Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-18 / 41. szám

1988. február 18. NÉPÚJSÁG 3 Kirendeltséget nyit Pécsett az ÉIB Rt. Bank a gazdálkodó szervezeteknek és kisvállalkozóknak Varga Tamás, az ÉIB Rt. ügyvezető igazgatója Fejlesztés a műszergyárban Hír: 1988. március közepén Baranya, Somogy és Tolna megyei működési te­rülettel kirendeltséget nyit (a Dél-du­nántúli Tervező Vállalat központjában, Pécs, Rákóczi u. 1. szám alatt) az Építő­ipari Innovációs Bank Rt. Az építőipari innováció komplex vissz­terhes finanszírozására júliusban lesz öt éve, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az akkori Állami Fejlesztési Bank 150-150 milliós alaptőkével létrehoz­ta az Építőipari Innovációs Alapot (ÉIA). Jogutódként 24 részvényes 744 millió fo­rint tőkével 1985. október 25-én alapította meg az Építőipari Innovációs Bank FTt-t (ÉIB), 1987 novemberében a részvényesek döntése alapján a már 64 részvényes egy- milliárd 126 millióra emelte az alaptőkét Ezzel már pénzintézetből kereskedelmi bankká alakulhat az ÉIB.- Mivel foglalkoznak? - kértünk választ Varga Tamástól, az Építőipari Innovációs Bank Fit. ügyvezető igazgatójától.- Gazdálkodó szervezetek számára nyújtunk középlejáratú kölcsönt, tőkejutta­tást, segítünk lízing és faktoring- (követelés leszámítolás) ügyekben és rövidesen vál­tóleszámítolással is foglalkozunk, biztosí­tunk - ugyancsak a gazdálkodó szerveze­teknek - betételhelyezési lehetőséget és ezekből rövidlejáratú kölcsönt is nyújtunk. De nemcsak a gazdálkodó szervezetek bankja vagyunk. Hisz a fenti szolgáltatá­sainkat igénybe vehetik kisiparosok, kiske­reskedők, gmk-k és polgári jogi társasá­gok is. A pénzintézetek közül egyedül iro­daépületek és ipartelepek közvetítésével is foglalkozunk.- A rugalmasság minden bank alapkö­vetelménye. Mennyiben felel meg ennek az ÉIB Rt.?- Keményen dolgozunk és valljuk: szá­munkra a kis üzlet is jó üzlet. Az elmúlt év­ben például 136 lízingszerződést kötöttünk megközelítően 210 milliós értékben. Így át­lagosan 1,5 milliósak a lízingszerződé­seink, de valójában közülük nem egy tény­leges értéke 300 ezer forint körüli. Felkarol­juk a szervezetek és a kisvállalkozók meg­alapozott fejlesztési elképzeléseit, a na­gyobb vállalatok mellett adtunk kiskeres­kedőnek több mint egymilliót söröző nyitá­sához, üléshuzatot gyártó kisiparosnak több mint másfél milliót kölcsön. Az innová­ciót, annak tartalmi lényegét jelenti szá­munkra, hogy bankunkkal új dolgokat megvalósító társulásokban is társak va­gyunk. Például a robotfejlesztésben, me­lyet a győri Rekorddal közösen hoztunk lét­re immár két éve és komoly esélye van, hogy átalakul magyar-francia vegyes vál­lalattá. Kezdeményezői vagy alapitó tagjai vagyunk a Szigeteléstechnikai Fejlesztő és Vállalkozó F!t-nek, a Pénzügykutató Rt-nek, az Ingatlanforgalmazó ésTervező Ftt-nek, a Reflex néven jegyzett zeneműkiadó RT- nek, a tőzsdei tanácsadó Konexus Rt-nek, valamint tagja vagyunk az értékpiacot mű­ködtető 22 pénzintézetnek is. Ha a tulajdo­nosok, részvényesek és a jegybank is hoz­zájárul, 1989. januárjától számlavezető ke­reskedelmi bankká alakulunk át.- Mi a céljuk a pécsi kirendeltség meg­nyitásával?- Szombathelyen már eredményesen tevékenykedik egy fiókunk, márciusban nyitjuk a szegedi és a pécsi, a nyár folya­mán a miskolci és a nyíregyházi kirendelt­ségeinket. A pécsivel az a célunk, hogy Ba­ranyában, Somogybán és Tolnában elein­te közvetítse a központunknak az üzlet­ágaink igénybevételére jelentkező ügyfele­ket és fokozatosan vegyék át egyes üzlet­ágak bonyolítását. Azt várjuk el, hogy na­gyon rövid időn belül szabad kezet kapja­nak az üzletágaink gyakorlásában. Alapve­tően, de nemcsak az építőipari és építő­anyag-ipari szervezetek és mindenféle kis­vállalkozó bankja vagyunk, azzá is szeret­nénk mindinkább válni. A pécsi kirendelt­ségünk nyitásával közelebb szeretnénk kerülni a gazdálkodó szervezetekhez és a kisvállalkozókhoz, akiknek csak segítsé­gére lehetünk. Célunk, hogy eredménye­sen tevékenykedő kirendeltségeinket fiók­ká minősítsük át, s a további elképzelésein­ket már a fiókhálózat kiépítésére alapoz­ik- B. MURÁNYI LÁSZLÓ A jó értelemben vett profizmus érződik mindenütt az MMG Automatikai Művek Szekszárdi Műszergyárában. A hazai vi­szonyok között kiemelkedő eredménye­ket elérő anyavállalathoz méltó teljesít­ményt nyújt évek óta a szekszárdi gyár­egység. Véner Lajossal, a műszergyár műszaki főmérnökével beszélgettünk a jó teljesít­mény hátteréről.- Az eredményeink között igen komoly munka áll. Vonatkozik ez éppúgy a min­dennapi termelő, de a fejlesztési tevé­kenységünkre is - kezdte Véner Lajos. - Gyárunk vezetésének meggyőződése, hogy a talpon maradáshoz és főleg a to­vábbfejlődéshez elengedhetetlen az ál­landó gyártmány- és gyártásfejlesztés. Szerencsénkre ez ügyben nagyon közel állnak egymáshoz a mi, illetve a központi nagyvállalat vezetőinek nézetei, s így jó együttműködés alakult ki a fejlesztő rész­legeink között. A szekszárdi gyáregység­ben huszonnégyen dolgoznak a külön üzemrészben, ahol az újdonságokat megálmodják, megtervezik és megalkot­ják. A műszergyár a hatvanas évek köze­pén kezdte meg működését Szekszár- don elsőként a decentralizálási program folytán a városba települt ipari létesít­mény közül. Mára a dolgozó létszám hétszáz alá esett, az éves termelési érték, és az utób­bi években a nyugati export viszont me­redeken emelkedett. A dolgozók fizetése is magasabb az átlagnál, tehát a gyár ve­zetői joggal büszkék eredményeikre, kü­lönösen, ha tekintetbe vesszük a jelenle­gi világgazdasági és a hazai recessziót. A müszergyár fő terméke a hőmérsék­letszabályzó, melyből mintegy másfél milliót állítanak elő évente. Forróvíz-táro­lókba, mosógépekbe, hőtárolós kályhák­ba kerülnek ezek az alkatrészek. Ezenkí­vül manométerek, hegesztőberendezé­sek alkatrészei, villamos távadók és pneumatikus nyomáskapcsolók szere­pelnek még az üzem termelési palettáján. Ez utóbbiról mondta a következőket Vé­ner Lajos:- Legújabb termékünk az a sűrített le­vegővel működő nyomáskapcsoló, me­lyet szinte kizárólag Nyugat-Európába szállítunk. Van benne ugyanis egy újítás, melynek folytán jóval nagyobb a termék műszaki tartalma, amit nagyon „meghá­lál” a tőkés, és jóval nagyobb árat hajlan­dó fizetni érte, mint a sima alaptípusért. További terveink között szerepel, hogy többféle nyomástartományú termékcsa­láddá fejlesztjük ezt a berendezésünket. Tavaly egyébként öt nullszériánk volt, azaz öt új termék gyártását kezdtük el, idén pedig kettőét tervezzük. Minden év­ben megvizsgáljuk, hogy a termékeink hány százalékát állítjuk elő nem régeb­ben, mint három év. Nos, tavaly ez az érték több mint harminc százalék volt! Azaz a piacra kerülő áruink egyhar- madának gyártását az utóbbi három év valamelyikében kezdtük el. Azt hiszem, hazai viszonyok között ez jó eredmény­nek számít. Az MMG Automatika Müvek évente rendez kiállítást gyáregységei és tervező irodái részvételével, melyen a szekszárdi gyár mindig részt vesz a saját újdonsá­gaival, s többnyire jó helyezést is ér el. Az utolsó három évben például a hivatásból a fejlesztéssel foglalkozók között is min­dig az „érmesek” között végeztek, ami azt mutatja, hogy valóban kiemelkedő mun­kát végeztek hosszú távon is a gyár szak­emberei.- Sikereinkek több összetevője van - vélte Véner Lajos. Legfontosabbnak azt tartom, hogy sikerült egy nagyon jó fej­lesztőgárdát összehoznunk, akiknek megoldottuk a differenciált és ösztönző bérezést, biztosítottuk a munkafeltételei­ket, s lassan megpróbáljuk megteremte­ni a fejlesztőmunka számítástechnikai hátterét is. Az újítás nálunk nemcsak mozgalom, hanem megfelelően megkönnyíti, hogy az anyavállalatunk ránk bízta a kisebb horderejű újítások elbírálását, tehát nagymértékben csökkenteni tudtuk a bürokráciát, és az átfutási időt. Rá kellett jönnünk, hogy a megfelelő szellemi és materiális tökét kell rááldoznunk a fej­lesztésre, ez az egyetlen út, melyen jár­nunk lehet és kell, ha talpon akarunk maradni. -wd­Jól telelnek a vetések Új utcanevek A városban már kialakított, illetve a közeljövőben kialakítandó telkek, új utcák elnevezéséről tárgyalt egye­bek között a Bonyhádi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén. A testület a városszépítő egyesü­let, a városi honismereti kör, valamint a Hazafias Népfront helyi bizottsága javaslata alapján a József utcából nyíló utcát Illyés Gyula utcának, a piacnál lévőt Piac térnek, a Rákóczi utcát a Dózsa György utcával össze­kötőt Forberger Lászlónak hívják ezután. A város délnyugati részén épülő külső utca Kós Károly nevét kapja, ezt a Bezerédj utcával össze­kötő szakasz pedig Batthyány sé­tány lesz. A Szecskában, a Móricz Zsigmond utca folytatásában Körösi Csorna Sándor utca épül, az ebből nyílót Vá­ci Mihályról, a Körösivel párhuzamo­sat, illetve a Váci Mihály utcából nyí­lókat Tamási Áronról, Nagy Lászlóról és Egyed Antalról nevezik el. Az 1978 óta hibásan dr. Lotz Károlynak hívott utca nevét dr. Lotz János utcá­ra változtatják. Az említett személyek többsége közimsert, mégis álljon itt néhány szó arról, miért éppen rájuk esett a választás. Illyés Gyula, háromszoros Kos- suth-díjas költő, dráma- és regény­író a bonyhádi gimnáziumban tanult 1914-16-ig, s erre több művében is utalt. Forberger László történelem­német szakos tanárként került a bonyhádi algimnáziumba 1886-ban. A sokoldalú, művészi adottságokkal is rendelkező, kiváló szervező kész­ségű pedagógus Bonyhád felemel­kedésére szánta életének két évtize­dét. Számos kezdeményezése közül kiemeledik, hogy az 1890-es évek közepén magánvállalkozóként uszo­dát nyitott a mai strand helyén, télen pedig korcsolyapályát üzemeltetett a nagyközönség részére. Az általa szervezett részvénytársaság vállal­kozása nyomán 1902-ben, Tolna megyében elsőként, Bonyhád utcáin gyulladtak ki a villanyégők. Kós Ká­roly, temesvári születésű író, festő, tervező gyakorlati és elméleti mun­káiban az erdélyi építészet és a ma­gyar történelmi építészeti emlékek motívumait használta fel, és ötvözte eggyé. Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök volt. Körösi Csorna Sándor nyelvész a világban szét­szóródott magyarság helytállásának jelképe lett. Váci Mihály költő, 1943- ban szükségtanítóként néhány hó­napig a sárközi Decs-Alföldszállá- son dolgozott. Tamási Áron, az Ábel- triológiáról ismert erdélyi magyar író a felszabadulás után a Völgység több településének, köztük Bony- hádnak is volt vendége. Nagy László költő élete és művei fél évszázad ma­gyar valóságához és történetéhez kapcsolódnak. Egyed Antal, 1813-tól bonyhád plébánosa, 1820-tól 6 évig nevelő­dött Börzsönyben, a Perczel család­nál. Dr. Lotz János nyelvész profesz- szor, aki később amerikai és svéd egyetemeken is tanított, középisko­láit Bonyhádon végezte. -csi­Megnyugtató tapasztalatokat szerez­tek a mezőgazdászok a tél végi határ­szemléken; a fölmérések azt igazolják, hogy az őszi kalászosok jól telelnek, az időjárás mindvégig kedvezett a zsenge növényeknek. Február derekán az őszi búza szépen mutat, erőteljesen bokroso- dott és ez bíztató a továbbiakra nézve. Hosszú évek óta nem volt ennyire ki­egyensúlyozott a növényállomány, még azokban a táblákban is megerősödött a búza, ahol az őszi hetekben hiányos volt a kelés. Az adatok szerint a téli csapadék egyelőre kevesebb, mint a sokévi átlag. Mindenekelőtt az Alföld déli részén lenne szükség a talajvízkészlet föltöltésére. Másutt viszonylag kedvező a helyzet, bár mindenüvé elkelne még a nedvesség. A határszemlék tanúsága még, hogy az enyhe időjárás nemcsak a növények­nek, hanem a növényi kártevőknek is kedvezett, ezek áttelelése is zavartalan volt. Hiányoztak az erős fagyok, amelyek a kártevő rovarokat alaposan megtizede­lik és a gombabetegségek is felerősöd­hetnek. Ezért több növényvédő szerre lesz szükség a következő időszakban. A MÉM intézkedett további növényvédőszer-be- hozatalról. A szokásosnál legalább 300­400 ezer hektárral nagyobb területen kell elvégezni a növényvédelmi munkákat. A gazdaságok egy részének egyelőre gon­dot okoz a készletek beszerzése, mivel eléggé szűkösen jutnak hozzá hitelek­hez. Ugyanúgy a műtrágyaellátásnál is za­varok mutatkoznak, ám nem kizárólag pénzügyi okokból, hanem azért, mert az elmúlt időszakban nem volt elegendő nit­rogén talajerőpótló anyag a telepeken. Időközben születtek intézkedések a rak­tári készeletek feltöltésére, ám egyelőre még mindig vontatottan halad az árusí­tás. A termelőknek többletkiadást okoz az is, hogy a talaj felső rétege most nincs megfagyva, így nem bírja el a növényvé­dő gépeket, azok megsüllyednek, el­akadnak. Emiatt repülőgépekről és heli­kopterekről szórják ki a műtrágyát, ami lényegesen drágább művelet. A kalászos gabonának vetésterülete egyébként meghaladja a másfél millió hektárt. A téli szántásokkal rendben elkészül­tek az üzemekben. A jó időt kihasználták a gépészek, ugyanúgy, mint az állatte­nyésztők, akik a téli szezonban a szoká­sosnál tovább tarthatták a legelőn az ál­latokat, ezzel valamelyest sikerült mérsé­kelni a kiadásokat. (MTI) Egyik új termékük a Lada Szamarához gyártott ekonométer próbapadja A fejlesztési kiállításon díjazott automata forrasztógép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents