Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-01 / 26. szám
2 Képújság 1988. február 1. Lengyel áremelések Mai kommentárunk Öt az egyhez A világsajtó egyik központi témája immár hetek óta a közel-keleti helyzet. Vasárnap jár le az ENSZ dél-libanoni erőinek hathónapos mandátuma, s hétfőn kezdődik az újabb féléves megbízatás, jelezve, hogy közel sincs még béke ezen a tájon. A soknemzetiségű erők hét katonája halt meg az elmúlt időszakban - távol hazájuktól - egy olyan konfliktus miatt, amelyhez tulajdonképpen nem sok közük volt. Az áldozatok száma persze jóval több, mint hét. A megszállt területeken folytatódó tiltakozási kampány során már több tucat palesztin fiatalt sebeztek halálra a brutálisan fellépő katonák, shaa közel-keleti válság egész történetét nézzük, több tízezer a halottak, milliók a közvetlenül érintettek száma. A mai világ egyik legsúlyosabb válsággóca körül azonban - éppen a palesztin tüntetéssorozat miatt is - megváltozott a légkör. Az utóbbi hetekben aktivizálódott a korábbi kudarcok miatt kedvét vesztett dilomácia, s egyszerre több csatornán is beindult a kiútkeresés. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyenesen Washingtonba látogatott tudván, milyen komoly adukat tart a kezében az Egyesült Államok a közel-keleti játszmában. Az arab világba mindjobban visszafogadott politikus ötpontos rendezési terve végső soron kompromisszumot tartalmaz: kétoldalú tárgyalásokat ajánl Izraelnek, cserébe az erőszak visszafogásáért és a nemzetközi békekonferencia alapgondolatának elfogadásáért. Mubarak még azt is hozzátette, hogy a palesztin népet a PFSZ-nek kellene képviselnie ezen a fórumon. Az Egyesült Államok, amelynek komoly érdekei fűződnek a térséghez, egyelőre még nem lépett túl az izraeli pozíciók szinte feltétel nélküli támogatásán, jóllehet az ENSZ-ben nem változott meg néhány Izraelt elítélő határozattervezetet. Tel-Aviv szerint csakis a kétoldalú tárgyalások vezethetnek eredményre. Emögött az a megfontolás húzódik meg, hogy az arab országok külön-külön könnyebben sarokba szoríthatók, rögtön az elején el kellene ismerniük Izrael szuverenitását, s kiszorulna a rendezési folyamatból a Szovjetunió is. Arról sem lehet szó, hogy a PFSZ tagjai képviselhessék magukat a palesztin nép sorsáról is folytatandó megbeszéléseken. Mubarak egylőre csak annyit ért el, hogy ötpontos javaslatát „figyelemre méltónak” minősítették a Fehér Flázban. Az első menetben azonban csak egyetlen ponthoz kapta meg a támogatást: az erőszak visz- szaszorításáról szólóhoz. Egyesek még azt hiszik, hogy a konfliktust rendezni lehet alapproblémáinak megoldása nélkül is. Erre azonban a legutóbbi események fényében kevés a remény. Nincs rá több esély, mint öt az egyhez. FIORVÁTFI GÁBOR Csiang Csing szabadlábon? Nagyszabású központi áremeléseket jelentettek be február elsejével Lengyel- országban. A hatósági és a szabadáras termékek együttes drágulása átlag 36 százalék lesz, vagyis az idén a fogyaztói árszínvonal a tavalyról áthúzódó áremelésekkel együtt 42-44 százalékkal nő. Valamennyi foglalkoztatott bérét egységesen 6000 zlotyval emelik, ami a lét- fenntartási költségek növekedésének több mint a felét ellensúlyozza. Az infláció ütemével megegyező bérnövelésre lesz lehetőségük azoknak a vállalatoknak, amelyek az idén megismétlik tavalyi gazdasági eredményüket, akik pedig javítanak, azok ennél is többet emelhetnek. A juttatások emelésével megőrzik a nyugdijak és a szociális juttatások reálértékét is. Februártól az élelmiszerek átlag 40, a postai és távközlési díjak 45, az autóbusz- és vonatjegyek 50, a lakbérek szintén 50, a rádió és televízió előfizetési díja 75, a magas alkoholtartalmú italok 46, a cigaretta 40 százalékkal drágulnak. Egy üveg vodka (fél liter) ezentúl 1500 zlotyba fog kerülni. A szuperbenzin ára 60 százalékkal emelkedik, a korábbi 75 zloty helyett 120 zlotyba fog kerülni, míg a gázolaj ára a kétszeresére ugrik és 100 zloty lesz literenként. Ezzel egyidejűleg - a jegyrendszer megtartásával - bevezetik az üzemanyag szabad forgalmazását, a jegyre kaphatónál drágábban. Áprilistól a szén ára megháromszozódik; 1 mázsa kőszén ára az eddigi 500 zloty helett 1500 zloty lesz. A duplájára emelkedik az elektromos áram tarifája, a melegvíz és a központifűtés térítése. Mivel a fogyasztói árak és szolgáltatások több mint a fele már most szabadáras, ezek esetében a központi irányítás az árak emelkedésének csak az ajánlott felső határát szabta meg. Ez az élelmiszereknél 25, a fogyasztási iparcikkeknél 30, a szolgáltatásoknál 40 százalék. A Lengyelországban most bejelentett áremelés a legnagyobb 1982 óta, amikor egy év alatt átlag 100 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal. PANORÁMA PÁRIZS Hoszni Mubarak vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az egyiptomi elnök hétfőn Mitterrand francia államfővel, kedden Jacques Chirac miniszterelnökkel tárgyal legújabb közel-keleti kezdeményezéséről, a Perzsa(Arab)-öböl helyzetéről, és Egyiptom adósságtörlesztésének átütemezéséről. PRÁGA - Csehszlovákia és a Vatikán kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a katolikus egyházmegyék betöltetlen püspöki tisztségeiről tárgyalt Prágában az a vatikáni küldöttség, amely Francesco Colasuonno érsek, különleges megbízatású: apostoli nuncius vezetésével január 18-29. között tartózkodott Csehszlovákiában. A megbeszélésekről szombaton kiadott kommünikéből az tűnik ki, hogy valamelyest közeledett egymáshoz a két fél álláspontja. A táryalásokat a közeljövőben Rómában folytatják. OSLO - Norvégia kész részt venni a közép-amerikai béketervben foglalt rendelkezések betartását ellenőrző nemzetközi bizottság munkájában, amennyiben ez a testület létrejön, és Norvégia szerepét a többi érdekelt közép-amerikai ország is jóváhagyja - közölte vasárnap Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök. Oslóban Brundtland a nap folyamán megbeszélést folytatott Daniel Ortega nicaraguai államfővel. Ortega hasonló szerepvállalásra kérte fel az előzőleg meglátogatott Spanyolországot és Olaszországot is. PEKING - Norodom Szihanuk herceg egyszer s mindenkorra lemond a „Demokratikus Kambodzsa elnöke" címről, vagyis az ellenzéki koalíció vezetéséről. Ezt a herceg Pekingben, a francia AFP hírügynökségnek adott exkluzív interjújában közölte. "Véglegesnek és vissza- vonhatatlannak tekintem január 30-tól érvényes lemondásomat ” - mondta Szihanuk. VARSÓ - Szombaton Lengyelországba érkezett John Whitehead, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese, aki utána Bulgáriába, Romániába és Csehszlovákiába is ellátogat. Varsóban azt remélik az amerikai külügyminiszterhelyettes látogatásától, hogy fokozni fogja azt az élénkülést, amely Bush alelnök tavalyi lengyelországi látogatását követően jelentkezett a két ország viszonyában. Arra is számítanak, hogy Washington konkrét, főleg gazdasági lépéseket tesz az együttműködés tényleges helyreállítása érdekében. Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget szabadon engedték a börtönből. Jelenleg Peking egy külvárosi villájában él és egészségileg igen gyenge állapotban van. Lehetséges, hogy rövidesen szabadlábra helyezik a négyek bandájának többi tagját is - közölte a szenzációs hírt legújabb számában a Far Eastern Economic Review című hongkongi hetilap. A lap emlékeztet rá, hogy Csiang Csing asszonyt és a „kulturális forradalomban” vezető szerepet játszott négyek bandájának többi tagját - Jao Ven-jüant, Vang Nung-vent és Csang Csung-csiaót - röviddel Mao Ce-tung halála után, 1976-ban tartóztatták le, 1980 novemberében állították bíróság elé és 1981 januárjában ítélték el. Csiang Csinget halálra ítélték, de a halálos ítéletet két évre felfüggesztették. A halálos ítéletet 1983-ban életfogytig tartó börtön- büntetésre változtatták. A kínai igazságügy-miniszter szóvivője külföldi újságírók érdeklődésére válaszolva kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a hongkongi lap hírét. A minisztériumban semmit sem tudnak olyasmiről, amit a Far Eastern Economic Review közölt - tette hozzá a kínai szóvivő. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Február első hete nem hoz változást a világpolitikai aktivitásban: marad a januári „nyüzsgés”. A hírügynökségek előrejlezései alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy minden napra jut majd kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény. Hétfő: A Dél-afrikai Köztársaság ellen hozandó szankciókról tárgyalnak Jusaká- ban a brit nemzetközösséghez tartozó államok külügyminiszterei. London sokáig védelmezte Pretoriát az egyre hevesebb támadásokkal szemben, kérdés azonban, hogy a zambiai fővárosban ellen tud-e állni a frontországok követeléseinek. Kedd: Alig értek véget a brit-francia tárgyalások, máris újabb csúcstalálkozóra kerül sor Nagy-Britanniában. Ezúttal Helmut Kohl nyugatnémet kancellár látogat Al- bionba, s ezzel beteljesedik az elmúlt napok hármas „körmérkőzése”, a brit- fran- cia-NSZK megbeszélés-sorozat. Szerda: A Portugáliában lévő amerikai támaszpontokról tárgyal Lisszabonban Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter. A szomszédos Spanyolországból kivonandó 72 S-16-os vadászbombázó sorsa miatt óriási érdeklődés előzi meg a megbeszéléseket. A portugál tisztikar ugyanis szeretné, ha a gépeket ide irányítanák át, ezzel is növelve az ország szerepét a NATO-ban. Csütörtök: Végéhez ér Hoszni Mubarak egyiptomi elnök nagy utazása. Az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország után Mubarak Rómában is a közel-keleti helyzetről tárgyal, s magánkihallgatáson fogadja őt II. János Pál pápa is. Péntek: Teheránban folytatódnak a hétfőn kezdődött ünnepségek, melyekkel az iszlám forradalom győzelmének kilencedik évfordulóját köszöntik. A rendezvénysorozat tíz napon keresztül tart. Szombat: Uruguayban tartja újabb csúcstalálkozóját a három legjelentősebb délamerikai ország. Uruguay, Argentína és Brazília államfői elsősorban a térség gazdasági helyzetével, a külföldi adósságok problémakörével foglalkozik majd. Vasárnap: A dél-afrikai fekete többség harcával való nemzetközi szolidaritási napon világszerte megemlékeznek az elnyomó Apartheid rendszer áldozatairól. Nicaragua a döntés órájában A remények és a kétségek napjai köszöntöttek Nicaragua hárommilliós lakosságára. 1988. január 16-án, a középamerikai államfők csúcsértekezletének befejeztével terjesztette elő Daniel Ortega a belső demokratizálás újabb csomagtervét a megbékélés érdekében. Maximális kompromisszumkészség A nicaraguai államfő kompromisszumkészségében a legvégsőkig elment. Feloldották a kontra-háború miatt 1982 óta elrendelt rendkívüli állapot intézkedéseit, így sorban engedélyezik a korábban betiltott ellenzéki rádióállomások és újságok működését. A sandinista vezetés készségét nyilvánította a közvetlen tárgyalásra a kontrákkal a tűzszünet feltételeiről, amit hosszú éveken át elutasított. A tűzszünet esetén teljes amnesztiát ígért, sőt Managuában közölték, akkor is készek kiengedni a letartóztatottakat, ha lesz befogadó ország. Ortega bejelentette azt is, hogy a sandinista front tiszteletben tartaná, ha a tervezett választásokon az ellenzék győzne. Mindezekre a lépésekre a tavaly augusztusban aláírt közép-amerikai béketerv keretében tett most Ígéretet a nicaraguai államfő. Bejelentései mégis meglepetést kelthettek a nemzetközi sajtóban, hiszen valójában egyoldalú gesztusokról van szó. A béketerv aláírói közül Salvador, Honduras avagy Guatemala sem hozott ilyen - az ellenzék követeléseit kielégítő - a belső demokratizálást célzó intézkedéseket. Sajátos módon a középamerikai béketerv így nicaraguai rendezési tervvé változik. A kontra-háború veszteségei Miért szánta el akkor mégis magát erre a kompromisszumra a sandinista vezetés? Mert a Nicaragua elleni háború az Egyesült Államoktól függ, attól az országtól, amely formálisan nem részese a béketervnek. Managua hivatkozhatna arra, hogy Salvador avagy Honduras lépéseitől teszi függővé saját döntéseit, ezzel azonban mit sem nyerne. A külső nyomás és a gyilkos háború folytatódna. Márpedig Nicaraguának békére van szüksége. A hat éve tartó kontra-háború immár 25 ezer halálos áldozatot követelt a hárommilliós országban. A költségvetésnek több mint ötven százaléké) fordítják a honvédelem céljaira, több mint százezer embert kénytelenek fegyverben tartani, elvonni a termelőmunkából. Az ellenforradalom nehezíti a termés betakarítását, támadják az elektromos távvezetékeket, az ipari létesítményeket. Akadozik az áramellátás, nincs elegendő kőolaj, hiányoznak alapvető élelmiszerek. A kényszerű hadigazdálkodás következményei gyengítik a belső egységet, még akkor is, ha a lakosság jelentős részének áldozat- vállalása töretlen. Az 1979-ben megdöntött Somoza-diktatúrát senki sem kívánja vissza, s a kontrák a tömegek tudatában a somozistákkal, illetve az észak-amerikai intervencióval azonosulnak. Ortega bejelentései még a Reagankormányt is meglepték. A Fehér Ház azzal próbálta meg ellensúlyozni az Ígéretek lélektani hatását, hogy „taktikai lépésről” beszélt. Úgymond Managua a kontra-segély washingtoni megvitatása elé időzítette a kompromisszumokat. A sandinista vezetés ezt nem is tagadja, sőt Ortega világossá tette: ha az amerikai törvényhozók a február 3-án és 4-én esedékes kontrasegély szavazáskor igent mondanak Reagan kérésére, akkor a béke esélyei megszűnnek. Értelmetlenné válik a tűzszünet feltételeiről tárgyalni a kontrákkal, ha Washington újabb és újabb fegyverekkel támogatja az ellenforradalmat. Segélyvita A Capitoliumon az erőviszonyok kiegyenlítettek, a demokratapárti törvényhozók várhatóan a segély ellen, a republikánusok többsége a Reagan iránti hűség jegyében a támogatás folytatása mellett szavaz majd. Az amerikai elnök azzal érvel: csak a nyomás eszközének fenntartása garantálhatja, hogy a sandinista vezetés beváltsa demokratizálási ígéreteit. Reagan bizonyára maga is tisztában van logikája ellentmondásaival - miként a capitoliumi közhangulattal -, s ennek tulajdonítható, hogy a minap lényegesen csökkentette a kérelmezett kontrasegély összegét. Az eredeti, másfél évre szóló, s igy elnökutódját is kötelező - 270 millió dollár helyett 36 millió dollár megajánlását kérte, négy hónapra. Ennek kilenctizedé „humanitárius segély” lenne, tíz százaléka szolgálna katonai célokat. Reagan még abba is belemenne, hogy egy hónapig bevárják a közép-amerikai békefolyamat végrehajtásának eredményeit, s csak utána folyósítanák az összeget az ellenforradalmároknak. Két kompromisszumajánlat. Reagan sajátját mindenképpen szeretné jóváhagyatni, már csak elvi megfontolásokból, eddigi közép-amerikai politikája folyamatosságáért. Managua viszont ugyancsak elvi okokból, még a legminimálisabb washingtoni hivatalos támogatást is a béketerv elleni lépésnek tekintené. Ha az amerikai törvényhozók elutasítják Reagan kérését, felgyorsulhat a megbékélés Nicaraguában. Ellenkező esetben újabb kérdőjelek várnak megválaszolásra Nicaraguában, Közép-Amerikában és Washingtonban is. A béke ügye mindenképpen időt veszítene. ORTUTAY L. GYULA Az öt közép-amerikai államfő az év eleji csúcsértekezleten Costa Ricában Ellenforradalmárok - valahol a határ térségében
