Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-19 / 42. szám

1988. február 18. mEPÜJSÄG 3 Tizenhárom fajta bor közül választhatnak Az Aliscavin az idei esztendőt 50 ezer hektoliter borral kezdte. Ebből a mennyi­ségből jelenleg - a vásárlók és a cég közötti tranzit állomáson - a régi megyehá­za alatti pincészetben kettőezer hektoliter van. A vendéglátó egységek és a ma­gánvásárlók tizenhárom fajta - hat fehér és hét vörös - közül választhatnak. Mint elmondták, a forgalmuk télies. Napi 20-25 hektolitert adnak el, ami fele a nyári forgalomnak. -czs­Egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjai zók egészségvédelme érdekében előírt mun­kaalkalmassági véleményt a jogszabályban meghatározottnál többször kérnek hazai és külföldi munkáltatók, ezekre a plusz szolgálta­tásokra állapítottak meg térítési dijat. Napjainkban sajnos még mindig sok em­bert szállítanak a detoxikálóba - ezért eddig is fizetni kellett. Ennél is többször előfordul, hogy valaki ittassága miatt megsérül, balese­tet szenved. Ilyenkor többnyire kórházba szál­lítják, s ott az elsősegélynyújtáson, gyógyke­zelésen, ápoláson kívül automatikusan deto- xikálják is. Ezentúl a gyógyító intézményekben végzett detoxikálásért is fizetni kell, mégpedig ezer forintot. Térítési dijat kérnek továbbá azokért a diagnosztikai vizsgálatokért is, amelyeket ma­gánorvosi beutalásra kívánnak elvégeztetni az állampolgárok. A közegészségügyi-járvány­ügyi szolgáltatásban térítésköteles a jogi és magánszemélyek kezdeményezésére végzett szakértői vizsgálat és szakvélemény, valamint az olyan szolgáltatás, amely nem tartozik az intézmény szorosan vett feladatai közé. A térítésekből származó bevétel a vizsgála­tokat végző intézményeket illeti meg. Az orvosi vizsgálatok dija - a laboratóriumi, a röntgen- és más vizsgálatok, illetve védőol­tások nélkül - 350 forint. Ide tartozik az előirtat meghaladó munkaalkalmassági, a magánkez­deményezésű külföldi munkavállalási és uta­zási vizsgálati díj. Ehhez tehát hozzá kell szá­mítani az esetleges röntgen-, EKG- és labora­tóriumi vizsgálatok diját. A dijakról szóló tájékoztatást - az egyes tételeket, a befizetés helyét és módját - min­den egészségügyi intézményben jól látható helyen már ki kellett függeszteni. Mindenféle székek... Bajban vagyok. Önmagámmal vagyok bajban, ami alighanem minden bajok leg- kellemetlenebbike. A közelmúltban írtam egy rövid kajánkodást a Remete kocsma ürügyén, régi nevek, elnevezések kivesztéről. Aztán megállított egy kedves olvasó és megrótta nehézkes, érthetetlen vagy talán csak a vájtfülűek számára ért­hető stílusomat. Tehát a stílusommal vagyok bajban, ami egy öregedő újságíró szá­mára lehangoló. A kedves olvasó ugyanis azt kifogásolta, hogy „csapszéknek” mi­nősítettem a valamikori Fáradt kapát, holott az „kocsma”... Itt kezdenek a bajok szaporodni. Ugyanis a „csapszék” betű-, értelem- és tarta­lom szerint pontosan ugyanaztjelenti, mint a „kocsma”, vagy ahogy én szívesebben írom: „korcsma". A korcsmában korcsmáros ügyködött, a csapszékben csapiáros, amivel természetesen nem akarom minősíteni a szekszárdi Platán presszót, mely­nek vezetőjét történetesen Csapiárosnak hívják. Úgy gondolom, hogy ne erőltessük az ám ritkábban használt, de még mindig közérthető szavaink fogytát. Amikor 1950-ben a Közért Húsértékesítő Vállalat beosztott statisztikusa lettem, a főváros­ban még „hússzékek” voltak, sőt „lóhússzékek" is. Akkoriban mindenki megérette, hogy a „székálló legény" nem olyan fiatalember, aki történetesen felkapaszkodott egy ülőalkalmatosságra. Mostanság már „húsboltok" vannak, meg „árudák”, to­vábbá „italboltok” is és én igazán nem tudom, hogy mindezekkel gazdagabbak let­tünk-e? Egyetlen székely embernek se kell magyarázni, hogy mit jelentett Maros­szék, Három-szék és a többi. Egyetemi „tanszékeink" élén „tanszékvezető” tanárok állnak. Ha én azt mondom, hogy „székhelyem" Szekszárdon van, akkor mindenki ki­nevet. A „megyeszékhely" tényét azonban senki nem tagadja... Keressünk mindezek helyett új, sablonosabb, nyelvszegényítőbb kifejezéseket? A honvédség, mérsékelt sikerrel, már megtette, amikor a „helyőrség-parancsnok­ság” helyett kiagyalta a „kommendánshivatalt”. Visszatérve a „székekhez”, „szé­kesfővárosunk" sincs már, csak a jó ég tudja, hogy miért. Tagadhatatlan vi­szont, hogy egy „szék" nagyon rövid élet után eltűnt és csak mi, idősebbek emléke­zünk vissza rá. A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom hírhedt „számonkérő székeire” gondolok. De ezért nem kár... Ellentétben sok más, ízes kifejezésünkkel, amelyek úgylehet maholnap mára be­vezetőben említetthez hasonló kedves olvasók se értenek. Sajnos. (Ordas) A Minisztertanács rendeletet hozott arról, hogy az állami egészségügyi szolgálat gyógyí­tó-megelőző ellátását kiegészítő, valamint a közegészségügyi és járványügyi szolgálat te­vékenységében egyes szolgáltatások térítés- kötelesek. Ez a rendelet, csakúgy, mint a volt Egészségügyi Minisztériumnak e térítési di­jakra vonatkozó ármegállapítás január 1 -jén lépett életbe. A rendeletet a lakosság körében sokan úgy értelmezték, hogy az egészségügy­ről szóló 1972. évi II. törvényben megfogalma­zott „ingyenesség” fogalma változott meg, s a dijak alkalmazása is gondokat okozott - tájé­koztatták az MTI munkatársát a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. Hangsúlyozták: az egészségügyi ellátás to­vábbra is ingyenes. Csak azokért a szolgálta­tásokért kell térítési díjat fizetni, amelyeket a magyar állampolgárok önszántukból, magán­orvosi beutalással vagy orvosi beutaló nélkül kívánnak igénybe venni. így például a rendelet szerint fizetni kell azért, ha valaki külföldön gyógykezelteti magát nemzetközi egészség- ügyi, társadalombiztosítási vagy más biztosí­tási egyezmény keretén kívül. Ugyanúgy térí­tésköteles, ha 18 éven felüli férfiak és nők kül­földi szanatóriumban kívánnak pihenni, gyó­gyulni. Térítést kell fizetni akkor is, ha magán- személyek orvosi beutaló nélkül kívánják igénybe venni a hazai szanatóriumok és egészségügyi intézmények erőnlétjavitó szol­gáltatásait - ez 310 forintba kerül naponta -, továbbá ha külföldi munkavállaláshoz, illet­ve egyéni utazáshoz kérnek egészségügyi vé­leményt. Ingyenes marad viszont minden, a WHO által kötelezően előírt védőoltás. Gyakorta előfordul az is, hogy a dolgo­ÁFA-visszatérítés Hogyan építsünk házat? Az év január 1 -jétől az építőipari anya­gokat, valamint az építési szolgáltatáso­kat 25 százalékos általános forgalmi adó (ÁFA) terheli. Ha ez a lakásárakba beépülne, a la­kásszerzés esélyeit jelentős mértékben rontaná. Ennek elkerülése érdekében az általános forgalmi adóról szóló törvény a kész lakásokra, mint termékekre 0 kul­csot állapit meg és lehetővé teszi, hagy a magánerős házilagos lakásépítést, -bő­vítést, -korszerűsítést, -felújítást és -köz­művesítést végzők az e tevékenységek­hez felhasznált termékek, szolgáltatások adóját visszaigényeljék. Korlátok között A jogszabályok az adóvisszatérítés fel­tételeit pontosan rögzítik. Lakásépítésnél és -bővítésnél a visszatéríthető adó­összeg az alapterülettől függően maxi­mált. Negyven négyzetméterig 96 ezer forint a felső határ, de ez a pénz akár né­hány négyzetméteres bővítéskor is jár, amennyiben az építtető szabályos szám­lákkal igazolja az ÁFA kifizetését. Negy­ven négyzetméter felett 96 ezer forint ve­hető át, továbbá a negyven négyzetméter feletti rész után négyzetméterenként - nagyságtól függően - 1900-2300 forint. Például egy 75 négyzetméter alapterüle­tű lakásnál maximálisan 175 ezer forint igényelhető vissza: 40 négyzetméterre 96 ezer forint, 40,01 és 59,99 közötti min­den négyzetméterre 2300 forint, a mara­dék 15 négyzetméterre pedig négyzet- méterenként 2200 forint. Tehát: 96 000 + (60-40)x2300 + (75-60x2200- = 175 000 forint. Lakásfelújításnál, -kor­szerűsítésnél és közművesítésnél, ter­mékbeszerzés esetén a 10 ezer forintot, szolgáltatás igénybevétele esetén az 5 ezer forintot meghaladó beszerzéseket terhelő ÁFA igényelhető vissza. Visszatérítés: csak számlákkal! Az általános forgalmi adót visszaigé­nyelni kizárólag számlákkal igazoltan le­het - ad felvilágosítást Andrási Imréné, a Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetője.- Fontos feltétel, hogy a számlák az építkező nevére szólóan, szabálysze­rűen legyenek kiállítva, vagyis tartalmaz­zák az eladó nevét, adószámát, a vásárolt termék, szolgáltatás megnevezését, azok ITJ és SZTJ (Ipari Termékek Jegyzéke és Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke) számát, az értékadatokat, készpénz­számla esetén a forgalmi adó mértékét is. Az első visszatérítés alkalmával az adó­hatóságnak lakásépítés és -bővítés ese­tén be kell mutatni az építési engedélyt, lakásfelújítás, -korszerűsítés, -közműve­sítés esetén pedig a költségvetést.- A nyomtatványboltokban, a megyei adófelügyelőségen és a vidéki ügyfél- szolgálati irodáiban már kapható az ÁFA visszaigénylő űrlap, amelyen az építke­zés és a visszaigénylére benyújtott számlák adatait kell értelemszerűen fel­tüntetni. A kitöltött űrlapot a számlákkal (első jelentkezésnél az építési engedél­lyel vagy költségvetéssel) együtt az adó­felügyelőségen lehet személyesen, vagy szabályos meghatalmazással benyújta­ni. Ügyfélfogadási idő: hétfőn és szerdán 8-13 és 14-18.30 óra között, szombaton 8-tól 12 óráig. Az igénylés alaki és szám­szaki felülvizsgálata után a visszatéríthe­tő ÁFA összegét határozattal állapítjuk meg. Ha az igénylő nem ért egyet a hatá­rozatban megállapított összeggel, termé­szetesen fellebbezhet. Általában azonnal átadjuk azt a csekket, amely 30 napon belül az OTP bármelyik fiókjánál bevált­ható. Amennyiben a csekket az ügyfél 1 hónapon belül nem váltja be, akkor új utalvány kiállítása szükséges. Ha azon­ban elveszti, az egyúttal a pénz „elveszté­sét” is jelenti. Mikor és mennyit? Visszaigénylés csak akkor lehetséges, ha a számlákon felszámított adó összege meghaladja a 20 ezer forintot. Ez alatt te­hát felesleges befáradni az adófelügye­lőséghez. Az említett értékhatár megszű­nik az építés befejezésekor: ekkor az en­nél kevesebb, a hátralévő ÁFÁ-t is visz- szatérítik. Fontos tudni: építkezésnél a használatbavételi engedélyt vagy a vég­számlát követő három hónapon túl már nem lehet semmilyen visszatérítést kérni. - Sokan érdeklődnek ÁFA-ügyekben, de eddig csak öten jöttek be hozzánk személyesen - mondja Halmai László csoportvezető. - Igyekszünk a lehető legrövidebb idő alatt intézkedni, de nem­csak ügyfeleinknek, bizonyos mértékig nekünk is sok még az újdonság. Mun­kánkat szerencsére jelentősen megköny- nyíti a számítógépes adatfeldolgozás: egy gombnyomás és minden fontos tud­nivaló megjelenik a monitoron. A megye- székhelytől távolabb lakó építkezők egyébként a nagyobb településen talál­ható ügyfélszolgálati irodákat is felkeres­hetik előzetes egyeztetés céljából. Ezek Bonyhádon, Dombóváron, Dunaföldvá- ron, Pakson, Simontornyán és Tamási­ban a tanácsok épületében működnek. SZERI ÁRPÁD Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Szakmai vetélkedő a KSZE-nél Fiatal agrárszakemberek megyei fogadása Tegnap délelőtt Szekszárdon, a KSZE Növénytermesztési Rendszer Agrárfej­lesztő Közös Vállalat központjában nagyszabású, a mezőgazdaság külön­böző témaköreit felölelő szakmai vetél­kedőre került sor. A megyeszékhelyen 1986-ban, majd a Paksi Állami Gazdaságban tavaly meg­tartott megyei verseny után mára harma­dik alkalommal mérték össze tudásukat a Tolna megye termelőszövetkezeteit, ál­lami gazdaságait képviselő csapatok. A szellemi erőfelmérés jelentőségét növeli, hogy az eseményt az idén először a fiatal agrárértelmiségiek hagyományos foga­dásával kötötték össze. A KISZ Tolna Megyei Bizottsága és a vállalat közös rendezvényének résztve­vőit és vendégeit Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. Az eseményen többek között jelen volt Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottsá­gának első titkára, valamint részt vettek a mezőgazdaság társadalmi és szakmai szerveinek helyi megyei képviselői. Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója is­mertette röviden a több mint 300 hazai partnergazdasággal együttműködő vál­lalat kutató-fejlesztő tevékenységét, amely hét dunántúli alközpontjának köz­reműködésével 653 ezer hektár termőte­rület szakmai integrálását végzi, s ma már Bács-Kiskun megyében is vannak érdekeltségei. A vetélkedőn a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát, a Tamási és a Hőgyé- szi Állami Gazdaság, valamint tizenkét termelőszövetkezet - köztük a vándor­serleget őrző tavalyi győztes, a műcsényi Völgység Népe - többségükben fiatal szakemberek indultak. Az elmúlt éveké­nél népesebb „mezőny” - tizenöt gazdál­kodó egység általában négy-öt főből ver­buválódó csapata adott számot növény- termesztési, növényvédelmi, állatte­nyésztési és gépészeti ismereteiből. A vándorserleg tulajdonosa az iregszem- csei Egyetértés Termelőszövetkezet lett, velük holtversenyben végzett a második helyezett bonyhádi Pannónia, és a Völgység Népe Termelőszövetkezet csa­patát is elismerés illeti, hogy harmadik­ként ismét a legjobbak közt szerepeltek. A délelőtt zajló versennyel egy időben a pályakezdő agrárszakemberek egy né­pes csoportja a vállalattal, annak sokrétű tevékenységével ismerkedett, a program során előadás hangzott el a megye me­zőgazdaságáról is. A program délután Solymosi József országgyűlési képviselő, a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke előadásával zárult, aki az Országgyűlés és azon belül a mezőgazdasági bizottság munkájáról számolt be a találkozó részt­vevőinek.- br-sm ­Halmai László adatfeldolgozás közben Minden eddiginél több csapat indult a vetélkedőn

Next

/
Thumbnails
Contents