Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
1988. január 15. IRrÉPÜJSÁG 3 A gyönki dombok fölött átfúj a szél? A kérdésben rejlő célzás nem is elsősorban a tájék mozdulatlanságára vonatkozik - úgy igaztalan lenne. Inkább arra a sok összetevőből adódó, sokszor az emberi szándékoktól is független részvétlenségre utal, amely az aprófalvak sorsát évek óta meghatározza. Gyönk örömét-gondját, jövőjét hat né- hányszáz lelkes falu gondjával osztja meg. Közülük három „zsáktelepülés” - északra-északkeletre Miszla, Udvari, délnyugatra Szárazd. A nagyközségtől déli-délkeleti irányban Diósberény, Sza- kadát és Varsád felé kanyarognak a dombok öbleiben elrejtőző utak.- Nehéz így visszaidézni a falugyűlések hangulatát - mondja Fekete József, a Gyönki Nagyközségi Közös Tanács elnöke. - Elöljáróban annyit, hogy a térségben jelenleg 5866-an élünk, ebből hozzávetőleg 2500-an Gyönkön. Az elsősorban növénytermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteink - a gyönki Petőfi, a diósberényi Rákóczi és a megyében legkisebb varsádi Dózsa - nem tartoznak az élmezőnybe. Ezenkívül a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát alsópéli kerülete ad elsősorban mezőgazdasági jellegű munkát a környéken. A helyi Spirál Ipari Kisszövetkezet és a budapesti Elegancia Ipari Szövetkezet gyönki üzeme 90 illetve 91 embert, a Kipszeré 100-at foglalkoztat. Hozzávetőleg 400-an ingáznak naponta távolabbi, jobban fizető munkahelyekre. Mindezt azért is említem, mert a személyi jövedelemadó a jövőben oda kerül majd vissza, ahol a foglalkoztatott lakik és kétségeim vannak, jelent-e ez majd előnyt, valamicske többletet számunkra, hiszen a fizetések a térségben alacsonyak, sok az idős, eltartásra szoruló ember. Beruházások - amelyeket az élet diktál- Utalt a falugyűlések hangulatára. A tanácsi pénzek az idén jó ha fedezik a működési-fenntartási és az ettől el nem választható felújítási költségeket. A kiadások várható alakulását sem ismerhetjük még pontosan. Ennek ellenére a kormányprogram is állást foglalt abban, hogy a vízellátást szolgáló fejlesztések továbbra sem csökkenhetnek, és mindamellett vannak olyan beruházások, amelyeknek a napirenden tartását, megvalósítását egyszerűen kikényszeríti az élet.- Valóban nehéz lesz a ciklusterv korábbi, erre az évre lebontott működésifenntartási feladatait elvégezni. Azzal sem mondok újat, hogy a falugyűléseknek a vízellátás és az út volt a legfőbb témájuk. Víz és út. Régi, jogos igény, hogy a szilárd útburkolat minden utcába eljusson. És a víz. Miszlán, Varsádon és Sza- kadáton egyelőre nincs mélyfuratú kút, de az utóbbi kettő ellátása az idei programban szerepel. Szárazdon és Diósbe- rényben most alakítanak ví 2itársulatot, hogy vezetékes ivóvíz legyen. Erős az emberekben a várakozás, erős a remény, de jósolni nem merek, hogy ez milyen mértékű lakossági hozzájárulással oldható majd meg... Versenytárgyalást hirdettünk, a kivitelezők ajánlatait - a benyújtott pályázatokat - január 28-án vizsgáljuk át, majd rövidesen dönteni fogunk. Helyhez kötő utak- Aki nem járt cuppogó sárban akár napokig, nem hordta kannából a vizet, az talán nem is tudja, hogy mit jelent a jó út - folytatja a tanácselnök. - A sáros utcákon a házak is elhanyagoltabbak. A fiatalok még könnyebben mozdulnak, köny- nyebben próbálhatnak másutt szerencsét. Az idősebbeknek ehhez már se erejük, se kedvük. Például Miszla lélek- száma az elmúlt tíz év alatt 30 százalékkal csökkent... Tavaly négy hét alatt három méter széles 800 méteres útszakaszt építettek a szakadátiak. A tervidőszakban minden községünk sorra kerül, az idén kettő is, Miszla és Szárazd. A jó út a feltétele a szeméttelepek vagy a sok helyütt dombra telepített temetők megközelíthetőségének, és egyik feltétele a Gyönköny már megoldott rendszeres szemétbegyűjtés kiterjesztésének is.- Amelyhez ugyancsak a lakosság áldozatvállalása, munkája szükséges.- Tavaly 13 millió forint értékű társadalmi munkát terveztünk, annyit tudunk, hogy a harmadik negyedév végéig ebből 10,5 millió valósult meg. Az idei terveink hasonlóak a tavalyihoz.- Nem szóltunk még Gyönkről. Szerepe a társközségek számára is meghatározó.- A falugyűlésen ez is hangsúlyt kapott. Az alapellátást, a közlekedést elfogadhatónak ítélték meg az emberek. Vas-műszaki, háztartási, hús-, kultúr- cikk-, vegyesruházati boltunk, új ábécénk, vegyesboltjaink vannak. Viszont szükség lenne a kisebb, korszerűtlen szaküzletek összevonására, egy tekintélyesebb bevásárlóközpont létrehozására, hogy ne kényszerüljünk nagyvásárláskor Szekszárdra beutazni. Ami az egészségügyet illeti, három orvosunk osztozik Gyönkön és két-két társközségen, gyerek-és fogszakorvosunk is van. Csak a Pincehelyre körzetesített szombati-vasárnapi ügyelet okoz továbbra is gondot. Körülményessé, néha esetlegessé teszi, hogy a beteg időben orvoshoz jusson. Pedig korábban az itteni orvosk megfelelően ellátták a körzetet hétvégeken is. Óvoda, gyógyszertár- A gyönki óvodánk már elöregedett. Elképzelésünk szerint a településfejlesztési hozzájárulásból befolyt összegeket - amely ebben az évben 700 forintra emelkedik - elsősorban egy új óvoda és egy tanmedence felépítésére fordítanánk. Ez még a jövő zenéje. Jó az adófizetési morál, az 1987-re tervezett 277 ezer forintból 266 ezret összesíthettünk falugyűlésünk időpontjáig, december 7-ig. Ez az összeg nem nagy, de más bevételi forrásokkal együtt a körülmények azzal biztatnak, hogy az óvodához szükséges tanulmánytervek elkészítésén gondolkozzunk. Jelentősebb beruházásaink közé tartozik az idén a Rákóczi utcai szenny- vizcsatorna-fektetés. Tavaly a Petőfi utcában készültei 1,1 milliós ráfordítással.- A mostani jóval nagyobb munka lesz. A Tolna Megyei Gyógyszertári Központtal közös akciónk egy új, az eddigiek szerint 6 milliós költséggel épülő gyógyszertár a lebontott régi helyén. Az építőanyag egy része már a helyszínen van. Azt is nagyon szeretnénk, ha mérsékelt költségnövekedéssel és megfelelő ütemben folytatódna a Magyari-Kossa-kúria felújítása is. Itt víz- és fűtésszerelési munkák folynak, az épület és környezete teljes megfiatalodását 1990-re tervezik. * Tavaly Gyönk és társközségei 43 millió forintból gazdálkodhattak. Ez az összeg- bár súlyos milliók elosztásáról van szó- csak látszólag magas. Ebből csak az általános iskolák és az óvodák működési-fenntartási és felújítási költsége - az ott dolgozók munkabérével együtt -19,7 millió forint volt. Január elsejétől helyi tanácsi intézmény lett a Tolnai Lajos Gimnázium is, ahol az 1987/88-as tanévtől kezdődően próbálkoznak a kétnyelvű- magyar és német nyelven folyó - oktatással. Minden jel szerint nagy sikerrel, mint ahogyan már erről beszámolhattunk. BÓKA RÓBERT Mi kerül a Trappistában 107 forintba? A tejipari termékek árképzéséről Az áremelkedések közül talán az alapvető élelmiszerek árának jelentős növekedése érint bennünket legérzékenyebben. Különösen azért, mert korábban ezek a termékek olcsónak számítottak. Az árak negatív kétszintűségét, a fogyasztói ártámogatásokat mérsékelni kell - ezt ismerjük az árrendszer változtatásának elvei közül, de valljuk be, többnyire nem az elvek, hanem csak maga a tény érdekel bennünket. Aki mégis tudni szeretné azt, hogy miből adódik például a tejnek vagy a sajtnak a jelentős drágulása, annak kedvéért tájékozódtunk a Tolna Megyei Tejipari Vállalatnál. Az ország valamennyi tejipari vállalata évente utókalkulációt készít minden egyes termékéről, mely tartalmazza az adott termék egységére az előző évben fölhasznált költségeket: az anyagköltségtől - ide az alap- a segéd- és csomagolóanyagok is tartoznak - a bérekig és azok köztereiéig, az energia- és szállítási költségig, a vállalati központ termékegységre jutó fenntartási terhéig minden fölmerült költséget. Ez a tényleges önköltség, amelybe a vállalatnak kerül egy termékegység - például egy liter tej vagy 10 dekagramm vaj- előállítása, s amit - tisztességes haszonnal megnövelve - szeretne érvényesíteni a fogyasztói árban. A tényleges önköltség akár minden tejipari vállalatnál más és más lehet, mert egyik olcsóbban állítja elő ugyanazt a terméket, mint a másik. Ennek ellenére tudjuk, hogy ugyanaz a termék országszerte ugyanannyiba kerül. Ezeknek az utókalkulációknak az eredményét ugyanis a tejipari vállalatok trösztje összesíti, szükség esetén - ha például nagyon alacsony egy adott termék árában a nyereségtartalom - árkorrekcióra kér engedélyt az árhatóságtól, amit az vagy elutasít, vagy engedélyez. Az 1987-re vonatkozó utókalkulációk még természetesen nem készültek el, a mostani árváltozások függetlenek is ettől, mint tudjuk, az adó- és árrendszer változásával összhangban hatósági döntés határozott a változások irányáról és mértékéről. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat így az új termelői árak tartalmáról nem tudott részletes árvetést adni, csupán annyit, hogy a közvetlen anyagköltség a tej fölvásárlási árának literenkénti 57 filléres növekedése és a mezőgazdasági üzemek tejhűtési költségeihez való literenkénti 3 filléres hozzájárulás miatt megnőtt. Mivel a tejipari termékek előállítási költségének 65-70 százalékát az alapanyagköltség adja, 1988-tól a költségnövekedés jelentős. Ezt a vállalatok csak a termelői árak növekedésével képesek elviselni, a növekedés mértéke 6-7 százalék. E termékek zöme ez idáig jelentős fogyasztói árkiegészítésben részesült, ennek mértéke a mostani árváltozások során jelentősen csökkent azon folyamat részeként, mely hosz- szabb távon az ártámogatások teljes leépítését célozza. Némileg nőttek a kiskereskedelmi irányhaszonkul- csok (a nagykereskedelmi haszonkulcsok növekedése és csökkenése nagyjából kiegyenlíti egymást a termékek összességénél). Példánkban bemutatjuk néhány napi cikknél azt, hogy a fogyasztói árak növekedésében milyen mértékben játszik szerepet a termelői árak és a kereskedelmi haszonkulcsok növekedése illetve a fogyasztói ártámogatások csökkenése. Hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk: a Trappista sajt jelentős árnövekedése a megnövekedett költségeknek a termelői árban való elismeréséből, de még inkább a fogyasztói ártámogatás igen jelentős csökkenéséből adódik. (A táblázatban szereplő üzemi ár a fogyasztói árkiegészítéssel korrigált termelői árat jelenti. Az üzemi árat a nagykereskedelmi haszonkulccsal növelve a nagyker- árat, ezt a kiskereskedelmi haszonkulccsal szorozva a fogyasztói árat kapjuk.) -riPályázat kincstárjegyek kibocsátására Rövid lejáratú hitelszükségletének fedezésére a magyar állam január 1 -jétöl kincstárjegyet bocsáthat ki. A kibocsátás megszervezésére a Pénzügyminisztérium a hazai bankok és pénzintézetek számára pályázatot hirdetett. Ezzel kapcsolatban Kevevári Béla, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a pályázaton valamennyi pénzintézet részt vehet. Január végéig várják a különböző ajánlatok beérkezését. Közülük azt fogadják el, amely a legjobb feltételeket kínálja a kincstárjegyek forgalomba hozatalához szükséges feltételek biztosítására, illetve az értékesítést végző konzorcium létrehozására. A költségvetés a jövőben mind nagyobb mértékben kívánja értékpapírokkal finanszírozni az államháztartásban jelentkező hiányt. Ennek egyik formája a kincstárjegy, amely egy évnél rövidebb lejáratra szól. A költségvetési törvény alapján az idén várhatóan 15 milliárd forint értékben bocsáthat ki az állam kincstárjegyet. Ennek egy részét még az idén visszafizetik. Az idén kibocsátott kötvények másik részét viszont csak jövőre fizeti vissza az állam, az ilyen kötvények összege nem lehettöbb 10 milliárd forintnál. A kincstárjegy kamata a központi jegybanktól, a Magyar Nemzeti Banktól felvehető refinanszírozási hitel - jelenleg 13 százalékos - kamata körül fog alakulni, vagy ennél valamivel alacsonyabb lesz. A vállalatoknak, szövetkezeteknek így is kedvezőbb befeketetési lehetőséget kínál az állami értékpapír, mintha pénzüket bankba helyeznék el, vagy kötvényt vásárolnának. Más a helyzet a pénzintézetekkel. Ameny- nyiben a pénzintézeteket is be kívánják vonni a kincstárjegyek vásárlásába, ez magasabb kamattal, vagy külön ösztönző megoldások bevezetésével képzelhető el. A kincstárjegyeket a pénzintézetek, vállalatok és szövetkezetek mellett magán- személyek is megvásárolhatják. Visszafizetését az állam szavatolja. A kincstárjegy - a korlátozott körben kibocsátott vagyonjegy és az igen népszerűvé vált kötvény mellett - új befektetési formát kínál a lakosságnak. Árjegyzék Termelői ár Üzemi ár Nagyker ár Fogy. ár Árkiegészítés a term, ár %-ban Irányhaszonkulcs Nagyker Kisker Tej 2,8% 9,43 7,26 7,80 9,20 23 7,5 18 zsírtart. 1 liter 8,72 6,23 6,61 7,60 40 7,0 13 Étkezési 15,60 9,67 10,35 11,70 38 7,0 13 tehéntúró 25 dkg-os 14,72 7,91 8,27 9,40 86 7,0 12 Trappista sajt 100,57 86,49 94,27 107 14 9,0 13,5 (egész 1 kg) 94,12 61,92 66,99 77 52 10,0 13 Vaj 10 dkg-os 13,77 ,95 9,20 10,30 35 2,8 12 12,83 7,25 7,39 8,40 77 3 12 (A táblázatban a fölső sorok az 1988. január 1 -je óta érvényes árakat tartalmazzák, az alsók pedig a korábbiakat.) Gyönkön, a Rákóczi utcában új gyógyszertár épül A társközségek egyike, Varsád
