Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-19 / 42. szám
/ TOLNA \ — 2 NÉPÚJSÁG 1988. február 19. Mihail Gorbacsov beszéde Az átalakítás ideológiájának nemzetközi vonatkozásai A Szovjetunió leszerelési kezdeményezései, más külpolitikai lépései immár nem rögtönzések, vagy válaszreakciók a Nyugat politikai lépéseire - mint erre korábban gyakran volt példa -, hanem tudományosan, hosszú távra szilárdan megalapozottak, jelentette ki Mihail Gorbacsov. A főtitkár az SZKP KB ülésén csütörtökön mondott beszédében az átalakítás ideológiájának nemzetközi vonatkozásait elemezte. A múlt tapasztalatait és tanulságait vizsgálva azt a feladatot tűzték ki, hogy megértsék a szovjet társadalom helyzetét és ugyanígy vetették fel a kérdést nemzetközi vonatkozásban is: megérteni és megismerni az országot körülvevő világot. - Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, Jtiogy szükségessé vált az átalakítás és az új politikai gondolkodásmód. "Ezzel áttörtést értünk eT korunk valóságának tudományos megismerésében, s ez újszerű és dinamikus politikában testesül meg - hangsúlyozta Gorbacsov. A szerződés mutatója annak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodás- mód nemcsak az agyakban uralkodik, hanem hat már a világpolitikában is. A szerződés kidolgozása tanulságos a felhalmozott tapasztalatok szempontjából. A szerződés aláírása azonban nem adhat tápot az önmegnyugtatásra: a megállapodás a leszerelésért és a békéért folytatott küzdelem - egyebek között az ideológiai harc - új szakaszát nyitotta meg - mondta. A szovjet vezető utalt a NATO „kompenzációs” terveire és arra, hogy Londonból, Párizsból és a brüsszeli központból ismételten nemmel válaszoltak a nukleáris fegyverzet leszerelésére, még akkor is, ha arra csak a távolabbi jövőben kerülne sor. A KHR-HHR-szerződés elismerő méltatása mellett olyan hangok is hallatszanak, hogy Franciaország és Anglia egyáltalán nem kívánja megszüntetni nukleáris fegyverzetének növelését. Sőt, a szerződés aláírása után, a NATO- tagállamok fokozott aktivitást mutatnak a két- és többoldalú katonai integrációban. Fokozódott az a törekvés, hogy az átalakítás és leszerelés kérdéseivel kapcsolatos ideológiai harcot a Szovjetunió területére vigyék át. A nyugati rádióállomások provokációs koholmányokat terjesztenek a szovjet társadalomban kiéleződő küzdelemről, a szovjet vezetésről, s arról, hogy már létrejött és terebélyesedik az átalakítás és az SZKP külpolitikájának „ellenzéke”. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: a rádióállomások nyugtalanságának nemcsak az az oka, hogy a leszerelés fenyegeti a katonai-ipari komplexum profilját, de megijeszti őket az is, hogy újólag növekszik a rokonszenv országunk iránt, hogy zajlik a Szovjetunió új „felfedezése”. Mindez aláássa az „ellenségképet”, ezzel pedig a szovjetellenes, imperialista politika ideológiai alapjait - jelentette ki. Az afgán probléma megoldásával kapcsolatban Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP 1985 áprilisi ülése után a Politikai Bizottság szigorú elemzésnek vetette alá a helyzetet és keresni kezdte a kiutat. A rendezés lehetőségei azután tárultak föl, hogy Afganisztánban 1986 végén, Nadzsibullah vezetésével, valóban nemzeti erők kerültek a politika előterébe. Létrejöttek a konfliktus rendezésének külső feltételei is, úgy, hogy Afganisztán független, semleges és el nem kötelezett állam legyen, megfelelve az afgán nép és a Szovjetunió érdekeinek. Mindent összevetve azt kell mondani, hogy az új gondolkodásmód új problémáinak tudományos kidolgozása és azok ideológiai megalapozása is még a kezdeti szakaszban van. Éppen ezért megteremtjük az összes szükséges feltételt ahhoz, hogy alapvetően megemeljük a külpolitikával, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó felvilágosító és kommentátori munka színvonalát. Az erőpolitikán alapuló katonai doktrínával szemben mi az érdekek egyensúlyát és a kölcsönös, egyenlő biztonság felfogását állítjuk. Az eltérő rendszerű államok normális, tárgyszerű kapcsolataira van szükség, de a demokratikus törekvésekkel ütközik az antikommunizmus gyakorlata. A mai bonyolult világpolitikai folyamatok nagyságrendileg megnövelték a Szovjetuniónak nemcsak politikai, hanem elméleti felelősségét is - állapította meg a főtitkár. - A marxisták és ideológiai ellenfeleik számára ma egyaránt felvetődő elméleti kérdés az osz- tályjellegű és az egész emberiséget érintő érdekek egyeztetése a világ fejlesztésében, következésképpen a politikában. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján elhangzott beszéd tartalmazta az ezzel kapcsolatos elvi jelentőségű megállapításokat. Kijelölte a különböző társadalmi rendszerek versengésének kritériumait. A szovjet társadalomtudomány megkezdte a mai kor sajátosságainak és alapvető jellemzőinek bátrabb elemzését. A nemzetközi közvélemény hatalmas része tartja a Szovjetunióban megkezdett átalakítást az egész emberiség szempontjából kedvező folyamatnak. Ez a helyzet egyik oldala, amely közvetlen kapcsolatban van az emberi tényezővel, de gyökerei mélyen a mai világ objektív folyamataiban találhatók. A másik oldalt azok a fontos változások jelentik, amelyek a monopoltőke természetében és az általa irányított társadalomban mentek végbe. Sok országban továbbra is jelentős pszichológiai hatást gyakorolnak az emberek tudatára a fasizmus és a második világháború szörnyű tapasztalatai. Az új politikai gondolkodásmód az új realitások megértése. Az imperializmusról vallott lenini felfogásra épül, arra a lenini gondolatra, hogy az imperializmus „sohasem javul meg”. E kérdésben soha semmiféle illúziónk nem volt és nincs - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az új gondolkodásmód központi magja az ősszemberi értékek új szerepének felismerése és kifejezése. Megsokszorozódott a tömegek szerepe, a demokratikus tényezők jelentősége az országon belül és a világpolitikában. El kell ismerni, hogy minden egyes népnek, minden egyes országnak joga van önállóan megválasztani társadalmi és politikai rendszerét. Nem szabad lebecsülni annak a jóakaratnak a jelentőségét, amelyről a Szovjetunió ad bizonyságot. Nem becsülhető le nemzetközi tevékenységünk új stílusa. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy őszintén lemondtunk arról, hogy ideológiai összefüggésbe ágyazzuk az államközi kapcsolatokat. Készek vagyunk kompromisszumokra az egyenlőség keretein belül, akkor, ha senki biztonsági érdekeit sem éri kár. Mivel ma az emberiség fennmaradása a fő kérdés, ez bizonyos határokat szab az imperializmus számára. A szocializmus, a demokrácia és a haladás erőinek legfontosabb feladata, hogy bővítsék és erősítsék a meglévő lehetőségeket, létrehozzák azokat az új körülményeket, amelyek közepette az imperializmus lehetőségeinek határt szabó keretek az agresszió és az intervenció erőinek számára áthatolhatatlan akadályokká válnak. A Szovjetunió a belső átalakítással hozza létre és erősíti ezeket a realitásokat. Minden külpolitikai eredményünk, sőt a béke megőrzése is végsősoron az átalakítás sikereiben, a párt és a nép eredményes munkájában gyökerezik. Mai kommentárunk , Brüsszel előtt Washingtonban Az ötödik sebességbe kapcsolt a NATO - ez így február közepe táján már nem kétséges. Egymást érik a csúcsmegbeszélések az Észak-atlanti Szövetség vezető hatalmai között, s ezeket megelőzik és kísérik az élpolitikusok nyilatkozatainak tömege. Nem csoda, hiszen alig két hét múlva lesz a szervezet csúcskonferenciája, amelyen közös politikát kellene formálni a fegyverkezés-leszerelés ügyeiben. Ez idő tájt azonban nemhogy közös politika, de még közös vélemény sincs. Kell hát az intenzív nézetegyeztetés, illetve inkább az eltérő nézetek átformálása, hogy aztán egymás közelébe lehessen terelni őket. Ennek jegyében járt a héten Brüsszelben Thatcher brit miniszterelnök személyesen ismertetni a brit nézeteket a NA TO-stratégákkal, és amelyeknek a március elejei főnöki értekezletet készítik elő a négy élhatalom, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK számos diplomáciai tárgyalásain. Talán a legfontosabb állomása lesz ennek az egyeztetésnek Kohl csütörtökön kezdődött washingtoni vizitje. A bonni kormányfő és külügyminisztere, Genscher az amerikaiakkal nem éppen azonosan látja a fegyverzetkorlátozás jövőjét. Reaganék például mostanában adtak új lendületet az amerikai vegyi fegyverek modernizálásának, míg az NSZK éppen ezeknek a fegyvereknek átfogó betiltásáról kötendő szerződést szeretné tető alá segíteni, s ezért állítólag javaslatokat készül tenni Genf ben. Más irányú a véleményeltérés az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek ügyében, hiszen itt az amerikaiak hajlandóak lennének tárgyalni az úgynevezett harmadik nulla megoldásról, tehát az ilyen kategóriájú európai fegyverek felszámolásáról, viszont az NSZK - félve a hagyományos fegyverekben meglévő állítólagos szovjet fölénytől - hallani sem akar egy ilyen egyezményről. Persze az amerikai álláspontban ott van az eddig szerződésben nem korlátozott nukleáris eszközök modernizálásának gondolata seza szándék minden tárgyalást megelőző, azonban Bonnban és Washingtonban különbözően vélekednek arról, hogy mit fejlesszenek előbb, mit később, no meg egyáltalán miről érdemes tárgyalni és miről jobb nem egyezkedni. Az NSZK földrajzi helyzeténél fogva is döntő szerepet játszik a NATO jövendő stratégiai törekvéseinek megszabásában. Érthető hát, hogy a brüsszeli csúcsértekezlet előtt a legfontosabb egyeztetést éppen a nyugatnémet vezetők végzik a szövetség főhatalmának kormányával. Hogy pontosan mire is jutottak Washingtonban, az bizonnyal majd csak Brüsszelben derül ki. AVAR KÁROLY Az MSZBT ünnepi ülése A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt. székházában. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a magyar nép - történelme során először - olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célokat tűzi maga elé. Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenegs ügyvivője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állandóan új formákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek elevenen érvényesülnek ma is. Az ünnepi beszédeket kulturális műsor követte, s a megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Közös Piac Megkönnyebbült tizenkettek Az Európai Gazdasági Közösség - közkeletűbb nevén Közös Piac - raktárai dugig vannak fölösleges vaj-, tejpor- és gabonakészletekkel. A szervezet végrehajtó testületé, a brüsszeli bizottság legutóbbi közlése szerint 6,7 millió tonnás a búzafölösleg (ennek különben több mint fele az NSZK gabonatárolóiban van). Ösz- szesen 4,2 millió tonnás az árpatöbblet, 0,8 millió tonnás a tejpor- és 1,1 millió tonnás a vajhegy. A közös piaci marhahúsfelesleg 630 ezer tonnára rúg. Most reális lehetőség nyílik a súlyos kölöncként hurcolt feleslegek csökkentésére. A Közös Piac tagállamainak rendkívüli csúcsértekezlete egyebek között az agrártámogatások lefaragásáról döntött. A mezőgazdasági túltermelés problémájának megoldása egyúttal kulcskérdése volt a másik két vitatott téma lezárásának. Nagy-Britannia ugyanis az agrár- szubvenciók mérsékléséhez kötötte azt, hogy elfogadja az EGK költségvetésének és a viszonylag fejletlenebb déli területek felzárkóztatására hivatott alapoknak a feltöltését. Márpedig e viták további elhúzódása létében fenyegette volna a nyugat-európai integráció elmélyítésének tervét. A közös piaci csúcsértekezlet Brüsszelben éjszakákba nyúló hosszú viták után végül is elfogadta azt a kompromisszumot, amely az eredeti javaslattól eltérően ugyan, de lehetővé teszi, hogy a következő évek során előkészítsék, és 1992-re megvalósítsák a gazdasági közösség egységes belső piacát. E piac az árak, a személyek, a munkaerő, a szolgáltatások, a tőke minden korlátozástól mentes szabad forgalmát és áramlását jelenti. A mezőgazdaság túltermelésének visszafogására elhatározták: a gabona- termelés mennyiségének felső határa 160 millió tonna. Az ezen felül termelt mennyiséget a garantáltnál csak három százalékkal alacsonyabb áron veszik át. Hasonló korlátozásokat fogadtak el más termékek vonatkozásában. A költségvetésből a mezőgazdaság finanszírozására fordított összeg 1988-ban nem haladhatja meg a 27,5 milliárd ECU-t, azaz közösségi elszámolási egységet. Ez gyakorlatilag befagyasztást jelent. Mindezen túl a termőföldek húsz százalékát legalább öt éven át parlagon hagyják. Egyszersmind növelik az EGK költség- vetését. A befizetéseket fokozatosan felemelik, hogy azok 1992-re elérjék az egyes tagországok nemzeti össztermékének 1,2 százalékát. Az úgynevezett strukturális alapokra, vagyis az elmaradott területek fejlesztésére fokozatosan több pénzt fordítanak úgy, hogy az 1993- ra a jelenlegi összeg csaknem duplájára emelkedjék. Némely laptudósítás brüsszeli drámának nevezte a viharos csúcstalálkozót. Tulajdonképpen a brit miniszterelnök realitásérzékéről tanúskodó visszakozáA tizenkét állam- illetve kormányfő Brüsszelben sa vezetett a megállapodáshoz. Thatcher asszony kormányfői pályafutásának egyik legnagyobb hátraarc-fordulata megmentette az EGK-csúcsot az összeomlástól. Cserébe ő is kapott engedményeket - befizetéseinek egy részét visszatérítik. A késhegyre menő alkudozás mellett a szócsatáktól sem volt mentes az összejövetel. Brit tudósítók helyszíni jelentései szerint példátlan hevességű összecsapások zajlottak le Thatcher asszony és Jacques Chirac között. A francia kormányfő állítólag visszavonni kényszerült egy megjegyzését, amellyel a brit miniszterelnök asszony személyét minősítette. Ugyancsak bocsánatkérésre kényszerült Geoffrey Howe brit külügyminiszter, aki Chirac javaslatát nevezte „esztelennek”. Amikor a francia kormányfő ragaszkodott hozzá, hogy a mezőgazdasági termékek hét válfajának vitatott ármechanizmusát utalják a külügyminiszterek későbbi tanácskozása elé, a brit tudósítások szerint Margaret Thatcher igy fakadt ki: - Ez teljes őrültség. Abszolút hihetetlen. Ilyenre csak egy francia képes. Sohasem fogom megérteni a férfiakat... Persze minden jó, ha a vége jó. A kompromisszumos megoldásról a résztvevők ha nem is elégedetten, de megkönnyebbülve nyilatkoztak. Bár az nem felel meg mindenben és teljesen eredeti elképzeléseiknek, de megnyitja az utat az EGK továbblépése előtt a szorosabb integráció irányába. LACZIK ZOLTÁN PANORAMA PÉCS - Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Baranya megyében tett látogatást. A Politikai Bizottság tagja részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelyen- többek között - megvitatták a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a XI. kongresszus óta Baranyában végzett munkáját. Az ülésen részt vett Králikné Cser Erzsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Ezt követően tartották meg az ideológiai munka időszerű kérdéseivel foglalkozó megyei pártaktívát, amelynek vitáját a Központi Bizottság titkára vezette, s válaszolt a Baranyában lezajlott eszmecserék során felmerült ideológiai jellegű kérdésekre. SZÉKESFEHÉRVÁR - Történelmi múltunkhoz, a középkori magyar állam jelentőségéhez, Árpád-házi, illetve vegyesházi királyainkhoz méltó nemzeti emlékhely épül Székesfehérvárott. Tervezésére országos pályázatot hirdetnek meg. A pályázat előkészítésére, a majdani pályamunkák elbírálására alakított bizottság csütörtökön - Dalányi Lászlónak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének elnökletével- megtartotta első plenáris ülését. RÓMA - Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az olasz képviselőház külügyi bizottsága elnökének a meghívására látogatást tett Olaszországban. Csütörtökön Rómában tárgyalásokat folytatott Giorgio Napolitanóval, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagjával, külügyekért felelős vezetőjével, Margherita Boniver asszonnyal, az Olasz Szocialista Párt külügyi titkárával és Ci- riaco de Mitával, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkárával. Szűrös Mátyást római látogatásának befejeztével fogadta a Vatikánban Agostino Casaroli bíboros államtitkár. A találkozón nagyra értékelték a magyar állam és a magyarországi egyházak között létrejött jó viszont. MOSZKVA - George Shultz amerikai külügyminiszter közelgő moszkvai látogatásáról, továbbá a szovjet külpolitika más időszerű kérdéseiről szólt csütörtöki moszkvai tájékoztatóján, Vagyim Perfil- jev, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. Shultz február 21-én reggel érkezik Moszkvába. Szovjet részről a látogatást a szovjet-amerikai kapcsolatok általános fejlődésével összefüggésben, a Washingtonban megkezdett felső szintű politikai párbeszéd továbbfejlesztéseként értékelik. Az esemény jelentős a Moszkvában sorra kerülő következő csúcstalálkozó előkészítése szempontjából - mondotta. LUANDA - A fejlődő országok közöttük Zaire - eladósodásáról, Afrika déli részének, valamint a világ más térségeinek politikai helyzetéről tárgyalt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Zairében az ország vezetőivel.
