Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-19 / 42. szám

/ TOLNA \ — 2 NÉPÚJSÁG 1988. február 19. Mihail Gorbacsov beszéde Az átalakítás ideológiájának nemzetközi vonatkozásai A Szovjetunió leszerelési kezdemé­nyezései, más külpolitikai lépései immár nem rögtönzések, vagy válaszreakciók a Nyugat politikai lépéseire - mint erre ko­rábban gyakran volt példa -, hanem tu­dományosan, hosszú távra szilárdan megalapozottak, jelentette ki Mihail Gor­bacsov. A főtitkár az SZKP KB ülésén csütörtökön mondott beszédében az átalakítás ideológiájának nemzetközi vo­natkozásait elemezte. A múlt tapasztalatait és tanulságait vizsgálva azt a feladatot tűzték ki, hogy megértsék a szovjet társadalom helyze­tét és ugyanígy vetették fel a kérdést nemzetközi vonatkozásban is: megérteni és megismerni az országot körülvevő vi­lágot. - Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, Jtiogy szükségessé vált az átalakítás és az új politikai gondol­kodásmód. "Ezzel áttörtést értünk eT ko­runk valóságának tudományos megis­merésében, s ez újszerű és dinamikus politikában testesül meg - hangsúlyozta Gorbacsov. A szerződés mutatója annak a szint­nek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodás- mód nemcsak az agyakban uralkodik, hanem hat már a világpolitikában is. A szerződés kidolgozása tanulságos a fel­halmozott tapasztalatok szempontjából. A szerződés aláírása azonban nem adhat tápot az önmegnyugtatásra: a megálla­podás a leszerelésért és a békéért folyta­tott küzdelem - egyebek között az ide­ológiai harc - új szakaszát nyitotta meg - mondta. A szovjet vezető utalt a NATO „kom­penzációs” terveire és arra, hogy Lon­donból, Párizsból és a brüsszeli központ­ból ismételten nemmel válaszoltak a nuk­leáris fegyverzet leszerelésére, még ak­kor is, ha arra csak a távolabbi jövőben kerülne sor. A KHR-HHR-szerződés elis­merő méltatása mellett olyan hangok is hallatszanak, hogy Franciaország és Anglia egyáltalán nem kívánja megszün­tetni nukleáris fegyverzetének növelését. Sőt, a szerződés aláírása után, a NATO- tagállamok fokozott aktivitást mutatnak a két- és többoldalú katonai integráció­ban. Fokozódott az a törekvés, hogy az át­alakítás és leszerelés kérdéseivel kap­csolatos ideológiai harcot a Szovjetunió területére vigyék át. A nyugati rádióállo­mások provokációs koholmányokat ter­jesztenek a szovjet társadalomban kiéle­ződő küzdelemről, a szovjet vezetésről, s arról, hogy már létrejött és terebélyese­dik az átalakítás és az SZKP külpolitiká­jának „ellenzéke”. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: a rá­dióállomások nyugtalanságának nem­csak az az oka, hogy a leszerelés fenye­geti a katonai-ipari komplexum profilját, de megijeszti őket az is, hogy újólag nö­vekszik a rokonszenv országunk iránt, hogy zajlik a Szovjetunió új „felfedezé­se”. Mindez aláássa az „ellenségképet”, ezzel pedig a szovjetellenes, imperialista politika ideológiai alapjait - jelentette ki. Az afgán probléma megoldásával kap­csolatban Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP 1985 áprilisi ülése után a Politikai Bizottság szigorú elemzésnek vetette alá a helyzetet és keresni kezdte a kiutat. A rendezés lehetőségei azután tá­rultak föl, hogy Afganisztánban 1986 vé­gén, Nadzsibullah vezetésével, valóban nemzeti erők kerültek a politika előteré­be. Létrejöttek a konfliktus rendezésé­nek külső feltételei is, úgy, hogy Afga­nisztán független, semleges és el nem kötelezett állam legyen, megfelelve az af­gán nép