Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-18 / 41. szám

1988. február 18. í tóim* 6 KÉPÚJSÁG Atlétika Versenyek futószalagon Az Olimpiai Csarnokban egymáshoz kapcsolva rendezték meg az országos fedettpályás ifjúsági bajnokságot és a Magyar Atlétikai Szövetség felnőtt meg­hívásos versenyét. Ugyanekkor a Buda­pest Sportcsarnok folyosóján a gyalog­lók mérték össze erejüket az Európa-baj- nokságra válogató jelleggel. Az ifik közül a szekszárdi Posta Katalin távolugrásban, Schwarcz Tibor (Bony- hád) pedig súlylökésben vívott ki döntös helyezést. Boldis István (AC Szekszárdi a felnőtt- versenyen remekelt. Hármasugrásban junior I. osztályú szinteredménnyel hete­dik lett. A 60 méteres síkfutásban Rick Gáborral (AC Szekszárd) együtt kiemel­kedőt nyújtott. A gyaloglásban Kovács László sze­replését nem kísérte szerencse. Az 5 km­es távot teljesítette a szekszárdi verseny­ző, majd a versenybíróság törölte ered­ményét technikája szabálytalansága miatt. Jobb eredmények: Ifjúsági bajnok­ság: Nők, 60 m gát: Bozsér Anita (AC Szekszárd) 9,78. Magasugrás: Péter- bencze Csilla (AC Szekszárd) 155. Tá­volugrás: 7. Posta Katalin (AC Szek­szárd) 544. Férfiak, 60 m: Varga István (AC Szek­szárd) 7,51. Távolugrás: Takács Gábor (DVMSE) 620, Varga István (AC Szek­szárd) 614. Súlylökés: 7. Schwarcz Tibor (Bonyhád) 13,70. MASZ verseny: Férfiak, 60 m: 5. Rick Gábor 7,13, 6. Boldis István 7,15 (előfu­tamban 7,13), Bézsenyi Tamás (mindhá­rom AC Szekszárd) 7,32. Hármasugrás: 7. Boldis István (AC Szekszárd) 15,30. XV. Téli Olimpiai Játékok Negyedszer kettős szovjet siker Amint arra számítani lehetett, páros műkorcsolyázásban foly­tatódott a Szovjetunió győzelmi sorozata - 1964-től csak szovjet kettős állt az olimpiai dobogó leg­felső fokán. Calgaryban a kétsze­res világbajnok, Európa-bajnoki címvé­dő Jekatyerina Gorgyejeva, Szergej Grinykov szovjet duó bizonyult a legjobb­nak, méghozzá úgy, hogy a rövidprog­ramban és a kűrben egyaránt az első helyre kerültek. A legutóbbi olimpián győztes Jelena Valova, Oleg Vasziljev szovjet kettősnek ezúttal meg kellett elé­gednie a második helyezéssel. A teljes szovjet siker elmaradt, mert a szovjet egységek közé a harmadik helyre be­ékelődött a Jill Watson, Peter Oppegard amerikai duó. Az Egyesült Államok ezzel megszerezte első érmét. A téli olimpiák történetében 1968, 1972 és 1980 után negyedszer fordult elő, hogy az első két helyen szovjet kettő­sök osztoztak. Páros mű korcsolyázás, olimpiai baj­nok: Jekatyerina Gorgyejeva, Szergej Grinykov (Szovjetunió) 1,4 h. pont, 2. Je­lena Valova, Oleg Vasziljev (Szovjetunió) 2,8, 3. Jill Watson, Peter Oppegard (Egyesült Államok) 4,2. Üdve zlet a világűrből Az olinrnic n legjobban szerepelt szov­jet sportolókat már a világűrből is kö­szöntötték. A Szovjetszkij Szport szerdai számában tette közzé azt a táviratot, amelyet a Mir űrállomáson tartózkodó szovjet legénység, Vlagyimir Tyitov pa­rancsnok és Musza Manarov fedélzeti mérnök fogalmazott meg:- A világűrben is nagy izgalommal vár­juk a Calgaryból, a XV. téli olim­piáról érkező híreket. Tiszta szív­ből köszöntjük az első győztese­ket. Közjáték A Saddledome csarnokban telt ház, 20 ezer néző előtt a pá­ros mükorcsolyázás résztvevői kürjüket futották, amikor egy váratlan közjáték megzavarta a versenyt. A leg­jobb amerikai kettős mutatta be műsorát: Peter Oppegard a feje fölé emelte part­nerét, Jill Watsont, amikor egy gondatlan fotóriporter a jégre ejtette fotóstáskáját. Rövid ideig nemcsak a két versenyző volt a jégen, aztán az egyik rendező eltávolí­totta a jégről a „hívatlan vendéget”. Oppegard így nyilatkozott a történtek­ről:- Éppen a „halálforgást” csináltuk, amikor észrevettem, hogy a jégen más is van rajtunk kívül. Úgy vélem, jobb lett vol­na, ha a rendező a táskát otthagyja, nem hiszem, hogy zavart volna bennünket. Egy másik vélemény Terry Stewardtól, az ötkarikás játékok szervezőbizottságá­nak szóvivőjétől:- Kellemetlen ez a közjáték, de szeren­csére nem okozott nagyobb bonyodal­mat. A rendező nem vétett a szabályok el­len, amikor ráment a jégre. A világbajnok elbukott a válogatón A kettes bobosok kedden megtartott edzése a svájciak számára egyben válo­gatót is jelentett. Itt dőlt el, hogy a helyszí­nen lévő három egység közül melyik ket­tőt nevezik be a viadalra. Ez végül a Hans Hiltebrand és a Gustav Werder vezette kettősöknek sikerült. Óriási meglepetés­re elbukott a vizsgán a Ralph Pichler ve­zette egység. Szombattól kosárlabda-rájátszás A vezető edző ígéri: felsőházi marad a Szekszárd Christián (sötét mezben) emlékezetesen nagy játékot nyújtott a Kecskemét el­len. Jó lenne, ha a rájátszásban igazolná: az ismétlés a tudás anyja. A női kosárlabda NB l-ben kéthetes szünet után február 20-tól a „harmadik félidő” feladatai várnak a csapatokra. A rájátszásos torna március 27-ig tartó mérközéssorozata hivatott választ adni az olyan nyitott kérdésekre, hogy ki lesz a bajnok, mely csapatok jutnak fel a felső­házba, s melyek folytatják jövőre a „B” csoportban. A Kosárlabda Sport Klub Szekszárd csapata éppen a felsőházi tagsága meghosszabbításáért küzd a nyolcmérkőzéses rájátszásban.- A felkészülést tekintve sikerült hasz­nosítani a kéthetes szünetet? - kérdez­tük Vertetics István vezető edzőtől.- Nem tartom kizártnak, hogy a szom­bati folytatáskor esetleg olyan tapaszta­latokat szerzek, amelyek birtokában is­mét csak azt kell mondjam: számunkra nem tett jót ez a pihenő sem. Az NB I. ta­vaszi hajrájában már kezdtük utolérni decemberi önmagunkat az eredményes­séget tekintve épp úgy, mint a csapat ja­vuló formáját illetően. No, de a rájátszás kezdetét nem mi, hanem az MKSZ hatá­rozza meg, így ezen fölösleges is medi­tálni. Mindent egybevetve, a mögöttünk hagyott két hetet igyekeztünk maximáli­san kihasználni. Az első időszakban az erőnléti edzésmunka dominált, azután pedig az előttünk álló feladatokra spe­ciális gyakorlásokkal készültünk.- Közben pedig ifjúsági csapatuk már megméretett a rájátszásban...- Igen. Február 12-14. között Buda­pesten a Ganz-MÁVAG csarnokában háromnapos rájátszásos tornán szere­peltek fiataljaink. Összesített mérlegükön egy győzelem és két vereség szerepelt, mindez szá­munkra az NB l-es ifibajnokságban a 12. helyet jelentette.- Az ifjúsági gárdát nem fenyegette a kiesés veszélye. Nem úgy a felnöttcsa- patot, hiszen ahhoz, hogy a legjobb tíz között maradhassanak Várkonyiék, még nagyon kemény küzdelem vár rájuk.- Eltökélt szándékunk, hogy az „A” csoportban való maradásért mindent el­követünk. Ennek felelősségét a klubve­zetés és a játékosok egyaránt érzik. Sze­mély szerint optimista vagyok, tudom mi­re képesek játékosaink. Az utóbbi bajno­ki fordulókban mutatott teljesítményünk hitet, önbizalmat kell, hogy kölcsönözzön csapatunk számára. Biztosra veszem, hogy az elvárásoknak megfelelünk a rá­játszásban. így ígérem szurkolóinknak: felsőházi marad a Szekszárd.- Véglegesnek tekinthető a rájátszás programja?- Természetesen. Február 20-án az Álba Regiát, 27-én a Szarvast, március 4-én pedig a ZTE-t fogadjuk Szekszár- don. Március 6-án a fővárosban a Ganz-MÁVAG, 12-én Székesfehérváron az Alba Regia ellen mérkőzünk. Március 19-én Szarvasra, 25-én pedig Zalaeger­szegre utazunk. Végezetül március 27- én a Ganz-MÁVAG csapatát látjuk ven­dégül.- 1984-ben egyetlen győzelmet sem vittek magukkal a rájátszás körmérkőzé­seire, azokon viszont hetet szereztek. És most?- Két győzelemmel startolunk. Ellenfe­leink közül a Szarvas és az Alba Regia csapata viszont egyaránt négy-négy győzelemmel kezdi a rájátszást. Mint az előbb említettem, zsinórban háromszor hazai pályán játszunk. Ebből az első két találkozónk éppen a riválisnak számító Szarvas és az Alba Regia ellen lesz. Nem szeretném elkiabálni, de nekünk reális győzelmi esélyeink vannak a hozzánk lá­togató csapatok ellen. Igaz, a folytatás­ban négyszer egymás után idegenben lépünk pályára. Ez nehéz sorozatnak tű­nik, ám erre az időszakra megítélésem szerint már tisztázódnak az erőviszo­nyok. Bentmaradási céljaink megvalósítása érdekében természetesen nyernünk kell meccseket vendégként is. A kosárlabdát szerető szekszárdi szurkolók szombattól új, az NB I. „B” cso­portjában szereplő csapatokat ismerhet meg a Zrínyi utcai csarnokban. Mi úgy véljük: a rájátszás sok-sok izgalmat tar­togat még, ezért igencsak ráfér a biztatás a Szekszárd csapatára.- fekete ­Események ­Tizenhárom csapat részvételével ren­dezték meg Tamásiban az 5-6. osztályo­sok Focifarsang ’88 teremtornáját. Vég­eredmény: 1. Decs, 2. Gyönk, 3. Tamási I- es iskola „A”, 4. Tamási l-es iskola „B”. A torna gólkirálya 13 találattal Jelusics Já­nos (Decs) lett. A legjobb mezőnyjáté­kosnak Brandt Gábor (Gyönk), a legjobb kapusnak pedig Száka Gábor (Tamási) bizonyult. * A Szekszárdi Húsipari SE elnöksége megtartotta évadzáró-évadnyitó közgyű­lését. A súlyemelő-szakosztály munkájá­ról Horváth Ferenc szakosztályvezető számolt be, majd Szalai György vezető edző ismertette az új versenynaptárt és az idei feladatokat. Az ülés keretében átadták Kiss Sándor egyesületi elnöknek eredmények a Magyar Súlyemelő Szövetség ajándé­kát, amelyet a novemberben Szekszár- don rendezett nemzetközi utánpótlásver­seny és junior magyar bajnokság szerve­zéséért kapott. ^ A teke NB ll-ben szereplő TÁÉV SK együttese a legutóbbi fordulóban 6-2 (2248-2241) arányú győzelmet aratott a Sopron ellen. A szekszárdiak pontszer­zői: Polán 398, Erős 389, ifj. Szabó 375, Szabó 373 fás teljesítményével. * A szekszárdi Zrínyi utcai csarnokban nyolc csapat szerepelt a Farsang Kupa labdarúgó-teremtornán. Végeredmény: 1. Táncos, 2. FC Rákóczi, 3. Tolna, 4. TÁÉV. Legjobb kapusnak Elmont Csaba (Tambov lakótelep), a legjobb mezőnyjá­tékosnak Stercz József (FC Rákóczi) bi­zonyult. A gólkirályi címet Kálmán Gyula (Táncos) szerezte meg. * Budapesten felnőtt I. osztályú csel­gáncs rangsorversenyt rendeztek, ame­lyen tatamira lépett az Atomerőmű SE ju­nior korosztályú kiválósága, Krausz Ta­más is. A tavalyi junior EB ötödik helye­zettje a felnőttek mezőnyében is helytállt, az előkelő második helyen végzett. * A szekszárdi városi úttörőház szerve­zésében sorra került kisdobos és úttörő sakkversenyen Szedresből, Kölesdről és Szekszárdról 26 pajtás vett részt. Győz­tesek: a kisdobosoknál Czenner János (Szekszárd V-ös iskola), az 5-6. osztá­lyos úttörőknél Nagy Róbert (Szekszárd ll-es iskola), a 7-8. osztályosoknál pedig Andi Péter (Szedres). Újabb nagy „meccsre” van kilátás az MLSZ Népköztársaság úti székházában az NB ll-es liga és a szövetség vezetői között. Föl van adva a lecke, hogy az ősz­től kivel kötnek szerződést a k lubok és ki kerül amatőrlistára. Az NB ll-es csapatok többségé haborog, az ebből fakadó problémakört egy szinte megoldhatatlan többismeretlenes egyenletként kezelik. Szeretnék, ha az érdekképviseletüket ellátó liga győztesen kerülne ki a meccs­ből. Ami persze lehetetlen, hisz csakúgy mint az első osztályúak ligájának, nincs vétójoga. Mert tulajdonképpen a válogatott kanadai túráját sem a liga szavazta, vé­tózta meg, hanem a liga ellenérveinek sugallatára az MLSZ szavazta le saját beosztottját, Bálint Lászlót. Igaza van a ligának, amikor azzal érvel, hogy a mi viszonyaink közepette nem ültethető át egy az egyben a nálunk fejlettebb labdarúgó-kultúrával bíró nyugati országokban meghonosodott gyakorlat, miszerint az élvonal alatti osztályokban hivatásos és amatőr játékosokból verbuválódó csapatok játszanak. És az amatőr számára óriási belső és külső motivációt jelent a profivá válás. Nálunk nincs ez, sőt, egyfajta „futballistaperspektívává” vált az a nézet, hogy kifizetődőbb a tehetsé­gemet aprópénzre váltani az alacsonyabb osztályok langyos vizében, ahol kicsiny befektetéssel én vagyok a sztár, mint vállalni az élvonalban vagy a másodosztály­ban a csapatba kerülésért folytatott harcot. Itt nincs különösebb harc, annak a já­tékosnak akinek az amatőrséget kínálják fel, várhatóan az lesz az első reflexiója, hogy leadja a szerelését, elmegy az NB lll-ba, ahol biztosítanak számára munkahe­lyet, munkaidő-kedvezményt a délutáni edzésekre és győzelmek esetén a havi megélhetés szempontjából nem mellékes prémiumot. Az NB ll-es csapatoknál pe­dig esetleg csak annyian maradnak, hogy bezárhatják a boltot. Jogos aggályuk a kluboknak az is, hogy a szerződtetettek számának maximálása miatt kerékbe tör­het több tehetséges, de még nem „kiképzett”, különösen taktikailag éretlen fiatal sportpályafutása azzal, hogy abbahagyják a játékot vagy kedvtelésből tömeg­sportszinten játszanak. És mi van a mérleg másik serpenyőjében? Lehet-e a döntés miatt a realitások ta­lajáról elmozdulónak, egy illuzórikus világban élőnek tekinteni az MLSZ-t? Egyál­talán nem, mert az új struktúra magában hordozza a megújulási, kibontakozási lehetőséget. Legkézenfekvőbben azt, hogy a felszabaduló pénzösszegből egy igen differenciált, teljesítményorientált osztonzorendszer dolgozható ki Megszűnnének a bérelt helyek, megmozdulhat az állóvíz, a tizenhárom profinak hétről hétre keményen produkálni, edzeni kellene, hiszen a szerződéseknek megnő az értéke. A klubok persze nem vevők erre. Mert az új viszonyok megpróbálnak hadat üzenni a sok helyütt dívó profikövetelésnek és a csak amatőr teljesítmények szemléletének. A csapatok csak az új szervezeti forma bevezetésének majdan náluk jelentkező nehézségeit emlegetik, a döntést, a bekövetkező változásokat nem is kívánják komplexitásában, a magyar labdarúgás egészének szempontjából vizsgálni. És ez is egyfajta (sajátságos) szemléletet tük­röz. Mert az is tény, hogy a mai NB ll-es keretekben nem kevés az olyan játékosok száma, akik már fejlődésben behatároltak, semmivel sem tudnak majd többet egy, vagy két év múlva, mint most és rutinjuk, tapasztalatuk sem nyom annyit latba, hogy nélkülözhetetlenek lennének, és az amatörlistára kerülés problémakörében is kellő körültekintéssel, toleranciával kompromisszumra lehetne jutni. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogyha az amatörlistára került játékos napi egy edzés és munka mellett produkál, akkor az nagyobb prémiumot kapjon, mint az, aki ezt függetlenítetten teszi. Az előállt patthelyzet megoldásához mindenekelőtt az kell, hogy a két szemben­álló fél nézetei közeledjenek egymáshoz. Mert különben csak a régi sokat bírált helyzet állhat újra elő, amikor egy keret valamennyi labdarúgója „bújtatott állásban” dolgozott, és legtöbb helyen megvál­tozott gazdasági körülmények dacára is találnak hét „falállást”. Ezek a labdarúgók papíron amatőrök lesznek, de valójában semmiben sem különböznek majd 13 tár­suktól. BÁLINT GY. Kapáslövés Labdarúgás Helyosztók a VDN Kupában Tegnap délután befejeződtek a labda­rúgó Vasárnapi Dunántúli Napló Kupa csoportmérkőzései. A „B” csoport éllo­vasa, a Komló 3-1 -es győzelmet aratott a Táncsics SE elleni zárómeccsen. Ezzel együtt mindkét csoportban kialakultak a végső helyezések. Mint ismeretes, a csoportok azonos helyezettjei február 20-án egymás elleni találkozókkal vívják a helyosztókat. Szombaton délután 14 órakor a követke­ző párosításban lépnek pályára: A kupa­döntőt a PMSC a Komlóval játssza. A 3. helyért: Kaposvári Rákóczi-Mázaszász- vár, az 5. helyért: Dombóvári Vasas-Mo­hács, a 7. helyért: Szekszárdi Dózsa- Atomerőmű SE, a 9. helyért: Táncsics SE-Paksi SE, a 11. helyért: Siklós-Bóly, a 13. helyért: PVSK-Baja, a 15. helyért: Sellye-Dombóvári VMSE. Játékvezető­ket az elöl álló, pályaválasztó csapatok kérnek az illetékes szövetségtől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents