Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

Képújság 1988. január 15. ■■■■■■ A táncoló egér Mozgékony, szelíd, mókás kis állatka. A táncoló jelzőt azért kapta, mert körbe- körbe forog, mintha a bécsi keringőt táncolná minduntalan. Rózsaszín he­gyes orrát kidugja a forgács közül, apró fekete szemeivel körbetekint és máris eltűnik a kemenceszerű kerámiabar­langjában. Egy villanásnyi idő múlva újra láthatjuk nyakánál fekete foltos, fehér bundáját. Ha éhes, két lábra állva köve­telőzik, miközben forog. A gondozásuk egyszerű, ideális terrá- riumi állatok, mert nem igényesek és az élelmezésük is olcsó. Egyetlen hátrá­nyuk csupán, hogy ha nem tisztogatjuk alaposan és rendszeresen lakóhelyü­ket, kellemetlen szagúakká válnak. He­lyezzük őket körülbelül 25x15x20 centi­méter méretű terráriumba. Ebben akár 4-5 állat is kényelmesen elfér. Ennél ki­sebbe ne tegyük őket, mert nagy a moz­gásigényük. Alomként 2-3 centiméter vastagságban terítsünk a terrárium aljá­ra gyaluforgácsot és vizeletszagtalanító zeolitzúzalékot. Ezenkívül rakjunk be nekik kerámiabarlangot, hogy ki-be tud­janak mászkálni. Kedvenc eledelük a dió és a sajt. Díszállat-kereskedőknél kapható az úgynevezett dugosított vagy granulált egértáp. Ezzel az eledellel biztosíthatjuk számukra a megfelelő mennyiségű szénhidrátot, fehérjét és zsiradékot. A felsorolt tápanyag-alkotórészeken kívül ezek a tápok ásványi-, és rostanyagot, valamint különféle vitaminokat is tartal­maznak. De kész táp hiányában is ellát­hatjuk egereinket különböző száraz magvakkal, zabbal, búzával, kölessel. Szeretik a gyümölcsöt, a zöldségfélék közül, a sárgarépát, a salátát, a paradi­csomot, melyeket víz helyett is adhatunk nekik. Szaporításuk is egyszerű. Egy- egy tenyészpár évente 10—13 alkalom­mal is szaporodik. Egy-egy fialáskor 10-15 utódot hoznak világra a nősté­nyek. A második hét végén, amikor a kicsinyek metszőfoga kibújik, szemük kinyílik, szilárd eleséget is kaphatnak. 4 CSALAD 4 OTTh Szobanövényeink téli ápolása, újra virá gozta tása A téli időszakban szobanövényeink más ápolást igényelnek mint a nyár vagy az ősz folyamán. Mindenekelőtt a szel­lőztetésre ügyeljünk, mert a tartós huzat, vagy a beömlő hideg levegő megbete- gítheti a növényeket. A télen gyakori fol- tosodás, sárgulás, bámulás hátterében gyakran a helytelen kezelés áll, nem pe­dig kórokozó vagy kártevő. Nemcsak mi, emberek, de szobanö­vényeink is nehezen viselik a cigaretta­füstös levegőt, ezért gyakran szellőztes­sünk. Öntözésre ne használjuk a csap­ból közvetlenül kifolyó hideg vizet, ha­nem várjuk meg, míg szobahőmérsékle­tűre melegszik. Ügyeljünk növényeink tényleges vízigényére. Gyakori hiba a túlöntözés. Hagymás, cserepes virágdíszeink, mint a hajtatott tulipán, a krókusz és a jácint, akkor nyílnak és virulnak tartó­san, ha hűvös helyen tartjuk, és gondo­san öntözzük őket. Elnyílásuk azonban előbb-utóbb így is bekövetkezik. Ekkor az elhervadt virágokat és a pusztuló le­veleket vegyük le a növényekről. Tartsuk őket a többi növény között a hátsó so­rokban, ahol bőséges fényt kapnak. Csak addig öntözzük valamennyit, amíg a levelek zöme élénkzöld (asszimilál) va­gyis tápanyagot szolgáltat a hagyma számára. Ahogy a levelek száradnak, úgy csökkentsük az öntözést, majd szüntessük meg. Várjunk még néhány hetet, amely alatt teljes nyugalomba ke­rülnek a hagymák. Ezután szedjük ki a cserépből, és tároljuk száraz, hűvös he­lyen a szabadföldi kiültetésig. A cikláment is továbbnevelhetjük