és a Szovjetunió érdekeinek. Mindent összevetve azt kell mondani, hogy az új gondolkodásmód új problé­máinak tudományos kidolgozása és azok ideológiai megalapozása is még a kezdeti szakaszban van. Éppen ezért megteremtjük az összes szükséges fel­tételt ahhoz, hogy alapvetően megemel­jük a külpolitikával, a nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó felvilágosító és kom­mentátori munka színvonalát. Az erőpolitikán alapuló katonai doktrí­nával szemben mi az érdekek egyensú­lyát és a kölcsönös, egyenlő biztonság felfogását állítjuk. Az eltérő rendszerű ál­lamok normális, tárgyszerű kapcsolatai­ra van szükség, de a demokratikus törek­vésekkel ütközik az antikommunizmus gyakorlata. A mai bonyolult világpolitikai folyamatok nagyságrendileg megnövel­ték a Szovjetuniónak nemcsak politikai, hanem elméleti felelősségét is - állapí­totta meg a főtitkár. - A marxisták és ideológiai ellenfeleik számára ma egy­aránt felvetődő elméleti kérdés az osz- tályjellegű és az egész emberiséget érin­tő érdekek egyeztetése a világ fejleszté­sében, következésképpen a politikában. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján elhangzott beszéd tar­talmazta az ezzel kapcsolatos elvi jelen­tőségű megállapításokat. Kijelölte a kü­lönböző társadalmi rendszerek versen­gésének kritériumait. A szovjet társada­lomtudomány megkezdte a mai kor sajá­tosságainak és alapvető jellemzőinek bátrabb elemzését. A nemzetközi közvé­lemény hatalmas része tartja a Szovjet­unióban megkezdett átalakítást az egész emberiség szempontjából kedvező fo­lyamatnak. Ez a helyzet egyik oldala, amely közvetlen kapcsolatban van az emberi tényezővel, de gyökerei mélyen a mai világ objektív folyamataiban találha­tók. A másik oldalt azok a fontos változá­sok jelentik, amelyek a monopoltőke ter­mészetében és az általa irányított társa­dalomban mentek végbe. Sok országban továbbra is jelentős pszichológiai hatást gyakorolnak az emberek tudatára a fa­sizmus és a második világháború ször­nyű tapasztalatai. Az új politikai gondolkodásmód az új realitások megértése. Az imperializmus­ról vallott lenini felfogásra épül, arra a le­nini gondolatra, hogy az imperializmus „sohasem javul meg”. E kérdésben soha semmiféle illúziónk nem volt és nincs - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az új gondolkodásmód központi mag­ja az ősszemberi értékek új szerepének felismerése és kifejezése. Megsokszoro­zódott a tömegek szerepe, a demokrati­kus tényezők jelentősége az országon belül és a világpolitikában. El kell ismerni, hogy minden egyes népnek, minden egyes országnak joga van önállóan meg­választani társadalmi és politikai rend­szerét. Nem szabad lebecsülni annak a jóakaratnak a jelentőségét, amelyről a Szovjetunió ad bizonyságot. Nem be­csülhető le nemzetközi tevékenységünk új stílusa. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy őszintén lemondtunk arról, hogy ideológiai összefüggésbe ágyazzuk az államközi kapcsolatokat. Készek va­gyunk kompromisszumokra az egyenlő­ség keretein belül, akkor, ha senki biz­tonsági érdekeit sem éri kár. Mivel ma az emberiség fennmaradása a fő kérdés, ez bizonyos határokat szab az imperializmus számára. A szocializ­mus, a demokrácia és a haladás erőinek legfontosabb feladata, hogy bővítsék és erősítsék a meglévő lehetőségeket, lét­rehozzák azokat az új körülményeket, amelyek közepette az imperializmus le­hetőségeinek határt szabó keretek az agresszió és az intervenció erőinek szá­mára áthatolhatatlan akadályokká vál­nak. A Szovjetunió a belső átalakítással hozza létre és erősíti ezeket a realitáso­kat. Minden külpolitikai eredményünk, sőt a béke megőrzése is végsősoron az átalakítás sikereiben, a párt és a nép eredményes munkájában gyökerezik. Mai kommentárunk , Brüsszel előtt Washingtonban Az ötödik sebességbe kapcsolt a NATO - ez így február közepe táján már nem kétséges. Egymást érik a csúcsmegbeszélések az Észak-atlanti Szövetség vezető hatalmai között, s ezeket megelőzik és kísérik az élpolitikusok nyilatkozatainak tö­mege. Nem csoda, hiszen alig két hét múlva lesz a szervezet csúcskonferenciája, amelyen közös politikát kellene formálni a fegyverkezés-leszerelés ügyeiben. Ez idő tájt azonban nemhogy közös politika, de még közös vélemény sincs. Kell hát az intenzív nézetegyeztetés, illetve inkább az eltérő nézetek átformálása, hogy aztán egymás közelébe lehessen terelni őket. Ennek jegyében járt a héten Brüsszelben Thatcher brit miniszterelnök személyesen ismertetni a brit nézeteket a NA TO-stratégákkal, és amelyeknek a március elejei főnöki értekezletet készítik elő a négy élhatalom, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK számos dip­lomáciai tárgyalásain. Talán a legfontosabb állomása lesz ennek az egyeztetésnek Kohl csütörtökön kezdődött washingtoni vizitje. A bonni kormányfő és külügyminisztere, Genscher az amerikaiakkal nem éppen azonosan látja a fegyverzetkorlátozás jövőjét. Reaganék például mostanában adtak új lendületet az amerikai vegyi fegyverek modernizálá­sának, míg az NSZK éppen ezeknek a fegyvereknek átfogó betiltásáról kötendő szerződést szeretné tető alá segíteni, s ezért állítólag javaslatokat készül tenni Genf ben. Más irányú a véleményeltérés az 500 kilométernél rövidebb hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek ügyében, hiszen itt az amerikaiak hajlandóak lennének tár­gyalni az úgynevezett harmadik nulla megoldásról, tehát az ilyen kategóriájú euró­pai fegyverek felszámolásáról, viszont az NSZK - félve a hagyományos fegyverek­ben meglévő állítólagos szovjet fölénytől - hallani sem akar egy ilyen egyezmény­ről. Persze az amerikai álláspontban ott van az eddig szerződésben nem korlátozott nukleáris eszközök modernizálásának gondolata seza szándék minden tárgyalást megelőző, azonban Bonnban és Washingtonban különbözően vélekednek arról, hogy mit fejlesszenek előbb, mit később, no meg egyáltalán miről érdemes tárgyal­ni és miről jobb nem egyezkedni. Az NSZK földrajzi helyzeténél fogva is döntő szerepet játszik a NATO jövendő stratégiai törekvéseinek megszabásában. Érthető hát, hogy a brüsszeli csúcsérte­kezlet előtt a legfontosabb egyeztetést éppen a nyugatnémet vezetők végzik a szö­vetség főhatalmának kormányával. Hogy pontosan mire is jutottak Washingtonban, az bizonnyal majd csak Brüsszelben derül ki. AVAR KÁROLY Az MSZBT ünnepi ülése A magyar-szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 40. évfordulója alkal­mából ünnepi gyűlést rendezett a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt. székházában. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a ma­gyar nép - történelme során először - olyan szövetség tagja lett, amely a leghala­dóbb társadalmi célokat tűzi maga elé. Vladlen Puntusz, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideiglenegs ügy­vivője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állandóan új formákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek elevenen érvényesül­nek ma is. Az ünnepi beszédeket kulturális műsor követte, s a megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Közös Piac Megkönnyebbült tizenkettek Az Európai Gazdasági Közösség - közkeletűbb nevén Közös Piac - raktárai dugig vannak fölösleges vaj-, tejpor- és gabonakészletekkel. A szervezet végre­hajtó testületé, a brüsszeli bizottság leg­utóbbi közlése szerint 6,7 millió tonnás a búzafölösleg (ennek különben több mint fele az NSZK gabonatárolóiban van). Ösz- szesen 4,2 millió tonnás az árpatöbblet, 0,8 millió tonnás a tejpor- és 1,1 millió tonnás a vajhegy. A közös piaci marha­húsfelesleg 630 ezer tonnára rúg. Most reális lehetőség nyílik a súlyos kölöncként hurcolt feleslegek csökken­tésére. A Közös Piac tagállamainak rend­kívüli csúcsértekezlete egyebek között az agrártámogatások lefaragásáról dön­tött. A mezőgazdasági túltermelés prob­lémájának megoldása egyúttal kulcskér­dése volt a másik két vitatott téma lezárá­sának. Nagy-Britannia ugyanis az agrár- szubvenciók mérsékléséhez kötötte azt, hogy elfogadja az EGK költségvetésének és a viszonylag fejletlenebb déli területek felzárkóztatására hivatott alapoknak a feltöltését. Márpedig e viták további elhú­zódása létében fenyegette volna a nyu­gat-európai integráció elmélyítésének tervét. A közös piaci csúcsértekezlet Brüsszelben éjszakákba nyúló hosszú viták után végül is elfogadta azt a komp­romisszumot, amely az eredeti javaslattól eltérően ugyan, de lehetővé teszi, hogy a következő évek során előkészítsék, és 1992-re megvalósítsák a gazdasági kö­zösség egységes belső piacát. E piac az árak, a személyek, a munkaerő, a szol­gáltatások, a tőke minden korlátozástól mentes szabad forgalmát és áramlását jelenti. A mezőgazdaság túltermelésének visszafogására elhatározták: a gabona- termelés mennyiségének felső határa 160 millió tonna. Az ezen felül termelt mennyiséget a garantáltnál csak három százalékkal alacsonyabb áron veszik át. Hasonló korlátozásokat fogadtak el más termékek vonatkozásában. A költségve­tésből a mezőgazdaság finanszírozására fordított összeg 1988-ban nem haladhat­ja meg a 27,5 milliárd ECU-t, azaz közös­ségi elszámolási egységet. Ez gyakorlati­lag befagyasztást jelent. Mindezen túl a termőföldek húsz százalékát legalább öt éven át parlagon hagyják. Egyszersmind növelik az EGK költség- vetését. A befizetéseket fokozatosan fel­emelik, hogy azok 1992-re elérjék az egyes tagországok nemzeti össztermé­kének 1,2 százalékát. Az úgynevezett strukturális alapokra, vagyis az elmara­dott területek fejlesztésére fokozatosan több pénzt fordítanak úgy, hogy az 1993- ra a jelenlegi összeg csaknem duplájára emelkedjék. Némely laptudósítás brüsszeli drámá­nak nevezte a viharos csúcstalálkozót. Tulajdonképpen a brit miniszterelnök realitásérzékéről tanúskodó visszakozá­A tizenkét állam- illetve kormányfő Brüsszelben sa vezetett a megállapodáshoz. Thatcher asszony kormányfői pályafutásának egyik legnagyobb hátraarc-fordulata megmentette az EGK-csúcsot az összeomlástól. Cserébe ő is kapott en­gedményeket - befizetéseinek egy ré­szét visszatérítik. A késhegyre menő alkudozás mellett a szócsatáktól sem volt mentes az össze­jövetel. Brit tudósítók helyszíni jelentései szerint példátlan hevességű összecsa­pások zajlottak le Thatcher asszony és Jacques Chirac között. A francia kor­mányfő állítólag visszavonni kényszerült egy megjegyzését, amellyel a brit minisz­terelnök asszony személyét minősítette. Ugyancsak bocsánatkérésre kénysze­rült Geoffrey Howe brit külügyminiszter, aki Chirac javaslatát nevezte „esztelen­nek”. Amikor a francia kormányfő ra­gaszkodott hozzá, hogy a mezőgazdasá­gi termékek hét válfajának vitatott árme­chanizmusát utalják a külügyminiszterek későbbi tanácskozása elé, a brit tudósí­tások szerint Margaret Thatcher igy fa­kadt ki: - Ez teljes őrültség. Abszolút hi­hetetlen. Ilyenre csak egy francia képes. Sohasem fogom megérteni a férfiakat... Persze minden jó, ha a vége jó. A kompromisszumos megoldásról a részt­vevők ha nem is elégedetten, de meg­könnyebbülve nyilatkoztak. Bár az nem felel meg mindenben és teljesen eredeti elképzeléseiknek, de megnyitja az utat az EGK továbblépése előtt a szorosabb integráció irányába. LACZIK ZOLTÁN PANORAMA PÉCS - Berecz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön Baranya me­gyében tett látogatást. A Politikai Bizott­ság tagja részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelyen- többek között - megvitatták a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek a XI. kong­resszus óta Baranyában végzett munká­ját. Az ülésen részt vett Králikné Cser Er­zsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Ezt követően tartották meg az ideológiai munka időszerű kérdéseivel foglalkozó megyei pártaktívát, amelynek vitáját a Központi Bizottság titkára vezet­te, s válaszolt a Baranyában lezajlott esz­mecserék során felmerült ideológiai jel­legű kérdésekre. SZÉKESFEHÉRVÁR - Történelmi múltunkhoz, a középkori magyar állam jelentőségéhez, Árpád-házi, illetve ve­gyesházi királyainkhoz méltó nemzeti emlékhely épül Székesfehérvárott. Ter­vezésére országos pályázatot hirdetnek meg. A pályázat előkészítésére, a majda­ni pályamunkák elbírálására alakított bi­zottság csütörtökön - Dalányi Lászlónak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium főosztályvezetőjének elnökletével- megtartotta első plenáris ülését. RÓMA - Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke az olasz képviselő­ház külügyi bizottsága elnökének a meg­hívására látogatást tett Olaszországban. Csütörtökön Rómában tárgyalásokat folytatott Giorgio Napolitanóval, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagjá­val, külügyekért felelős vezetőjével, Margherita Boniver asszonnyal, az Olasz Szocialista Párt külügyi titkárával és Ci- riaco de Mitával, az Olasz Keresztényde­mokrata Párt főtitkárával. Szűrös Mátyást római látogatásának befejeztével fogad­ta a Vatikánban Agostino Casaroli bíbo­ros államtitkár. A találkozón nagyra érté­kelték a magyar állam és a magyarorszá­gi egyházak között létrejött jó viszont. MOSZKVA - George Shultz amerikai külügyminiszter közelgő moszkvai láto­gatásáról, továbbá a szovjet külpolitika más időszerű kérdéseiről szólt csütörtöki moszkvai tájékoztatóján, Vagyim Perfil- jev, a szovjet külügyminisztérium infor­mációs főosztályának helyettes vezetője. Shultz február 21-én reggel érkezik Moszkvába. Szovjet részről a látogatást a szovjet-amerikai kapcsolatok általános fejlődésével összefüggésben, a Wa­shingtonban megkezdett felső szintű po­litikai párbeszéd továbbfejlesztéseként értékelik. Az esemény jelentős a Moszk­vában sorra kerülő következő csúcsta­lálkozó előkészítése szempontjából - mondotta. LUANDA - A fejlődő országok közöt­tük Zaire - eladósodásáról, Afrika déli ré­szének, valamint a világ más térségeinek politikai helyzetéről tárgyalt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Zairében az or­szág vezetőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents