Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-18 / 41. szám

1988. február 18. KÉPÚJSÁG 5 A közérdekű bejelentésekről „Nem ér a nevem” interjú Merkt Ferenccel, a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével A népi ellenőrzés egyik tevékeny­ségi köre a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok, panaszok elbírálá­sa, kivizsgálása. Merkl Ferenccel, a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökével arról beszélget­tünk, milyen gyakran s mely ügyek­ben fordulnak az állampolgárok eh­hez a szervezethez.- Országos viszonylatban Tolna me­gye „kilóg" a sorból, az öt városi és a me­gyei bizottsághoz folyamatosan egyre kevesebbszer, évente 60-100 esetben fordul a lakosság. Javaslat például 1977 óta összesen egy érkezett, s a panaszok száma is csökken. Tavaly minimális nö­vekedést tapasztaltunk, 80 bejelentéssel és 16 panasszal kerestek meg bennün­ket. I- Mi a különbség panasz és beje­lentés között?- Panaszt valamely szerv olyan eljárá­sa ellen lehet tenni, amely egyébként jo­gilag nem szabályozott. Ilyen azonban már nagyon kevés van. Sokszor munka­bérek, föld- és járadékügyek elintézését sérelmezik az emberek, de ezeket általá­ban az illetékes szervekhez kell átten­nünk. A bejelentések köre izgalmasabb, bár ezzel kapcsolatban el kell oszlatnom egy félreértést. Sokan mindent kijáró szervezetnek hisznek bennünket, de ez nem egészen így van. Elsősorban gazda­sági jellegű ügyekkel foglalkozunk. Az árdrágítás, súlycsonkítás kivizsgálása például elsődlegesen nem a mi felada­tunk. Javaslattevő, felhívó jogkörünkkel élve az ilyen eseteket az állami kereske­delmi felügyelőséghez, a megfelelő szakosztályhoz továbbítjuk.- Maradjunk hát a bejelentéseknél. Gazdasági helyzetünkből adódóan manapság társadalmi szinten feszül­tebb a hangulat, ingerültebbek az em­berek. Hamarabb felcsattanunk, ha igazságtalanság ér bennünket. Ész­lelhető ez a beérkező észrevételek­ből?- Egyértelműen. Ma sok olyant szóvá tesznek az állampolgárok, amit három­négy évvel ezelőtt talán nem. Leggyak­rabban a munkahelyi vezetők ellen irá­nyulnak a bejelentések. A rendelkezé­seknek megfelelően manapság nagyobb figyelmet követelnek meg a vezetők, ezért aztán az a dolgozó, akit esetleg hi­bái miatt felelősségre vonnak, a „köz” ér­dekében bejelentést tesz a főnök ellen. Il­legális gépkocsihasználatról, a vállalati szerszámok, anyagok Igénybevételéről szólnak ezek a levelek. Vagy a bejelentő - aki esetleg akkor maga is közreműkö­dő volt - elmondja, hogy az üzemi brigád munkaidő alatt a főnök nyaralóját építet­te. Ez azonban utólag nehezen bizonyít­ható, hiszen ha a vállalati nyilvántartás szerint azok a dolgozók aznap a munka­helyükön tartózkodtak, akkor mit lehet tenni? Pedig ez szinte mindig így van, hiszen akkor nekik is az volt az érdekük, hogy a vállalattól is megkapják a fizeté­süket. Nehéz bizonyítani a jogtalan gép­kocsihasználatot is, ha a menetlevelet pontosan vezették. Mi pedig elsősorban dokumentációs ellenőrző szerv vagyunk, nyomozni, tanúkat kihallgatni, nincs jo­gunk. Más módszereink persze vannak. Ezekkel a megalapozottnak ítélt bejelen­téseket megvizsgáljuk, a tényeket feltár­juk, s ha bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, akkor az ügyet átadjuk a rendőrségnek, ügyészségnek. A további eljárás, intézkedés az ő felada­tuk.- Gondolom, névtelen leveleket is kapnak szép számmal. Ezek papírko­sárba kerülnek, vagy ugyanúgy kivizs­gálják őket, mint amelyek névvel, cím­mel érkeznek? S ha megnevezi magát a bejelentő, ki védi meg a későbbi esetleges retorziótól?- A vezetői visszaéléseket feltáró leve­lek több mint fele valóban névtelen. Tör­vény írja elő, hogy egyet sem dobhatunk a szemétbe, irattárban őrizzük őket. Előt­te, ha valós tartalmúnak látszik a levél, utánajárunk. Ugyanezt tesszük azokkal is, amelyek névvel érkeznek, bár előfor­dul, hogy az illető kitalált személy nevét, vagy éppen a haragosáét írja alá. A beje­lentő nevét bizalmasan kezeljük, de ha a vádaskodás bizonyítottan alaptalan, a nevet ki kell adnunk annak, akit megrá­galmazott, s a sértett eljárást indíthat elle­ne. I- Előfordult már, hogy valakit a né­pi ellenőrzési vizsgálat miatt alaptala­nul vádoltak?- Tudomásom szerint erre még nem volt példa, az ellenkezőjére azonban igen. Volt olyan első számú vezető, aki el­len támadhatatlan bizonyítékaink voltak, s maguk a beosztottak kerestek meg bennünket a védelmében. Azt mondták, őket rendesen megfizeti, megad nekik minden juttatást, ami törvényesen jár, ezért nem engedik „bántani”. A szüksé­ges eljárást természetesen így is indítvá­nyozta a népi ellenőrzés. CSER ILDIKÓ Ez nem a gazdasági rendőrség! Népszerű telefonos ügyeleti szolgalatunk­hoz fordult egyik olvasónk azzal a kérdéssel, hogy mi a különbség a népi ellenőrzés és a gaz­dasági rendőrség között a fuvarozással össze­függő tevékenységgel kapcsolatban. A választ úgy hiszem többen keresik, ha nem is kizárólag a szállítással foglalkozók, magánvállalkozók körében. A lényeg, a népi el lenőrzés azállamigazgatás ellenőrző funkcióval felruházott szervezete, a gazdasági rendőrségnek pedig bűnüldöző jog­köre van. A népi ellenőrzési bizottságokba első­sorban állami vállalatok, egységek, intézmé­nyek, szövetkezetek, illetve üzletszerű tevé­kenység esetén magánszemélyek ellenőrzésé­re jogosultak. A konkrét eset, körülmények ha­tározzák meg, hogy mely szerv jogosult, illetve köteles eljárni. Hasonlóképpen több összetevő határozza meg azt, hogy hova fordulhat az ál­lampolgár segítségért, jogorvoslatért, ha ma­gánvállalkozó, vagy szolgáltatást végző sze­mély részéről sérelem éri, az árhatósághoz, KlOSZ-hoz, KISOSZ-hoz, vagy éppen a tanács szakigazgatási szervéhez. Mi a helyzet a műemlékvédelemmel? A Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság éves munkaprogramja több ol- ralról áll össze. A KNEB kijelöli a megyé­ket, amelyek részt vesznek egy-egy je­lentős országos vizsgálatban, ezek el­végzése kötelező. Van ezenkívül a saját terv, amelyben minden bizottság maga tervezi meg, hogy mit szeretne vizsgálni, a helyi politi­kai, gazdasági feladatoknak, céloknak és helyzetnek megfelelően. A feladatokat előzetesen egyeztetik más állami ellenőrző szervek elképzelé­seivel, hogy a párhuzamos vizsgálatokat megelőzhessék. Magát az ellenőrzési tervet az illetékes tanács testületé hagyja jóvá. A megyei népi ellenőrzési bizottság programjában is kötelezően vesznek részt a városi bi­zottságok. A városi bizottságok esetében előfordulhat, hogy részt vesznek az or­* A szekszárdi kórházi kápolna 1985- ben. A vizsgálatot követően kívülről felújították. szágos vizsgálatban is, megyei közvetí­téssel. Az idén a megyei NEB vizsgálati prog­ramját az első negyedéves tanácsülés tárgyalja majd, így még csak tallózni lehet a tervek között. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által előirt ellenőrzési feladatok közé tar­tozik annak vizsgálata, hogy a rászorult­sági elv miként érvényesül a tanácsi szo­ciálpolitikai gyakorlatban. Országos vizsgálat lesz annak elemzésére is, hogy a számítástechnika bevezetése, alkal­mazása hogyan halad az általános és középiskolákban. Áttekinti a KNEB, a fo­gyasztói és termelői árellenőrzések haté­konyságát és a tanácsi úthálózat fenntar­tására és korszerűsítésére fordított pénz felhasználását. A megyei tervezésű vizsgálatok között visszatérnek a műemlékek és műemléki jellegű, városképi jelentőségű épületek sorsának alakulására. Az alapvizsgálatot 1985-ben végezték. Ugyancsak utóvizs­gálatban nézik meg a népi ellenőrök, hogy hol tart a termékszerkezet-váltás a megye iparában. Áttekintik azt is a megyében, hogy a la­kásépítésre és -vásárlásra adott helyi tá­mogatást hogyan használják fel a taná­csok. Megnézik a népi ellenőrök azt is, hogy vállalatok, intézetek által fenntartott üdü­lők és pihenőházak fenntartásáról, kibő­vítéséről hogyan gondoskodnak, illetve e létesítmények mennyiben szolgálják munkahelyi kollektívák üdülését, pihené­sét. Az ellenőrzés folyamatos, a műem­lékvédelmi vizsgálat például már meg is kezdődött. Felvételeink a megyei NEB 1985-ös alapvizsgálatának anyagából valók. A „hőskorban” még biciklivel jártak A számok mögött az embert kell látni! Temperamentumos, magabiztos asz- szony. Az újságírónak másutt „kijáró” bi­zalmatlanságnak nyoma sincs, úgy invi­tál be az irodába, aminek ajtaján ez ol­vasható: Plávity Istvánná főkönyvelő. Igaz, két esztendeje már, hogy a Duna- földvári Fa- és Építőipari Kisszövetkezet elnökének választották, annyi teendője volt azóta, hogy a táblacsere eszébe sem jutott. De nem is ez a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy ez idő alatt a válságos helyzetben lévő, veszteséges szövetke­zetét nemcsak a gumiipari szövetkezetbe való beolvasztástól sikerült megmenteni, az összeomlást vészelték át, hanem új piacot, megbízható vevőkört is találtak a Nyugat-Európában népszerű rusztikus kisbútorok számára. így tavaly például 34 millió forint árbevételt produkált az ösz- szesen 105 dolgozót számláló közösség.- Itt mindent a sajátunknak éreztünk, mindenben a mi munkánk nyugodott, ezért nem hagyhattuk, hogy csak úgy semmibe vesszen. Rendkívüli vezetőségi gyűlést hívtunk össze és eldöntöttük, hogy a lehetetlent is megprónáljuk - emlékezik vissza az elnök asszony. Nos, a „lehetetlen” sikerült, mégpedig úgy, hogy a létszámot fokozatosan leépí­tették és a már említett céltudatos piac- politikát alkalmazták.- Először kétségeim voltak, miként tu­dom pénzügyi emberként ellátni az elnö­ki feladatot, amikor nem értek az aszta­losmunkához, nem tudom, hogy egy asz­talt mondjuk mennyiért tudunk megcsi­nálni. Ezért fontosnak tartom, hogy jó szak­emberek vegyenek körül, a döntésekben támaszkodhassam rájuk - mondja Plá- vityné, akit egyébként környezetében mindenki Jucikénak szólit. Huszonnégy év egy kenyéradónál, nagy kötöttséget és felelősségérzetet je­lent. Az erős szál mellett vékony, de meg­szakítatlan hajszálérként húzódik egé­szen fiatal kora óta a népi ellenőri megbí­zatása. Húszéves lehetett, amikor egye­temi felvétellel a zsebében a házasságot választotta és a helyi áfésznél helyezke­dett el. Akkor kérdezték meg tőle, vállal- ná-e ezt a társadalmi munkát. Igent mon­dott.