ott­hon az elnyílás után, és szerencsés esetben újra is virágoztathatjuk. Ennek érdekében az elvirágzást követően is tartsuk hűvös helyen, és az öntözések számát, valamint az öntözővíz mennyi­ségét csökkentsük. Nyár elején majd öntözzük meg alaposan, és ültessük át a lombleveles vagy levél nélküli gumót. Előtte azonban tisztítsuk meg az elhalt részektől, és a gyökereket is távolítsuk el. Az átültetéshez egy-két centiméterrel nagyobb átmérőjű cserepet válasszunk. Ezt Floraska B (vagy A) jelű földkeverék­kel töltsük meg. Ebbe úgy helyezzük a gumót, hogy fölső harmada kiálljon. Ezután, az új levelek kifejlődése idején, csak kevés vízzel öntözzük. Ha ezek ki­alakultak, bővebben locsolhatjuk. Au­gusztustól trágyalével illetve tápoldattal is locsoljuk. Ügyeljünk, hogy mindvégig párás, hűvös és a tűző napfénytől védett körülmények között tartsuk. Mészmentes földben neveljük, és lágy öntözővízzel öntözzük a mikulásvirágot, a többször nyíló cserepes kankalint, a hortenziát, az azáleát és a törpe orchi­deákat. Vágjuk le az elnyílt virágaikat, lehetőleg az alattuk lévő egy-kétleveles hajtásrésszel együtt. Mérsékelten ön­tözzük valamennyit mindaddig, míg el nem jön a tavaszi, napfényes időszak, amikor továbbfejlődésük megindul. A veszélyeztető tavaszi fagyok elmúltával ki is ültethetjük őket bokor vagy fa félár­nyékába. Nem közömbös azonban a kertünk talaja, mert meszes, lúgos kém­hatású földben csak sínylődik valameny- nyi. A cserepes krizantém, a rózsa, a ko­rallvirág, valamint a karácsonyi és a húsvéti kaktuszvirágok fejlesztett haj­tásrészét vágjuk vissza az elvirágzás után, majd mérsékelten öntözzük a töve­ket. Ezeket a fagyok elmúltával ugyan­csak kiültethetjük a szabadba. A cserepes növényként értékesített flamingóvirág, a virágos broméliák és az afrikai ibolya egyaránt mérsékelt, de rendszeres öntözést igényel. A szabad­ba ne tegyük ki őket. A huzattól védett, mérsékelten meleg, párás, világos hely a legmegfelelőbb számukra. A tűző nap­sütéstől azonban óvnunk kell valameny- nyit. Hajtásfejlődésük, illetve új levelek képzésének kezdetén azonban célsze­rű átültetnünk őket nagyobb cserépbe. A gloxiniát (csuporkát) és a kálát az elvirágzás után mindig kisebb vízada­gokkal öntözzük, majd legalább egy hó­napig tartsuk szárazon. A hölgyliliom vi­szont az elvirágzás után még igényli a további öntözést. Amikor a virág szára teljesen leszárad, célszerű friss földbe átültetni a növényt. A tavaszi fagyok után az erkélyre, de a kertbe is kerülhet, ahol bőségesen éri a napfény. VALLÓ LÁSZLÓ Bélyeggyűjtőknek A vidámság napja A francia posta 1988. évi első bélye­gén szilveszteri hangulatban szól a le­vélről, az emberi kommunikáció eszkö­zéről. Biennálén győztes karikaturistá­kat hívtak segítségül, hogy a levél útját szemléltessék. A témához kapcsolódó rajzok, humoros ötletek 12 összefüggő, egyenként 2,20 frank névértékű bélye­gen szórakoztatnak. Látható a gyer­mekkocsiban levelet olvasó bajuszos ember. A fiatal hatalmas levelét óriási tollszárral döfi át, hogy ezen gitározhas­sák. Az automata levélszekrénybe ép­pen belehullik a levél, de már jön is a válasz hangosan: szeretlek. Több cím­leten szerepelnek asztronauták, részük­re a menetrendszerű űrhajó hozza a föl­di üzeneteket. Egy sincs, vagy a sok kö­zül nem tud választani - lengi körül a bá­nat az ifjú hölgyet, aki megírt levele felett a címzésen tusakodik. A franciákhoz csatlakoznak vidám­ságban a németek. Első bélyegüket a farsangnak szentelik. Köszöntik a 150 éves mainzi fesztivált, amikor a várost a szelíd és nyersebb tré­fák uralják. A hangulatot a sok mas­karába öltözött, jobbára fiatal ember szítja, közülük a bélyeg egy bohócot áb­rázol. Gyermekszoba - célszerűen Egy-I két-f iá... ...mármint három gyerek elhelyezése egy szobában: nem kis gond. Erre még a bútorgyártók is ritkán gondolnak. Pe­dig nem lehet minden gyereknek külön kis birodalma. Egy kis leleményesség­gel ez is megoldható. Az 1. ábrán látható ágy három gyer­mek fekhelye. A legalsó, kerekeken gu­ruló úgyneműtartó habszivacsmatrac­cal van kibélelve, és ezen alszik az egyik gyerek. Elrejthető, nappal sem foglal he­lyet. A harmadik fekhely, a megtoldott „emelet” sem foglal helyet a szobából, mert felfelé terjeszkedik. A vázhoz erősí­tett létrán felmászni nem gond egy gye­reknek sem. A hármas ágy mindössze 1 m x 2 m-nyi területet foglal el. Az ágy egyik (keskenyebb) oldalára nagymére­tű zsebes tárolót szerelhetünk fel, sok minden fér bele. A 2. ábrán látható meg­oldás igényes, de ötletes. A két egysze­mélyes heverő emeletes ágy magas­ságban helyezkedik el, kellő tartósze­rekkel ellátva. Alatta, merőlegesen a harmadik fekhely. Az ágynemütartó itt külön bútordarab, a rádió vagy a tévé is elfér tanuló-íróasztal nagyobb méretű, a középen lévő létrán mindkét oldalra fel lehet mászni. b k. Mit főzzünk vasárnap? A Gemenc Szálló konyhafőnökének, Ragoncsa Istvánnak ajánlata Göcseji sertésjava - tojásos galuskával Hozzávalók: 5 főre 70 dkg sertésdió, 7 dkg liszt, 10 dkg zsír, 10 dkg vöröshagy­ma, 20 dkg gomba (sampyon), zöldpap­rika 10 dkg, 15 dkg zöldbab, 2 dkg só, fél dkg őrölt bors, 1 cs petrezselyem, 1 dl vörösbor. Az öt egyenlő nagyságúra vágott ser­tésjavát kiverjük, megsózzuk és meg­szórjuk kevés őrölt borssal. A zsírt hevít­jük és a szeletek mindkét oldalát átsüt­jük, majd a zsírból kiszedve lábasba he­lyezzük. A sütésből visszamaradt zsír­ban finomra vágott hagymát megfony- nyasztjuk a kockára vágott zöldpaprikát, majd a feldarabolt zöldbabot sóval, őrölt borssal, finomra vágott petrezselyem­mel ízesítjük. A lábasba helyezett szele­tekre ráöntjük a ragut, kevés vörösbor­ral felengedjük és fedő alatt puhára pá­roljuk. Amikor már majdnem puha hoz­zátesszük a felszeletelt gombát. Tálalás­nál a felszeletelt húsra ráhelyezzük a ra­gut és forró tojásos galuska köretet adunk mellé. Tojásos galuska készítése: anyaghá­nyada: 40 dkg liszt, 4 tojás, 1 dkg só, fél pohár tejföl, 5 dkg zsír. A lisztből 1 tojás­ból, kevés sóból, kevés víz hozzáadásá­val galuskatésztát készítünk, bő forró vízbe szaggatjuk, ha megfőtt leszűrjük. A tojásokat fél pohár tejföllel, kevés sóval kikeverjük, ráöntjük a lezsírozott galus­kára és összesütjük. Az étel elkészítési ideje: 70 perc. kor, 6 dkg málnazselé, 20 dkg tejszín­hab. Meghámozzuk és kettévágjuk a körté­ket, magházukat eltávolítjuk, és cukros borban megpárolva abban hagyjuk ki­hűlni. Ezután levétől a gyümölcsöt le- csöpögtetjük, a bort felfőzzük, ribizke- és málnazselével sűrítjük az üvegtányé­rokon elrendezett adagonként két fél körtére öntjük. Tejszínhabbal díszítjük, hidegen tálaljuk. Válaszol az orvos „Kislányom hétesztendős - Írja egy dombóvári anyuka. Sajnos, eddig nem sikerült leszöktatnom a körömrágásról. Pedig minden fegyelmezési eszközzel megpróbálkoztam, sőt kellemetlen ízű folyadékkal is bekentem ujjait. Mit taná­csol?”- A gyermekek körömrágása gyakori formája a beilleszkedési, illetve viselke­dési zavaroknak. Általában az 5. év körül jelentkezik, de a gyakoriság csúcsát a 11-13. életév körül éri el. Iskolás ko­rúaknái az előfordulását 10-30 száza­lékra teszik. Fiúknál valamivel gyakrab­ban észlelhető. Vele rokon jelenség a ceruzarágás, hajtincsek, ruha, környe­zeti tárgyak megrágása is. Utóbbiak sú­lyosabb megítélés alá esnek, és főleg szellemileg visszamaradott gyermekek­nél fordulnak elő. Mint minden viselke­dési zavar, a körömrágás is akkor jelent­kezik, amikor az egyénnel szemben elő­ször jelentkeznek elvárások, akár a csa­lád, az iskola, a tágabb társadalmi kör­nyezet részéről. Az ezekhez való alkal­mazkodás időszaka feszültségeket, konfliktusokat hordoz magában. A gyer­mek fejlődése átmenetileg kiegyensú­lyozatlanná válik, ezt ő pótcselekvések­kel (körömrágás, ujjszopás, kényszerrá­gás stb.) vezeti le. Nyilvánvaló, hogy büntetéssel, vagy egyéb tiltó módszerek alkalmazásával (mint kérdezőnk eseté­ben is) sikert elérni nem lehet, sőt a helyzet tovább romolhat. Mivel e jelen­ségek neurózis résztünetei, enyhe nyugtatók adása - szakember megkér­dezése után - mérlegelhető. Legtöbb­ször azonban erre nincs szükség, a teljesítménycentrikus környezetbe való beilleszkedés, a család megértő támo­gatása meghozza a sikert. Ritkán szo­kott a pubertás után e kellemetlen szo­kás fennmaradni. Ilyenkorra sajnos már gyakori az esztétikailag csúnya, alig korrigálható köröm, ez mindkét nemben további szorongást keltő, szégyenérzet­tel kísért tünetté alakulhat. Még fiatal, 34 éves vagyok, írja „Fö­löslegesen idegeskedem” jeligére egyik ovasónk. Az a gondja, hogy mihelyt ide­ges lesz - ami-gyakran fordul elő vele.-, elkezd öklendezni, sőt hányingere is tá­mad.- Gyermekek és fiatal felnőttek ide­ges, neurotikus állapotukat gyakorta ve­zetik le hányással. Ennek lényege: meg- emésztetlen táplálék kihányása étke­zést követően, vagy azután, gyakran légszomj, köhögés, szorongás kíséreté­ben. Előfordul, hogy már a táplálkozás nem is szükséges a hányáshoz, ilyenkor már a gyomornedv képezi a hányadé- kot. Két fő formája van: attól függően, hogy a sima izom görcskészség hol fokozódott. Ha a nyelőcső-gyomor át­menetben, úgy mindig emésztetlen táp­lálék fordul vissza, mig a gyomor kime­neti részének görcse esetén már rész­ben vagy egészben emésztett tápanya­gok ürülnek ki. A gyakori hányás az érin­tett területek lobosodásához vezetve, annak valódi betegségét utánozhatja. Gyakran lehet psychés traumát kimutat­ni a betegnél (hiszen a neurózis is be­tegség!). A psychotherápia, az autogen tréning sikere utólag is igazolja a hányá­sok psychés eredetét. Bár a jelenséget a mindennapi élet nehézségeihez, felada­taihoz való alkalmazkodás képtelensé­gére visszavezethető dac-reakciónak tartjuk, súlyos hiba lenne büntetéssel kí­sérletezni. Az enyhe nyugtatók alkalma­zása, az élethelyzetek megoldásához való hozzásegítés, a problémák szak­avatott „kibeszélése” stb, rendszerint megoldják a problémát. Ismétlődő ki­vizsgálások, vérvételek stb. csak fél­megoldást jelentenek, azok gyakori is­mételgetése csak mélyítik a betegségtu­datot. Az ilyen betegek neurózisa rögzül, kiteljesedik, a hányáshoz olyan tünetek társulnak, mint székrekedés, fejfájás, höemelkedés, kínzó szomjúságérzés stb. Ilyenkor már szakképzett psyhiáter segítségét is igénybe kell venni. DR. GESZTESI TAMÁS megyei belgyógyász szakföorvos Részeges körte 1 kg körte, 3 dlfehér bor, 10 dkg cu­❖ CSALÁD ❖ OTT n I „Táncház”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents