az egyes szláv népeknél sokat változott. Oroszország első nyomdagépét Ivan Fjodorov készítette el és az ószláv be­tűkkel nyomott, első cirillbetűs könyv 425 évvel ezelőtt 1563. április 19-én je­lent meg „Apostolok” címmel. Fjodorov ( + 1583-ban), szláv területen a nyomta­tás legősibb képviselője, bejárta Belo­russziát, Ukrajnát és Litvániát, könyveivel a felvilágosodás terjesztésének óriási kultúrfeladatát látta el. K. A. Fjodorov nyomdagépe. Fotó: Törté­neti Múzeum, Lvov Cirillbetűs Hasis: A középrétegek problémája A kipróbálás nyilván együtt jár a tanul­mányozással. A Ludwig Boltzmann Inté­zetnek a kábítószer-szenvedélyről szóló tanulmánya így jellemzi a „tipikus hasis­élvezőt”: „Túlnyomórészt 20 és 29 év közötti, átlagon felüli képzettségű, és igen gyakran nagy társadalmi presztízsű foglalkozása van, ezért a jövedelme is át­lagon felüli. 61 % a férfi, városi környezet­ben él, és gyakran elvált.” Túlnyomórészt „tanult” emberekről van tehát szó. A kábítószerek világába való „belépő életkor” ma 18-19 év. Az el­ső hasisélvezet fő oka legtöbbször a kí­váncsiság. Alfred Springer, az osztrák vonatkozá­sában reprezentatív felmérés egyik szer­zője szerint az összes 15 és 40 év közöt­tiek 25%-a kipróbálja. A kábítószerrel kapcsolatos tapasztalás „egy szippan­tásra vagy egy hasiscigarettára” korláto­zódik. A cannabistermékeket rendszere­sen élvezők száma sokkal kisebb. A tanulmány olyan képet nyújt, mely szerint a hasisszivók túlnyomó többsége a középrétegekhez tartozik, alternatív politikai csoportokkal szimpatizál, és a társadalom dinamikus elemét alkotja. Kérdés, vajon ez a közlés pedagógiai szempontból ésszerű cselekedet volt-e a kábítószer-élvezet elleni harcban. Gün­ter Pernhaupt szakorvos: „Ha értelmes emberek vonzalmát a hasiscigaretta iránt ártalmatlannak fogadjuk el, akkor ez igazolhatja a következő vélekedést: amit az élettel és a foglalkozással össze lehet és szabad egyeztetni, az nekem is kell!” Ausztria a felmérés adatai alapján az „európai középmezőnyben” helyezkedik el. Az NSZK-ban és Hollandiában na­gyon hasonlóan alakul a helyzet, bár részben egészen más okokból. VIZ- Adtál friss vizet a halacskáknak, Józsika?- Nem, még a tegnapit sem itták meg. A hét karikatúrája Legyen szíves, egy kicsit közelebb tartani a poharát! Darázsfészek Noha magányosan élő darazsak is is­mertek, inkább jellemző rájuk a társas életmód, bár ezek „államai” fejlettségük­ben általában nem érik el a méhek vagy a hangyák szervezettségét. A darazsaknál is kialakulnak bizonyos munkamegosz­tási kasztok (királynő, hím és dolgozó), és vannak közöttük szállítók, gyűjtöge- tők, anyagmozgatók, gondozók. A kö­zösség legtöbb tagja táplálékot gyűjt és szállít, a zsákmányt pedig feldarabolva és előrágva adják át a belső „személyzet­nek”. Fészküket sajátos módon építik*. Álta­lában növényi anyagokból, elsősorban farostból készítik, amelyet a darazsak deszkákról, karókról rágcsálnak lel Külö­nösen kedvelik az elszürkült, tiszta cellu­lózt tartalmazó öreg fákat. A megfelelő anyagon hátrafelé haladva rágóikkal ide-oda szántva lazítják fel sorra a szála­kat, közben nyálukkal itatják át a rosto­kat. De lerágják a darazsak a fák ágainak a kérgét is, a lágyszárú növények kiszá­radt szárát, száraz leveleket, mohát, stb. Nyálukkal azután kis gombóccá dolgoz­zák egybe, s repülnek vele a fészekbe. Ráfüggeszkednek a fészek még be nem fejezett, lecsüngő peremére és a papír- masészerű golyócskát vékony szalaggá kihúzva ragasztják rágóikkal a falra. Ha az építőanyag nem egynemű, a fészek falazata rendszerint jellegzetesen csí­kos, szalagos lesz. Természetesen nem­csak a fészek falát, hanem a lép sejtjeit is ugyanebből az anyagból készítik. A legegyszerűbb fészek egy vagy több sorban elhelyezett, hatszögletű sejtekből áll; ez az ún. lépesfészek. A sejtek lefelé nyílnak, s így nem csorog feléjük az eső. A bonyolultabb fészkek készítésekor az állat több sorban emeletet rak, majd ku­polát készít a fészek fölé. A fészek kialakítása a nőstény tevé­kenységével kezdődik. A megterméke­nyített nőstény fészkelésre alkalmas he­lyet keres, s elsőnek csupán néhány sejtet készít. Ezek a legmegfelelőbb hely- kihasználást biztosító, és a legkevesebb anyagot igénylő hatszögekből állnak, amelyeket a nőstény közös falakkal ra­gaszt egymás mellé. Az első lárvákból kikelő darazsak fokozatosan átveszik a nőstény építőmunkáját, s a fészket foko­zatosan nagyobbítják. A fészek első, leg­belső terében így eleinte egy lép van, és amikor az már nem bizonyul elegendő­nek, másodikat készítenek mellé. így azután tovább mind nagyobb területet építenek be. A függőleges sejtekben a lárvák feje mindig lefelé néz. Ebben a helyzetben táplálni is könnyebb őket, és nagyobb biztonságban vannak. Érdekesen oldották meg a darazsak a Lódarázs fészke egy padláson fészek hőszabályozását. A fal többréte­gű, közöttük légkamrácskák vannak, így a szigetelés kitűnő, nyári melegben 30 C- fok felel meg legjobban a lárvák fejlődé­sének. Ha ez alá száll, az állatok testük melegével fűtik a fészket. Ha melegebb a levegő a kelleténél, szárnyaikkal ventilá­torként mozgatják a levegőt. De a beszál­lított vízzel is befolyásolják a fészek hő­mérsékletét. Kísérletképpen megmérték - azonos helyen - a lakott és lakatlan fé­szek hőmérsékletét: a lakatlanban 55, a lakottban 37,5 fokot mértek. Aforizmák Velence kihal? Aki látta már a Velence utcáin nyaran­ta hullámzó hatalmas embertömeget, a lagúnák vizén nyüzsgő gondolákat, mo­torcsónakokat vagy vaporettókat, az szinte hihetetlennek találhatja azt a fur­csa hírt, hogy a lagúnák világhírű városa lassan, de feltartóztathatatlanul kiürül. A lakosság fele már elvándorolt innen az elmúlt harminc évben, s könnyen előfor­dulhat, hogy a tengerek hajdani királynő­jéből idővel halott díszletváros lesz. „Nincsenek már velenceicek Velencé­ben - csak nyolc vízvezeték-szerelő ma­radt a városban” - ilyen és ehhez hason­ló címekkel ismertette a sajtó a helyi ve­zetők vészkiáltásait. Míg 1951-ben még 175 ezer lakost számlált a lagúnák városa, ma alig 82 ez­ren élnek itt. A lakosság elöregedett - minden ötödik velencei több mint hat­vanesztendős -, és tovább öregszik. A munkát kereső fiatalok áttelepülnek Mestrébe, a város bejáratánál fekvő ipar­központba. A Lidót és a közeli apró szi­geteket is magában foglaló „lagúna-agg­lomeráció” 327 ezer lakosa közül 196 ezer máris Mestrében él. A magas vízállás, a lagúnák szennye­zettsége, illetve a motorcsónakok által KÉPZELET A képzelet kóboroljon, hisz az öröm sosincs otthon... VÍZSZINTES: 1. A fenti című vers foly­tatása (zárt betűk: M, Z, T). 14. Itt a helye. 15. Főtt tészta. 16. Személyes névmás. 18. Somogyi község. 20. Személyes név­más. .21. A kén neve az alkimistáknál. 23. Angol Tamás. 24. Kóstoló. 27. Divatos helyeslés. 28. A Pó mellékvize. 30. Anonymus szerint a hét vezér egyike. 31. Fordított határrag. 32. Csökken. 33. Hely­rag. 34. Kisebbség. 38. Egyforma betűk. 39. Lepény. 40. Lappang. 42. Szín. 43. Ruhátlan alakot alkotó képzőművészeti alkotás. 45. Férfinév. 46. Rendet teremt. 49. Rövidhullám. 51. Hideg északi adriai szél. 52. Város Afganisztánban. 53. Kész­pénz. 54. Ékesít egynemű betűi. 55. Sza­pora bokszütések egymásutánja. 57. Móricz Zsigmond Betyár című regényé­nek nőalakja. 58. Régi pénzünk rövidíté­se. 60. Színművészünk (Gábor). 62. Cég­forma. 63. Nagy mesélünk. 65. Lakoma. 66. Kacag. 68. Baráti Országok Rádió és TV társasága. 69. Neves színművészünk volt (Gyula). 71. Japán táncosnő. 72. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet befeje­zése (zárt betűk: U, O). 2. Hol erre, hol ar­ra a helyre. 3. A hélium vegyjele. 4. Ilyen kanál is van. 5. Ezen a helyen „hegy” áll. 6. Kettős betű. 7. Volt spanyol királyi székhely. 8. Idáig tartó. 9. Germánium vegyjele. 10. Tudomásul vevő. 11. íror­szági tó. 12. Szovjet repülőgéptípus. 13. Konok. 19. Rangjelző. 23. Római ezeröt­száz. 25. A hangok művészete. 26. Ju­goszláv államfő volt. 27. Zeneművek rö­vid jelzése. 29. Idi... (volt ugandai elnök). 32. Fanyar gyümölcs (névelővel). 35. Szí­vópapír. 36. Attila felesége. 37. Régész­munka. 39. ...és kontra. 41. Égitest. 43. Önfejű. 44. Páncélszekrények. 47. Vö- rösmarty-költemény. 48. Az érem egyik veszélyeztetett csodálatos műkincsek helyreállításával kapcsolatos viták telje­sen elfeledtették a városából lassanként kiszoruló, s szárazföldi száműzetésre kényszerülő helybeliek - szerény, de na- gyonis valódi - problémáit. Itália első számú idegenforgalmi látvá­nyossága, ahol a turistaözön már olyan méreteket ölt, hogy az egyik városi ta­nácsnoktavaly „kötelező haladási irányt" akart kijelöltetni a gyalogosoknak, estén­ként elnéptelenedik, télen pedig való­sággal kong az ürességtől. A pékek egyesülete január elején vitát rendezett az elvándorlásról, arról, hogy „hányán maradtak” a dózsék egykori pompázatos székhelyén. A számok magukért beszélnek: tíz év alatt a zöldségkereskedők száma 222- ről 188-ra esett vissza, a pékeké 103-ról 80-ra, a henteseké pedig 172-ről 88-ra csökkent. Nemcsak a vízvezeték-szerelők, ha­nem a többi mesterember is lassanként eltűnik: 1976 óta a 44 cipészből már csak néhány maradt. Alig húsz villanyszerelő, félszáz fod­rász dolgozik csak, s egyre kevesebb az élelmiszerbolt. oldala. 50. Kábítószer. 53. Kutatja. 56. El­tulajdonít. 59. A függőleges 70. számú sor idegen változata. 61. Összetételek­ben milliószorost jelent. 63. A versidézet költője (zárt betűk: H, A). 64. Dalmát sziget. 67. Gondol. 69. Lokomotív... 70. Indulatszó. Megfejtésként beküldendő a vízszin­tes 1., valamint a függőleges 1., 63. szá­mú sorok a Tolna Megyei Népújság szer­kesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési ha­táridő: február 26. A borítékra, levelező­lapra kérjük írják rá: Rejtvény! Az embernek a bölcsességfogaival kell keresztülrágnia magát az életen. (P. Gossányi) Belefojtották egy kanál vízbe és az rá­adásul szennyezett volt. (Gossányi) Az okos nő nem elegáns táskát, nem elegáns cipőt, elegáns kalapot és elegáns ruhát, hanem elegáns férjet akar szerezni. (Névtelen) Minek tekintjük a langyos vizet: langyos víznek, leendő hideg víznek, vagy volt for­ró víznek? (Peter Gregor) Most mint felnőtt férfi, gyakran szeret­nék kisfiú lenni, aki arról álmodozik, egy­szer majd - felnőtt férfi lesz. (Gregor) Ha kidobnak az ajtón, még visszatér­hetsz a kéményen. De ha egyszer már a kéményen át távoztál, semmi esélyed nincs. (Gregor) Egyesek, ha valamilyen ötletet szülnek, szülési szabadságot akarnak. (Gossányi) A természethez nem tudunk visszatér­ni, de meg kell tennünk mindent azért, hogy a természet térjen vissza hozzánk. (Gyikobraz) Az 5. heti, Wágner című rejtvényünk megfejtése a következő: A bolygó hollandi, Lohengrin, A Rajna kincse, Istenek alkonya, Rienzi, Trisztán és Izolda. A helyes megfejtést beküldők közül köny­vet nyertek: Verhás Klára, 7130 Tolna, Ka­szárnya u. 1., Pallos Judrt, 7621 Pécs, Jókai u. 25. II., Gelencsér Sándor, 7100 Szekszárd, Bartina u. 23., Szieb Józsefné, 7030 Paks, Bercsényi u. 41., Kertészné Nótás Mária, 7186 Aparhant Petőfi S. u. 40.

Next

/
Thumbnails
Contents