Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-20 / 43. szám
1988. február 20. ^fePÜJSÄG 9 (lesz) az izotóptemető? Hol legyen El kell készülnie 1991 -ig a hazai atomtemetőnek, mert ellenkező esetben jelentős gondok keletkeznek, summázhatjuk a Paksi Atomerőmű Vállalat, vagyis az ország gondját az ófalui izotóptemetővel kapcsolatban. Addig megoldott a kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezése Pakson, de az ezt követő időszakban már csak az új atomeröművi hulladéktemető lehet a megoldás. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlása szerint radioaktiv hulladékot úgy lehet tárolni, ha megfelelő mesterséges gátakat építenek ki és olyan geológiailag is védett helyen kell az atomtemetőt kialakítani, amely minden helyzetben - katasztrófa - védelmet nyújt. Az atomerőmű működése során a nagy aktivitású anyagok - a kiégett üzemanyag - elhelyezése nem jelent gondot. Mivel a közelmúltban irta alá a Szovjetunió és Magyarország a korábban már megkötött kormányközi szerződés alapján azt a keretmegállapodást, Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi osztályvezetője: A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság ajánlásában az szerepel, hogy az atomerőművek és az izotóptemetők környékén élő lakosság többlet sugárterhelése ne haladja meg az 5 millisievert mértéket évente, de az életkor átlagában évi 1 milli- sievertnél ne legyen több. Magyarországon az atomerőműben dolgozók évenként maximálisan 50 millisievert sugárdózist kaphatnak. Az atomerőmű környékén - a teljes kiépítés esetén az 4000 MW - pedig 1 millisievert ez a szám, az izotóptemető környezetében pedig 0,25 millisievert. Annak megítélésében, hogy 0,25 millisiever évente sok, vagy kevés, tudni kell, hogy az ország lakossága évenként a kozmikus sugárzásból és a természetes eredetű radioaktív anyagok sugárzásából átlagosan 2 millisievert sugárdózist kap. amely alapján 1989-ben megkezdik - öt éves várakozási idő után - a kiégett üzemanyag szállítását a Szovjetunióba. Hazánknak a másodlagos hulladék - szakemberek szerint a kis és közepes aktivitású - elhelyezéséről kell gondoskodni. Ezek például a szennyezett műszerek, szerszámok, laboratóriumi tárgyak, védőruhák és a radioaktiv anyagot tartalmazó folyadék hulladékok. A tervek szerint évente, blokkonként 300 köbméter folyékony hulladékra számítottak Pakson. Az üzemelés során ez a mennyiség eddig mintegy egyötöde a tervezettnek. Jelenleg a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot a püspökszilágyi izotóptemetöbe szállítják - amely már évek óta működik. Az ott élők elfogadták, együtt tudnak vele élni.- Amikor döntöttek, hogy Magyarországon atomerőmüvet építünk, már eldőlt, hogy hulladéktemetőt is kell építeni - mondja Maróthy László, az atomerőmű nukleáris igazgatója. Ezért is kezdtek hozzá 1976-ban az atomtemető tervezésének. Az előzetes tanulmányok során 18 lehetséges telephelyet vizsgáltak meg. Az első tanulmányok után megállapították, hogy csak Pakstól száz kilométeres sugarú körben képzelhető el ez a hely, azzal a megkötéssel, hogy lehetőleg a Dunán ne kelljen átszállítani. így az Alföld teljes egészében kiesett. Abban is döntöttek, hogy Budapesten nem szabad átszállítani a hulladékot. Ezenkívül megvizsgálták a nemzetközi légifolyosókat, valamint hadászati célból is a területeket és így csak Dél- Dunántúl maradt, mint szóba jöhető lehetőség. Négy helyszín maradt: Sárbogárd térsége, ahol riolittufa található, Hidas, az úgynevezett halpikkelyes márgaképzöd- mény, a Mórágyi-rög gránitkibúvásai és az Uránbánya felhagyott művelési tárolói. (Az előbbieket dr. Kassai Miklós, a Magyar Állami Földtani Intézet Dél-Dunántúli Területi Földtani Szolgálatának vezetője mondta Pécsett, a Dunántúli Napló kerekasztal beszélgetésén.) Ez utóbbi közlés azért is fontos, mert később új helyszín vizsgálata kezdődött. Maróthy László: Tudomásom szerint a világon még sehol nem történt baleset izotóptemető környékén. Az ott élő lakosság - így a magyarországi Püspökszilágyon is - megbarátkozott a létesítménnyel és együtt tud vele élni. Véleményem szerint ugyanez lesz a Véménd-Feked térségben építendő Temető esetében is, ha az ott élők megismerkednek a munkálatok technikai kivitelezésének terveivel, ha meggyőződnek arról, hogy a tárolás biztonságos. Az Állami Tervbizottság elé került anyag Magyaregregyet jelölte ki - mint kutatási területet - az izotóptemető részére. Ezt követően pedig miután döntés született, hogy felszín közeli elhelyezést választották, az új helyszín Feked-Véménd területe lett - más közlésekben Ófalu néven is szerepel, ahol az atomerőmű vállalat megkezdte a feltárási munkákat, a kutatás előkészítését.- 1983 végén geológusok alkalmasnak ítélték a területet - jelenti ki Maróthy László.- Azzal a kikötéssel, hogy egy további kutatási program keretében meg kell bizonyosodni még alaposabban, hogy ez a terület alkalmas a hulladéktemető befogadására. Az 1984-ben született kedvező vizsgálati eredmények alapján a beruházó megkérte a Baranya Megyei Tanácstól a területfelhasználási engedélyt. A megyei tanács - a szakhatóságok kikötéseit figyelembe véve- 1985. március 25-én kiadta az engedélyt, amihez egy sor további feladatot jelölt meg. Szerteágazó kutatási programot indítottak, melyben részt vett gyakorlatilag az ország minden olyan intézménye, amelyik ilyen feladatot lát el. Az MTA intézményei, a Miskolci Nehézipari Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem... A kutatások 1986 végére jutottak el arra a pontra, amely alapján célszerűnek mutatkozott egy összegező tanulmány készítése. Dr. Juhász József professzor vezetésével, a Miskolci Nehézipari Egyetem készített 1987 márciusában egy összefoglaló tanulmányt. Ebben leírták, hogy minden egyes paramétert kettő vagy többféle módon mértek, és az így kapott mérési eredmények igen közelállnak egymáshoz, megerősítik egymást. Juhász professzorék leírták, hogy a vélemény kimondásához az összes - 20-nál több tanulmány - eddigi adatát figyelembe vették. Ezek mennyiségét elegendőnek tartják arra, hogy a végleges döntés megszülessen, de néhány vizsgálat további folytatására is javaslatot tettek. Mindezek után a tanulmány megállapítja, hogy a feked-véméndi terület alkalmas izotóptemető létesítésére. A kutatás eddig 100-150 millió forintba került.- 1987 végére minden szakhatóság megkapta az anyagot, tőlük hozzájárulást kaptunk (egyetlen kivétel van, a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztály) - foglalja össze az eddigieket Maróthy László. Ezek alapján 1987. november 4-én kérték az egészségügyi minisztériumot, hogy a létesítés engedélyezési okiratát adja ki. Mivel az 1980/1 (atomtörvény) végrehajtásáról szóló rendelet 54/1987 számú módosításával úgy rendelkezik, hogy „az egészségügyi miniszter szabályozza a radioaktiv anyag és hulladék elhelyezéséhez szükséges engedélyezési eljárást”. Az engedélyt még a mai napig nem adták ki. ÉrdyKrausz Gábor, a Mecseki Ércbányák Vállalat geológusa: Azt kell tudomásul vennünk, hogy az atomenergiára szükségünk van. Ha a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát 10 millió magyar állampolgár élvezi, akkor azt is érez- nünk kell, hogy a 10 millió magyarnak meg kell fizetnie azokat, akik az erőmű környezetében élnek. Nagyon jó példa áll előttünk. Franciaországban minden egyes atomtemető létesítését óriási propaganda- kampány vezeti be, amelyben meggyőzik a helyi lakosságot arról, hogy veszélytelen a temető környezetében élni. Ezért természetesen az ott élők kedvezményeket kapnak. Például nem fizetnek a villamos energiáért...- Az engedély már elvileg megszületett - közölte Láczai Szabó Tibor az Ipari Minisztérium főtanácsosa. Az utóbbi hetekben megsürűsödött a levegő a feked-véméndi izotóptemető körül. Az atomerőmű vállalat előkészítési munkákat folytat a területen. Az ott élő értelmiségiek és Mecseknádasd tanácsának vezetői pedig biztosítékot várnak, hogy semmilyen körülmények között ne történhessen baleset, hogy az ott élő lakosság biztonságát garantálják. Az ügyről cikkezett a Magyar Nemzet, a Heti Világgazdaság, riport hangzott el a rádióban is.- Hajlandóak vagyunk segíteni az itt élő embereknek. A kb. 1,8 milliárd forint beruházási költség bizonyos részét felhasználhatjuk ezen terület infrastruktúrájának javítására - jelentette ki a Paksi Atomerőmű Vállalat képviselője, az ófalui népfőiskolán. A biztosíték kézzelfoghatónak látszik. A folyékony hulladék szilárdításához az atomerőmű vállalat megvásárolta egy NSZK-beli cég technológiáját. A folyékony hulladékot 200-400 literes acélfalú hordókba töltik és cementtel betonná szilárdítják. A technológia 2,8 millió NSZK márkába került. Ezt követően a hulladékot a bonyhád-cikó-kismórágy-bátaapáti útvonalon kívánják szállítani az izotóptemetőbe. Ott egy 13 méter mélységű 8x9 méter keresztmetszetű betonteknőbe rakják le. Amikor az egymás mellé állított hordók betöltik a teret, akkor a hordók közötti réseket kibetonozzák. Ezután újabb hordósor következik. Amikor a 13 méter mély kazetta betelik, akkor a medence vízszigetelő védőborítót kap betonból és ezt földdel fedik le. A medence fala vízzáró, a hézagtöltő beton összetételét a műegyetem kísérletezi ki.- A ten/ környezetvédelmi és sugárvédelmi szempontból is megfelel - jelentette ki már többször is nyomatékosan Maróthy László. A paksiak az első évben - mivel jelenleg Pakson raktározzák a folyékony hulladékot - 2000-2500 hordót szállítanának a temetőbe, ami napi bontásban 25-30 darab 200 literes hordót jelent. A feked-véméndi (ófalui) izotóptemető tervezett beruházási költsége 1,8 milliárd forint. Építését, amennyiben a Szociális-és Egészségügyi Minisztérium aláírja az engedélyezési okiratot, hamarosan szeretné megkezdeni a Paksi Atomerőmű Vállalat. Az atomerőmű védelmi és üzemzavari rendszerei Nézzük meg mindenekelőtt, hogy hol helyezkednek el a környezetre nézve oly veszélyes hasadási termékek, és milyen szerkezeti elemek határolják el a környezettől. A hasadványok az üzemanyag „tablettákban” keletkeznek, melyek hermetikusan lezárt csövekben helyezkednek el. Az üzemanyagelem csöveit - szigorúan meghatározott rendben - a reaktortartályban levő aktív zónába építették be. A reaktor- tartály egy további hermetikus rendszer, a primer kör része. A benne áramló hűtővizet a primer kör berendezéseinek acélfala választja el a körülötte lévő légtértől. Végül ezek a berendezéssel hermetikus térben vannak elhelyezve. Ezt a teret mind kívül, mind belül acéllemezzel burkolt, 1,5 méter vastag vasbetonfalak határolják. Tehát a hasadványokat három - egymás után elhelyezett - „fal” határolja, illetve zárja el a környezettől. Az eddig leírtak csupán részei a reaktor biztonsági előírásrendszerének. A reaktor létfontosságú eleme az úgynevezett biztonságvédelmi rendszer, mely neutronelnyelő rudakat juttat üzemzavar esetén az aktív zónába, s így mesterségesen megfékezi a láncreakciót. Különösen veszélyes meghibásodás esetén ezek a rudak gravitációsan - saját súlyúknál fogva - zuhannak be a zónákba. Külön rendszerek vannak beépitva a meghibásodások súlyosabb következményeinek megelőzésére, illetve azok csökkentésére. Az aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerei törése üzemzavar esetén hűtővizet juttatnak a reaktortartályba. Az üzemzavarilokalizációs rendszerek a töréskor keletkező gőzt kondenzálják, s ezzel megakadályozzák a radioaktív anyagok megengedettnél nagyobb kibocsájtását. Az előbb említett berendezések akkor is üzemképesek, ha a töréssel egy időben az erőműben teljes feszültségkimaradás van. Ugyanis a kiemelt fogyasztók energiaellátása ilyenkor az erre a célra telepített dízelgenerátorgépcsoportokból történik. Ezek automatikusan indulnak, és egy perc alatt biztosítják a fogyasztók energiaellátását. Pakson minden egyes dolgozó felelős a biztonságért és minden körülmények között, még akkor is, ha nagy gazdasági károk keletkeznek meg kell akadályozni a balesetet. Ez törvény, amit senki és semmikor nem oldhat fel. Az atomerőmű körül 30 kilométeres sugarú körben 23 mintagyűjtő- és mérőállomás van kiépítve. A legmesszebb lévő állomások Uzdon, Szekszárdon, Dunaföldvá- ron, Kiskörösön, Kalocsán vannak. E hálózaton belül, az erőmű két kilométeres körzetében 8, korszerű távmérő rendszerekkel felszerelt állomás található. A távmérő detektorok folyamatosan mérik a környezeti sugárzás szintjét, a levegő jódkoncent- rációját, és ezeket az eredményeket tízpercenként az erőmű doziometriai vezénylőjébe elhelyezett adatgyűjtő és -érzékelő központjába juttatják el. Az előbb említett távmérőhálózat további egységeit az erőmű szellőzőkéményébe és a vízkibocsájtási helyekre telepítették, ahol a radioaktív anyagok kibocsájtását mérik. Ehhez a rendszerhez sorolható továbbá a 120 méteres meteorológiai torony különböző szintjein elhelyezett érzékelők, amelyek nagyon fontos tájékoztatót nyújtanak a Paks környéki meteorológiai viszonyokról. Ezen felül vizsgálják még: a levegő, a talaj, a fű, a Duna víz- és iszapmintákat, valamint rendszeresen ellenőrzik a tej-és halmintákat... Az összeállítást készítette: Hazafi József és Wágner Dezső Fotó: Gottvald Károly Horgász az erőmű szomszédságában A világon 2000-ig tervezett atomeröművi kapacitások Ország 1990 1995 2000 db MW db MW db MW Argentína 2 935 3 1627 3 1627 Belgium 8 5475 8 5475 9 6865 Brazília 1 626 3 3116 5 5606 Bulgária 7 4486 9 6406 10 7336 Csehszlovákia 10 3940 14 6556 15 8392 Dél-Afrika 2 1844 2 1844 2 1844 Dél-Korea 9 7266 9 7266 9 7266 Egyesült Államok 120 107555 123 110923 124 112023 Egyiptom2 1800 2 1800 Finnország 4 2310 4 2310 4 2310 Franciaország 59 56997 64 63732 69 70682 Fülöp-szigetek 1 620 1 620 1 620 Hollandia 2 507 2 507 2 507 India 10 1925 13 2585 15 3025 Irak1 600 1 600 Izrael1 900 1 900 Japán 42 31758 54 43703 58 47429 Jugoszlávia 1 615 2 1515 2 1515 Kanada 21 13580 23 15342 23 15342 Kína 1 228 3 2088 3 2088 Kuba 2 816 2 816 2 816 Lengyelország 1 440 5 2710 9 5560 Líbia2 816 2 816 Magyarország 4 1632 4 1632 4 1632 Mexikó 2 1308 2 1308 2 1308 Nagy-Britannia 42 14220 43 15320 43 15320 NDK 9 3334 11 4150 11 4150 NSZK 25 22982 25 22982 25 22982 Olaszország 5 3249 11 8949 11 8949 Pakisztán 1 125 2 989 2 989 Románia 2 1258 5 3145 5 3145 Spanyolország 10 7479 10 7479 10 7479 Svájc 5 2930 6 3930 7 5070 Svédország 12 9605 12 9605 12 9605 Szovjetunió 103 70748 114 82360 117 85766 Tajvan 6 4884 6 4884 6 4884 Összesen: 529 385 737 603441 990 626 478248 A táblázat csak olyan erőműveket vesz tekintetbe, melyek üzembe helyezési időpontja is ki van jelölve. Emiatt nem szerepel még az összeállításban a paksi 5. blokk. E táblázatból kiolvasható, hogy az összvolument tekintve a legnagyobb ipari országok vezetnek. Egyesült Államok, Franciaország, Japán, NSZK, Szovjetunió. Az atomenergia részesedését tekintve kétségtelenül Franciaország emelkedik ki, ahol a villamos energia termelését jelentős részben az atomenergiára alapozzák. A fejlődés dinamikáját tekintve egy kicsit más a helyzet: azon belül, hogy az atomerőmüvek építésének az üteme a világon mindenütt lassul, jelentős előrelépés - a nagyobbak közül - csak Franciaországban, Japánban és a Szovjetunióban fog történni. Ä lassulás oka abban keresendő, hogy az évezred végéig az energiafogyasztásban mindössze 10-20% növekedéssel számolhatunk. A 2000-ig terjedő időszak várható dinamikája tehát alaposan eltér az eddig eltelt időszakétól. (Tények Könyve '88) A XX. század energiája
