Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-19 / 42. szám
4 “NÉPÚJSÁG 1988. február 19. Válaszol az orvos Meniére-betegség CSALÁD ♦ OTTI„Egy sokat szenvedő olvasónk” kérdezte a következkőkeí: Ismertek-e a me- niére-féle tünetcsoport eredetének, kialakulásának okai? Milyen gyógymódot alkalmaznak a Meniére-i betegségben szenvedőknél és milyen eredménnyel? Az ezzel a betegséggel kapcsolatos kutatások milyen stádiumban vannak itthon és külföldön? Eredményeket érnek el ma már a rák, az AIDS betegségek gyógyításában, de mikorra remélhetünk mi, Meniéresek? Milyen gyakori ez a betegség, a megyében hozzávetőlegesen hányán vagyunk? A hallás és egyensúlyozás perifériás szerve a csigában és a félkörös ívjáratokban van, mely csontos tokkal körülvett szervet belsőfülnek is nevezzük. A belsőfül folyadékkal kitöltött és ebben helyezkednek el azok a különleges idegvégződések, melyek a központi idegrendszerbe vezetnek. A belsőfülből kiinduló kóros ingerek az egyensúly megbomlását és a hallás különböző zavarát eredményezik, miként Meniére- betegség esetében is. A kórképet egy francia orvos, Prosper Meniére már 1861-ben leírta, de valódi okát azóta sem ismerjük. A klasszikus tünetekre jellemző a rohamokban fellépő forgó jellegű szédülés, az azt kísérő fülzúgás, halláscsökkenés, hányinger, esetleg hányás is. A rosszullétek jelentkezése kiszámíthatatlan és a közti időkben a beteg szubjektíve teljesen panaszmentes lehet. Az eddigi klinikai megfigyelések és kutatások bizonyítják, hogy a rohamszerű rosszullétek a belsőfül nyomásemelkedése okozza, mely nyomásemelkedés valódi oka ez ideig nem tisztázott, igy a betegséget véglegesen megszüntető gyógykezeléssel még nem rendelkezünk. Kedvezőtlenül befolyásolja a beteg állapotát a psychés izgalom, bővebb folyadékfelvétel, sófogyasztás, valamint az alkohol, nikotin és a feketekávé élvezete is. Kerülni kell a sós húsokat, a sárgarépát, a parajt, a salátát, a vajat, viszont a tojás, a szárnyasok, a méz, a cukor, a sótlan kenyér, a rizs, a tej, stb. fogyasztása megengedhető. Gyógyszeresen enyhe nyugtatok, vízhajtó, értágítók, vitaminok rendelhetők, tartós roham esetén kórházi kezelés szükséges. Igen súlyos esetekben bizonyos műtéti beavatkozások jöhetnek szóba, melyek a belsőfül folyadékának levezetését szolgálják. A műtéti eredmények változók, indikációjukra viszonylag ritkán kerül sor. Az elmondottaktól élesen el kell különítenünk a „Meniére-szerű” tünetegyütteseket (syndromákat), melyek hátterében vírusfertőzések, ideggyulladások, gyógyszermellékhatások, anyagcsere- zavarok (például cukorbetegség), nyaki gerincelváltozások és egyéb keringési zavarok állhatnak. Ilyen esetekben a panaszok spontán is rendeződhetnek, illetve a kiváltó ok megszüntetésével jelentősen befolyásolhatók, vagy kivéd- hetők. A Meniére-betegség igazi okának felderítésére - elsősorban az USA-ban - intenzfv kutatások folynak, de a belsőfül kicsinysége, illetve rejtett helyzete folytán számtalan nehézség adódik annak tisztázására, hogy a belsőfül folyadéka miként termelődik, milyen az ösz- szefüggése az agyfolyadékkal, annak nyomási és áramlási viszonyaival, és hogy az egész mechanizmus milyen idegi és biokémiai szabályozás alatt áll. A megbetegedés nem túl gyakori, súlyosabb szédüléses kórképben szenvedő beteget osztályunkon évente körülbelül 10-15 főt kezelünk, akik között 1 -2 Meniére-beteg van. DR. RADNAI TIBOR megyei orr-fül-gégész szakfőorvos Közlekedés a ködben A gépjárművezetők egyik legádázabb és legalattomosabb ellensége a köd. Ilyen körülmények között még fokozottan óvatos vezetés esetén is számolni kell a baleseti veszély növekedésével. A biztonságos közlekedés érdekében a legalapvetőbb tennivaló, induláskor a tompított fényszóró bekapcsolása. (Nem a helyzetjelzőé!) Sajnálatos, hogy az évek óta tartó propaganda és a rendőri szervek intézkedései ellenére sem sikerült megnyugtató eredményeket elérni e téren. Nappal ködben utazva néhány kilométer megtétele után szinte biztosan találkozunk kivilágításán, vagy szabálytalanul, helyzetjelzővel közlekedő gépkocsikkal. Ezek a járművezetők nem érzékelik sem a rájuk, sem a miattuk másra leselkedő baleseti veszélyt. Gondoljunk csak el egy olyan közlekedési szituációt, amelyben két szabályosan kivilágított gépkocsi viszonylag nagyobb távolságból észleli egymást a ködben, majd egymás közelébe érve a másodperc töredéke alatt feltűnik egy, a szembe jövőt előző kivilágitatlan gépkocsi a másik kivilágítottal szemben. Döntő tényező a sebesség helyes megválasztása, melyet alapvetően a köd sűrűsége, vagyis a belátható útszakasz hossza határoz meg, illetve az, hogy nappal vagy éjszaka közlekedünk. Sebességünket mindig úgy válasszuk meg, hogy féktávolságunk a belátható útszakaszon belülre essék. Ha ködben haladva bármely okból megállásra kényszerülünk, világításunkat hagyjuk bekapcsolva, ha kocsink vészvillogóval felszerelt, azt is működtessük. Mindezt fél kerékkel a jobb oldali padkára húzódva, és az előttünk álló járműtől megfelelő (legalább 4-6 méter) távolságot tartva tegyük. Még nagyobb figyelmet kíván a ködben való esti vezetés. Ilyenkor a sebességet tovább kell csökkenteni. Szemünk állandóan a megvilágított - így is korlátozottan látható - útszakaszon legyen, hogy bármilyen akadály (kivilágitatlan jármű, gyalogos, stb.) felbukkanása esetén még meg tudjunk állni, ki tudjuk azt kerülni, illetve megelőzhessük. Ködös úton pótolhatatlan segítséget nyújt tájékozódásunkhoz a jól felfestett útburkolati jel. (Főleg lakott területen kívül, a forgalmi sávokat elválasztó, az út közepén elhelyezkedő terelővonal.) Ezek felfestésének elmulasztásával az illetékes szerveknek sem szabad takarékoskodni. Szerepe csak növekszik akkor, ha a köddel egy időben páralecsapódástól nedves úton haladunk. Számítanunk kell még egy veszélyforrásra. Ez pedig az, amikor ködben száraz, vagy annak tűnő úton közlekedünk és a levegő hőmérséklete 0 Celsius-fok körül van. Ekkor jelentkezhet - néha csak egy- egy rövid néhány méteres útszakaszon - a jéghártyásodás, amely kiszámíthatatlan, nehezen észlelhető, emiatt fokozottan balesetveszélyes. Otthon varrva olcsóbb Azok az anyukák, akik tudnak szabni-varrni, sokkal olcsóbban és egyénibb módon öltöztethetik gyermeküket, mintha konfekciót, netán még annál is drágább butikholmit vásárolnának. A bemutatott kis ruha 4-5 éves kislányokra méretezett, ejtett derékkal, ferdén szabott szoknyarésszel készül. Az elején végighaladó pánt ferdén szabott, és elütő színű hímzés díszíti. A kis ruha finom szinösszeállítá- sú pasztellkockás zefírböl vagy ba- tisztból készülhet, hűvösebb időre szánva gyürtelenitett, vékony műszálas szövetből, s ekkor alája hosz- szú ujjú blúzt, pamutpulcsit is viselhet a kislány. A hímzés a kocka valamelyik színével azonos, csak annak sötétebb színárnyalatában. Elkészítéséhez 80 cm széles anyagból 1,50 m szükséges. A nyak-és karkivágás, valamint a ferde pánt két szélére a kockával azonos színű farkasfogsort gépelünk. B. K. Mire való a lodzsa? Lehangoló, hogy az erkélyes, lodzsás lakásokat nem megfelelően használják. Miért vesszük át a déli népek szokásait? Miért használjuk az erkélyt lomtárnak, magasan függesztett állandóan kinn csüngő szárítónak, holott napon meg lehet szárítani akkor is, ha az erkély üveglapja eltakarja, majd ősze húzva a zsinórt, az eltünteti. Miért akasztanak 6-8 ruhát kitoló, ablakból kiálló szárítóra? Holott a fürdőszobában 2x12 zsinóros fregolit lehet felszerelni, s ezekben az új lakásokban télen-nyáron egy éjszaka megszárad a ruha, ami vastagabb, azt is lehet másnap vasalni. Mire való a lodzsa? Elsősorban arra, hogy oda kiülhessenek házi, vagy akár fürdőruhában, kényelmesen. Ott kávézhatnak, két jó barát, vagy házastárs remekül sakkozhat, kártyázhat, olvashat, stb. Ma remek fehér bútort lehet venni, aminek a nap sem árt, vagy a műanyag ülőke is megteszi. Azt megértem, hogy a féltett biciklit oda állítják, de semmi esetre sem olyan „vacakokat”, miket saját tapasztalatom szerint évente egyszer sem mozdítanak el helyéről, mert ez a legjobb tanyája a csótánynak és egyéb féregnek. Kár ilyenkor mást okolni ezek megjelenése miatt. Nem igaz, hogy ezeknek a holmiknak ügyesen nem tudunk helyet találni - már ami fontos -, de legjobb, ha kidobjuk vagy elajándékozzuk a felesleget. A legfőbb vágyam, hogy az erkélyek mind egytől-egyig virággal legyenek borítva. Nem olyan nagy költség ez és nem olyan nagy fáradság. Érdekes dolgot mondott el a Kanádában élő régi kolléganőm, aki Ottawában egy toronyházban lakik. Náluk az a szokás, hogy egy-egy nagy bérház beköltözése után összejönnek a lakók és többek között megbeszélik, hogy milyen virágot honosítsanak meg az erkélyükön, vagy ablakukban. Igen szép látvány, amikor egy házban csupa futómuskátli, másikon lecsüngő petúnia, stb. virít egész évben folyamatosan. De jó is lenne ezt itt Szekszárdon meghonosítani! Az ablakon semmit ne dobjunk ki! Láttam olyan cigarettázókat, akik könnyed mozdulattal dobták ki az égő csikket, ami igen sok alkalommal megkeseríti az alatta lakókat, mert az éppen hajára esik amint integet, vagy a szél befújja a parazsat más lakásába, ahol a függöny vagy padlószőnyeg kigyullad. Mindezt megakadályozhatná egy jól elhelyezett hamutartó. Idős barátnőm elmondta, hogy kiülve a lodzsára elszundított, s csak arra riadt fel, hogy valami elsötétült. A felette lakó a szőnyegét seperte, veregette, amitől barátnőm szeme-szája tele lett piszokkal. Meg is kérdezte tőlem: „Te tudod, hogy mire való a lodzsa ?" Dr. K. G-né Szekszárd, Gróf Pál u. 6. Családlátogató Szerényen, beosztással- Számolgattunk és Attila rájött, hogy túlköltekezek. Átvette a pénzügyi irányítást - mondja a szőke fiatalasszony, Pápes Attiláné. A szemében kérdés is, mosoly is, ahogyan a férjére néz. - Pedig csak csinos akartam lenni és korábban megszoktam, hogy megvehetem magamnak, amit akarok. Lehet, hogy a fellegekben jártam? De így van jól: Attila következetesebb. Mezőgazdasági gépszerelő, 6-7 ezret keres, elég sokat túlórázik. Én csecsemőgondozóként 4700-as hozok haza. A kis Attila hetedik éves, pénzügyi számvetésnél is persze ő az első. Amikor főzök, akkor is elsőként őt kell figyelembe vennünk. A fizetésünkből beosztással kijövünk. Az olcsóbb étel is nagyon jó lehet. Néha meg, ha valami különlegesre vágyunk, a férjem szakácskodik. Butikokba nemigen járunk, de ha ruhafélét, cipőt vásárolunk, Dunaföldvárra, Paksra is átmegyünk, ha itt Szekszárdon a Korzóban vagy a Skálában a választékot szűkösnek találjuk. Vannak itt a lakótelepen ismerőseink, akik Bajára járnak szívesen. Egyébként csendesen élünk. A hét végi ebédeknél gyakran ül együtt a nagyszülőknél - a férjem szüleinél - a család. A mama ha szükséges, vigyáz a kis Attilára. Két-három havonta az én szüléimét is meglátogatjuk Nagykanizsán. Onnan jöttem Szekszárdra, ahogyan a férjem kívánta. Ez így természetes, ha eleinte nehéz is volt megszokni. Csorogtak is a könnyeim a tányér fölött, amíg csak az anyósom rám nem szólt. Részünk van anyósomék kertjéből, bár Attilát a kert nemigen foglalkoztatja. Elég neki az a munka, amit túlórákkal együtt a vállalatnál végez. Sokat van úton a Moszkvics- csal, ez a munkájával jár és valahogy ki is kapcsolja, szeret vezetni. De a hétvégék mindig közösek. Szombatra időzítjük a házimunkát, a vasárnap a sétáé, pihenésé, a barátoké, a családé. Van egy kis pénzünk a takarékban, de nem akarunk mindenáron meggazdagodni, kiegyensúlyozott életre törekszünk. Tavaly voltunk először pihenni Siófokon... Nem kell a hét végi többletmunka, nem szeretném, ha a férjem egyszer csak megöregedne, belerokkanna. Én inkább azt szeretném, ha sokáig fiatalok maradnánk. h. Mit süssünk? Mézes lepény Hozzávalók: 4 egész tojás, 10 dkg cukor, 50 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 4 dl langyos méz, fél dkg fahéj, 3-4 szem finomra őrölt szegfűszeg, apróra vágott dió vagy mandula. A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet a sütőporral, 4 dl langyos mézet a fahéjat, szegfűszeget és kb. félóráig keverjük. Zsírozott Ünnepi ebéd a családban: a nagyfiú 35 éves. Ebéd után a papa pihenőre tér, az ünnepelt úgyszintén. A nagymama mosogat, lánya, menye hordják ki a tányérokat, törölgetnek, viszik vissza a tisztát, az ünnepit ami a szobába való. Már-már az abrosznál tartanak, amikor a már majdnem ötéves Balázs kedvesen, vígan megszólal: tepsibe tesszük, tetejét apróra vágott dióval, vagy mandulával szórjuk be. Gyümölcspuncs Hozzávalók: Vegyes befőtt vagy párolt gyümölcs, konyak, porcukor, fehérvagy vörösbor. Talpas pohárba tegyünk egy darabka jeget és a gyümölcsöket, öntsünk rá egy stampedli konyakot, egy evőkanálnyi porcukrot, egy karika citromot, és öntsük fel fehér- vagy vörösborral. Kiska- nalat adunk a feltálaláskor.- No, csak hordjátok lányok! Hordjátok szaporán! A lányok is így szokták az oviban. Mi, hárman „lányok”, szomorúan elmosolyodva egymásra nézünk: Hogy ez a gyerek kitől tanulta? Se az apja, se a nagyapja nem mondta, meg sem mukkantak. Legalábbis most nem. __ (sm) Kitől tanulja ez a gyerek? ❖ CSALÁD ❖ OTT