- Őszintén szólva nemigen tudtam, mi fán terem a népi ellenőrzés, de belevág­tam - halljuk a vallomást. - Évente ez ál­talában egyszeri elfoglaltságot ad, két- háromnapos ellenőrzéseket tartunk a gazdálkodó egységeknél. Ez nem kizá­rólag a szakmámhoz kapcsolódó témát feltételez, hiszen jártam már például öre­gek napközi otthonában, vagy végignéz­tük az állami gondozott gyerekek sorsát, feltételeit. A hőskorban bizony még rosz- szabb feltételek között, előfordult, hogy biciklivel vágtunk neki a tanyához vezető útnak. Ma elsősorban azért gazdasági jellegű célvizsgálatokat bíznak a „törzsgárda- tagra”, ez pedig gyakran előzetes tájéko­zódás, jogszabályok, rendeletek ismere­tét feltételezi, tehát felkészülést igényel. Mint afféle ellenőröket nem éppen örömmel fogadják őket, de mindenütt megkapták eddig a szükséges segítsé­get, támogatást. Bármilyen revízióval egyenértékűnek tekintik a népi ellenőrök munkáját, állítja ezt Plávity Istvánné ellenőrként és szö­vetkezeti elnökként egyaránt. TAKÁCS ZS.- Sohasem felejtem el az első esetemet. Mint fiatal népi ellenőr, 1970-ben a szek­szárdi közgazdasági technikumban - a mai kereskedelmi szakközépiskola elődjé­ről van szó-a diákok társadalmi munkából befolyt pénzének felhasználását vizsgál­tuk. Egyébként azért is nevezetes számom­ra ez az „indulás”, mert annak idején jóma­gam is ebben az intézményben fejeztem be tanulmányaimat. Gróf Júlia, az Állami Biztosító Tolna Me­gyei Igazgatóságának revizori csoportve­zetője azt is hozzáteszi, hogy a népi ellen­őrzéstől kapott megbízatások során egyre jobban azonosult e szervezet célkitűzései­vel és végképp elkötelezte magát mellette. Azóta több mint másfél évtized telt el, s az idősebb, tapasztaltabb kollégákra felnéző pályakezdőből napjainkra elismert szak­ember vált.- Minden ellenőrzés lelkiismeretes fel­készülést igényel. Ez határozza meg a mi­nőséget. Nem hiszek abban, hogy ezt „ru­tinból” is lehet csinálni. A népi ellenőrzés ereje épp abban rejlik, hogy széles társa­dalmi rétegekre, hozzáértő szakemberekre támaszkodik. Gróf Júlia évente általában egy-két vizs­gálatban vesz részt, főként a kereskedelem és munkaügy területén. Számos ipari üzemben is járt már.- Sokszor göröngyös ez az út és nem mindig népszerű. Elmondhatom, hogy az utóbbi időben a vállalatok vezetői igénylik és elfogadják ellenőrzéseink alapján tett ja­vaslatainkat. Azért szeretem ezt a munkát, mert a legmagasabb rendű érdeket, az össztársadalmi érdeket képviseli. Ebben látom értelmét is.- A főállásban végzett revizori tevékeny­ség és a népi ellenőrzés nagyon jól megfér egymás mellett. Sőt, a kettő voltaképpen kiegészíti egymást: az előbbiben szerzett módszertani ismereteket kiválóan lehet al­kalmazni az utóbbi munkában. Sokan azt hiszik, hogy az akták, adatok személytelen­séget feltételeznek. Ez számomra egészen másképp fest: a számok mögött mindig az embert kell látni! A szépséget is ezek a té­nyezők jelentik a népi ellenőrzésben Gróf Júlia számára. A rövid bemutatáshoz még az is hozzátartozik, hogy csak némi rábe­szélésre szánta el magát a beszélgetésre. Mint hangsúlyozta, semmi olyat nem tett, ami miatt rászolgált volna erre a „reklámra". Csak a munkáját végezte. Műemléki tanya Szakoson, sorsa most is bizonytalan A simontornyai vár 1950-ben A vizsgálat idején már felújítva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents