Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-17 / 40. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA: Pörbölyi falu­SZERDA XXXVIII. évfolyam, gyűlés ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Hálózatfejlesztés, felújítás Tolna Megye Ipari Szövetkezeteiben hároméves szolgáltatásfejlesztési prog­ram fejeződött be az elmúlt év végén. A korszerűsítésre, felújításra a központi szövetkezeti forrásokból pályázat útján, az Okisz elnöksége - a megyei Kiszöv előkészítésével és koordinálásával - 11,7 millió forint végleges juttatást bizto­sított. A szövetkezeti forrásokkal együtt így 20,2 millió forint értékben, tizenhárom üzlet, szalon, műterem és autószerviz fel­újítására, bővítésére, eszközeinek cseré­jére került sor, egységenként kétezertől egymillió-nyolcszázezer forintig terjedő ráfordítással. A Tolna Megyei Szolgáltatóipari Szö­vetkezet több új, korszerű szolgálta­tóegységet alakított ki a megyében. Az új üzletek építése mellett gondot fordítottak a régi, elavult épületek felújítására, kor- *. szerűsítésére is. Mindezek ellenére megyénk kilenc- venhárom kisközsége közül ötvenhá­romban nincs személyi szolgáltatás. Jogosítványhoz készül a kép a korszerű dombóvári fényképészmüteremben- A VII. ötéves terv végéig még mintegy tíz-tizenöt, eddig ellátatlan faluban sze­retnének szolgáltatóegységet nyitni - mondta Pálinkás István, a Tolna Megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke. - Az üzlethálózat-fejlesztési munkánk során jó kapcsolatot alakítottunk ki a községek tanácsi vezetőivel. Ez a személyes kap­csolat is hozzájárult ahhoz, hogy új, szol­gáltatóegységeket nyithassunk az eddig még ellátatlan területeken. A tanácsi szervek egyetértésével szövetkezetünk tagjai saját házukban is működtethetik üzleteinket. Több kisközség tanácsától kaptunk olyan értelmű levelet, hogy az adott helységből vegyünk fel tanulót fod­rásznak, fényképésznek, mert ha a fiatal végzett szakmunkás lesz, úgy a helyi ta­nács biztosit üzlethelyiséget számukra. Ezekhez a kívánalmakhoz igazítottuk beiskolázási politikánkat is, mivel az idei évtől ipari tanulónak - a személyi szol­gáltatás területén - elsősorban csak az úgynevezett „fehér foltokon” munkába álló fiatalokat vesszük fel. Howe sajtóértekezlete Moszkvában Szántó András, az MTI tudósítója je­lenti: Javulnak a szovjet-brit együttműkö­dés feltételei, a két ország könnyebben dolgozik együtt a közös feladatokon, ugyanakkor a világpolitika némely kér­désében az álláspontok éles különböző­sége jellemzi a kapcsolatokat. Bevezető nyilatkozatában Sir Geoffrey Howe elmondta, hogy Mihail Gorbacsov- val, Eduard Sevardnadzéval és más szovjet politikusokkal folytatott megbe­szélései átfogóak voltak, baráti és nyílt hangvételű érdemi eszmecserét folytat­tak. Howe szerint könnyebbé vált a két or­szág együttműködése olyan közös ve­szélyek elhárításában, mint például a nemzetközi terrorizmus vagy a kábító­szerezés. Ez utóbbi témában éppen most írt alá megállapodást a két külügyminisz­ter. Haladást értek el a humanitárius kér­dések, elsősorban a családegyesítések terén is. A legfontosabb nemzetközi kérdések közül Howe röviden érintette a nukleáris fegyvercsökkentés témáját, és közölte, hogy a béke biztosítékát továbbra is a kellő elrettentő erejű nukleáris eszközök megtartásában látja. A brit miniszter - mint mondta - úgy tá­vozik Moszkvából, hogy meggyőződött a kelet-nyugati kapcsolatokban használt kulcsszavainak helytállóságáról: realiz­mus, éberség és nyitottság. Az éberség a Szovjetunióval szembeni bizalmatlan­ságból fakad, mert, Howe szerint „meg kell különböztetni a stílust és a lényeget”. * Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter moszkvai tárgyalásai hasznosak voltak, elősegítették a sokoldalú kapcsolatok fejlesztését - állapította meg keddi sajtó- tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov. A kereskedelmi-gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki együttműködés konkrét kérdései mellett sok szó esett humanitá­rius témákról. A Szovjetunió, mondta a szóvivő, kész tárgyszerű, építő együtt­működésre. Utalt arra a vitára, amely az emberi jogok kapcsán a brit kormány észak-írországi tevékenységéről bonta­kozott ki. Magyar-szlovén gazdasági tárgyalások Dunai Imre kereskedelmi miniszterhe­lyettes meghívására február 15-16-án látogatást tett Budapesten Cvetka Sel- sek, a Szlovén Szocialista Köztársaság Nemzetközi Együttműködési Bizottságá­nak elnöke. Vendéglátójával áttekintették és érté­kelték az 1987. évi magyar-szlovén ke­reskedelmi forgalom alakulását, és kije­lölték a továbbfejlesztés lehetséges út­jait, különös tekintettel a dinamikusan alakuló határmenti együttműködésre. Cvetka Selsek asszonyt fogadta Villányi Miklós pénzügyminiszteiva Magyar-Ju­goszláv Gazdasági Együttműködési Bi­zottság magyar társelnöke. Megbeszélést folytatott Barity Miklós külügyminiszter-helyettessel és Lőrin- cze Péterrel, a Magyar Gazdasági Kama­ra főtitkárával. Meglátogatta a Taurus Gumiipari Vál­lalatot és további együttműködési lehe­tőségekről tárgyalt Tatai Ilona vezérigaz­gatóval. Ellátogatott a Csomagolóanyag­gyárba, ahol a gyár, illetve a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetőivel a kétoldalú forgalom bővítési lehetőségeit elemezték. Genf Szovjet-amerikai tárgyalások Nemzetközi világgazdasági konferencia A megállapodások ellenőrzésére vo­natkozó javaslatokat terjesztett elő a szovjet fél Genfben, az atom- és űrfegy­verzet csökkentéséről folytatott tárgyalá­sokon. A TASZSZ hírügynökség jelenté­se nem tér ki az érdemi részletekre, de új­nak és fontosnak minősíti a beterjesztett Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kedden a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Katona Béla első titkár, Tancsik Rudolf tanácselnök és Kövér Já­nos, a KISZ kerületi bizottságának titkára fogadta. A párt végrehajtó bizottsága és a kerü­leti KISZ-bizottság együttes ülésén Há­mori Csaba tájékoztatót hallgatott meg a városrész politikai életéről, gazdasági helyzetéről. A KISZ KB első titkára a tájékoztató után ellátogatott a kerület két középisko­lájába, a nagy hírű Steinmetz Gimná­okmányt, amely a hadászati támadófegy­verek számának csökkentéséről é korlá­tozásáról szóló szerződéshez tartozik. Ennek megkötéséről Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan múlt decemberi talál­kozóján állapodott meg Moszkvában. Előkészítése most folyik. ziumba, és a közelmúltban átadott két- tannyelvű Thököly Úti Gimnáziumba. A program ezt követően a Ferihegyi repü­lőtéren folytatódott, ahol a Politikai Bi­zottság tagja az irányítótorony munkájá­val ismerkedett, majd megtekintette a te­lemechanikai vezérlőközpontot és a han­gár-műszaki bázist. A délutáni órákban Hámori Csaba a kerület középiskolás tanulóival beszél­getett, majd a látogatás befejezéseként aktívaértekezletet tartott a kerület párt-és KISZ-aktivistáinak részvételével a Rózsa Ferenc Művelődési Házban. A programzáró rendezvényen a politi­kai intézményrendszer továbbfejleszté­sének, a párt vezető szerepének kérdé­seit vitatták meg. Az MTA Világgazdasági Kutató Intéze­te megalakulásának 15., elődje, az Afro­ázsiai Kutató Központ létesítésének 25. évfordulója alkalmából kedden nemzet­közi konferencia kezdődött a TOT Szálló­ban. Simái Mihály akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte a részvevőket: a hazai és külföldi - szocialista, fejlődő, és fejlett tőkés országokbeli - szakembere­ket, nemzetközi szervezetek képviselőit. Megnyitó beszédében elmondta: a ta­nácskozás témája, „A struktúra- és stra­tégiaváltás feltételei a XX. századvégi vi­lággazdaságban” az egyik legfontosabb világgazdasági probléma. Szükséges, hogy a kutatók mélyrehatóan elemezzék a világgazdaság rendkívül ellentmondá­sos helyzetét és vázolják tennivalóikat. Keressék a választ arra a kérdésre, hogy meg lehet-e úgy reformálni a jelenlegi kapcsolatrendszert, hogy az elősegítse a súlyos problémák megoldását; a kormá­nyok, a nemzetközi szervezetek és mind­azok, akik alakítják a világgazdaság fel­tételrendszerét miként segíthetik elő a vi­lággazdaság gyors fejlődését. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhelyettese az akadémia elnöksége nevében köszön­tötte a konferenciát. A többi közt elmond­ta: az utóbbi másfél évtizedben a magyar társadalom egyre nyitottabb a világ felé és nemcsak gazdasági, hanem politikai és kulturális értelemben is. Ez nagyon fontos - hangsúlyozta - mert ez az előfel­tétele annak, hogy társadalmunk hatéko­nyan tudjon beilleszkedni a mindinkább erősödő, egységes világrendszerbe. Ez pedig a reform sikerének feltétele. Az a reform, amelyet gazdasági reformként indítottak politikai és társadalmi reform­má válik. A Világgazdasági Kutató Intézet ennek a folyamatnak nem csupán egyik terméke, hanem egyik elindítója. A továb­biakban elismeréssel szólt az intézet ku­tatóinak munkásságáról, amellyel előse­gítették a magyar társadalom fejlődését, a reform haladását. A megnyitó ülésen köszöntötték Bog­nár József akadémikust, az intézet meg­alapítóját, az MTA Gazdasági Kutató Inté­zeteinek főigazgatóját. Bognár József előadásában elemezte az utóbbi negyed században tapasztalt világgazdasági és társadalmi tendenciákat, és ezek hatását a közgazdaságtudomány, főleg a ma­gyar közgazdaság fejlődésére. A világgazdasági korszakváltás be- robbanásáról szólva elmondta: feltehető, hogy az ipari forradalom kibontakozása óta a gazdaságtörténelemnek ez a leg­nagyobb eseménye, összes jelenségei és konzekvenciái még nem bontakoztak ki. A korszakváltás - amelynek igazi sú­lyát és jelentőségét kezdetben sem Nyu­gaton sem keleten nem ismerték fel - eleinte elsősorban a gazdaságban je­lentkezett, a jelenlegi évtized óta azon­ban a világpolitikát is erőteljesen befo­lyásolja. Éppen ezért a 70-es évek köze­pétől intézetük legfontosabb törekvése a korszakváltás jelenségeinek megisme­rése. A tudományos kutatásoknak nem­csak az emberiség létfeltételeit veszé­lyeztető porblémák megoldásainak ki­dolgozására kell irányulniuk, hanem a hatalom, az üzleti világ, a közvélemény megnyerésére is. Ezért döntő jelentősé­gű ebben a korszakban, hogy a tudo­mány lényegesen növelni tudja hatását és befolyását a politikára és az üzleti vi­lágra - hangsúlyozta Bognár József. Louis Emmerij, a fejlett tőkés országo­kat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlesz­tési központjának elnöke előadásában mélyrehatóan elemezte a nyugati gazda­ság eredményeit és negatív tényezőit. Szólt többek között az eladósodás, a har­madik világ, a munkanélküliség problé­máiról, amelyek az adott gazdasági rend­szer működésének negatívumai is. Oleg T. Bogomolov akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Szocialista Világ- rendszer Gazdasági Intézetének igazga­tója felszólalásában a többi között vázol­ta a peresztrojka és a Szovjetunió új kül­gazdasági politikájának jelentőségét. Kiemelte: a szocialista reformok sikere nemcsak a szocialista országok, hanem az egész világ érdeke. Senkinek sem jó az, ha a szocialista országok gazdasági lehetőségei annyira összeszűkülnek, hogy vásárlóképtelenekké válnak. A to­vábbiakban hangsúlyozta a Nyugat és a Kelet egymásra utaltságát. A kétnapos konferencián megvitatják majd azt is, hogy a világgazdasági felté­telrendszer változásai milyen módosítá­sokat igényelnek a harmadik világ orszá­gainak fejlesztési politikájában, a sokol­dalú együttműködés várhatóan milyen irányban fejlődik a következő években. Ismertetika magyar világgazdasági kuta­tások eredményeit, valamint a magyar gazdaság és a reform távlatait. Hámori Csaba a XVIII. kerületbe látogatott Az elmúlt év közepétől kozmetikus is van Zombán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents